Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-20 / 247. szám
1984. október 20., szombat É NÉPÚJSÁG Hellasz — ellenszélben Mostanában íelbolydult méhkasra emlékeztet Görögország, s ennek -okát sok megfigyelő Athén és Washington mind feszültebb viszonyában leli meg. Kétségtelen, a görög fővárosból sorra érkeznek a bírálatok, az elutasító állásfoglalások az Egyesült Államok és a NATO címére. Ezeket a megnyilatkozásokat figyelve már-már nehéz eldönteni, hogy Hellasz földjén mi az erősebb: az Amerika- és NATO-ellenesség, vagy pedig a Törökország iránt érzett hagyományos ellenszenv. Renitens kormány Nyílt titok, hogy az amerikai fővárosban kezdettől fogva rossz szemmel nézik a szocialisták kormányzását Görögországban. Sőt, éppen egy amerikai lap, a Washington Post értesülése szerint még hatalomra jutásukat is meg akarták akadályozni, nem riadva vissza a katonai erő alkalmazásától sem. Ez a terv, ismerve a Reagan-kormányzat eddigi ténykedését, nem elképzelhetetlen. Hogy megvalósítására mégsem került sor, annak magyarázata valószínűleg a Pánhellén Szocialista Mozgalom, a PASOK népszerűségében rejlik. Andre- asz Papandreu pártja 19B1 októberében minden várakozást felülmúló győzelmet: aratott a választásokon. Ezt meggátolni csak újabb sötét korszak árán lehetett volna Görögországban. Az ezredesek a kétes értékű katonai uralom visszatértét pedig még' az ilyesmire kevésbé kényes amerikai és NATO- körökben sem tartották kifizetődőnek. Inkább beletörődtek Papandreu személyébe, felkészülve a kellemetlenségekre, amelyeket majd okozni fog. Ilyen és ennyi kellemetlenségre azonban sem Washingtonban, sem a NATO-ban nem számítottak. Athén elítélte az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítését Nyugat-Euró- pába, helyette — személyesen Papandreu — a határidő Papandreu, a miniszterelnök lejárta után további féléves tárgyalásokat javasolt a veszélyes fegyverekről a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak. Görögország renitens módon nem csatlakozott a Lengyelországot sújtó közös piaci embargóhoz sem, s a dél-koreai gép ügyében kétséget kizáróan az Egyesült Államokat tette felelőssé a tragédiáért. A görög—amerikai támaszpontegyezményt újra tárgyalták, és öt esztendőre meghosz- szabbították ugyan, de Athén fenntartja magának a jogot annak bármikori azonnali felmondására. Sérelmek, ígéretek, tények Ráadásul a Papandreu- kormány a nyáron lemondta a görög—amerikai hadgyakorlatokat, s az idén sem vesz részt a NATO hasonló, szokásos őszi katonai manőverein a térségben. Ugyanakkor nyíltan hangoztatja, hogy Görögországot nem a szocialista államok, hanem éppen a' NATO-tag Törökország felől fenyegeti veszély. Ennek bizonyítására az utóbbi időben azokra a sérelmekre hivatkozik, amelyek a hadgyakorlatok előkészítése, lebonyolítása során a görög földet, a görög népet érték. Régi keletű athéni panasz, hogy a NATO-ban és az Egyesült Államokban lényegesen előnyösebb megítélést élvez Ankara, amely pedig. 1974 nyarán katonasággal szállta meg Ciprus egy részét, minden módon ösztönzi ott egy török különállam megteremtését, így akadályozza meg a ciprusi válság igazságos rendezését. Ezekre válaszul ma már csak fekete bárányként emlegetik Görögországot a NATO-ban és az Egyesült Államokban, egyenesen azzal vádolva Papandreut, hogy cserbenhagyja szövetségeseit. Persze, cserbenhagyásról szó sincs. A kényszer And- reasz Papandreu esetében is nagy úr. Három esztendeje azzal az ígérettel alapozta meg pártja választási sikerét, hogy kivezeti hazáját a NATO katonai szervezetéből, hogy méltányos, a nemzeti érdekeket szem előtt tartó szerződést harcol ki a görögországi amerikai támaszpontok használatáért cserébe, s hogy keresztülviszi az Ország közös piaci tagsági feltételeinek újratárgyalását. Nos, ezek az ígéretek azóta sem váltak valóra. Egyrészt a nemzetközi realitások óvatosságra intették Papandreut,, másrészt — balszerencséjére — az Egyesült Államok egyik leghaladásellenesebb elnökével, Ronald Reagannel találta magát szemben. A közvélemény mind eközben egyre jobban azonosult választási célkitűzéseivel, egész külpolitikájával, amely kétségkívül bátornak mondható a mai nemzetközi viszonyok között. Kárpótlás a gondoskodásért A tőkés világgazdaság helyzete sem kedvez Pa- pandreunak. A válságos állapotban örökölt görög gazdaság talpraállásának jelei még mindig halványak, noha az infláció 20 százalékról 18 százalékra mérséklődött, s némi gazdasági növekedés is tapasztalható. Változatlanul gond viszont a munkanélküliség, a megélhetési költségek magas szintje, az ipar elmaradott struktúrája. Az emberek annak idején azért is adták yoksukat a PA- SOK-ra, mert sorsuk jobbra fordulását remélték tőle. Az eredmény ezen a téren azonban még várat magára. Az újabb választások 1985 októberében esedékesek. Papandreu most felpörgette külpolitikája kerekét, vállalva az ütközést az Egyesült Államokkal és a NATO-val, talán hogy kárpótolja híveit a gazdasági bajokért. Megfigyelők szerint akár előbbre is hozhatja a voksolás időpontját, éppen a külpolitikára építve, a biztos siker reményében — még így, amerikai és NATO- ellenszélben is. Kocsi Margit Amcrika-cllenes tüntetés egy támaszpont közelében (Fotó: MTI — Külföldi Képszolgálat — KS) II villamosfolyam Továbbfejlesztik a Szovjetunió egységes energiarendszerét A villamos energia — az ipar és a háztartások számára legtisztább és legsokoldalúbban felhasználható energiafajta — sok tekintetben meghatározza az ország gazdasági infrastruktúrájának fejlettségi és érettségi szintjét. A Szovjetunióban a közelmúltban fogadták el az energetikai programot, amely hosszabb időszakra szól, egészen a XXI. századik. A szovjet energetika fejlődésének egyik kulcsproblémája az egységes energia- rendszer továbbfejlesztése. Ez a rendszer nagyfeszültségű távvezetékekkel egységes egészbe fogja a Szovjetunió gyakorlatilag . összes villamos erőművét, a Baltikumtól a Bajkálig, a sarkvidéki Murmanszktó) Jerevánig. A villamos energia három-ötezer kilométerre szállításához jelenleg 750 kilovolt feszültségű, váltakozó áramú távvezetéket használnak. A távolabbi jövőben Szibériában és Kazahsztánban felépülnek a nagy teljesítményű energetikai komplexumok a helyi fekete- és barnaszén-lelőhelyek bázisán. Ekkor az ország európai részébe a villamos energia eljuttatásához a tervek szerint egymillió volt, vagy még nagyobb feszültségű távvezetékek építésére lesz szükség. Az első ilyen villamos folyam építése — Kazahsztánból a Don partjáig — már megkezdődött. Ezen Oroszország európai részének központjába jut el a villamos energia, több mint háromezer kilométerről egymillió 150 ezer volt feszültségen. Ehhez az egyedülálló távvezetékhez szükséges berendezéseket a Szovjetunió több kutatóközpontja és vállalata fejleszti ki. Közéjük tartozik az Uralelektrotyazs- mas, az iparág egyik vezető vállalata, ahol a távvezetéken beépítésre kerülő készülékek nagyfeszültségű vizsgálataira alkalmas berendezéseket fejlesztettek ki. Itt végzik el a megszakítók és a szigetelők, a transzformátorok és szakaszolók próbavizsgálatait kétmillió 250 ezer volt feszültséggel. A Dalmacija szálló Makarskán, a háttérben a Biokovka szikla csúcsai Lakott-e Marco Polo Korcsulán? Topicsi apró falucska az adriai Makarskán, s külön érdekessége, hogy valameny- nyi lakója a Topics családhoz tartozik, innen a neve is. Autóbuszunk meredek szerpentinen kapaszkodott fel a mintegy 6—700 méter magasságban levő helységhez, amely — mint oly sok település az Adrián — az idegenforgalomra rendezkedett be. A kőből épült, sőt kővel fedett régi házakat takarosán rendbe hozták, a teraszon hosszú asztalok, jobbról borozó, a háztartásban és a gazdaságban egykor használt szerszámokkal díszítve. Egy-egy pohár prosekkel (speciális vörösborral) fogadják a vendégeket. Elhelyezkedünk az asztaloknál. Rajtunk kívül még egy holland csoport is érkezik. Megkezdődik a zene: citera és mandolin viszi a prímet. Majd hatalmas lapos tálakban hozzák a „pecsenyi izpod pe- ká”-t, azaz a peka (parázs) alatt sült pecsenyehúst: csirke kolbásszal és burgonyával. Fenséges az íze. S jólesik hozzá a könnyű, zamatos dalmát vörösbor. A folklórműsort a Topics- család fiataljai szolgáltatják : szerb, horvát, szlovén és bosnyák táncokat, dalokat adnak elő citera- és mandolinkísérettel. S befejezésül — nem tudom, hogy csak a mi tiszteletünkre-e, vagy máskor is — vérbeli magyar csárdásnak tapsolhatunk. Felejthetetlen este volt. Alattunk a telihold által megvilágított tenger, a számtalan kisebb-nagyobb szigettel. A jugoszláv vendéglátók értenek az idegenforgalomhoz. Igaz, ehhez csodálatos keretet nyújt a dalmát tengerpart. Markarska fölött az 1700—1800 méter magas Biokovka függőleges sziklafalai szinte mint félelmetes és mégis csodálatos operai díszlet meredeznek. Egyszersmind ezek a csúcsok védik az