Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-05 / 208. szám
1984. szeptember 5.. szerda o A Csepel Művek Egyedi Gépgyára az első félévben száznegyvcnmillió forint értékben exportált csőgyári berendezéseket, gumiipari présgépeket a szocialista országokba. Tőkés piacra gépalkatrészeket, illetve — az Országos Bányagépgyártó Vállalattal kooperálva, egy nyugatnémet cég megbízásából — forgó csőkemenceelemeket is gyártottak. A gyár rubel- elszámolású exporttervét (melynek 80—90 százaléka a Szovjetunióba irányul) húszmillió forinttal túlteljesítette. A képen: a gyár nehézgépüzemében készülnek a körkemenceele- jjjpJj (MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS) n tavalyi BNV-nagydíjas termékek a piacon A szeptember 14-én nyíló őszi BNV előtt az MTI munkatársai az érintett vállalatoknál érdeklődtek, hogy tavaly vásári nagydíjat kapott kilenc termékük sorsa hogyan alakult a hazai és a külföldi piacokon. A tavalyi őszi BNV-n a vegyipari cikkek aratták a legnagyobb sikert, hiszen' a nagydíjat nyert kilenc termék közül négyet állított elő ez az iparág. Közülük különösen a kozmetikai cikkek „futottak be”. A debreceni Biogal Gyógyszergyár Helia—D elnevezésű, természetes alapanyagból készült krémjéből a tavalyi vásár óta több mint egymillió dobozzal értékesítettek a hazai üzletekben, a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat Exotic pumpás dezodorjaiból csaknem másfél millió flakon kelt el. A Helia—D kozmetikumcsalád a tavalyi BNV óta arctejjel és testápoló emulzióval bővült. E termékek iránt a külföldi érdeklődés is növekszik: az év első felében USA-beli forgalmazásra kaliforniai székhellyel megalakult a Helia Products Incorporation. Ezenkívül megkezdődött a Helia kozmetikumok szállítása Finnországba és Ausztráliába is. Több országban jelenleg tárgyalnak az exportról. A Budalakk Festék- és Műgyantagyár fa- és fémfelületek védelmére, színezésére szolgáló Trinatcolor MM nevű festékéből tavaly mintegy tíz tonnát, az idén az év első felében pedig már csaknem ugyanennyit adtak el. Ebből a zománcfestékből több mint 200-fé- le pasztell színárnyalat keverhető ki. Egyes üzletekben a vásárló a kívánt árnyalatot színkártyából választhatja ki, s ezt a színt speciális berendezéssel állítják elő. Jelenleg Budapesten a Skála Prizmában, valamint a Budalakknak az Azur Vállalattal közös négy mintaboltjában működik ilyen keverőberendezés. Ugyancsak a vegyipart dicséri a Borsodi Vegyikombinát BNV-nagydíjas terméke, a pvc-csatornarendszer. A házépítés e fontos kellékéből eddig több mint 250 tonnányit értékesített a vállalat, s az igények további növekedésével számolnak. A nagydíjas textilipari termékek közül a Debreceni Kötöttárugyár „Hangulat" elnevezésű 19 részes termékcsaládja — a színskála minden színében gyártott kardigánok, pulóverek, sapkák, sálak, szoknyák és nadrágok — a fiatalok és a felnőttek körében egyaránt igen keresett, s a gyár eddig minden hazai igényt ki tudott elégíteni. A ruházkodás másik nívós kelléke, a Duna Cipőgyár Dunair márkanevű nagydíjas szabadidő-cipője szintén keresett termékké vált, mert nemcsak hajlékony és rugalmas, hanem rendkívül kopásálló is. Az idén a gyár e termékből 32 ezer párat állít elő, ám ez feltehetően kevés lesz. Az igények teljes kielégítésére a cipőgyárak jelenleg nem tudnak vállalkozni, mert felsőrészkészítő kapacitásuk szűk, s ez nagyobb mennyiség előállítását nem teszi lehetővé. A Graboplast Győri P,a- mutszövő és Műbőrgyár, valamint a Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat közös lakástextil-tapétaegyüt- tese is sikeresnek bizonyult. A Graboplast 46-féle mintával és színárnyalatban állítja elő az együtteshez tartozó tapétákat, amelyekből eddig 285 ezer métert értékesítettek több mint kétmillió forint értékben a hazai piacokon. A tapétákkal színben és mintában harmonizáló asztalterítőből 18 ezer méter fogyott el az Otthon Áruházban, a budapesti GT áruházban és a gyár fővárosi, illetve vidéki mintaboltjaiban. Sokan keresték a tapétához és az asztalterítőhöz jól illeszkedő, szép kivitelű padlókárpitokat is. A fém- és elektromosipari i újdonságok közül egy gázkészülékcsalád és egy fénycső nyerte el a tavalyi vásár nagydíját. A Fegyver-és Gázkészülékgyár átfolyó rendszerű gázkészülékeinek termékcsaládja, a vízmelegítő, valamint a lakások fűtését szolgáló cirkogejzer, illetve a melegvízellátást és fűtést egyaránt biztosító berendezések — egyaránt sikert arattak a vásárlóknál. Ezekből tavaly összesen mintegy 29 ezret értékesítettek, s idén az első félévben már csaknem ugyanennyit. A berendezéseket a gyár jugoszláv és NDK-beli partnerei is vásárolják. A Tungsram Rt. a nagydíjas Tungs- ralux-combi fénycsövekből az idén 70 ezret szállít a Ke- ravillnak. A termék a fel- használásnak rendkívül gazdaságos, mivel 18 wattos teljesítménnyel 60 wattos fényerőt biztosít. A tervek szerint rövidesen forgalomba hozzák a fénycső új típusát is, az eddiginél melegebb színárnyalattal. A vállalat keresi az exportlehetőségeket, s az előzetes piackutatások biztatóak. Nemzetközi nemesítése silókukorica ' A magyar és az NDK-beli kutatók együttműködésének eredményeként újabb, igen korai silókukorica kapott állami elismerést a Német Demokratikus Köztársaságban. A Bemagold nevű hibridet az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete és a bernburgi kutatóintézet szakemberei állították elő. Jó termőképességű, az NDK éghajlati és talajviszonyaihoz alkalmazkodó fajta. Vetőmagját Martonvásáron szaporítják, s már jövőre 300— 500 hektár elvetésére elegendő mennyiséget szállítanak belőle a baráti ország mező- gazdaságának. A csaknem két évtizedes magyar—NDK együttműködés eddig is jó eredményeket hozott: az elmúlt tizenegy évben hat új, közös ne- mesítésű hibridet állítottak elő a két ország tudósai. Az együttműködő tudományos intézményekben — a martonvásári, a szegedi és a bernburgi kutatóintézetben — évente háromezernél több hibrid-kombinációt állítanak elő és próbálnak ki. Jelenleg tíz kísérleti helyen, harminc közös nemesítésű kukorica vizsgázik. A közös előállítású hibridek termesztéséhez szükséges vetőmagból az idén 2200 hektár elvetésére elegendő mennyiséget, tízezer tonnát állítanak elő Martonvásáron. Az együttműködés mindkét fél számára előnyös. Konténeres MÉH-átvevő A Budapest és Vidéke MÉH Vállalat kezelésében kedden megkezdte működését — hazánkban elsőként — az úgynevezett multilift rendszerű konténeres hulladékátvevő hely. Az Óbudán létesített 1120 négyzet- méteres területen a hasznos hulladékok mozgatása, tárolása, majd elszállítása zárt rendszerben történik, s Így a különféle hulladékok nem szennyezik a környezetet. E módszer alkalmazásával a korábbinál jóval kevesebb dolgozó képes ellátni a papír-, vas-, textilhulladék átvételét, mert több, eddig kézzel végzett tevékenységet ezentúl géppel végeznek. A háztartásokban felhalmozódott, fölösleges vas-, színesfém-, papír- és textilhulladék, az üveg, a használt gumiabroncs és akkumulátor személygépkocsin Is bevihető a telepre. Hétvégén próbaüzem A két bázis: Sarkad és Mezőhegyes A cukorgyárak átlagosan négy hónap alatt dolgozzák fel a környező mezőgazda- sági üzemek által megtermelt cukorrépát. Sarkadon 360 ezer tonna, Mezőhegyesen 390 ezer tonna mennyiségre szerződött a gyár. A cukorrépa vetésterülete sajnos, nem növekvő, ám a mezőhegyesieknek 700 hektárral sikerült több vetésterületet elérni, mint 1983-ban. A legutóbbi érési kísérletek szerint — amelyeket 10 naponként folytatnak a feldolgozó üzemek — a cukor- tartalom: Sarkadon 15,2 százalék, Mezőhegyesen 15,7 százalékot mértek. Ez a százaléktartalom a napsütéses időben még növekedhet. A gyökér súlya mindkét területen megközelíti a fél kilogrammot. TAVALY VESZTESÉGGEL... ... zárta az évet a Sarkadi Cukorgyár. Erről, és az idei kilátásokról Kora Kornél igazgatóval beszélgettünk. — A korábbi esztendőkben fejlesztési hitelt vettünk fel, ami a megváltozott kamat- feltételek miatt újabb 20 millió forinttal terhelte az eredményünket, megszűnt az energiatámogatás, és a répa felvásárlási árának emelése nekünk nem térült meg sem a magasabb cukortartalomban, sem a nagyobb mennyiségben. — Korábban is volt veszteséges a Sarkadi Cukorgyár? — Csak most először, de már az 1982-es év előre jelezte a nagy fedezethiányt, mert már akkor is csak minimális volt a nyereségünk. Bízunk benne, hogy ez az év — az első félév eredménye, a 7,8 millió forint nyereség legalábbis erre utal —, ha szerény mértékben is, de nyereséges lesz. AZ UTOLSÓ MUNKÁLATOK — Hol tartanak az idei felkészüléssel ? — Az utolsó munkálatok vannak hátra — mutatja közben az üzemcsarnokokat egymás után az igazgató —, hiszen szeptember 6—7-én tartjuk a próbaüzemet, hogy szeptember 12-én kezdjük a feldolgozási szezont. Azért is ilyen későn, mert az üzemek úgy találják, hogy még nem kellően érett a répa, s mindamellett az elcsúszott betakarítási idő miatt még vannak a területen elvégzetten feladatok. — Milyen munkálatokat kellett megcsinálni az újrainduláshoz? — A leállás után a vezetékrendszer nagy részét lecseréltük, a szerelvényeket megjavítottuk, a főzőkészülékek csőcseréi bonyolódtak le. A szállítóberendezések meghibásodott alkatrészeit pótoltuk újakkal, a melaszcukor- csökkentő berendezést építettük be, amely nagyobb kapacitású berendezés, mint ami korábban a gyárban működött. MELEG INDÍTÁS Megoszlanak a vélemények arról, hogy az üzemi főpróbát mikor tartsák az üzemek. Néhány nappal — egy héttel — a feldolgozási szezon előtt, vagy mindössze egy napot hagyva a javításra, melegen indítsák a cukorgyártást. Sarkadon hagytak az esetleges javításokra egy hetet, Mezőhegyesen az üzem vezetői kockáztatják a hiba miatti leállást, szeptember 10-én főpróbát tartanak, 11én pedig indítják a feldolgozási szezont. A mezőhe- gyesiek mindenképpen az energiatakarékosabb megoldást választották, ám majd a gyakorlat mutatja meg, kinek az álláspontja helyes ebben a kérdésben. Mint azt Túri Ferenc, a Mezőhegyesi Cukorgyár műszaki igazgatóhelyettese elmondotta, egyórás kiesés 100 ezer forint veszteséggel jár, ezért úgy kell felkészíteni az egyes vonalakat, hogy menet közben hibáso- dás ne fordulhasson elő. A mezőhegyesiek bíznak a melegindítás sikerében, s abban, hogy a •'jól felkészített üzemben nem fordul elő egy 100 ezer forintos kiesés sem. BÉRFELDOLGOZÁS JUGOSZLÁVIÁBAN Mezőhegyesen a szezon december 31-ig tart, mert a mészkemence rekonstrukciója nem várathat tovább magára. A teljes szerződött termékmennyiséget azonban nem tudják feldolgozni, hanem 48 ezer tonnát Jugoszláviába szállítanak bérfeldolgozásra, és mintegy 15— 20 ezer tonnát hazai társ- gyárakba. A jugoszláv partnerek a feldolgozandó alapanyagért cserében Morreau önjáró betakarítógépeket adnak. A hatsoros önjáró, egymenetes betakarítógép óránként egy hektárról képes a termést kiszedni, lefejezni és járműre rakni, a hazánkban már jól ismert Herriau cukorrépa-betakarí- tó gépekkel szemben, amelyeknek a teljesítménye 0,6 hektár/óra. Ezek a berendezések szeptember 20-tól november 20-ig dolgoznak a földeken, közülük három Békés megyében, egy pedig a szomszédos Csongrád megyében. * * * Az indulás tehát előreláthatóan mindegyik cukorgyárban zavarmentes lesz. A fejlesztés igénye azonban óriási a mezőhegyesi üzemben. Az elmúlt esztendőben az elhasználódás 42 százalékos volt, majd a 100 éves gyár 1985-re 50 százalékban leírt, elhasználódott berendezésekkel fog dolgozni. Sajnos, csak tüneti kezelésre van mód, melynek keretében 1985-ben a mészkemence fűtését alakítják át gázra, amelyhez a saját kétmillió forintjuk mellé 28 millió forint energiaraciona- lizalasi hitelt kapnak. A következő gond a főzés megoldása. Ennek automatizálására már elkészültek a tervek, a megoldása banki fejlesztési hitelből történik a jövőben. Á sarkadiak pedig hét éve építik a kazánházukat. A 40 tonnás berendezés által adott gőzre nagy szüksége lenne a gyárnak, el is készültek a turbinák, de sajnos, a kazánház befejezésére nincs anyagi forrás. Most folynak a tárgyalások a Magyar Fejlesztési Bank és a MÉM között a sarkadiak gondjának enyhítésére. Számadó Julianna A festés, a szerelvények igazítása és néhány apró munka van hátra az indításhoz Fotó: Fazekas László A turbinák készen állnak, a gázkazán csak ezután épül
