Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-04 / 207. szám

o 1984, szeptember 4., kedd Sorköteles fiatalok bevonulása megyénkben Juhász András ezredes ünnepi beszédet mond A közelmúltban sok Békés megyei fiatal vette át behí­vóparancsát, és vonult be sorkatonai szolgálatra. Ezzel kapcsolatban Juhász András ezredes elmondotta, hogy derekasan megállják helyü­ket katonai szolgálatuk ideje alatt. Erre jó példa a közel­múltban leszerelt állomány által elért eredmény. Ezt bi­zonyítja, hogy a magyar nép­hadseregben folyó szocialis­ta versenymozgalomban a Békés megyei fiatalok 64 százaléka érte el a kiváló ka­tona, vagy az élenjáró kato­na címet, s 40 százaléka pe­dig a kiváló kiképzési ered­mények és fegyelmezett ma­gatartás alapján tiszthelyet­tes, vagy tisztesi rendfokoza­tot kapott. Megyénk mun­kásmozgalmához híven fia­taljaink 52 százaléka párt-, vagy KISZ-tagként teljesített szolgálatot. * * * A sorkötelesek bevonulá­sa alkalmából rendezett ün­nepélyes állománygyűlések előtt ellátogattunk a bevonu­lási helyekre. Ennek során Radócz László alezredes megemlítette, hogy a bevo­nult fiatalok egy része a katonai szolgálat alatt tar­talékos tiszti és tiszthelyet­tesi kiképzésben részesül. Bár rövid múltra tekint visz- sza, de igen nagy jelentőségű az alegységekben folyó poli­tikai munka irányítóinak, a századpolitikai megbízottak kiképzése, melyen a Békés megyei fiatalok jó eredmé­nyeket érnek el. E napokban vonulnak be a katonai főis­kolák és a hivatásos tiszthe­lyettes iskolák hallgatói, akik életcélul a katonai pályát választották, továbbá a fel­sőfokú oktatási intézmények­be előfelvett, valamint az építő-műszaki alakulatokhoz beosztott fiatalok is. E rövid tájékoztatót kö­vetően Molnár Lászlónak, a megyei KISZ-bizottság kép­viselőjének jelenlétében megkérdeztük Gonda Tibor üzemmérnököt, hogyan is is­kolázták be a századpoli­tikai megbízott tanfolyamra? — A parancsnokság ko­rábban levélben keresett meg, és az elbeszélgetésben részletesen tájékoztatott ar­ról, milyen feladatokat kell ellátni a felkészítés után. Teendőim közé tartozik majd a politikai, mozgalmi munka segítése. Ezt szívesen vállalom, mivel a polgári életben már több hasznos tapasztalatot szereztem ezen a területen. Szilágyi János az idén érettségizett és a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegye­tem biológia-kémia szakán sikeres felvételi vizsgát tett. — Mi a véleménye a ta­nulás előtti katonai szolgá­latról? — Az egyetem arról érte­sített, hogy a néphadsere­gen belül tesztfeladatokból álló verseny lesz. Ennek azért is örülök, mert így le­hetővé válik számomra a meglevő ismeretek bővítése. A felkészülés mellett a kato­nai szolgálat teljesítése min­den bizonnyal még nagyobb önállóságot és fegyelmet kö­vetel meg. Ezután ellátogattunk a megyei szintű ünnepségre, amelyen Juhász András ez­redes fogadta Záhorecz Jó­zsef országgyűlési képviselőt, a gádorosi November 7. Ter­melőszövetkezet elnökét; Tő­kés Imrét, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz pártbi­zottságának titkárát; vala­mint Radovics Géza tsz-fő- ágazatvezetőt, akinek fia is a bevonulok között van, és a Kossuth Lajos Katonai Fő­iskolán kezdi meg tanulmá­nyait. — Miért is választotta a hivatásos katonai pályát? — Érdekesnek tartom ezt a hivatást. Édesanyám peda­gógus, s az ő munkáját lát­va, magamhoz közelinek tar­tom a fiatalokkal való fog­lalkozást. — S hogyan ítéli meg az apa fia pályaválasztását? — Én is örülök annak, hogy fiam katonatiszti pá­lyát választott magának. Re­mélem, és itt az eddigi ta­pasztalataimra