Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-07 / 210. szám
1984, szeptember 7., péntek o IZHqiJKTilt} fl Szegedi Szalámigyár újdonságai A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát háromfajta, olcsó árkategóriába tartozó hentesáru gyártását kezdte meg: a gombával ízesített párizsiét, a füstölt májashurkáét és a szegedi húspástétomét. Nemrég hozták forgalomba a mustáros ízesítésű tápéi kenőmájast, a paradicsommal ízesített szegedi húskrémet, s a dorozsmai nyelvest, azaz a formában főtt rakott nyelvet. A húskombinát termékeinek a választéka idén már elérte a nyolcvanat, a hentesáruk mennyisége pedig az évi 6400 tonnát. A mennyiség és a vála&zOlcsó hőenergiát nyernek a Beremendi Cement- és Mészmű klinkerégető kemencéiben az eddig hasznavehetetlen hulladékból, a fel- újíthatatlan gumiabroncsokból, s ezzel fűtőolajat takarítanak meg. A dél-baranyai építőanyag-gyártó nagyüzemben befejeződött az a csaknem harmincmillió forintos államilag támogatott beruházás, amellyel megteremtették a „gumienergia” hasznosításának feltételeit. A hatalmas szabadtéri depóból a klinkerkemencékhez mikroprocesszoros vezérlésű görgőpályán és konvejersoron szállítják az elnyűtt gumiabroncsokat. Az üzemben a fűtőolaj tizenöt százalékát helyettesítik ték bővítésének egyik fontos feltétele, hogy idén a tavalyinál mintegy nyolcvanezerrel több sertést vágnak. A másik feltétel, hogy nemrégiben olyan különleges berendezést helyeztek üzembe, amely magas légköri nyomással az olyan apró húsrészeket is leválasztja a csontról, aminek leszedése korábban — kézi munkával <— * nem volt gazdaságos. Ezt a teljes értékű húsanyagot pé- pesítik, s részben ez képezi az új olcsó cikkek gyártásának alapját. Az utóbbi húsl^észítmények arányát a hentesárukon belül hetven százalékra növelték. elkopott, kivénhedt autógumikkal, amelyek fűtőértéke csupán fele a drága szénhidrogénnek, de fölhasználásuk a cementgyártás önköltségét így is számottevően csökkenti. Amennyiben a kemencék teljes kihasználtsággal működnek, évente tízezer tonna fűtőolajat lehet megtakarítani a gumitüzeléssel. A MÉH hosszú távra is vállalta a BCM gumiabroncsszükségletének kielégítését. A kemencék későbbi föld- gázüzeművé történő átalakítása után sem mondanak le a „gumienergiáról”, mivél a hulladék ilyetén hasznosítása révén az eldobott abroncsok alkotta gumihegyeket is eltüntethetik idővel az országból. Mikroprocesszoros öntőüstmérlegek a Szovjetunióba A hódmezővásárhelyi Mef- ripondban, szovjet és magyar tudományos kutató intézetekkel együttműködve olyan korszerű és gazdaságosan gyártható mikroprocesz- szoros vezérlésű kohászati darumérlegtípust alakítottak ki, amellyel nyugat-európai, amerikai és japán cégeket is megelőztek szovjetunióbeli versenytárgyaláson. A mérlegrendszer elméleti kidolgozása, a prototípus elkészítése, gyakorlati kipróbálása és a sorozatgyártás megindítása között alig több mint egy év telt el. Mindezek alapján a szovjet partner tíz ilyen berendezést rendelt, mintegy 30 millió forint értékben. Már valamennyit felszerelték a Metripond szakembereinek irányításával a Szovjetunióban. A kompjúterhez csatlakoztatható mérlegelő-adagoló rendszer alkalmazásával gyorsul az öntési sebesség, javul a minőség és csökken a selejt. Az új típusú mérlegrendszer a mechanikus súlyingadozást áramingadozássá alakítja, így a mérési eredmény tetszés szerinti távolságban, akár központi vezérlőasztalon leolvasható. A berendezés rendkívül gyorsan és pontosan méri és regisztrálja az öntőüstből kikerülő fémet, a munkaidőt, a dátumot, emellett megállapítja a visszamaradó mennyiség súlyát is. Ez utóbbi a kohászatban korábban megoldatlan probléma volt, célja az úgynevezett fél, vagy töredék bugák megszüntetése, tehát az öntési selejt csökkentése. „Gumienergia”-hasznosítás Az erdők egészsége - a mi egészségünk Gyakran mondogatjuk, hogy az erdő, a fa a születésétől a haláláig elkíséri az embert. Fából készül a bölcsője, fából az asztala, széke, s végül fából a koporsója. Az erdő, a fa biológiai, környezetvédelmi szerepe pedig szinte felbecsülhetetlen. Milyenek a magyar erdők? Milyen fák alkotják, van-e elegendő belőlük? Hogy milyen volt hazánkban az erdő, arról a régi krónikák számolnak be. A hajdani forrásmunkák szerint időszámításunk kezdetén erdő borította mai hazánk háromnegyed részét. Még a honfoglalás időszakában is 38 százalékos volt az erdősültség. Hármas funkció A felszabadulás időszakára mindössze 12 százalékra zsugorodott az ország erdőterülete, ám azóta állandóan nőtt, s jelenleg 1 millió 700 ezer hektárnyi erdőnk van, s ez 18 százalékos erdősültség. Az ezredfordulóra elérhetjük az 1 millió 900 ezer hektárt is. Az erdőnek nálunk is három funkciója van: elsősorban a fatermelést szolgálja, másodsorban védelmi rendeltetésű, s csak harmadszor segíti az üdülés és a közjóiét céljait. Nemzeti park létesült a Hortobágyon, a Kiskunságban és a Bükk- ben, s szaporodó tájvédelmi körzetek segítik a természet- barátok munkáját. Erdeink hatalmas nemzeti vagyont jelentenek, hiszen az erdőállomány mintegy 260 millió köbméter fát ad. Legtöbb a tölgyfa, erdeinknek 23 százalékát tölgyesek alkotják. Akácból 18 százalék van, a fenyőfélék az erdők 15 százalékát képviselik, a nemes nyárfafajok 8,5 százalékát, míg a bükk csak 6,9 százalékban van jelen. A hatalmas favagyonból évente megközelítően 8 millió köbmétert termelünk ki. Ez adja a tüzelőt, ebből készülnek a bútorok. Persze, ez nem elegendő, az ország faszükségletének mindössze csak az 50—60 százalékát fedezi, a többit importáljuk. A cél, hogy a jövőben csökkentsük á behozatalt, s nemesített fákkal, telepítéssel növeljük a hazai termelést, mert ezzel sok pénzt takaríthatunk meg. Az ország tüdeje Mindez természetesen elsőrendű nemzetgazdasági érdek, de van ezen túlmenően más, szinte felmérhetetlen haszna is az erdőnek, a fának, amit ugyan nem lehet anyagi szolgáltatásnak venni, de értékesebb annál. Az erdő védi a lakóterületeket, a természetet, óvja a környezetet, elősegítve annak stabilitását, hatással van a vízháztartásra, s a talajt is megkíméli az eróziótól. Az erdők óriási mennyiségű széndixidot vonnak el és ugyanakkor oxigént termelnek. Az erdő az ország tüdeje tulajdonképpen. Ahol kipusztul az erdő, ott szennyezetté válik a levegő, egészségtelenné a környezet, s az is előfordulhat, hogy felborul a biológiai egyensúly. Ez a veszély ma az egész világot fenyegeti, hiszen köztudott, hogy évente 30 millió hektárnyi erdőt pusztítanak ki. Már az őserdők is fogynak, betört a rengetegekbe a civilizáció, utakat építenek, városok létesülnek, üzemek szennyezik a vizeket. Magyarországon egyre több a jóléti erdő, mert az erdészet időben felfigyelt a környezetpusztulás veszélyeire. Főleg a lakótelepek környékén jelöltek ki jelentős erdőterületeket, üdülési célok szolgálatára. A fák védik, óvják a mi egészségünket, de mi nem védjük még mindig eléggé a környezetünket, a fákat, az erdőt. Több százezer, sőt több millió forintba kerül az erdők üdülési, rekreációs célokra való berendezése, padok, asztalok felállítása, tisztások, pihenőhelyek kialakítása, az utak rendben tartása. Még nem késő Ezekre sok kiránduló nem vigyáz, sőt gyakran olyanok is * akadnak, akik szándékosan megrongálják, tönkreteszik a berendezéseket, akik szemetelnek, ágakat tördösr nek le, és szennyezik a tiszta erdei patakok vizét. Nem fogják fel ésszel, hogy saját egészségük, tiszta környezetük ellen vétenek ezzel.« De úgy is rongálja és szennyezi az ember a környezetét, hogy nem fordít kellő figyelmet a biológiai egyensúlyra. Az iparosítás, a gyárak, üzemek létesítése, az utak építése mind káros hatással van az erdőkre, a fákra. Bizonyítja ezt a Német Szövetségi Köztársaságban és Csehszlovákiában fellépő erdőpusztulás, ami egyre nagyobb arányokat ölt napjainkban. Legelőször a jegenyefenyőn észlelték a szennyeződés hatását: a fák ezerszámra pusztultak el, haltak meg a széndioxid hatására. A lucfenyőnél és a lombos fafajtáknál kisebb a veszély, mivel ezek ellenállóbbak. Döbbenetesek a haldokló erdőkről készült felvételek, a szélzúgatta, fürtös lombok helyett üszkös, száraz facsonkok, üres madárfészkek, mert a madarak is elhagyják a halott fákat. Szerencsére hazánkban jóval kisebb a szennyezett levegő, a lúgos esők kártétele. Ennek ellenére fokozott óvatosságra, szervezetteb környezetvédelemre, körültekintőbb gondozásra van szükség, ha azt akarjuk, hogy megóvjuk erdeink egészségét. Mert ne feledjük, végeredményben a mi egészségünkről van szó. Illés Sándor 0 hét kérdése Hol tart megyénk méhészete? Hazánk méhészei már tudják, hogy az idei méztermelés elmarad a tervezett mennyiségtől. És ez korántsem csak a méhésztársadalom számára hátrányos. Megérzi ezt a népgazdaság is. Következésképpen, már biztos, hogy külkereskedelmünk 1984-ben kevesebb mézet exportálhat határainkon túlra, mint a korábbi években. És ez az ország dollárdeviza-bevételének .csökkenésével jár együtt. De mi a helyzet szűkebb hazánkban, Békés megyében, ahol a méhészek mindig is számottevő részt vállaltak magukra az országos eredményekből, a kemény valutáért jól értékesíthető magyar méz megtermeléséből? Erről kérdeztük a napokban Erdei Lajost, a megyei méhész-szaktitkárt. o — Az utóbbi három-négy esztendőben évenként 70—80 vagon mézet adtak le megyénk méhészei az ÁFÉSZ- eknek. Sajnos, a múlt év elején jelentkezett az atkafer- tőzöttség, ami júliusban, de még inkább augusztusban nagyarányú méhelhulláshoz vezetett. Ebből következett, hogy az 1983. évi kedvező időjárás ellenére is csökkent megyénkben a méztermelés. Sőt, az atkafertőzöttség miatt többségében legyengült méhcsaládok kerültek a múlt év őszén betelelésre. Aztán tovább súlyosbította a helyzetet az ismert 1983—84. évi hosszú, és hóviharos tél, mely a méhcsaládoknak újabb megpróbáltatásokat okozott, viszont az atkának még intenzívebb elszaporo- dási lehetőséget teremtett. Tehát eleve kritikus körülmények közepette lépett az idei esztendőbe megyénk méhészete. — Igen . . . Pedig 1983—84. telén központi előadókat hívtunk meg a megyébe, miköz» ben Zalaapátiban mintegy 40 méhegészségügyi felelős tanfolyamon vett részt. Mindkét helyen az atka elleni védekezés volt a fő téma. A Békés megyei Állati- egészségügyi és Élelmezéshigiéniai Állomás pedig a nagyközségi, községi állatorvosoknak, méhegészségügyi felelősöknek külön is adott ki felhívást, szakmai segédanyagot a fertőzöttség elleni védekezésre. Ennek ismeretében sem hozott az idei tavasz a méhészetek számára kedvező változást. Ugyanis csak az erős méhcsaládok tudtak felfejlődni odáig, hogy az akácvirágzás idejére tűrhetően jó termelőkké legyenek. És a nem kedvező időjárásban csupán a jól felkészült, konténerekkel, és saját szállító eszközzel rendelkező, helyet gyorsan változtatni tudó méhészek voltak képesek átlagos eredményt elérni az akácméztermelésben. o — Ezek szerint Békés megyében kevesebb mézre lehet számítani az idén, mint a korábbi években? — Sajnos, igen. Jóllehet a megye méhészei az ÁFÉSZ- eken keresztül időben megkapták az 1984. évi méz- szerződés-tervezetet, de a már említett és nagymérvű atkafertőzöttség, illetve a méhcsaládok legyengülése óvatosságra intette a méhészeket a szerződés megkötésekor. Itt kell megemlítenem, hogy a megyében az idén csaknem 24 ezer hektár különböző fajtájú napraforgót vetettek a nagyüzemi gazdaságok. Ma már látjuk, hogy a kedvezőtlen időjárás a napraforgónak sem mindenütt kedvezett, így itt sem számíthatnak jelentősebb méztermelésre a méhészek. Közben olyan napraforgófajtát is vetettek több helyen, amit a méhek kevésbé látogatnak. Ezek után aligha vásárolható fel a leszerződött mennyiségű méz. És még nem szóltam a nagyüzemi gazdaságokban esetenként szükségesnek mondott növényvédelemről, mely — a legnagyobb figyelmesség mellett is — esetenként tetemes károkat okozott a méhcsaládokban. Megítélésünk szerint nem volna szabad, hogy a méhészek gondjukkal, bajukkal magukra maradjanak, és a jelenlegi helyzet kedvüket szegje. Végtére is a mézre, s az érte kapható dollárdevizára az országnak a jövőben is szüksége van. o — Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat szakemberei jól ismerik a méhészek jelenlegi helyzetét. így a Békés megyeiekét is. Ezért intézkedtek úgy, hogy a szerződéstől eltérően minden leadott kilogramm akácméz után két forint fuvar- költséget térít a vállalat. Továbbá az ugyancsak szerződő méhészek az ÁFÉSZ-eken keresztül nagykereskedelmi áron kapnak állományuk részére cukrot. Az ismert körülmények között e szerénynek tűnő anyagi támogatás is jól jön méhészeinknek. — Az elmondottakból megállapítható, hogy Békés megye méhészete is kritikus időszakot él át. ön, mint a megyei méhész-szaktitkár, személyes látogatásai során jól ismeri az említett gondokat. Megítélése szerint mik azok a teendők, melyek kivezetik e hullámvölgyből a megye méhészetét? — A méhészeti év tulajdonképpen augusztusban kezdődik. Ez agt jelenti, hogy ilyenkor kell kialakítani az erős méhcsaládokat. Feltétele ennek, hogy elegendő mennyiségű, őszi ke- lésű fiatal méhek álljanak rendelkezésre és fiatal, erős anyával kerüljenek telelőbe. Legnagyobb probléma azonban a már említett atka elleni védekezés, melyet folyamatosan és következetesen kell végezni. Ehhez az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat is segítséget nyújt azzal, hogy kedvezményes áron bocsát a méhészek rendelkezésére atkafertőzés elleni füstölő csíkokat. Az viszont már a méhészet jövedelem-kiegészítéséhez járul hozzá, ha a selejtezésre kerülő lépet moly elleni védekezés miatt mielőbb viasszá dolgozzák fel méhészeink. A viasz egyébként jól értékesíthető. Továbbá gondoljanak a méhészeink a propolisz gyűjtésére is, amit ugyancsak jó áron adhatnak el az ÁFÉSZ-ek közreműködésével. Mindent egybevetve a jövő évi méztermelés megalapozásához három tényezőt tartok fontosnak. Nevezetesen a méhek serkentő etetését, a minél fiatalabb anyák „beállítását”, és az atka elleni folyamatos védekezést. Csak így léphet ki a jelenlegi hullámvölgyből megyénk méhészete, és adhat már 1985- ben több mézet a népgazdaságnak — fejezte be Erdei Lajos megyei méhész-szaktitkár. Balkus Imre A közelmúltban rendezte meg hagyományos évi halfogó versenyét a dobozi horgászegyesület. Ami a részvételt illeti, nem lehetett panasza a rendezőknek, hal viszont már jóval kevesebb akadt. Végül is a versenyt Molnár Gábor nyerte egy kiló 70 dekás teljesítménnyel, egy szép márnával. Mennyiségileg jóval többet fogott, 2 kiló 60 dekát Deme János, de ezek — képünkön — kis halak voltak. Harmadik Tóth Béla lett egy 80 dekás ponttyal * Fotó: Béla Ottó
