Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-08 / 211. szám
igNiiUMta 1984, szeptember 8., szombat o A Gyulai Fa. és Fémbútoripari Szövetkezetben új technológiai eljárással, úgynevezett ke- tnényhabből készítik a székek ülőrészeit. Képünkön a sablonok láthatók Fotó: Fazekas László Megyei MAGÉV-fiókok — csökkenő készletek Lakótársam — egykori rádióamatőr — egy kartondobozban öreg, de használható tranzisztorok, tekercsek tucatjait vitte az udvarra a legutóbbi lomtalanításkor, szomszédja tizenéves fiának rosszallására. „Laci bácsi!” — szörnyűlködött a gyerek — „Én ilyesmiket veszek a zsebpénzemből, maga meg kidobná?” Laci bácsi pedig, kapva az ötleten, egy vak és süket televízió dobozát mentette'meg magának, hogy abból barkácsoljon a megszokottól eltérő formájú akváriumot. Percek alatt valóságos börze alakult ki az udvaron. Még a mellettünk levő házból is átjöttek néhányan. A gazdasági szakzsargon szerint azt mondhatnánk: a lakótár-' sak elfekvő készleteinek egy része tulajdonost cserélt. Kisegítik egymást a KGST-országok Köztudott, hogy elfekvő készletek nem csupán a pincékben. éléskamrákban, kerti sufnikban vannak, hanem vállalataink raktáraiban is, sőt, ott találhatók csak igazán. Csakhogy ami az egyik vállalatnál fölösleges, az a másiknál hiánycikk lehet. És fordítva. Hogy a kereslet-kínálat ta- lálkozhossék, annak érdekében tevékenykedik Magyar- országon egy szervezet, a 30 éve megalakult Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat, a MAGÉV. Az egyik nagyvállalatunk különböző méretű és típusú japán, valamint svéd golyóscsapágyakért ostromolta a külkereskedelmet. A MA- GÉV-hez befutó keresem-kí- nálom jegyzőkönyvek ellenőrzése során kitűnt, hogy özekből a csapágyakból más vállalatok számottevő készlettel rendelkeznek, összegyűjtve a felesleget, került annyi, amennyire szükség volt. A haszon kettős: az egyik vállalatcsoportnál csökkentek a felesleges készletek, mások pedig hozzájutottak a szükséges alkatrészekhez úgy, hogy az nem járt valutakiadással. Kevesen tudják: nem csupán a hazai vállalatok, hanem a KGST-országok között is sor kerül a készletek cseréjére. Pontosan 1975 óta. amikor is Várnában a KGST-oj'sz á g o k képviselői erről megegyeztek egymással. A szocialista országok közötti kereskedelem hosszú, s középtávú tervek alapján zajlik, a szállításokat évente meghatározott kereteken belül, az úgynevezett kontingensek alapján bonyolítják le. Ám a leggondosabban összeállított tervek sem számolhatnak az előre nem látható eseményekkel: Például: a váratlan, rövid határidőre teljesítendő üzletekkel, vagy egy-egy szállítás lemondásával, a nagy kárt okozó elemi csapásokkal stb. A váratlan piaci és gazdasági fordulatok egyes országokban hiányt, másutt fölösleget okozhatnak bizonyos termékekből és anyagokból. Hogy ez nem is ritkán előfordul, arra elég egy adat: a MAGÉV hazai teendői mellett az utóbbi néhány évben nagyjából meghússzorozta a környező szocialista országokkal lebonyolított forgalmát. Új bolt a lakosságnak Karcza György vezérigazgató szerint a MAGÉV figyelmét nagyobbrészt a hazai piac köti le. Az utóbbi években azon belül is a vidék, amely a vállalat forgalmából a korábbi kedvezőtlen hányaddal szemben ma már bő ötven százalékkal részesedik. Az arány alighanem még inkább a vidék javára módosul, amint tovább csökken a ma már többnyire indokolatlan beidegződés, miszerint „vásárolni Pesten lehet”. A vállalat az utóbbi években ugyanis erőteljesen fejlesztette vidéki hálózatát, amely jelenleg 5 alközpontból, egy-egy (hat-hat üzletágat összefogó) MAGÉV-fiókból áll. Közülük a Veszprém, Komárom, Vas és Győr-Sopron megyében érdekelt győri alközpont bonyolítja le a legnagyobb forgalmat, ami természetes, hiszen ez működik a legrégebben, továbbá a környék az ország erősen iparosodott területei közé tartozik. Ed- dik a vállalat jórészt inkább iparban használatos anyagok, gépek és berendezések kereskedelmével foglalkozott. Az utóbbi időben azonban mindinkább kiterjed a figyelme a kisvállalkozásokra és a lakosságra is. Jellemző a vállalati törekvésekre: az első, kizárólag a lakosság számára árusító MA- GÉV-bolt nem Budapesten, hanem Győrben nyílt meg. még tavaly. Ha a tervek teljesülnek — s a félévi adatok szerint ez csaknem bizonyos —, akkor a MAGÉV az idei törlesztésekkel nagyobbrészt visszafizeti korábbi, felvett hiteleit, a fejlesztési alap tekintélyes hányada megmarad eredeti céljára, fejlesztésre. Szükség is van rá, a lakosság mellett ugyanis újabb számottevő vásárló kopogtat a vállalat boltjaiban: a mezőgazdaság, annak is az úgynevezett kistermelő része. Van mivel kereskedni A kis teljesítményű mezőgazdasági gépek és berendezések, valamint anyagok forgalmazásában elsősorban a Békésben, Bács-Kiskun- ban és Csongrádban honos szegedi, továbbá a Somogybán, Zalában és Baranyában illetékes pécsi alközpontok tehetnek a legtöbbet. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a többiek nem törekedhetnek forgalmuk (ezzel nyereségük) számottevő növelésére. A MAGÉV tavalyi forgalma meghaladta a 3 milliárd forintot, ám a számításokon alapuló becslések szerint a magyar gazdálkodó szervezetek raktárainak polcain — a börzék ellenére — még mindig körülbelül 40—50 milliárd forintot érő anyag, alkatrész, részegység stb. porosodik. Van mivel kereskedni. Mónus Miklós Energiatakarékos mezőgépek Energiatakarékos mezőgazdasági feldolgozó gépek kialakításán munkálkodnak a Mezőgazdasági Fejlesztő Intézet munkatársai. Közreműködésükkel a Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat a közelmúltban új referencia- üzemet épített Jászkíséren. Az úgynevezett bioterm- üzemben a bálázott szalmát, és a különböző nyesedéke- ket új technológiával elégetik, s az így nyert meleg levegőt a palántázó, növénytermesztő területeken energiaként hasznosítják. A MEFI mérnökei most ennek továbbfejlesztéseként olyan rendszert alakítanak ki, amely nagy mennyiségű víz folyamatos melegítésére is alkalmas. A jászkísérihez hasonló kísérleti üzemet a Kunbajai Állami Gazdaságba is telepítenek, a nyese- dékfelszedő és -aprító gépek már elkészültek, az égetőkazánokat a Láng Gépgyárban állítják elő a következő hetekben. Ezek az újfajta, bioterm- üzemi gépek felkeltették a mezőgépipar külföldi partnereinek érdeklődését is, sőt, az NSZK-beli Claas céggel már gyártási kooperáció is létrejött a brikettáló berendezések közös gyártására. Az intézet közreműködésével más MEZÖGÉP-válla- latoknál ugyancsak gyártanak energiatakarékos berendezéseket. Kecskeméten például olyan gépeket készítenek, amelyek megoldják a csöveskukorica hideg levegővel való szárítását. A szárítóban egyidejűleg 130—150 tonna terményt tárolnak. Az első ilyen technológiát az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát felsőcikorai telepén állították munkába. Csal — lakkozva... Hz imuortpótló programhoz A cipészek, a bőrdíszművesek a megmondhatói — de a konfekcióiparban sem ismeretlen a probléma —, hányszor okozott és okoz még ma is gondot egy-egy apró alkatrész, díszítőelem, csat, gomb, fityegő, vagy más hasonló hiánya. Hiába volt a leggondosabb terv, a legprecízebb gyártás, ha valami — például egy vámos sztrájk, vagy importálási nehézségek — miatt késett a kellék, befejezetlenül állt a csaknem kész áru a raktárban. Ráadásul a sok kicsi sokra is megy. A BÖRKER évente 100—120 millió forint értékű tőkés devizát fizetett ki ezekért az apróságokért. Ügy gondolták tehát az illetékesek; valamiként meg kell oldani a hazai gyártást, nem létezik, hogy országunkban ne akadna erre vállalkozó. Összejött a pénz a gyorsaságra szükség is volt, mert 1983 decemberében olasz partnerünk megkezdte a szállítást, márciusra pedig már üzembe is helyezték a gépeket. Elhúzódó engedélyezés Eddig minden olyan szép, mint egy mesében, de hogy a történet valóságos, azt néhány huzavona igazolja. Kiderült például, hogy az eredetileg tervezett víztisztító nem felel meg, új tervet kellett készíttetni. A víztisztító engedélyezési terve tavaly novemberre készült el, a jóváhagyást idén májusban kapták meg. Hasonló gonddal járt a szennyvíz- iszap is, ennek biztonságos tárolásáról és megsemmisítéséről nekik kell gondoskodniuk, de hogy hol és hogyan, arra senki nem tudott mondani semmit. így nem csoda, hogy üzemszerű működés ' helyett még csak a műszaki átadást megelőző próbáknál tart a szennyvíz- tisztító, és emiatt a ciánfür- dős technológiákat nem használhatják a felületkezelésben. A termelés ennek ellenére megkezdődött, készülnek a sajtolt, fröccsöntött és cent- rifugálöntéssel gyártott különféle kellékek. Ezek minősége megegyezik a behozot- takéval, az új üzem évi 60 millió forintos importkiváltást tesz lehetővé. A víztisztító késése miatt az idén a 40 millió forintos termelés helyett csak 28 millió forint értékű árut produkálnak, és 16 millió forintnyi importot váltanak ki, de jövőre már teljes kapacitással — 68 millió forintos éves termeléssel dolgozhatnak. Az importkiváltáson túl nem mellékes a gyorsaság sem. Fröccsöntött termékekből a megrendelést követő két hónapon belül tudnak újdonságokat szállítani, a centrifugálöntéssei készülő gyártmányoknál a várakozási idő mindössze három hét. A kellékhiány tehát jövőben már nem lehet akadálya az exportnak. A gyorsabb export haszna természetesen nem jelentkezik a szövetkezetnél, de az új üzem így is gyorsan megtérül. A dollárban teljesített kifizetések az importkorlátozásból egy év alatt bejönnek, a nyereségből pedig négy év alatt fizeti ki magát. És ami legalább ilyen fontos: világszínvonalon álló korszerű technológiát sikerült meghonosítani az Orosházi Vas-, Műanyagipari Szövetkezetben. Lónyai László Szilikongumi-formába öntik az apró alkatrészeket Fotó: Fazekas László Természetesen akadt, mégpedig az Orosházi Vas-, Műanyagipari Szövetkezet. Ök már régóta kapcsolatban állnak a BÖRKER-rel, szállítottak eddig is többféle kelléket, de — igaz, ami igaz, ezek nem tartoztak a legkorszerűbbek közé. El kell mondani még azt is, hogy a szövetkezet és a BÖRKER már évek óta próbál valamiképpen megoldást találni, de a múlt év közepéig minden igyekezetük kudarcot vallott. A megvásárolni kívánt berendezések túlságosan drágák voltak, sokba került volna a fel- szerszámozás is és volt olyan, aki a gép mellé nem adta volna a tudást, vagyis a know-how-t. Tavaly áprilisban végre rájuk mosolygott a szerencse. A BÖRKER egyik régi partnere, egy olasz családi vállalkozás felbomlott és a berendezések egyharmadát kiárusították. Mivel az olaszok is tudtak arról, hogy a BÖRKER és az orosházi szövetkezet ilyen gyártóeszközöket keres, felajánlották: vegyék meg egyben az egészet. Az ajánlat jónak tűnt és a májusi gépszemle csak erősítette az elhatározást: érdemes komolyan venni ezt az üzleti ajánlatot. A konkrét ajánlattétel előtt azért meg kellett még oldani egy „apróságot”. Hiába sokkal olcsóbb a használt gép az újnál, egy komplett üzem megvásárlása sokszorosan meghaladta a szövetkezet erejét. Partnerek után néztek, és hamar kialakult az együttes: az OKISZ, a KISZÖV, a BÖRKER és a szövetkezet közösen teremti elő az anyagiakat. A pénz tehát összejött és augusztusban már beadhatták a behozatali engedély- kérelmet. Szeptember közepére meg is kapták, szeptember végére pedig már a Ésszerű kockázat Az ügy ezzel azért még nem volt teljesen elintézve Hiányzott az üzemépület és az a terület is, ahová az épületet felhúzhatták volna. Gyorsan megegyeztek az Alföldi Kőolajipari Gépgyárral — „meglett” a szükséges terület. Kellettek még a tervek, no meg egy kivitelező, aki felépíti a csarnokot. Rövid tájékozódás után megszületett a döntés: dunaújvárosi elemekből saját erős kivitelezéssel építik fel az új üzemet. A magyar építkezési tempóhoz szokott ember csak csodálkozhat azon a gyorsaságon, ahogy Orosházán haladtak a dolgok. Figyeljük csak a dátumokat! Szeptember végére dőlt el, hogy megveszik a gépeket, október végére már szanálták az építési területet, és rendelkezésre álltak a tervek. November elején kezdődött az alapozás, és február elején megtörtént az épület átadása. — Nincs ebben semmi boszorkányság, csak némi észszerű kockázatvállalás kellett hozzá — mondja Berta Imre, a szövetkezet elnöke — Mi nem vártuk meg minden folyamat végleges lezárását, az összes papír megérkezését, hanem folyamatosan és párhuzamosan intéztük az ügyeket. így történhetett meg, hogy gyakorlatilag három hónap alatt felépítettünk egy üzemet. Erre Rövidesen teljes kapacitással működhet a galvánüzem szerződést is aláírták az olasz partnerrel.