öblöt a szárazföld felől érkező hideg szelektől. A partvonalon végig pálmák, égbe szökő ciprusok, olaj-, narancs, és fügeligetek. Az öböl körüli kicsi óváros, tarka forgatagával, színes piacával. apró üzleteivel meganynyi látnivaló. S onnan mindkét irányban a parton végig vendégszobákat kiadó magánházak, penziók és néhány nemzetközi színvonalú szálloda, a tengerre néző hatalmas teraszokkal. Csoportunk magánházakban lakott, de étkezni a közeli, a hegyláncról elnevezett, Biokovka gyógyszállóba jártunk, ahová főleg moz-. gásszervi betegeket utalnak be. A legkorszerűbb orvosi felszerelések mellett tengervízzel telített medencék, szauna, állnak télen-nyáron a gyógyulás szolgálatában. Az étkezés választékos: a helyi specialitások — tengeri halak, báránysültek — mellett mindenki megtalálja a kedvére való ételt. Csodálatos volt a korcsu- lai kirándulás. Szárnyas hajónk egy és negyedóra alatt érte el a szigetet, amely maga a történelem. Kikötője körül a várost védő fal, bástyáin vörös és nemzetiszínű lobogók hirdetik, hogy ezekben a napokban ünnepük a sok vihart látott Korcsula felszabadulásának 40. évfordulóját. Az évezredek során görögök, majd rómaiak uralták, a népvándorlás idején érkeztek a szlávok, de az önálló államisághoz csak évezred múltán jutottak. Bizánci, velencei és raguzai uralom után — Nagy Lajos, majd Zsigmond király idején — magyar, később osztrák, majd olasz imperi- um következett. Az első világháború után került Korcsula az akkor megalakult Jugoszláviához. A második világháború idején megszállták az olaszok, de a jugoszláv partizánok kiverték őket. Egy év múlva a németek foglalták el; a partizánoknak 1944 szeptemberében sikerült véglegesen visszafoglalniuk. Helyi idegenvezetőnk végigkalauzolt a számtalan érdekességet kínáló szigeten. A katedrális szomszédságában egy házon emléktáblát láttunk: itt lakott Marco Polo, a híres utazó. Útikalauzunk azonban kiábrándított: megállapították, hogy a ház 200 évvel Marco Polo születése után épült. Marco Polo soha nem lakott Korcsulán — mondotta. Nagy vita támadt: magyarjaink olvasmányaikra hivatkoztak, és nem akarták elfogadni a magyarázatot: Korcsulán ma is laknak Polo nevű emberek, akik esetleg a híres Polo-család leszármazottai lehetnek. Másrészt: itt folyt le a nevezetes ütközet Velence és Genova között, amikor is a genovaiak elfogták Marco Pólót és Genovába szállították. Ott a börtönben diktálta le híressé vált útinaplóját. Mint ismeretes, e napló alapján készült a film. amelyet heteken keresztül oly érdeklődéssel néztünk a televízióban. Hogy élt-e Marco Polo Korcsulán, ezt ma már nehéz eldönteni. A legenda azonban fennmaradt. Gáti István Korcsula várbástyája (Fotó: KS) Rekordtermés az új búzafajtákbél Havonta tíz új porcelánminta A Szaenggirjong Porcelángyár a kNDK egyik leghíresebb üzeme. Az itt készített étkészletek, dísztárgyak országszerte, de külföldön is keresettek. Az utóbbi két évtizedben a gyár valósággal megújult. Részlegeit kibővítették, a gyártósorokat korszerűsítették. s az üzem tervezőstúdiót is kapott. Ebben a részlegben képzőművészeti főiskolát végzett művészek tervezik a használati és a dísztárgyakat. A porcelántervezők havonta mintegy tíz új mintát kreálnak. A leggyakrabban ábrázolt motívumok a koreai táj legszebb növényeit és állatait örökítik meg. A porcelángyárban jelenleg több mint 90-íajta porcelán készül. Jugoszláviában az idén is rekordtermés volt gabonából. A gazdaságokban 1 millió 460 ezer hektárról több mint 5,5 millió tonna kenyérgabonát takarítottak be. A jó eredményben nagy részük volt a hazai nemesí- tésű új fajtáknak. Ahol például a Jugoslavia, a Slava, a Novosadska rana 2. és a Balkan búzát vetették el. legalább négy tonna volt a hektáronkénti termés. A Vajdaságban, Jugoszlávia legnagyobb gabonatermő vidékén, az ország magtárában előfordult a hektáronkénti 9 tonnás átlagtermés is. Ezen a vidéken a mintegy 310 ezer hektárnyi vetésterületen hektáronként 5,34 tonnás átlaghozamot értek el, s ezzel megdöntötték az 1977-es rekordot, amikor 5,15 tonna termett hektáronként. Továbbra is nagy gondot fordítanak a termesztési módszerek javítására, és az új gabonafajtákkal járó előnyök hasznosítására. Ezenkívül Jugoszlávia-szerte növelik a kalászosok termőterületét. Az idei őszi vetések 268 ezer hektárral nagyobb területet, összesen 2 millió 21 ezer 500 hektárt foglalnak el. Ebből 1 millió 529 ezer hektáron vetettek búzát.