Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-05 / 208. szám

1984. szeptember 5., szerda

|| Kiadó df|

l| egy 7Ü

vadászterület eve—

\vwivw\vtwvw»vww\v\wwivwv%wv\wvwvwv«vwvv\«

A negyven esztendővel ezelőtti nyár vége felé megyénk helyzete nem különbözött lényegesen az ország más vidékeiétől. A legtöbb ember csak kevéssé érzékelhette, hogy milyen drámai gyorsasággal közeledik a front. A minlennapok — legalábbis a felszínen — sokban hasonlítottak a békebeliekhez. A bucsai elöljáróság szeptember 3-án ezt a közleményt jelentette meg Békés vármegye Hivatalos Lapjában: „Bucsa község

határában gyakorolható vadászati jogot 1944. augusztus 1-től 1954. július 31-ig terjedő 10 évre nyilvános árverésen haszonbérbe adjuk... A vadászterület kb. 4000 kát. hold, kikiáltási ára évi 500 pengő."

Eközben a mélyben már forrtak az események. A Magyar Front című lap augusztusban szenvedélyes hangú cikkben foglalta ösz- sze az ország helyzetének tanulságait: „A nemzetet fenyegető katasztrófa elhárításának egyetlen útja felszabadítani az országot a német megszállás alól! Szembe kell szállnunk az országunk függetlenségét, népünk szabadságát eltipró német megszállókkal, és így tettekkel kell bizonyságot adnunk, hogy független és szabad népként tudunk és akarunk élni a hitleri zsarnokságtól megszabadított Európában. Csak ezzel a határozott lépéssel tudjuk lemosni nemzetünkről azt a gyalázatot, hogy a hitleri Németország csatlósaként harcoltunk az európai népek, s köztük a magyar nép szabadsága ellen is. Nem másokért, de mi magunkért el kell végre vetnünk a zsarnokot védelmező szolga gyalázatos szerepét. A németek elűzésére a kedvező időpont elérkezett! A német hadsereg keleten fejvesztetten menekül, de a déli és a nyugati front ösz- szeomlása is bekövetkezik a közeljövőben. A szövetségesek túlerejével szemben a németek ellenállása reménytelen."

S hogy mindezek nem voltak légből kapott, valóságfedezet nélküli gondolatok, arra jó bizonyíték a csendőrség nyomozóosztályának ezekből a napokból való jelentése: „A Magyar Frontba tömörült számottevő baloldali erők a döntő szakaszába érkezett háború fejleményeit céljuknak megfelelően burkoltan a demokrácia, valóságban azonban a bol- sevizmus érdekében eredményesen propagálják... A szóbelileg és sajtó útján elkövetett izgatásaikat sem szabad figyelmen kívül hagyni... Veszélyesebbek az ejtőernyővel ledobott partizánok felkutatásával és ártalmatlanná tételével kapcsolatban a közelmúltban történtek. Ennek jelentőségét fokozza még az, hogy Békés megyében, az ország szívében fordultak elő, ahol a lakosság részéről nem a félrevezetést, hanem a legnagyobb támogatást kellene a hatóságoknak és nyomozó közegeknek kapnia. A közelmúltban ugyanis szovjet repülőgépről több ejtőernyős partizánt dobtak le Békés megyében. Ezeknek csak egy részét sikerült elfogni, a többi felkutatása és elfogása még folyamatban van. A felkutatás során az a gyanú merült fel, hogy a lakosság bizonyos része rosszindulatúlag félrevezeti a kutatást végző közegeket, és olyan területeket jelöl meg a partizánok rejtekhelyéül, ahol a legnagyobb gondossággal végrehajtott ! átkutatások során sem tud- j tunk eredményt elérni. Különösen a német katonai és biztonsági szerveket igyekeznek hamis bejelentésekkel félrevezetni és kifárasztani. Ezzel kapcsolatban olyan hangok hallatszottak, hogy »miért segítsük mi a partizánokat felkutatni, mikor azok a mi segítségünkre jöttek ide«.”

Igaz, a Magyar Frontot kevesen olvasták, a többség i az engedélyezett újságokból szerezte értesülései zömét. Ám azok meglehetősen egyoldalú képet festettek a legközelebbi világról. Az Orosházi Friss Hírek szeptember elsejei száma ezeket a címeket adta elsőoldalas híreinek: Elérkezett az idő, hogy Németország megvívja a győztes döntő csatát — Gyökeresen megváltoztatják <j háború irányát az új német fegyverek — Nagy és veszélyes ismeretlent jelen- ! tenek az ellenség számára az új német fegyverek.

S mindezt nemcsak „illett”, hanem „kötelező volt” elhinni. Hiszen egy nappal azelőtt arról írt a lap: „Orosházi viszonylatban ugyan ki beavatott a háború szörnyűséges titkaiba?... Ne hagyjuk rémisztgetni magunkat! Olvassuk el a lapokból a jelentéseket, s nyugodjunk meg abban, hogy annál bizonyosabbat, igazabbat nem tudhat sem a sarki kofa, sem az előkelő »bennfentes«, s akár az, akár emez olyan mást mond," ami nyugtalanít — fel kell | jelenteni, mert rémhíreket terjeszt.”

Persze néha maga a lap is közölt ugyancsak fölkavaró írásokat. Kivonatosan ismertették például Laczhá- zi Jenő vezérkari alezredesnek a Légoltalmi Közleményekben megjelent tanulmányát: „Egy 1000 négymotoros gépből álló ellenséges kötelék kb. 3—5000 ötszázfontos bombát hoz magával, amelynek azonban normális esetben legfeljebb egyhar- j mada szokott a kiszemelt térre hullani. A bombaszőnyeg akkor hatásos, ha a bombák legalább 20 méteres távolságon belül hullanak egymástól. Tehát egy 1000 négymotoros gépből álló ellenséges kötelék ... egy támadás alkalmával egy 200 méter széles és 1000 méter hosszú, vagy 400 méter széles és 500 méter hosz- szú, vagy 200 darab 100x100 méter kiterjedésű bombaszőnyeget tud lefektetni (ezek a számok nyilvánvalóan rosszak, de így jelentek meg 1944-ben! — a szerk). Ez a bombaszőnyeg elegendő egy nagyobb ipartelep, vagy öt-tíz kisebb ipartelep, vagy sorházépítkezésen épült 200 közepes ház lerombolásához. A tapasztalat szerint ilyen támadásnál 50—ISO halottnál, ugyanannyi sebesültnél, valamint 2—6000 hajléktalannál többet nem kell feltételezni és az anyagi kár is aránylag gyorsan pótolható. Ennek a pusztításnak az ára viszont az, hogy 40—50 gép nem tér vissza, ami kb. 300 —400 fő személyzet végleges kiesését jelenti. Ilyen körül- \ mények között az ellenséges hajózószemélyzet s a gépanyag kb. 20—25 bevetés alatt, azaz háromhónaponként teljesen elhasználódik." Arról nemigen készített a szerző statisztikát, hogy vajon hány embert „nyugtat- ; tak meg” különös közlései... I

Daniss Győző

Jó dolog, hogy manapság már nem elsősorban előítéletek, szubjektív észrevételek, hanem párt-, állami és társadalmi szervek, tömegszervezetek, valamint különböző intézmények vizsgálati adatai szolgálnak megbízható forrásul azoknak a szakembereknek, akik az ifjúsággal összefüggd kérdésekkel foglalkoznak. Ebből a szempontból is megnyugtató volt látni és hallani, milyen felelősséggel nyilatkoztak a tanügyi igazgatásban dolgozók, továbbá a jelenleg is tanító pedagógusok, valamint a HNF-aktivisták és tisztségviselők azon a tanácskozáson, amelyet a HNF Békés megyei elnöksége tartott nemrég Békéscsabán.

Új MHSZszakosztályok

Békésen

Az MHSZ Békés városi vezetősége a honvédelmi klubok titkárainak szeptember 4-én, tegnap értekezletet tartott. Ezen Drienszky Márton, az MHSZ titkára elemezte az elmúlt időszakban végzett munkát. E szerint a klubokban folyó politikai nevelő tevékenység színvonala az előző időszakhoz képest fejlődött. A sorköteles fiatalok képzésében a tervszám teljesítése folyamatos. A tömegsportmunkában a kitűzött célt a klubok zöme elérte. A gondot elsősorban a muronyi községi klub vezetésének megoldatlansága jellemzi. Békés városban viszont az MHSZ szervezeti erősödését jól példázzák az idén alakult szakosztályok:a MEZÖGÉP-nél, a Hidasháti Állami Gazdaságnál és a kosárgyár kihelyezett szakosztálya ipari iskolában.

Ezt követően az első félévi ellenőrzési tapasztalatot és „A haza minden előtt” című pályázatot ismertették. A közvetlen feladatok közül a városi honvédelmi kupa lövészverseny és a fegyveres erők napjával kapcsolatos rendezvényeket beszélték meg a résztvevők.

B. G.-né

Készül az ebéd Gyulán, az ÁFÉSZ „Ritmus" éttermében

Fotó: Balkus

Az első előadó Vámos László, a megyei művelődési osztály vezetője volt, aki a szocialista hazafiságra nevelés tapasztalatait és feladatait ismertette a résztvevőkkel. Szóbeli kiegészítőjében utalt arra, hogy a megyei tanácsülésnek napirendjében is szerepel ez a téma. Nyomatékosan hangsúlyozta: amikor hazájuk iránti elkötelezettségre neveljük a fiatalokat, akkor mindenekelőtt az embert kell állítanunk a középpontba. S itt — kétségtelen — nem csekély feladat hárul mind a családra, mind pedig az iskolára. Az előbbit azonban sem egy tantestület, sem más egyéb közösség nem pótolhatja. Éppen ezért mindenképpen elengedhetetlenül szükséges például a családi és az intézményes nevelés kapcsolatában meglevő hiányosságok feltárása. Ide tartozik — és azt az írásos előterjesztésben is olvashatjuk —, hogy az erkölcsi nevelés, a szocialista erkölcs alapvető értéke, és a szocialista hazafiságra nevelés elmarad' a kívánalmaktól. A már említett fogyatékosság mellett részben történelmi okok, részben az ifjúságra negatívan ható ellentmondások működtek közre a jelenlegi állapotok kialakításában.

Az osztályvezető megemlítette még, hogy a szülők történelmi szemlélete sem úgy fejlődött, amint kellett volna az elmúlt évtizedekben. A népfronttestületek, amelyek egyre szorosabb munkakapcsolatba kerültek például a szülői munkaközösségek révén is a családdal, a jövőben sokat tehetnek annak érdekében, hogy pótolják az ilyen jellegű hiányosságokat. Úgyszintén tapasztalatokra épült az a megállapítás is, amely szerint a középfokú tanintézetekben a gondokról csakis őszintén politizálva lehet beszélni.

A hozzászólók jó néhány pozitív kezdeményezést jeleztek, amelyek ugyancsak azt tanúsítják, hogy az elméletek után valóban konkrét gyakorlati lépések következnek. Például a tanulók aktívan részt vesznek az ünnepségek előkészítésében, énekkarok, irodalmi színpadok szerepelnek, és így tovább.

A HNF megyei elnökségének ülésén szó esett még egy fontos kívánalomról. Éspedig: amikor a magyar hazáról, a mai életről, és az elért eredményekről bátran beszél valaki, ne süssük rá a „nacionalista” jelzőt, mert sajnos, ilyen még napjainkban is előfordul. Ugyanakkor örvendetes, hogy egyre több pozitívumot lehet tapasztalni a magyarságtudat erősítésében.

A szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink tartalmát, az ilyen irányú propagandánk lényegét Szikszói Ferenc, a HNF Békés megyei elnöke fogalmazta meg. Többek között kiemelte, hogy a szocialista hazafiságra nevelésben kapjon fokozott hangsúlyt a szocialista közösséghez való tartozás vállalásának jténye. Ezzel párhuzamosan a hazánkban

élő nemzetiségek reális megítélése céljából is emberközelbe kell hozni legújabbko- ri történelmünket.

Jóllehet, csak néhány neuralgikus pontra mutattunk rá, de ezzel összefüggésben máris annyi tennivaló akadt, ami nemcsak nagyobb odafigyelésre, hanem konkrét, gyakorlati tettekre is ösztönöz bennünket. A feladatok közösek. Közéjük sorolhatók a hiányok pótlását célzó HNF-javaslatok, mint például: kapjon nagyobb szerepet és jelentőséget a nemzeti tudat és a jogos nemzeti büszkeség érzésének erősítése. Ugyanakkor ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni a diaszpórában élő magyarságot sem. Törekedni kell arra is, hogy az új terminológiákat mindenki egységesen értelmezze, mert csakis így beszélhetünk múltunkról, jelenünkről és jö- vőnkről közös nyelven. Semmiképpen sem szabad megengedni, hogy a magyarság- tudat elhalványuljon, különösen az ifjúság körében. Egyébként itt említhetjük meg a Politikai Bizottságnak a felszabadulás 40. évfordulójára vonatkozó 1984. január 3-i határozatát. Eszerint: a tömegpolitikai munka „fejlessze a társadalom önismeretét és történettudatát, a szocialista hazafiságot és nemzetköziséget. Mélyítse el hazánk legújabbkori történelmének ismeretét . ..”

E célok valóra váltásakor — amit a népfronttestület is ajánlott — alkalmazni kell a már jól bevált formákat és módszereket. Sajnálatos,

hogy eddig több mint húsz honismereti szakkör „tűnt el”, ahogy Krisztoff And- rásné, a HNF politikai munkatársa fogalmazott. Pedig ezek a közösségek jól szolgálják az ügyet, csakúgy, mint a hazánk tájainak alaposabb megismerésére szervezett országjáró túrák, iskolai kirándulások, valamint táborozások. Ám ezek költsége jócskán megnövekedett az utóbbi időben. Ezért mindenképpen találni kell valamilyen megoldást az ilyenfajta gondok orvoslására.

Bukovinszky István

Tegnap rendezte a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Békés megyei Szervezete küldöttértekezletét Békéscsabán, s ez az esemény egyben ünnepe lesz a szövetség megalakulása 30. évfordulójának. A beszámoló egyik összeállítója Kiss István, a megyei szövetség elnöke, a sarkadi körzeti csoport vezetője.

Pista bácsit nem könnyű otthon, kis házikójában megtalálni. Igaz, hogy nyugdíjas, de állandóan a sorstársak ügyes-bajos dolgát intézi, s időnként dolgozik is a nyugdíj pótlására. Az utóbbi hetekben különösen sok a gondja, a felesége súlyos betegsége nyomasztja, s a szövetségben is rengeteg a tennivaló.

— Egészen 1962-ig hivatásos állományú katona voltam — meséli. — Egyre romlott a látásom, és végül vaknak nyilvánítottak. Idegalapon jöhetett rám ez a betegség, hiszen oly sok mindent megértem ezen a világon. Az 1956-os nehéz időkben Szarvason voltam párttitkár. A látásom miatt leszereltem, idejöttünk Sarkadra a feleségemmel, a gyerekekkel. Itt még jó tíz esztendeig dolgoztam a tsz-ben is. Minden évben visszajárok Budapestre, a Honvéd Kórházba, kezelnek, kicsit rendbe hoznak, de a látásom nem tudják visszaadni. Vantara András hívott a vakszövetségbe. 1967-ben megválasztottak körzeti vezetőnek. Itt 190-en vagyunk, sok közöttünk az idős ember. Járok a környező községekbe, olykor még

Gesztre, Mezőgyánba is eljutok az ülésekre, vagy családlátogatásra. Az bántja az embert, ha a tagok az évi egy-két találkozóra sem jönnek el, pedig sokfelé személyesen viszem a meghívókat. Mindenkinek szüksége van rá, hogy egyszer-egyszer találkozzon a társaival, ne csak az a kis vaksegély jelentse, hogy valahová tartozik ..,

Kiss István jól tájékozódik a világban. Rátekintve szinte észre sem venni, hogy nem lát. Szervezőkészsége, határozottsága, ismeretségi köre sokat segített, segíthet a vakszövetség ügyeinek.

— Dolgozni muszáj — mondja szelíden. — Tudja, kedves, a nyugdíjból nem tudnánk törleszteni a házrészletet, a feleségem betegsége is sok pénzt elvisz. Két lányunk, két fiunk és kilenc unokánk van már. Szép nagy és összetartó a családunk. A

sorstársak mozgósításában segítenek az unokáink is. Minden évben végigjárjuk a sarkadiakat, megbeszéljük, ki hogyan él, szüksége van-e segítségre. Van olyan tagunk, aki szociális segélyre szorul, de olyan is, akit a budapesti intézet valamelyik tanfolyamára irányítottunk.

— A politika nagyon érdekel, állandóan hallgatom a tv-t és a rádiót. Én 1947-től vagyok párttag, a feleségem pedig 1957-től. A szövetségben szívesen beszélek a sorstársaknak a kül- és belpolitika alakulásáról. Szoros kapcsolatban dolgozunk a sarkadi tanács szociálpolitikai előadójával, ő a szomszédom is. Azonnal megbeszéljük, ha valakinek segíteni kell. A tervem az, hogy ha kikapcsolódtam is a világ más dolgaiból, a vakügyért, a sorstársakért naindig többet szeretnék dolgozni.

Bede Zsóka

Radiátorok családi

A Csepeli Vasműben rövidesen új termék, a kisméretű radiátor sorozatgyártását kezdik meg, mégpedig a különféle csövek előállításánál keletkező hulladékanyag felhasználásával. A kis radiátorok iránt egyre nagyobb a kereslet, különösen a családi házat építők körében, s a kereskedelem mindeddig nem tudta folyamatosan kielégíteni az igényeket.

A radiátorgyártás rendkívül munkaigényes, felszerszámozása Is tetemes költséggel jár. A vasmű kooperációs partnert keresett. Végül Is az Örkényi Leházakba

nin Termelőszövetkezettel megállapodtak az első — 100 készülékből álló — sorozat közös előállításában. A többféle típus között van olyan is, amelyik a legkorszerűbb lapradiátorokhoz hasonlít, s Jelenleg hatósági vizsgálatait végzik. A vállalat csak ezután kezdheti meg a radiátorok sorozatgyártását és értékesítését.

A vasmű tervei szerint ezeket a radiátorokat nemcsak a kislakások fűtési rendszereihez használhatják majd, hanem társas- házak, lakótelepi lakások fűtéséhez is.

Egy év alatt öt nagy biogázüzemet épített a szombathelyi székhelyű Biogáz Gazdasági Társaság, a helyi Városgazdálkodási Vállalat és az Alkotó Ifjúság Egyesülés által alakított vállalkozás. A szeméttelepek gáztermelésének kiaknázására egy esztendővel ezelőtt életre- hívott társaság tervezte és építette a csepeli, győri, székesfehérvári és szolnoki üzemet, melyek e hónapban, s a miskolcit, amely novemberben kezd termelni.

A szemétből erjedő metán hasznosítására Szombathelyen

dolgozták ki az eljárást a Városgazdálkodási Vállalat szakemberei. A városi szeméttelepről fűtik immár két éve a cég egyik épületét, s ezzel működik aszfaltgyártó üzemük is. A nagy metántartalmú biogázból 1,4 köbméter energiatartalma megegyezik egy kiló tüzelőolajéval. A gáz előállítási költsége csupán 22 fillér köbméterenként. A társaság a szeméttelepek felmérő vizsgálatától az üzemek kulcsrakész átadásáig minden feladatot vállait az általa épített üzemek óránkénti teljesítménye 50—250 köbméter között van.

Pista bácsi, az elnök

Biogáztelepek és -társaság

II szocialista hazafiság és a nemzeti önismeret