hivatkozom, hogy Géza szorgalmasan és becsületesen eleget tesz a haza fegyveres szolgálatával kapcsolatos kötelezettsége'- nek. Eközben sorra érkeztek a megyei párt- és állami szer­vek, valamint a fegyveres erők és testületek képviselői az ünnepségre. A pontosan 12 órakor kezdődő, és már a katonai előírásoknak meg­felelően zajló rendezvény el­nökségében helyet foglalt dr. V. Fodor Endréné, az MSZMP megyei bizottsága; Pataki István első titkár pe­dig a KISZ Békés megyei bi­zottságának képviseletében, valamint Zahorecz József or­szággyűlési képviselő, továb­bá a fegyveres erők és testü­letek több megyei szintű ve­zetője. A Himnusz elhangzása után Juhász András ezredes üdvözölte az elnökség tagja­it, a meghívott vendégeket, és a fiatal katonákat, külön köszöntve az édesanyákat, édesapákat, valamint a hoz­zátartozókat. Beszédében el­ismeréssel szólt a megyénk­ben lakó leszerelt katonák eredményeiről, és hasonló si­kereket kívánt az újoncok­nak. Ezután méltatta dolgo­zó népünknek a néphadsereg tagjairól való gondoskodá­sát, a társ fegyveres erők és testületek fegyverbarátságát, hangsúlyozva a Varsói Szer­ződés jelentőségét és erejét. A továbbiakban a fiatal katonákhoz szólva kiemelte azok felelősségét, akik a ka­tonai hivatást életcélul vá­lasztották. Ezután elmondot­ta, hogy a haza fegyveres szolgálata egész embert igénylő, megfeszített mun­kát, hazaszeretetet és bátor­ságot követel tőlük, majd be­csületes helytállásra biztató szavaival zárta ünnepi beszé­dét. A következőkben Farkas Lászlónak a katonai életről szóló szavalata hangzott el, s Herpai János őrnagy, a honvédelmi miniszter ünne­pi parancsát ismertette az ál­lománnyal. A fiatalokat kö­szöntő, s a katonai kiképzés­re átadó, érzelmekre ható beszédet Hajdú Antal, a Ha­zafias Népfront képviselője mondta el. A bevonulok le­endő parancsnokainak nevé­ben Jancsó Károly őrnagy vette át a katonákat, felelős­séget vállalva értük, és ki­képzésük eredményességéért A fiatalok bevonulása al­kalmából rendezett ünnepi állománygyűlés Juhász And­rás ezredes zárszavával és az Internacionálé hangjaival ért véget. A rendezvény után a katonafiatalok elköszöntek hozzátartozóiktól és elutaztak alakulataikhoz. Bukovinszky István n Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség kongresszusa Budapesten — szeptember 3. és 7. között, az Építők Szak- szervezetének székházában — tartják a Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség ez évi kongresszusát. Tegnap, a megnyitó ülésen Nikolics Károly professzor, a Magyar Gyógyszerészeti Társaság el­nöke köszöntötte a résztve­vőket: az öt világrész mint­egy 70 országából érkezett 2000 szakembert. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, André Bédat, a Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség elnöke és Peter Speiser professzor, a gyógy­szerészeti tudományok taná­csának elnöke mondott meg­nyitó beszédet, majd átadták a Dán Gyógyszerész Szövet­ség alapította Host—Madsen- emlékérmet Göran Schill uppsalai professzornak a gyógyszerkutatás terén el­ért kimagasló eredmények el­ismeréseként. Ezt követően Szentágothai János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke és Göran Schill tar­tott ünnepi előadást. A kongresszus első napján a magyar gyógyszerészet ne­ves képviselői tájékoztatták a résztvevőket a magyar gyógyszerkutatásról és -ter­melésről, a gyógyszerek és természetes anyagok farma­kológiái értékeléséről, a gyógyszerészek képzéséről, és az egészségügyi ellátás­ban betöltött szerepéről. Az egyhetes tanácskozáson ne­ves kutatók, egyetemi okta- ók és gyakorló