Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-28 / 228. szám
1984. szeptember 28., péntek o H hét kérdése: Van-e jövője a falunak? Hosszú huzavona után végül csak kimondták a válást! Az i-re a pont a múlt hónapban került fel, ettől az időtől kezdve — de január 1-ig visszamenőleges hatállyal — önálló a két gyár, és ettől fogva külön igyekszik boldogulni a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat és az Orosházi MEZŐGÉP Vállalat. Együttműködés a Claasszal — Aligha vitatható, hogy mi kerültünk nehezebb helyzetbe — mondja Kovács György, a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat igazgatója. — Éppen a teherviselő profil vált le rólunk, az, amelyiknek eddig alárendeltük a fejlesztéseket. A váltás nem lesz könnyű, de megoldjuk! Ahhoz, hogy a fentiek teljesen egyértelműek legyenek, szükséges egy kis történeti visszatekintés is. A Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat annak idején a gépállomásokból jött létre. Ezek közül a legfejlettebb, legjobban felszerelt az orosházi volt, így. amikor a MEZŐGÉP megkapta a kukoricabetakarító adapterek gyártásának lehetőségét, magától értetődő volt a döntés: Orosházára telepítik ezt a profilt. Az évek során kiderült, hogy ez jó döntés volt. A kukoricának, mint fontos ipari növénynek, mindenütt óriási a vetésterülete, az adaptereket tehát nagy sorozatban lehetett készíteni. A nyugatnémet Claas céggel több kedvező megállapodást sikerült kötni, erőteljes volt tehát a tőkés export is. A vállalati szervezés úgy alakult, hogy a gyárak és gyáregységek alkatrészeket, részegységeket gyártottak a csőtörő adapterekhez, Orosházán és Mezőkovácsházán készültek a legfontosabb alkatrészek, és a végszerelést is Orosházán szervezték meg. Mivel a csőtörő adapter volt a MEZŐGÉP-vállalat legnagyobb sorozatban készülő, legjobban eladható terméke, érthető módon erre koncentrálták a fejlesztést, és a beruházások során is tekintettel voltak erre. Ezek után nem meglepő, hogy elmaradt r a kitörő öröm. amikor az orosháziak II liftre számítógép „ügyel” Számítógépre alapozott diszpécserközpontot hoz létre a liftek és fűtés felügyeletére a több mint 7200 bérlakás kezeléséről és mintegy (1000 lakás fűtéséről gondoskodó Kaposvári Ingatlankezelő Vállalat. A diszpécserközpont agya — a számítógép — mindig a szabadnapos házfelügyelőktől veszi át a liftek felügyeletét. Gépszerűen pontos és megbízható lesz. Ha valahol elakad a lift. azonnal mozgósítja a hibaelhárító csoportot. A távfűtésben ugyancsak a hibák azonnali regisztrálása és a szerelők késedelem nélküli riasztása lesz a fő feladata, és egyben &z erénye is. Emellett nem kis szerepe lesz a takarékos hőadagolásban is. és a mezőicovácsháziak bejelentették, hogy a jövőben ők ketten együtt, de a többiektől külön szeretnének boldogulni, természetesen a csőtörő adapterek gyártásával. Mit fejlesztenek? Félreértés ne essék: nincs szándékunkban elítélni az orosháziak és a mezőkovácsháziak döntését. Ök éltek azzal a lehetőséggel, melyet kaptak, és valószínű, hogy önállóan tényleg köny- nyebben haladnak majd. De ettől még a tény tény marad: a békéscsabai törzsgyár és a hozzá kapcsolódó gyárak, gyáregységek igazi vivőprofil, nagy sorozatú termek nélkül maradtak. Ehhez azért még valami hozzátartozik: a vállalat vezetése még jóval a szétválási szándék felmerülése előtt érezte már, hogy nem egészséges ez az egy lábon állás. Már négy éve hozzákezdtek a silókukorica-adapter fejlesztéséhez, gyártásba vették a kérgezőgépet, a címerezőgépet, és nemrég a vontatott silózógépeket. A baj csak az volt, hogy ezek egyrészt együttesen sem adnak akkora