Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-05 / 208. szám
1984. szeptember 5., szerda lEHliÜKfiTtl Klubok — csak az értelmiségnek? Aki figyelemmel kíséri a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tevékenységét, nem vitathatja, hogy ez a csaknem 150 éves múltra visszatekintő szervezet létének másfél évszázada alatt erőfeszítéseket tett azért, hogy a társadalom minden (vagy csaknem minden) rétegének korszerű ismereteket nyújtson. Azért azt sem vonhatja kétségbe a figyelmes szemlélő, hogy a TIT fő bázisa régen és ma is az értelmiség. A TIT-tagok többsége egy-egy tudományág jól képzett szakembere, de a társadalom-, vagy természettudományi tárgyú előadások hallgatóságának jelentős része is ebből a rétegből kerül ki. Bár vitathatatlan : az utóbbi évizedben az át- és továbbképző, valamint a közhasznú tanfolyamok szervezésével a munkásság jelentős részét sikerült bevonni a tudományos ismeretterjesztésbe, s vannak olyan közérdeklődésre számot tartó rendezvények, melyek résztvevői között a segédmunkástól az orvosig megtalálható a képzettségi és foglalkozási skála szinte minden foka. Kétségtelen: egy társadalom fejlettsége nem kevéssé függ attól, milyen arányban találhatók benne magas szintű, naprakész szakmai tudással és korszerű, általános műveltséggel rendelkező emberek. A TIT alapszabályában benne foglaltatik: részt vállalni az értelmiségi politika formálásában, segíteni a közművelődésben a társadalmi igények kielégítését. E célkitűzés megvalósításának eszközei többek között az értelmiségi klubok. Megyénkben már csak azért is különös jelentőséggel bírnak, mert a TIT megyei elnökségének ez évi munkaterve szerint: „Külön figyelmet kell fordítani az értelmiség körében végzett tevékenységünkre is, mivel ezen a téren nem jutottunk előbbre.” 8 Az ország értelmiségi klubjainak jelentős hányada működik Békés megyében; szám szerint 18. — Többségük nagy múltú, legalább egy évtizedre visz- szatekintő klub. Már az időtartam is mutatja életképességüket, s mindehhez — az esetek többségében- — kialakult, összeszokott tagságot kell elképzelni. Általában a TIT-tagok alkotják a magot, a többiek egy-egy konkrét témakör iránt érdeklődnek. Nyitottak ezek a klubok, bárkit szívesen látnak programjaikra — hangsúlyozza dr. Krupa András, a TIT megyei szervezetének titkára. — Nem spontán összejövetelekre, hanem konkrét programra építő közösségek. Az előadás előtt, vagy után persze gyakran kialakul kötetlen beszélgetés is. — Hol működnek a klubok? — Békéscsabán és Gyulán önálló helyiségük van, máshol a művelődési intézményben, vagy a pártszékházban kapnak helyet. Sajnos, a berendezések igen elavultak, s a legtöbb helyen nincs megfelelő technikai felszerelés sem. Tervezzük, hogy — évi 30—40 ezer forint ráfordításával — folyamatos korszerűsítésbe kezdünk. Ez nem nagy összeg, de gyakran kapunk segítséget a helyi tanácsoktól is. — Hogyan állítják össze a programokat? — A szakosztály-vezetőség évente mintegy 200 témajavaslatot készít, amelyből válogathatnak a helyi csoportok, figyelembe véve a tagság, az egyes rétegek érdeklődését, igényét. Az értelmiségi klubok egyben a TIT- tagok továbbképzési lehetőségei is, amellett, hogy a programok módot adnak a különböző értelmiségi rétegek szakmai önképzésére. Nagyon fontos a témaválasztás; hiszen ez, és az előadó személye nagyrészt meghatározza egy-egy rendezvény sikerét. n Az országban elsőként, 1965-ben létesült Gyulán a TIT természettudományi terem, amely a hozzátartozó csillagdával együtt megteremtette a korszerű ismeretterjesztés lehetőségét a városban. Különböző rétegek hallgathatnak itt előadásokat, nézhetnek meg kísérletes és filmesteket, s megye- szerte népszerűek távcsöves bemutatóik. Bár az értelmiségi klubnak külön helyisége van, ez nem jelenti azt, hogy „szeparáltan” működik. Része, s részese ez a klub az ismeretterjesztő program egészének. — Nehezen elképzelhető manapság — véli Fényes Pé-*. ter, a városi szervezet titkára —, hogy spontán ösz- szejöjjön egy klub tagsága. A baráti összejövetelek, a kártyapartik otthon zajlanak le, nem valamiféle művelődési intézményben. Ide csak konkrét programra jönnek az emberek, mégpedig olyanra, amely munkájuknak vagy érdeklődési körüknek megfelelő. Ha valaki rászán egy estét valamire, abból hasznot remél; ezesetbe n tudását kívánja gyarapítani. — Kik a gyulai klub tagjai? — A mintegy 300 TIT- tag, s néhányan, akik rendszeresen járnak rendezvényeinkre. A nyitottság nagyon foltos! Programjainkat igyekszünk népszerűsíteni; kiírjuk a hirdetőtáblára, megjelenik a művelődési ház műsorfüzetében, küldünk névre szóló meghívókat, s legtöbbször értesítjük az iskolákat, az üzemeket is. Számba vesszük, hogy az adott témakör milyen réteget érdekelhet; egészségügyi témájú előadásra például nem hívunk vízügyi szakembereket. Persze, ez nem jelenti azt, hogy nem jöhet el bárki! — Melyek a leglátogatottabb rendezvények? — Évente száz fölött van előadásaink száma, tíz körüli előadói konferenciát rendezünk (ez továbbképzés a TIT-tagoknak); talán az ismeretterjesztő filmestek és a kísérletes estek a legnépszerűbbek. Reprezentatív előadásainkon csaknem mindig telt ház van, a szabad- egyetemek közül pedig leglátogatottabb a földrajzi. Szeretnénk minden rétegnek, minden korosztálynak programot adni! Rendez - vénycentrikusak vagyunk, ezt nem is tagadjuk. Felszerelésünk megfelel a kor követelményeinek. Megvan hát a módunk arra, hogy valóban korszerű ismereteket nyújtsunk. És ez az, amit a legtöbb művelődni vágyó ember igényel manapság. n A TIT helyi csoportjai csaknem mindenhol szeretnék összefogni az adott település értelmiségét. Hogy ez mennyire jár sikerrel, az sok mindenen múlik. És nemcsak anyagiakon. Az orosházi László Elek Értelmiségi Klub például — amely már 15 éve működik — jó helyre talált a Petőfi Művelődési Központban. Stabil tagsággal is rendelkezett, a programok azonban nem mindig tükrözték az értelmiség igényét. Ez némi érdektelenséget szült. Az elmúlt évben kevesebb, ám nagyobb érdeklődésre számot tartó előadást tartottak, s ez kedvező változást hozott. A nagyszénási klub példa lehetne arra, hogy mi is a célja egy ilyen közösségnek; 30 állandó tagja rendszeresen találkozik, igazi baráti kört alkot. A klubprogram tartalmas, öntevékeny. A gondok — mert mindenhol vannak — különbözőek. Egy biztos: az értelmiségi klubok többsége lehetőség arra, hogy közös érdeklődésű emberek találkozhassanak, közös programokon bővíthessék tudásukat, s ezáltal részesei legyenek egyfajta tartalmas közösségi művelődésnek. Gubucz Katalin Vetélkedönyitány A négy évtizeddel ezelőtti történelmi események évfordulói közelednek, köztük október fi-a, megyénk fel- szabadulási napja. Az ünnepségek részeként hirdette meg a MEDOSZ Békés megyei bizottsága az alapszer- vezetek közötti történelmipolitikai vetélkedőt a szocialista brigádoknak, 40 éve szabad lakóhelyünk címmel. S a versengést a Mezőhe- gyesi Mezőgazdasági Kombinát cukorgyára — ahol 29 brigád nevezett be — kezdte meg. Egy-egy brigádot háromtagú csapat képviselt, az öttagú zsűri elnöke dr. Tóth Béláné, a megyei párt- bizottság politikai munkatársa volt. A nyári időszakban történt a felkészülés, melyre egyetlen anyag — igaz, sokoldalú és kimerítő — állt rendelkezésre: Békés megye 1944—45-ben. Ez a tanulmánykötet nem színes, köny- nyed elbeszélés, hanem tudományos igényű és nyelvezetű kiadvány, mely többféle vonatkozásban tárgyalja az érintett időszakot. így a Horthy-rendszer utolsó hónapjait a megyében; a felszabadulás utáni állam- hatalmi, közigazgatási állapotokat; a Magyar Kommunista Párt szervezeteinek megalakulását és fejlődését; a több párt tevékenységét; a nemzeti bizottságokat, továbbá a földreform főbb eseményeit. Nehezítette még a versenyzők munkáját — ugyanakkor az elért eredményt értékesebbé tette —, hogy döntően fiatalok vetélkedtek, vagyis személyes tapasztalattal nem rendelkezők. Akik maguk nem, esetleg csak a szüleik őriznek emlékeket, fogalmakat az 1944—45-ös időszakból, vagy még inkább a nagyszülők. Bizonyára nem véletlen, hogy az a három csapat — a Forgácsoló, a Villanyszerelő és a Laboratóriumi brigád — került az élre, amelyiknek egy-egy tagja 1944- ben mint kamasz gyermek már figyelte, élte az eseményeket. Minden vetélkedő, még ha játékos elemekkel keveredik is, csak az ismeretek számonkérése. Itt a vetélkedő előkészítői megtalálták a helyes arányt, s ezen túl, jól vegyítették a szó- és írásbeli feladatokat a feszültséget oldó tennivalókkal, mint a térképjáték, vagy a táviratfogalmazás. Érdemes lenne ismertetni minden mozzanatot, de mivel ez a cukorgyári vetélkedő egy hosszabb sorozat nyitánya volt, nem lehet, mert óhatatlanul is előnyhöz jutnának az utánuk következők. Annyit viszont már most, a kezdeten meg lehet mondani, hogy ez a vetélkedő nem csak ünnepi felajánlás és feladat, hanem a történelmi ismeretek hiánypótlása is, mert bár a résztvevők tanulták ugyan a felszabadulást az iskolában, de nem külön a megyét, vagy ha az szóba került, nem ilyen részletesen. Vass Márta Ilyen is van Megírtam azt a szobor-ügyet. A csabait, a Kulich-vá- rosrcszben. Hogy a környezete nem kritizálható, mert kritikán aluli. Hogy borzasztó látni: egy valamikor kellemes, esztétikus kis tér hogyan vált visszataszítóvá, mocskossá, lehetetlenné. A hír eljutott Szentendrére, a szobor alkotójához, Rajki László szobrászművészhez. (Aki ugyan nem csabai, de orosházi születésű, és hiába Szentendrén él, a szívében idevaló, a Körösök völgyébe.) Nos, Rajki László fogta magát, és eljött Csabára. Megnézte a szobrot, pótolta a szobor köhátából hiányzó részt, és találkozott a városrészben működű 1(1. sz. általános iskola egyik fiatal pedagógusával, aki elhatározta: ha a város rendbe hozatja a szobor előtti vízmedencét és környezetét, tanítványaival rendben tartja ezután. Milyen szép dolog! Ritka „védnökség", és kiváló nevelési lehetőség a fiatal pedagógus kezében. Csak most már az a kérdés: mikor vehetik át „megőrzésre” a szobrot és környezetét? Reméljük, hamarosan. * * * Vannak, akik levélben közük egyetértésüket, vagy éppen cUcnvélcményüket az „Ilyen is van”-ban megjelent jegyzetekkel kapcsolatban. Nos, legutóbb Petri Mátyás békéscsabai olvasónk írt két levelet is. Az egyikben a kerékpárosok természetrajzához fűz megjegyzéseket, aláhúzva, hogy a kerékpár sokak számára nélkülözhetetlen. (Ez azonban nem jelenti azt, hogy az agresszív kerékpározóknak igazat adna!) Levele végén kérdez is. íme egy kérdése: „A VI. kerületből, ahol én lakom, az ott lakó idős emberek, akik kerékpárral szeretnének a piacra menni, akár eladni, akár vásárolni, hogy jutnak el a piacra? A Luther utcán nem lehet kerékpározni (pedig, de sokan kerékpároznak ott! — S. E.), mire a Tanácsköztársaság útját elérik, akár gyalog is ott lehetnének a piacon ... Ügy érzem, a közlekedés átszervezése autóscentrikus.” Mások mást mondanak, ütköznek a vélemények. Azt hiszem, jó hogy ilyen is van. És oda is kell figyelni mindenre, hogy az egyensúlyt megtaláljuk. • * * * Galamb-ügyben. Nézem, hogy már a Tanácsköztársaság útján, az SZMT-székházát is... És pontosan a bejárati ajtó előtt a legveszélyesebb. Azt különben már csak önmagámon mosolyogva jegyzem meg, hogy aznap, amikor legutoljára megírtam, hogy a színház, a közgé, az OTP, az IBUSZ, és lassan a városi tanács épülete is „galambveszélyzóna”, megtámadtak engem is. A színház előtt kaptam a „légi aknát”. Szerencsére, volt nálam papírzsebkendő, és otthon gyorsan megejtettem a nadrágmosást. Ha most hozzátenném, hogy a galambok tudták, hogy én is ott megyek, akkor azt mondanák: miféle misztikus agyrém ez? Az illatos és szerencsét hozó (?'.) légi akna azonban talált. Ügy kell nekem. * * * Nem kerestem és nem is keresem: ki gondolta el azt, hogy a szépen rendbe hozott békéscsabai Szabadság mozi előtt csinálni kell egy szép teret, padokkal, virágokkal. És nemcsak szép teret, de különlegeset kell csinálni, és lehetőleg olcsón, valahol elfekvő anyagok felhasználásával. így történt, hogy a teret régi kockakövekkel kövezték, és az egészet olyan szépen, ritmusosan tervezték meg, hogy öröm a szemnek. És jól jön a mozira várakozóknak is: végre kellemes környezetben tölthetik el az előadások kezdetéig hátralevő időt. Legalábbis tavasszal, nyáron, ősszel. A Kulich-városrész szobra körüli helyzet és emez itt: micsoda különbség! Persze (kívánkozik újra ide a cím): ilyen is van ... Sass Ervin „Mai román festészet" címmel nyílt kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. A kiállításon 45, különböző generációhoz tartozó művész 60 alkotása szerepel, amelyek meggyőzően és átfogóan mutatják be azt a gazdag érdeklődési kört, amely a kor- társ román festészetet jellemzi. (MTI-fotó: Pintér Márta felvétele — KS) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: A REKORD Óra. 9.06: Népdalcsokor. 9.42: Kis magyar néprajz. 9.47: Tarka mese, kis mese. 10.05: Epizódok Verne életéből. 10.37: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.54: Barokk zene. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Házunk tája. 13.00: Operaslágerek. 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.29: Családi szőttes. 15.05: A három testőr I. 16.05: Kritikusok fóruma. 16.15: Csajkovszkij: Hattyük tava. 16.39: Népdalfelvételekbői. 17.05: Egy ablak akkor jó, ha zárható. 17.30: Muzsikusok között Szófiában. 18.16: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Gondolat. 20.00: Epizódok Fjodor Sayapin életéből. XII/5. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Madrigálok. 22.53: Emlékezetes hangversenyek. 0.10: Hangszerszólók. PETŐFI RÁDIÓ 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Operettkettösök. 10.00—11.27: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család, (ism.) 12.05: Cigánydalok, csárdások. 12.35: Tánczenei koktél. 13.24: Útikalauz üdülőknek. 13.29: Ravel: Lúdanyó meséi. 14.00: Zenés délután. Bokor Jutka énekel. • 14.15: Cimbalommuzsika. 14.35: Könnyűzene Bulgáriából. 15.00: Diákfoci. 15.13: Slágermúzeum. 16.02: Történetek Mátyás királyról. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Válasz — melléklet. 17.10: Részletek a 100 Folk Celsius együttes új nagylemezéről. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Népzene. 18.51: Régi idők filmdalai. XVI. 19.35: Tudósítás a varsói öttusaversenyről. 19.45: A V’Moto Rock együttes felvételeiből, (ism.) 20.35: Magyarország — 1984. 21.25: Esti hangverseny. 22.30: Gonda János szerzeményeiből. 23.20: A cigánybáró. Részletek J. Strauss operettjéből. III. MŰSOR 9.00: A Bartók vonósnégyes felvételeiből. 9.52: Janacek: Broucek úr utazásai a Holdra és a XV. századba. Opera. 12.02: Zenekari muzsika. 13.07: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 13.27: Barokk concertók. 14.32: Képek és jelképek. 15.02: Zenekari muzsika. 16.15: Magnósok, figyelem! 16.55: Romantikus muzsika. 17.59: Kodály: Szimfónia. 18.30: V materinskom jazyku. 19.05: Operaest. 20.00: A zeneirodalom remekműveiből. 21.16: A hamburgi Monteverdi kórus énekel. 21.30: Közös dolgaink. I. 22.10: Magyar zeneszerzők. 22.52: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. SZOLNOKI STÜDIŐ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Zenés ifjúsági magazin. Szerkesztő: Benkő Imre. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 10.00: Tévétorna, (ism.) 10.05: Delta, (ism.) 10.30: A hallgatag férfi. NDK tv- film. 11.55: Képújság. 16.20: Hírek. 16.25: Legyél az apukám. Jugoszláv film. 17.45: Hatvanon túl. 18.05: Képújság. 18.10: Reklám. 18.15: Jövendőmondó I. 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00 : Jogi esetek. 20.45: Szeverevetlek. Szűcs Judit műsora. 21.15: Unokáink sem fogják látni. 21.50: Magyar antifasiszták Európában. 22.40: Tv-híradó 2. II. MŰSOR 18.45: Képújság. 18.50: Bolgár est. Bevezető. 18.55: Bűvészek. Rövidfilm. 19.20: Kisváros a hegyek között. Kisfilm. 19.30: A Fekete-tenger élővilága. Kisfilm. 2űJ)ű: Bevezető. 20.05: Bolgár képeslap. Filmösz- szeállítás. 20.25: Aszparuh kán. Bolgár film. IIIA. 21.40: Bälcsik. Rövidfilm. 22.00: A preszlávi aranykincsek. Rövidfilm. 22.15: Vladimir Dimitrov, a mester. Dokumentumfilm. 22.45: Képújság. BUKAREST 15.30: Magyar nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.50: 40 év történelem. 21.10: Múlandó szerelem. Film. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Zenebarátok. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Esztrád szerda. 21.00: Reklám. 21.05: Zágrábi körkép. 21.20: Komolyzenei adás. SZÍNHÁZ 1984. szeptember 5-én, szerdán 20.00 órakor Hatvanban: BÁSTYASÉTÁNY 77 1984. szeptember 9-én, vasárnap 15.00 órakor Kecskeméten: BASTYASETANY 77 19.00 órakor Kecskeméten: BASTYASETANY 77 MOZI Békési Bástya, 4-kor: Hondalovag, 6-kor: A piszkos tizenkettő I—n. Békéscsabai Szabadság : Az ember, aki lezárta a várost. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Casablanca Cirkusz, fél 8-kor: Kezesség egy évre. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Modern Robinson és családja, fél 8-kor: Szupermodell. Gyulai Petőfi: Arany a tó fenekén. Orosházi Partizán: A kicsi kocsi újra száguld. Szarvasi Táncsics, 6-kor: Volt egyszer egy vadnyugat I—II.