gyógyszeré­szek számolnak be az * új gyógyszerek bevezetésének tapasztalatairól, és megvitat­ják az új gyógyszerek biz­tonságosabb meghatározásá­ra, hatósági engedélyezésére, bevezetésére vonatkozó ja­vaslatokat. Kis-Balaton: épül a második tározó Megkezdődött a kis-balatoni védőrendszer második tározójá­nak építése. A kivitelezőknek 9,7 millió köbméter földet kell megmozgatniuk, hogy kialakít­hassák: a szükséges 104 kilomé­ter hosszúságú töltést. Elsőként a déli víztározógát készül el, melyet éjjel-nappali folyamatos munkával emelnek Zalavár—Za- laszabar térségében. A több mint 60 négyzetkilométeres tá­rozó összköltsége 2,5 milliárd forint, kialakítása — a tervek szerint — 1987 végére fejeződik be. Egészségpolitika Mezőkovácsházán Mezőkovácsházán, a városi jogú nagyközségben hétezer­nél valamivel többen élnek, de a település középfokú sze­repkörének megfelelően az egészségügyi szakellátásban is a terület 34 ezer lakójá­ról kell gondoskodniuk. A szakorvosi rendelő régóta felépült már, csak éppen or­vost nem tudtak ide állan­dósítani. Az idén is kilenc szakorvos jelentkezett az ál­láshirdetésre, de miután szá­mukra megfelelő lakást nem tudtak biztosítani, elmentek a településről. A mezőkovács­háziak gondjain sokat eny­hített, amikor integrációban az orosházi kórházhoz kap­csolták a szakrendelőt, s így a kórház meghatározott óra­számban biztosít a rendelőbe szakembereket. Ez a megol­dás természetesen nem tel­jesen problémamentes, és a helybeliek továbbra is sze­retnének főállású szakorvo­sokat hozni a községbe. Az egészségügyi alapellá­tásban az előzőnél jobb a helyzet. Három körzeti or­vos, bár egyenlőtlen terhe­léssel, 5790 felnőttet lát el, az 1480 gyermeket pedig gyermekszakorvos gyógyítja. A tapasztalatok szerint szük­séges a negyedik körzeti or­vos is, aki elsősorban üzem­orvosi feladatokat lát majd el. Érdekesnek bizonyultak a ta­nács egészségügyi és szoci­álpolitikai bizottsága repre­zentatív felmérésének adatai. Lakókörzetenként, arányos foglalkozási megosztásban 99 kérdőívet osztottak szét az emberek között. Véleményü­ket kérdezték olyan fontos kérdésekről, mint például a körzeti várók, rendelők ál­lapota, az orvosi ellátás szín­vonala, bizalom a gyógyító iránt, s választ vártak egyes etikai problémákra is. A sta­tisztika alapján kialakul kép egyesek szerint ideális, má­sok szerint részrehajlóan szubjektív. Bár messzemenő következtetéseket levonni nem szabad, mindenesetre olyan véleményeket tükröz, amelyekre figyelni kell. A megkérdezettek többsége né­hány kivételtől eltekintve bí­zik az orvosában, jónak tart­ja a munkáját, a rendelő­ket és várókat azonban ál­talában zsúfoltnak, s nem is mindig mintaszerűen tisztá­nak tartják. A központi or­vosi ügyelet, az előzetes ag­gályok ellenére, bevált, mű­ködését jónak értékelik a be­tegek. A tanácstagok véle­ménye szerint következő al­kalommal nemcsak a bete­geket, hanem az orvosokat is hasznos lenne megkérdez­ni véleményükről, munkakö­rülményeikkel, betegeikkel kapcsolatosan. Az egységes egészségügyi hálózat kiépítésének fontos állomása lesz a szeptember közepén átadásra kerülő központi ügyeleti épület, ahonnan éjszakánként és a hétvégeken az egész körzet betegeit elláthatják. URH-s terepjáró gépkocsi, ügyeletes orvos és nővér állandó ké­szenlétben őrködik majd itt. A község egészségügyi hely­zetét foglalta össze, tekintet­te át a közelmúltban tartott tanácsülés is. A napirendi pont hosszas tárgyalása, a hozzászólók vitakészsége, őszinte véleménye bizonyí­totta, mennyire időszerű volt a téma felvetése. Az elmúlt öt év során sokat