sorozatnagyságot, mint a csőtörők, másrészt fejlesztésük sem megy igazán nagy lendülettel. Most viszont dönteni kellett: melyik az a termék, amelyiknek kifejlesztését úgy fel lehet gyorsítani, hogy rövid időn belül megfelelően nagy sorozatban eladható legyen, azaz fő profillá váljon. A körülmények gondos mérlegelése után úgy határoztak : a takarmányellátást közvetlenül szolgáló gépek, adapterek gyártásában lehet hasonló eredményeket elérni, mint régebben a csőtörő adapterekkel. Ezen a területen ugyanis vannak már eredményeik. A silókombájnokra szerelhető adapterekből szállítottak a Hesstonnak és a Claasnak. de valamennyi KGST-or- szágbeli gépre is kifejlesztették az adaptert. Jelentős piaci lehetőséget látnak az úgynevezett majori gépek gyártásában is. A kaposvári KAHYB-bal együttműködve fejlesztették ki a nagy teljesítményű zúzó-darálót. és úgy tűnik, hogy erre külföldön is igényt tartanak. De az igazi jövőt valószínűleg a TAARUP-kooperáció jelentA KSH kereskedelmi és közlekedési statisztikai főosztályának szerkesztésében, a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent több mint négyszáz oldalas évkönyv, a hagyományoknak megfelelően, átfogó ismertetést nyújt hazánk külkereskedelmi tevékenységéről. A kiadványban közzétett számos táblázat hosszabb- rövidebb idősorok alkalmazásával sokoldalúan ad számot a magyar export és import alakulásáról. Az összes forgalom, illetve a behozatal és kivitel mutatószámait heti a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalatnak. Silózók és kisgépek A dán TAARUP céget nem kell különösebben bemutatni a mezőgazdászoknak. Jól ismertek kitűnő minőségű eszközeik világszerte. A csabai MEZŐGÉP a vontatott s’ilózó gyártásában került velük kapcsolatba. A vontatott silózók gyártásának alapötlete roppant kézenfekvő: kár egy drága önjáró silókombájnt csak azért tartani, hogy egy évben alig egy-két hetet működjön. Célszerűbb, ha csak a jóval olcsóbb vágószerkezetet készítik el, és azt egy traktor vontatja, természetesen úgy, hogy közben meg is hajtja azt. Ha pedig nincs elég nagy traktora a gazdaságnak, akkor magát a silózórészt fel lehet egy külön segédmotorral szerelni, ekkor akár egy kis MTZ is elhúzza a nagy silókombájnnal azonos teljesítményű, de annál sokkal olcsóbb gépet. A fenti „filozófia” alapján a TAARUP kifejlesztette az eszközöket, a gyártási jogot pedig megvásárolta a csabai MEZŐGÉP. A prototípusok tavaly már jól működtek, az idén pedig egy kisebb széria is elkészült. Az együttműködés során kitűnő munkakapcsolat alakult ki a TAARUP cég vezetőivel, és biztosnak látszik a hosz- szú távú együttműködés. A csabaiak eszerint a TAARUP márkanevet és szervizhálózatát felhasználva, széles körben értékesíthetik majd a vontatott silózókat. A TAARUP-gépekkel párhuzamosan megkezdődött a kiskertek kedvelt gépének, a ROBI rotációs kapa munkaeszközeinek a gyártása is. A gyorsaság itt elég nagy kockázattal járt, ugyanis fejlesztési fázisok maradtak ki, és szinte egyből a sorozatgyártáshoz láttak. Az eredmények azonban igazolták a döntést, nincs panasz a Robi munkaeszközeire. Nem uralkodik tehát pánikhangulat. a békéscsabai MEZŐGÉP-nél. Tudják ugyan, hogy egyedül nehezebb lesz, de bíznak magukban. Elhatározták, hogy megmutatják: egy kiváló helyett ezentúl két kiváló MEZŐGÉP-vállalat lesz a megyében. Lónyai László többféle csoportosítás szerint publikálja (áruszerkezet, származási, ill. rendeltetési országcsoportok, devizacsoportok stb.). Az évkönyvben szereplő adatok a teljes forgalomra vonatkoznak. Külön foglalkozik a kötet a műszaki-szellemi termékek külkereskedelmével, valamint az ár- és volumenindexek alakulásával. A Nemzetközi kereskedelem című fejezet értékes összehasonlítási lehetőséget nyújt a világ külkereskedelmében betöltött szerepünk megítéléséhez. Hogy a szemközti házban lakó szomszéd elköltözik a telepről, azt csak akkor tudtuk meg, amikor a pótkocsis teherautó megállt előttük, és barátok, rokonok segítségével rakodni kezdtek. Nem hagyott nyugodni a kíváncsiság, meg sajnáltam is kicsit, hogy elveszítem egyik legjobb szabad idős beszélgető partnerem, átszaladtam hát én is hátramozdítani. így tudtam meg, hogy lakótársam nem el, hanem kiköltözik: Kígyósra. „Nézd öregem, amit visszakaptam az OTP-től, annak a feliből vettem Kígyóson egy emeletes családi házat, óriási kerttel. Megtermelem a zöldséget, gyümölcsöt, potyog a tojás, meghizlalom a kol- básznakvalót, egészséges környezetben élek, pihenek, húsz perc alatt a munkahelyemen vagyok, és még pénzem is marad jócskán. A srácok végre tarthatnak kutyát, macskát. Fürdőszoba, központi fűtés van. Mi kell még?” Nem volt ellenérvem, s amit hallottam, alaposan elgondolkodtatott. Jó tíz évvel ezelőttről egy újságcikk sorai bukkantak föl emlékezetem homályosuló szögletéből. A településfejlesztés akkori elképzeléseit szívből elfogadva — igaz, csak az érzékeltetés kedvéért — azt írtam: Mezőkovácsházát csupán Békéscsaba nagyságú várossá kell fejleszteni, s máris megoldható a járás lakosságának felsőfokú ellátása. A járásban ugyanis nem laknak semmivel se többen, mint a megyeszékhelyen. Még azt is hozzátettem, hogy egyszerűbb buszokon a mezőgazdasági üzemekbe kivinni az embereket dolgozni a mezőkovácsházi lakótelepekről, mint minden egyes községben külön-külön víz- és esatornahálózatot építeni, gázvezetéket fektetni, bölcsődét, óvodát, iskolát létesíteni, üzleteket nyitni, utat kövezni. Erre a többszörös párhuzamosságra semmi szükségünk — írtam évtizede még meggyőződéssel —, miután a falvak szép lassan úgyis elnéptelenednek. Hát tévedtem! Mentségemre legyen mondva, hogy az élet kényszerű és kényszeríÚj vegyszer - több termés Nagyüzemi körülmények között is sikerrel próbálták ki az idén a Magyar Tudományos Akadémia és a tiszaföld- vári Lenin Tsz kutatóinak, szakembereinek Formetol nevű vegyszerét, amely fokozza a fotoszintézis intenzitását és meggyorsítja a zöldnövényekben a szervetlen ve- gyületek szerves vegyületek- ké való átalakulását. Az olcsó folyadék használata 2800 hektár búzánál átlagosan 7,6 százalékos terméstöbbletet eredményezett. A még lábon álló kukoricatáblákon ugyancsak szembetűnő a növényzet szárazságtűrő képességének a növekedése a kontrolltáblákhoz képest, nagyobb, dúsabb a növényzet és izmosabbak a kukoricacsövek. Kedvező időjárási viszonyok között a 15—20 százalék többlettermés is elérhető. Az új szerrel kezelt cukorrépa-, burgonya- és rizstáblák is jobb termést ígérnek, s a rostkender minőségének javulása is szembetűnő. A dísznövény-kertészetben a virágok szára erősebb, vastagabb lesz a Formetol hatására. A formetolos kezelés hektáronként alig száz forintba kerül. Így a jórészt hazai alapanyagokból előállítható vegyszer általános használata a szakemberek számításai szerint körülbelül 2 milliárd forint hasznot hozna a népgazdaságnak. tő tényei, folyamatai valamennyiünk gondolkodását átformálták ez ügyben. Tekintsük át a tanulság kedvéért röviden az elmúlt négy évtizedet abból a szempontból, hogy időszakról időszakra milyen szerepet szántunk községeinknek a társadalmi fejlődésben. Az mindig is világos volt, hogy a falut bizonyos kettősség jellemezte, mert egyfelől a népi értékek hordozója, mentője, éltetője és továbbvivője, másfelől — főleg a felszabadulást előző évtizedekben — az elmaradás konzerválója volt. A háború vége meghozta a falu felszabadulását is, a földreformmal, a népképviseletre épülő helyi „kormányzati” rendszer megszületése együtt a községkorszerűsítő programokkal — villany- és úthálózat-építéssel — megteremtette a feltételeit annak, hogy a kettős arculat kedvező vonásai határozot- tabbá váljanak, a kedvezőtlenek pedig elhaljanak fo- ‘kozatosan. Más kérdés, hogy a lenini elveket megsértő szövetke- zetesítő politika, az ötvenes évek első felében nem engedi, nem teszi lehetővé eme előnyök kiaknázását. Sőt, a falu gazdasági erejének az elviselhetőnél erőteljesebb megcsapolásával, az iparosítás kelleténél erőteljesebb túlhajtásával szinte kihúzza a talajt a falun élők lába alól. A hatvanas évek legelején a mezőgazdaság szocialista átszervezése a földreformhoz hasonló mélységű és mértékű forradalmi átalakulást hoz. Igaz, a későbbiekben — elsősorban a gazdasági életben elsőbbséget kapó centralizáció és koncentráció velejárójaként — a városfejlesztés áll a településhálózatot korszerűsítő politika homlokterében, falun a szövetkezeti gazdálkodás immár mégis emberhez mél-, tó viszonyokat teremt. (Ez az az időszak egyébként, amelynek tanulságait e sorok írója az említett tíz évvel ezelőtti cikkében összegezett a megyei jap hasábjain.) A gazdasági életünk átfogó korszerűsítését megelőző, s az azóta is tartó elemzések tették nyilvánvalóvá, hogy a túlzott centralizáció, amely nemcsak a termelésben, hanem az intézményi rendszerben is lejátszódott, alaposan megnövelte a társadalomnak a felépítménynyel kapcsolatos kiadásait. Kiderült, hogy a városellátás költségei növekvő arányban emelkednek a település- nagysággal, nem pedig csökkenő arányban, ahogy vélelmeztük, továbbá, hogy a városok nem képesek szolgáltatásaikban lépést tartani a városba áramlás serkentésének hatására tömegével beköltözők gyorsan gyarapodó, de mindenképpen jogos igényeivel. Megfogalmazódott tehát a viszonyaink alapos elemzésére, megértésére épülő, s így aligha helyteleníthető elv, s ez így hangzik: növelni kell a falu népesség- megtartó erejét. Amit ecikk szerzője úgy ért — talán nem sokat tévedve —. hogy egyenlő esélyeket kell adni minden településen a tisztességes munkával megteremthető „nélkülözésmentes” emberi léthez, s ahhoz, hogy minden településünk a törvényes keretek között szabadon rendezhesse, irányíthassa saját sorsát. Mindehhez a gazdasági és intézményi rendszerünk korszerűsítésében a legelső, a kezdő lépéseket megtettük már, aminek hatásaként felélénkült a községeinkben, falvainkban a közélet, megerősödött az addig sem hiányzó együttes cselekvés. Erről nápjainkban a községi közös — termelőszövetkezeti és lakossági erőkre támaszkodó — gázbekötések tanúskodnak első helyen. Jelzi azt is ez az aktivitás, hogy a különböző tulajdon- és tevékenységformák lehetnek együttes előmozdítói a haladásnak falun, amely e kézzelfogható „külön érdekeinek” megvalósításával úgy lehet, hamarabb válik igazi társadalmasodott, vagyis szocialista közösséggé, mint egy-egy felduzzadt, arc nélküli város. A falunak tehát van jövője. Másképp aligha követnék egyre többen Kígyósra kiköltözött szomszédom példáját. Kőváry E. Péter Kasznár és Kulcsár A mai gyerekek nemigen látnak, de hallani is már csak az irodalomórán hallanak az ökrös szekérről. Pedig nem veszett még ki: a Hortobágyi Állami Gazdaság területén ma Is dolgozik egy ökrös fogat. A két jámbor jószág — Kasznár és Kulcsár — ma is vonja az igát. Hajtójuk Jakab Gábor (MTI-fotö: Oláh Tibor felvétele — KS) Külkereskedelmi statisztikai évkönyv .Válás után a csabai MEZŐGÉP
