Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-03 / 232. szám

NÉPÚJSÁG 1984. október 3., szerda Japán pedagógusok megyénkben Japán vendégeket köszön­töttek tegnap, október 2-án Békéscsabán, a Szigligeti ut­cai óvoda apróságai. A lá­togatók értő figyelemmel kí­sérték a bemutató foglalko­zás eseményeit, hiszen kö­zülük 9-en óvodában, 8-an általános iskolában, 2-en kö­zépiskolában és 2-en okta­tási központban dolgoznak távoli hazájukban. A japán pedagógusküldött­ség október 1. óta tartózko­dik megyénkben. Ellátogat­tak már többek között a Szabó Pál téri Általános Is­kolába, a József Attila Ál­talános Iskolába, tegnap pe­dig a Szigligeti úti és a nem­rég átadott Wlassich sétányi belvárosi óvodába, valamint a Padrah Lajos iskolába. Ma, szerdán Szarvasra utaznak a japán pedagógu­sok, ahol az óvónőképző in­tézet tevékenységével is­merkednek, A szakmunkásképzés helyzeté- ről folytatott vizsgálatot a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság 1984 első felében 15 megyében és a fővárosban. Békés megyé­ben 9# iskolában és 20 gazdál­kodó egységnél voltak felméré­sek. melyeknek eredményeit, ta­nulságait tegnap délelőtt tár­gyalták meg Békéscsabán me­gyénk szakmunkásképző intéze­teinek és a szakmunkásképzést folytató egyéb szakközépiskolák igazgatói. Vámos László, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte a részvevő­ket. majd dr. Szűcs Alajosné, a Pedagógus Szakszervezet me­gyei bizottságának titkára, NEB- tag. a vizsgálat vezetője szá­molt be a szerzett tapasztala­tokról. A hatodik ötéves terv eddig eltelt időszakát felölelő vizsgálat szerint a szakmunkás- képző iskolák jelenleg is zsú­foltak. több helyen kétműsza- kos oktatás folyik. A sok gon­dot megfogalmazó beszámoló többek között tartalmazza a kö­Látogatás a Szigligeti úti óvodában Fotó: Fazekas László vetkezőket: ,.A megye gazdasági struktúrájából következő ob­jektív szakmunkásigény, az ál­talános iskolát végzett tanulók elképzelései, valamint az' egy- egy szakmában képezhető szak­munkástanulók számának az összhangja még hosszú távon is nehezen teremthető meg.” Szó esett arról is, hogy a vállala­toknak, üzemeknek nágyobb sze­repet kellene vállalniuk a szak­munkásképzésben. Litkey Sándor, a KNEB szo­ciális és kulturális főosztályá­nak munkatársa, az országos vizsgálat összegzéséről tájékoz­tatta a jelenlevőket, majd vita következett. A felszólalók több­sége az általános iskola felké­szítő munkájának fokozását szorgalmazta, s javasolták azt is: az illetékes ágazati minisz­tériumok vállaljanak nagyobb szerepet az oktatásban, s ugyan­ezt várják el a vállalatoktól, üzemektől is. A tanácskozás Vámos László zárszavával ért véget. P. F. Dabrónaki Gyula temetése Mély részvéttel vettek vég­ső búcsút Dabrónaki Gyulá­tól, a munkásmozgalom régi harcosától, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának tagjától, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság nyugalmazott el­nökétől, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének elnökétől kedden a Mező Imre úti temetőben. A ra­vatalnál párt-, állami és tár­sadalmi életünk több vezető­je állt díszőrséget, s család­tagjain kívül lerótták ke­gyeletüket Dabrónaki Gyula harcostársai, egykori munka­társai, barátai és tisztelői. A gyászszertartáson az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság nevében Szakali József, a KNEB el­nöke búcsúzott az elhunyt­tól. A család, a barátok és az Élelmezésügyi Dolgozók Szakszervezete nevében Szi­lágyi László, az ÉDOSZ tit­kára búcsúzott. Dabrónaki Gyulát a mun­kásmozgalmi panteon sír­kertjében helyezték örök nyugalomra. A gyászszertarr tás at Internacionálé hang­jaival ért véget. Múzeumi dolgozók kitüntetése Tegnap, október 2-án dél­után a Békés megyei Ta­nács művelődésügyi osztá­lyán Vámos László osztály- vezető a múzeumi munka területén kifejtett több éves, eredményes tevékenységü­kért több dolgozónak nyúj­tott át kitüntetést. Nemes Dénes, a békési Jantyik Má­tyás Múzeum igazgatója „Szocialista Kultúráért”, Kovács Gábor, a békéscsa­bai Munkácsy Múzeum nép­művelője és Mag Lajosné, a békéscsabai múzeum te­remőre „Kiváló Munkáért” kitüntetésben részesült. Napirenden a szakmunkásképzés helyzete Környezetvédelem az úttörőmozgalomban A véletlen hozta úgy, hogy megyénkben szinte azonos időpontban különböző rendű-rangú fórumok egyaránt a környezetvédelemmel foglalkoznak. Az azonban nem véletlen, hogy ez a kérdés napjainkban ennyire aktuális. Az úttörőszövetség Békés megyei elnöksége is e témáról tárgyalt legutóbbi, október 2-án, tegnap délelőtt Békés­csabán, Szabó Andrásné megyei úttörőtitkár vezetésével megtartott ülésén. A maga sajátos mozgalmi eszközeivel mit tehet az úttörőszervezet a gyermekek neveléséért, azért, hogy a jövő generációja védje a természetet, a kör­nyezetet, mi több, okosan, tervszerűen gazdálkodjon az­zal? — Erről terjesztette elő jelentését Öreg István békési városi úttörőelnök, majd a megyei tapasztalatokat ösz- szegző beszámolóját Szabó Andrásné. Békés városban és kör­nyékén — amint később a vitában hozzászólók is meg­erősítették — az úttörőkö­zösségek természet- és kör­nyezetvédelmi tevékenysége elismerésre méltó. A „vé­detté nyilvánítjuk” akció­ban a csapatok, rajok, őrsök, az iskola, a közvetlen kör­nyezet rendben tartását, az értékek megóvását vállal­ják. Általános tapasztalat, hogy a munkát, a virágágyá­sok kapálását, fák ápolását szívesen vállalják a gyere­kek, ugyanakkor kevésbé ügyelnek arra, hogy óvják a rendet, á tisztaságot. Több úttörőcsapat vett részt az elmúlt évben a Hazafias Népfronttal közösen lomta­lanítási akcióban, eredmé­nyesek a hasznosanyag- gyűjtő akciók. A város úttö­rőcsapatai. is bekapcsolód­tak a „Tiszta, virágos Bé­késért” akcióba, melyet a városi tanács kezdeménye­zett, s hasonlóképpen az „Egy úttörő —egy fa” moz­galomba, melyet a városi úttörőelnökség indított. Ugyanakkor előtérbe kerül­tek a szélesebb tevékenységi kört érintő „Környezetvédel­mi őrjáratok”, melyek kör­nyezetvédelmi szakkörök keretében működnek, töb­bek között a békési 2-es, 3­as számú iskolában, Tarho- son. Az elmúlt mozgalmi évben a város négy iskolája a természetvédelem jegyé­ben szervezte meg a gyer­meknapot, ahol volt akvári­um-, díszmadár-, kisállat-, virágkiállítás, készítettek madáretetőket, szerepeltek játékos feladatok. A célt különösen jól szolgálják a kirándulások, túrák, ha azo­kat jól szervezik. A békési csapatoknál ennek is jó ha­gyománya van. Mindezek mellett a csapatok saját ak­ciókat is szerveznek, sajátos környezet- és természetvé­delmi feladatokkal. Ami a megyei tapasztala­tokat illeti, egyre több csa­patban állítják a termé­szet- és környezetvédelmi nevelési célok szolgálatába a kirándulásokat. országjáró túrákat, tudatosan felkészít­ve arra a gyerekeket, majd feldolgozzák a látottakat. Az országos akciók közül me­gyénkben a „Teremtsünk értéket” a legnépszerűbb az úttörőközösségek körében. Történtek kezdeményezések környezetvédelmi őrjára­tok szervezésére, például Szarvason és Gyulán. Ma már gyakrabban fordul elő, hogy a szabadban tartják meg az úttörőfoglakozáso­kat, de még messze nem vált általános gyakorlattá, hogy a szabad idő eltöltésé­nek színhelye — ha az idő­járás engedi — a szabadban legyen. Kevéssé népszerűek az erre szolgáló akciók, mint a „Vár a természet”, vagy a „Szülőföldért”. Pedig ér­demes lenne az országjáró túrák előtt, vagy azok mel­lett alaposabban megismer­kedni Békés megye termé­szeti szépségeivel, védett te­rületeivel is. Kevés úttörő­közösség szerveződött eddig kifejezetten a környezetvé­delemre. Jó példa akad azért Szeghalmon, Békéscsabán, Mezőkovácsházán, Oroshá­zán, Szarvason, ahol mű­ködnek természetbarát, ter- mésztvédő és madarászszak­körök. A két, egymással szorosan összefüggő napirend felett élénk vita bontakozott ki a testületi ülésen. Hozzászólt a vitához Szegfű István, a Hazafias Népfront megyei bizottságának helyettes tit­kára, aki a népfront és az úttörőszervezet még szoro­sabb együttműködését szor­galmazta. Csordás Istvánná dr., a megyei tanács műve­lődésügyi osztályvezető­helyettese elismeréssel szólt a békési úttörőcsapatok ter­mészet- és környezetvédő tevékenységéről, amely nem kampányszerű ebben a vá­rosban, hanem a társadalmi és tömegszervezetek össze­hangolt. folyamatos tevé­kenysége. Hangsúlyozta — s ezt további hozzászólások is megerősítették —. hogy a környezet védelmére való nevelés akkor éri el igazán hatását a gyermekek köré­ben, ha érzelmileg is kötő­dik ahhoz, amit védenie kell. Többen hangsúlyozták azt, hogy a környezetvéde­lemben mindenekelőtt meg­felelő szemlélet, szokás- rendszer, életmód kialakítá­sa szükséges gyermekek és felnőttek körében. Ezt fej­tette ki többek között Iva- nics Katalin, a testület tag­ja, Nagy Júlia, az országos úttörőközpont képviselője és Tóth Csaba, a megyei el­nökség tagja is. T. I. Ülést tartott a megysi tanács végrehajtó bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) jellemző. Ami az egyes terü­leteket illeti, a négy tanter­mes iskola építésével sikerült enyhíteni a gondokat, de még így is szükségtanter­meket kellett beállítani. Tel­jesen megoldódott viszont az óvodás korú gyermekek el­helyezése. Az egészségügy­ben a központi rendelő fel­újításával átmenetileg javult a helyzet, de indokolt egy egészségügyi központ kiala­kítása. Előrelépés történt a kommunális ellátásban is, megoldott az ivóvízellátás, kiépült a szennyvízhálózat, utak, járdák épültek. A köz­ség gyarapodását jelzi a 257 új, saját erőből épült lakás. Több szintes, 32 lakásos OTP-társasház is épült, je­lenleg 27 lakás kivitelezése van folyamatban. Évek óta gondot okoz — s ezt falu­gyűléseken, tanácstagi be­számolókon is szóvá teszik —, hogy nincs a településen benzinkút. A forgalom pedig nagy, egyrészt a helyi lakos­ság, másrészt a strandfürdőt felkeresők, sőt a jó kereske­delmi ellátás révén ideláto­gatók is hiányolják a töltő- állomást. Végül még egy megjegyzés: a lakosság ed­dig csaknem 20 millió fo­rint értékű társadalmi mun­kával járult hozzá a telepü­lés fejlesztéséhez. Tavaly az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke megközelítette az 1700 forintot, s ezzel a nagyközségek kategóriájában a második helyezést érték el a megyében. A vitában többen elisme­rően szóltak a kiegyensúlyo­zott, egyenletes tanácsi mun­káról, a fegyelmezett telepü­lésfejlesztésről, a megvaló­sult kommunális létesítmé­nyekről. A fejlesztés zömmel saját erőből — beleértve a helyi gazdálkodó egységek és a lakosság munkáját — va­lósult meg. A végrehajtó bi­zottság elismeréssel szólt a nagyközségi pártbizottság, a tanács és a gazdálkodó egy­ségek együttműködéséről, a lakosság aktív segítségéről, amely hozzájárult a telepü­lés arculatának kialakításá­hoz. A pénzügyi-gazdasági el­lenőrzésről szóló napirend vitájában részt vett dr. Sütő Dezső, a PM Ellenőrzési Fő­igazgatóság főigazgatója. A jelentés bevezetőben a me­gyei igazgatóság feladatait taglalta, majd a gazdálko­dásról, a vizsgálatok reali­zálásáról, az új vállalkozási formák ellenőrzési tapaszta­latairól adott képet. A me­gyei székhelyű ipari, élelmi- szeripari, építőipari és ke­reskedelmi vállalatok, szö­vetkezetek nettó árbevétele az év első felében 11,3 szá­zalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában volt. Kiugróan nőtt a Gyulai Hús­kombinát, a Sarkadi Cukor­gyár, a Gyulai Kötőipari Vállalat és a Körös Kazán­gyártó Vállalat árbevétele. Nem ilyen kedvező a kép az eredményesség alakulásában, bár a veszteségesen gazdál­kodók száma csökkent. Ki­emelkedő nyereséget csak néhány vállalat ért el, így például a MEZŐGÉP, az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár, a Volán Vállalat. Javult az exportértékesítés, bár itt a kép ellentmondá­sos. Egyes üzemek évek óta feladatuknak tartják a kon­vertibilis export fokozását, más vállalatok, szövetkezetek viszont nem használták ki ilyen irányú lehetőségeiket. Ami a vizsgálatok realizá­lását illeti, ezek célja, hogy a gazdálkodás szabályos le­gyen, a népgazdaság céljai­val egybeessen. A realizálás legjellemzőbb eszközei: az adóhatósági határozat, sze­mélyi felelősségre vonások, illetve ezek kezdeményezése, jelzés a jobbításra jogosult felügyeleti szerveknek. A jegyzőkönyvvel zárult vizs­gálatok realizálására tavaly 102 határozat született. A jogerőre emelkedett határo­zatokban előírt bírságok összege 1983-ban 25,5 millió forint volt. Fegyelmi eljá­rást tavaly és tavalyelőtt 2-2 esetben kezdeményeztek. 1982-ben egy gazdasági bír­ságindítvány volt, amely 2 millió forint bírság kiszabá­sával zárult. Jelzéssel 41 esetben éltek, felhíva a fi­gyelmet a társadalmi tulaj­donvédelem hiányosságaira, a költséggazdálkodás lazasá­gaira, • árkérdésekre és a torz személyi jövedelmekre. Szót érdemel az új vállal­kozási formák ellenőrzési ta­pasztalata is. A kisvállalko­zások körében a múlt évben 172, ez év 8 hónapjában 190 vizsgálatot folytattak. Nega­tív tapasztalat, hogy az új formák alkalmazásánál többször találkozni a vezetői felelősség fellazulásával. Helytelen és egyoldalú az a magatartás, amely csupán a jövedelemszerzés mértékére fordítja a figyelmet, és ke­véssé törődik a jövedelem kitermelésének módjával. Olyan jelenséggel is talál­kozni, hogy a gazdálkodók nagyobb összegeket enged­nek át egy-egy csoportnak, és nem tisztázott azok téríté­si díja. Több esetben előfor­dult összeférhetetlenség, igazgató, részlegvezető, cso­portvezető tagja a gazdasági munkaközösségnek vagy szakcsoportnak, ugyanakkor utalványoz is. A vitában szó esett arról, hogy a jól gazdálkodó, az exportot fokozó vállalatok kapjanak nagyobb erkölcsi elismerést, hiszen ez ösztön­zést ad a további munkához. Többen kifogásolták a túl­szabályozottságot, amely gya­korta a lényeg helyett az apró dolgokra irányítja a figyelmet. Szó volt a szak­ember-utánpótlás és -képzés gondjairól, lehetőségeiről, a gazdasági morál erősítéséről, a gazdasági munkaközössé­geknél tapasztalható vadhaj­tások megszüntetéséről. (A megye kisiparosainak tevékenységéről szóló tájé­koztatóra a későbbiekben visszatérünk.) A bejelentések sorában szó volt a táppénzes helyzet ala­kulásáról, amely kedvező képet mutat. Ez a hozott in­tézkedések, a keresőképessé­get elbíráló orvosi munka javulásának eredménye, amelyért a végrehajtó bi­zottság elismerését fejezte ki. S. F. Új gyógynövényszaküzlet Tegnap, október 2-án dél­előtt 11 órakor nyitották meg Békéscsabán, a Tanácsköz­társaság útján az új Herbá- ria szaküzletet. A 60 négy­zetméter alapterületű léte­sítmény átadásán Gyarmathy Sándorné, a Herbária keres­kedelmi osztályának vezető­je mondott ünnepi beszédet. Üdvözölte az ünnepség részvevőit, majd szólt arról, hogy a vállalatnak jelenleg 19 saját üzemelésű gyógynö­vényszaküzlete van az or­szágban, a békéscsabai im­már 20. a sorban. Mindezek mellett 85 kereskedelmi egy­ség szállítói is. „Az utóbbi években a lakossági igény mindinkább a természetes hatóanyagú gyógynövények, gyógykozmetikai készítmé­nyek és természetes alap­anyagú szörpök felé tolódott el, amelyek szaküzleteinkben kaphatók is” — folytatta. Az új, békéscsabai üzlet ennek a növekvő igénynek kíván majd eleget tenni. A kétmillió forint ráfor­dítással elkészült üzletben mintegy 300 ezer forintos készlettel várják a vásárló­kat, saját termelésű drogok­kal — különböző teakeveré­kek, egyedi teák ... —, gyógykozmetikumokkal, ször­pökkel, fűszerekkel. A vá­lasztékot profilúknak meg­felelő egyéb termékekkel is bővítik, így többek között mézet, virágport, virágpor­tablettát vehetnek itt a vá­sárlók. A megnyitó szavakat kö­vetően a város és a környe­ző települések lakossága ne­vében Blahut Lajos, a vá­rosi tanács termelési és el­látásfelügyeleti osztályának vezetője mondott köszönetét az új üzlet létrehozóinak. N. A. Nemzetközi talajmechanikai konferencia Hazai és külföldi szakemberek részvételével négynapos konfe­rencia kezdődött tegnap az épí­tőipari feladatokkal kapcsolatos talajmechanikai és -alapozási kutatások legújabb tapasztala­tairól a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Gépkocsi-átvételi v sorszámok: 1984. OKTÓBER 2-AX Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 854 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 102 Trabant Lim. (Bp.) 26 321 Trabant Lim. (Debrecen) 16 466 Trabant Lim. (Győr) 25 952 Trabant Combi (Bp.) 8 408 Trabant Combi (Győr) 4 212 Wartburg Lim. (Bp.) 13 081 Wartburg Lim. (Győr) 7 466 Wartburg de Lux (Bp.) 18 125 Wartburg de Lux (Győr) 10 651 Wartburg de Lux, tt. (Bp.) 3 884 Wartburg Tourist (Bp.) 7 135 Wartburg Tourist. (Győr) 2 515 Skoda 105 S (Bp.) 8 658 Skoda 105 S (Debrecen) 6 737 Skoda 105 s (Győr) 6 849 Skoda 120 L (Bp.) 15 957 Skoda 120 L (Debrecen) 9 960 Skoda 120 L (Győr) 11 490 Skoda 120 GLS (Bp.) 994 Lada 1200 (Bp.) 31 669 Lada 1200 (Debrecen) 19 899 Lada 1200 (Győr) 10 472 Lada 1300 S (Bp.) 12 382 Lada 1300 S (Debrecen) 9 312 Lada 1300 S (Győr) 4 481 Lada 1500 (Bp.) 12 226 Lada 1500 (Debrecen) 8 445 Lada 1500 (Győr) 3 937 Lada Combi (Bp.) 5 748 Lada Combi (Debrecen) 3 166 Moszkvics (Bp.) 13 439 Polski Fiat 126 P (Bp.) 20 170 Polski Fiat 126 P (Győr) 7 093 Polski Fiat 1500 (—) 4 699 Dacia (Bp.) 22 256 Dacia (Debrecen) 12 972 Zasztava (Bp.) 6 224 Már az első napon szép számmal felkeresték a gyógynövény­szaküzletet Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents