Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-14 / 242. szám
NÉPÚJSÁG 1984. október 14., vasárnap r I Biokert-klub alakul Lehet vegyszerek nélkül is hatékonyan védekezni a különböző kártevők, növényi betegségek ellen a házikertekben (s persze nemcsak ott) — ez a lényege végeredményben a biokultúrának. Tulajdonképpen hagyományok felelevenítéséről van szó, az évszázadok során felhalmozott tapasztalatok' újra alkalmazásáról, amelyeket az utóbbi évtizedekben háttérbe szorítottak a különböző, vegyi úton előállított növényvédő szerek. Az elmúlt években egyre többször beszélnek róla, s tapasztalhatjuk is, hogy a mesterséges szereknek — sok esetben — mellékhatásaik is vannak —, így újból előtérbe került a természetes, főleg növényi alapú védekező anyagok használata. Ezeket — egyelőre — házikertekben lehet jól alkalmazni. Amatőr művészeti ösztöndíj Az amatőr művészeti mozgalom támogatására, tömegbázisának szélesítésére, a tevékenység művészi színvonalának emelésére ösztöndíjat alapított a KISZ Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Állami Ifjúsági Bizottság, az Országos Közművelődési Tanács és a Művelődési Minisztérium. Az ösztöndíjat bármely amatőr együttes, szakkör- művészeti klub, alkotóközösség megpályázhatja. A meghirdető szervek célja, hogy anyagi támogatással is hozzájáruljanak a művészi műhelymunka, az amatőrmozgalomban részt vevők művelődési feltételeinek javításához, az amatőrtevékenység új, tömeges formáinak népszerűsítéséhez. Az ösztöndíj segítséget nyújt a csoportoknak a műsorok, kiállítások, művészeti ismeretterjesztő programok szervezéséhez, az ifjúság körében nagyobb érdeklődésre számító, a művészeti nevelést szolgáló- produkciók létrehozásához. A pályázatnak tartalmaznia kell azt a részletes munkatervet, amely egy évre meghatározza a csoportnak az amatőr művészeti mozgalom népszerűsítése érdekében vállalt feladatait. Fel kell tüntetni az együttes pontos nevét, vezetőjének nevét és címét, a fenntartó szerva nevét, címét és számlaszámát is. Az ösztöndíj elnyeréséhez szükséges a KISZ területi bizottságának javaslata. Sikeres pályázat esetén az együttes, csoport vagy alkotó kör egyszeri anyagi támogatásban részesül, céljai megvalósításához szakmai, módszertani segítséget kap, s a rendszeres szereplésre, illetve bemutatkozásra is lehetősége nyílik a KISZ különböző rendezvényein. Az ösztöndíjat — amelynek ösz- szege tíztől harmincezer forintig terjedhet —, bármely együttes, vagy csoport legfeljebb háromszor nyerheti el. A pályázatokat öt példányban 1984. december 1-ig lehet beküldeni a KISZ megyei (budapesti) bizottságaihoz. Az ösztöndíj odaítéléséről legkésőbb 1985. március 31-ig dönt a bíráló bizottság. Két-három éve indult hódító útjára hazánkban a bio- kultúra-mozgalom, egy-két klub alakult eddig. Most megyénkben is elindult a szervezés, a Megyei Művelődési Központ és a sza- badkígyósi szakiskola karolta fej az ügyet: biokertklu- bot kívánnak' létrehozni. Első lépésként október 19-én 14 órára várnak minden érdeklődőt Békéscsabára az ifjúsági házba, ahol tájékoztatót. hallhatnak a biológiai kertművelésről, s külön az úgynevezett dombos ágy előnyeiről. Ezután a résztvevők Szabadkígyósra mennek, ahol a szakiskolában gyakorlati bemutatót tekinthetnek meg. A rendező szervek a továbbiakban rendszeressé kívánják tenni a találkozásokat, s az érdeklődésnek megfelelő programokat szerveznek. i P. F. A Herbaria Országos Gyógynövényforgalmazási Szövetkezeti Vállalat békéscsabai telepén korszerű géppel készítik és csomagolják a filteres teákat. Ez azonban nem mentesíti a dolgozókat attól a feladattól, hogy minden egyes teacsomagot ellenőrizzenek — a vevők ugyanis joggal igénylik, hogy valóban annyi filter legyen egy-egy dobozban, mint azt a rajta látható felirat jelzi Fotó: Fazekas László Művelődési változások Dobozcn A község felszabadulását követően nagy erővel fogtak hozzá Dobozon, hogy megteremtsék a lakosság művelődésének feltételeit. Az akkori tanács, s az itt élők erőfeszítései, társadalmi munkája nyomán átalakították Wenck- heim gróf lovardáját kultúr- házzá, s ebben az épületben kapott helyet a könyvtár is. Később a mozi is itt kezdett üzemelni. Gazdag kulturális élet folyt a felszabadulást követően, különösen a néphagyományok ápolásában tűntek ki a doboziak. Az ötvenes évek elején filmre is vették (a film a Megyei Művelődési - Központ filmtárában megtalálható) a Dobozi lakodalmast. Ezzel a darabbal annak idején az ország több településére is eljutottak, s a táncjáték Rábai Imre figyelmét is felkeltette, feldolgozta azt. 1969—70- ben átadták a kultúrházat a Budapesti Harisnyagyárnak. A közművelődési rendezvényeknek néhány évig ideiglenes megoldásokkal tudtak helyet biztosítani. A könyvtár már korábban elköltözött, ahol most felújítási munkálatok folynak: központi fűtést szerelnek, festenek. Hamarosan újból birtokukba vehetik az olvasók az 50 négyzetméter alapterülettel is bővülő épületet. Az új, korszerű művelődési házat 1974-ben adták át rendeltetésének, azóta itt üzemel a mozi is. A község közművelődési helyzetét tekintve elmondható, hogy az alapvető feltételekkel rendelkeznek, s a megváltozott művelődési szokásokat, az életmód változásait is figyelembe véve alakítják, szervezik programjaikat. nemzetközi filmfesztiválokon Magyar filmek Számos, ezekben a napok- ban-hetekben rendezett nemzetközi filmfesztiválon és -szemlén rendszeresen mutatkoznak be a magyar filmgyártás termékei. Hagyományosan csak afrikai és arab filmek szerepelnek a Tuniszban idén, október 12—21. között megrendezett karthágói filmfesztiválon. Az információs szekcióban azonban más országok alkotásait is bemutatják: a magyar filmek közül ezúttal Kovács András „Szeretők”, és Mészáros Márta „Napló gyermekeimnek” című produkcióját vetítik. A nemzetközi zsűrinek Kovács András rendező isi tagja lesz. Az esseni gyermekfilmfesztiválon Sólyom András, „Szegény Dzsoni és Arnika” című alkotását láthatja a közönség. A szemlét október 15. és 23. között tartják. Október 15—31. között zajlik Sao Paulóban egy nemzetközi filmfesztivál. Itt a magyar filmművészetet Body Gábor „Nárcisz és Psyché” című műve képviseli. Ugyancsak Bódy Gábor filmje, a „Kutya éji dala” szerepel a Montrealban október 18-án megnyíló fesztiválon. A belgrádi magyar filmhéten ezekben a napokban vetítik Bacsó Péter „Te rongyos élet”; Bokor Péter „Királygyilkosság”; Gyöngyössy —Kábái „Jób lázadása”; Xantus Jánosi „Eszkimó asz- szony fázik”; Maár Gyula „Felhőjáték”; Koltay Gábor „István, a király”; Jancsó Miklós „Omega, Omega...”; és Nepp József „Hófehér” című produkcióját. Gyermekprogramok, nyelv- és jógatanfolyam Békésen a művelődési központban a gyermekek részére e hónapban zeneóvodát, gyermeknéptánc-tanfo- lyamot indítanak, de látogathatják a legfiatalabbak a természetbarátkor, a sakkkör, a Béta—2000, a Dankó gyermekklub, a tiniklub rendezvényeit is — többek között. Még beiratkozhatnak az 1—2—3. osztályosok az angol kezdő nyelvtanfolyamra, a nagyobbak társastánc-tanfolyamra, illetve -klubba jelentkezhetnek. A felnőtteknek meghirdették az angol kezdő, a német kezdő és haladó, valamint a gyors- és gépírás, szabásvarrás és kötéstanfolyamot. A jóga iránt érdeklődők 15 foglalkozáson tanulhatják meg e sajátos tudomány alapjait. A művelődési központban működő amatőr művészeti csoportok — szórakoztató és citerazenekar, a munkáskórus, versmondók — műsorait is igényelhetik intézmények, vállalatok. Ezeken túl — magánszemélyeknek is — bérelhető a művelődési központ fenntartásában működő Babilon sori klubház és a mikrobusz is. Ebben az évben a tervezett 700 tonna csabai kolbászból többet gyártatlak a ZÖLDÉRT békéscsabai húsüzemében. Képünkön a sokak által kedvelt csabait töltik Fotó: Fazekas László Szociálpolitikánk kérdőjelei O lvasom a kulturális hetilapban a hozzánk látogató külföldi vendég álmélkodását: fantasztikus! Itt a milliomos is ugyanannyiért kapja a gyógyszert, mint az alacsony jövedelmű... Egyetlen megjegyzésbe sűrítve a hazai szociálpolitikai gyakorlat legnagyobb dilemmája: a „borítékon kívüli juttatásokkal” mennyire csökkenthetők, és egyáltalán csökkenthetők-e a társadalmi egyenlőtlenségek? Mert ne feledjük, hogy a szociálpolitika legfontosabb célja: mérsékelni, illetve a lehetőség szerint kiegyenlíteni a munkavállalási feltételek, a munka- és életkörülmények, a demográfiai adottságok, a társadalmi rétegsajátosságok különbségeiből, vagy például az emberek egészségi állapotának, művelődési feltételeinek eltéréseiből adódó indokolatlan életszínvonalbeli differenciákat, torzulásokat. Vagyis: egy ország szociálpolitikai rendszerének fejlettségét nem lehet és nem szabad a különböző juttatásokra fordított összegek nagyságán, növekedési ütemén lemérni. Még kevésbé azon, hogy a munkajövedelmek mellett milyen arányú — és milyen dinamikusan növekvő — juttatási jövedelmek jelennek meg a borítékon kívül. Húsz évvel ezelőtt a lakosság összes jövedelmén belül a munkajövedelmek aránya majdnem 80 százaléknyi volt, a nyolcvanas évtized elején pedig alig hatvan százaléknyi. Húsz évvel ezelőtt a .juttatási jövedelmek aránya valamivel több mint 18 százaléknyi volt, manapság 30 százaléknyinál is magasabb. S tegyünk itt egy — játékos — kitérőt. Egy — a gyermekek számára készült — francia rejtvény a következőképpen illusztrálja, hogy hatványozott növekedés esetén milyen meglepő hirtelenséggel éri el, vagy közelíti meg a növekedés a kritikus határt. Tételezzük fel, hogy egy tavat egyetlen szál vízililiom díszít. Tételezzük fel továbbá, hogy a liliomok száma naponta megkétszereződik. Ha szaporodásukat nem korlátozzuk, akkor 30 nap alatt teljesen beborítanák a tavat, és az élet minden más formáját megfojtanák. A vízililiom hosszú ideig kevésnek látszik, és nem is gondolunk arra a napra, amikor haladéktalanul cselekednünk kellene. A 29. napon még mindig csak a tó felét borítja el a növény, de ekkor már csak egyetlen nap maradt az élővilág megmentésére. Nos: a tegnap növekedési üteméhez igazodva a szakemberek kiszámították, hogy a munka-, illetve a juttatási jövedelmek növekedési ütemét változatlannak véve, 1990 után erőteljes arányeltolódás következhet be. A munkajövedelmek aránya az összes jövedelmen belül 50 százalék alá csökkenne, majd a következő évtizedben — a példa szerinti „29. napon” —, már 25 százalék alá zuhanna. Ez az irányzat szinte hihetetlen. Előre számított végeredménye is csak bizonyos — itt most nem részletezendő — feltételek esetén következhet be, ám az eddigi és lényegében ma is érvényes folyamat — kellő beavatkozás híján — csakis ide vezethet. E folyamat minősítését illetően persze megoszlanak a vélemények. Vannak, akik a munkajövedelmek arányának fokozatos csökkenése miatt a munka szerinti elosztás elvének érvényesülését féltik. Joggal. Végtére is, ha a jobb, a hatékonyabb, egyszersmind a jövedelmezőbb gazdálkodás anyagi lehetőségei szűkülnek, akkor ez aligha befolyásolná kedvezően a szociális juttatásokra fordítható pénzeszközöket. Mások — ezt az összefüggést könnyedén mellőzve — , a juttatási jövedelmek eddigi gyors ütemű növekedését a szocialista társadalom jellemzőjeként, és ezért helyénvalónak minősítik. Akik mindezt mindenkinél alaposabban végiggondolják, kertelés nélkül kérdeznek: újabb 25—30 év múlva, tehát történelmileg egy villanásnyi idő alatt, vajon megérlelődnek-e azok a társadalmi, gazdasági, ideológiai, s nem utolsósorban azok a nemzetközi feltételek, amelyek nélkül reménytelen törekvés a munka szerinti elosztásról egy magasabb- rendű — és a juttatási jövedelmek által meghatározott — elosztási rendszerre való áttérés? S e kétkedő kérdésből szükségképpen adódik a figyelmeztetés: a társadalmi juttatások növekedési ütemét, pontosabban az öngyorsulást kellene mérsékelni. Mellesleg: újabban vannak erre némi jelek, már ami a vállalati szociálpolitikát illeti: a munkáltatók közül egyre többen úgy döntenek, hogy a jövőben nem vállalják a korábban rájuk testált állami szociálpolitikai terheket. Gyermekintézményeket szüntetnek meg, és eladják a vállalati üdülőket; visszafogják a kedvezményes lakásépítést, és a lehetőség szerint távol tartják magukat egyéb szociálpolitikai feladatok finanszírozásától. Sokan ezt racionális vállalati döntésként kezelik, mondván, hogy a vállalat elsősorban termelőhely, és nem szociális intézmény, mások meg nem titkolt riadalommal figyelik az éppen hogy csak megindult folyamatot. V aló igaz: a radikális visszafejlesztés nem megoldás, mert semmi jóra nem vezethet. Különösen akkor nem, ha változatlanul hiányzik a mainál „testreszabottabb” szociálpolitikai gyakorlat. Vagyis, ha változatlanul csak az óhajok kategóriájába sorolandó a szociálpolitikai alapelv gyakorlati megvalósítása: segi- teni ott és akkor, ahol és amikor ezt a szociális helyzet valóban megköveteli. Ez persze a mainál sokkal árnyaltabb, célratörőbb, tehát hatékonyabb szociálpolitikát igényel. Vértes Csaba Békés megyei Múzeumok Közleményei 1983 7 A Békés megyei Múzeumok Közleményei legújabb száma Orosházáról és környékéről közöl tanulmányokat. A kiadvány írásai azoknak is nyújt új ismereteket, akik helytörténettel foglalkoznak. Mindenképpen érdeklődésre tarthat számot az orosházi múzeum hőskorát idéző tanulmány, de olvashatunk a múzeumi kiadványban Orosháza XVIII. századi népesedéstörténetének néhány kérdéséről, az orosházi parasztok rejtési tudományáról, szemelvényeket önéletíró parasztok munkáiból, s Móricz Zsig- mond orosházi előadói estjének korabeli, helyi sajtó- visszhangjáról is. A sámsoni uradalomban a cselédséggel szemben 1856-ban elkövetett csendőri erőszak hátterét dokumentumok, jegyzőkönyvek közlésével mutatják be, s több írás foglalkozik Orosháza és környéke mező- gazdaságának történetével is.