javultak az egészségügyi ellátás helyi feltételei, de a lemaradáso­kat nagyon nehéz bepótolni. Az anya- és gyermekvédel­mi szolgálat, a gyermekorvosi rendelő korszerű, az igénye­ket kielégítő épületbe költö­zött, új bölcsőde is fogadja a kicsinyeket. Az 1-gs szá­mú körzeti rendelő és lakás azonban a kisebb felújítások ellenére igen rossz állapot­ban van. Festésre, meszelés­re vár a szakorvosi rendelő épülete is. Bár szeptember közepétől már két fogorvos rendel majd itt, műszerezett­ségük nem a legjobb. A kör­zeti rendelők felszereltsége megfelel a szükségletnek, egy-két fontosabb műszer beszerzése még hátra van. A körzeti orvosok, gondo­zónők, védőnők munkájának fontos része a gyógyítás mel­lett a megelőzés. A leggyak- rabb megbetegedések a ma­gas vérnyomás, a szív-ér­rendszeri, a mozgásszervi, az emésztőrendszeri, az idegrendszeri, a diabetikus és a daganatos elváltozások. A betegségek többségénél ered­ményes a felvilágosítás, ki­véve az alkoholizmust. Ezen a területen Mezőkovácshá­zán sem lehet hatékony meg­előzésről beszélni. Felelősség­gel gondoskodnak az egész­ségügyiek az időskorúakról. A házi szociális gondozás há­lózatában egy főfoglalkozású, egy négyórás és két tiszte­letdíjas gondozónő dolgozik. Az öregek napközi otthoná­nak 30 helyét egyelőre csak 23 idős ember veszi igénybe. Az otthon előnyeit csak meg­győzéssel. személyes tapasz­talatok segítségével lehet megértetni az idősekkel. A mezőkovácsházi tanács irányítói az egészségügy me­gyei vezetőivel közösen gon­dolkodnak és cselekednek azért, hogy a városi jogú nagyközség egészségügyi há­lózata valóban megfeleljen a középfokú szerepkör köve­telményeinek. A jelenlegi helyzet elemzése alapján megállapíthatjuk, hogy még nagyon sok a tenni- és pó­tolnivalójuk. Bede Zsóka Új falazóanyag kislakásépítőknek Családi házak, kislakások új korszerű falazóanyagát fejlesz­tette ki és gyártja az Alföldi Téglaipari Vállalat. Néhány év­vel ezelőtt az országban első­ként e vállalat karcagi gyárá­ban kezdték meg a gipszkerá­mia válaszfalak gyártását. Eze­ket az igen praktikus sima, glettelt felületű, beszerelése után közvetlenül festhető, ta­pétázható vagy éppenséggel csempézhetö falakat eddig dön­tően az építőipari vállalatok a nagy lakóépületeknél alkalmaz­ták. Az újabb válaszfaltípus gipszperlitből készül, magán vi­seli elődjének valamennyi jó tulajdonságát és a kislakások építéséhez is felhasználható. Az előbbivel szemben előnye, hogy négyzetméterenkénti súlya ama- zénál három-négy kilóval köny- nyebb, mivel a téglabetét he­lyett perlitet alkalmaznak. Be­építése egyszerű, gépesítést nem igényel, tartós, jól szigetelő, akár kézi fűrésszel is könnyen, gyorsan és pontosan méretre vágható. Az új termékből — melynek előállításához beruházásra nem volt szükség — a karcagi tég­lagyárban két műszakos terme­léssel évi nyolcvanezer négy­zetmétert tudnak gyártani. Ez a mennyiség 800—850 kislakás építéséhez elegendő. Az idén még nagyobbrészt az építőipar által korábban megrendelt gipszkerámia falazóanyagot gyártják, az év végéig azonban már tizennégyezer négyzetmé­ternyi új terméket is elkészíte­nek. A teljes ütemű termelésre jövőre térnek át. A termékvál­tással bizonyos gyártóerő is fel­szabadul, ugyanis a kerámia téglabetét helyett a hagyomá­nyos méretű válaszfaltéglát gyárthatják, évi 350—400 ezer darab mennyiségben. Az új fa­lazóanyagot a magánlakás-épí­tők a TÜZÉP-vállalatoknál sze­rezhetik be. A várható kiképzésről tájékozódnak a fiatalok Beszélgetés a katonai főiskolára bevonulóval Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents