Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-28 / 228. szám

1984. szeptember 28.» péntek

Pénteki beszélgetések

Gsurka István

— Az ön nevét elsősorban színpadi művek, rádiójátékok teszik ismertté. Mennyire ösztönös vagy tudatos ez a „drámaírói helyzet”? Mint magánembert mennyire gyötri meg egy közeli tragédia, hogyan viseli, ha komédiába csöppen?

— Az író nevét ma nem elsősorban a művei hozzák forgalomba, hanem az, hogy mit és hol beszélnek, írnak róla. Vannak egészen kisterjedelmű életművek, amelyekről könyvtárnyi meny- nyiségben írtak már. Jómagam valahol középen állhatok. Vannak óriási szériában játszott darabjaim, amelyeket százezres nagyságrendű 'közönség látott, de

nem sokat írtak róluk. Ez az én drámai helyzetem, amit nem éppen könnyű elviselnem. Ügy segítek magamon, hogy tűrt helyzetemet komikusnak fogom fel.

— Ügy tűnik — műveiből közvetkeztetve —, nem veti meg az élet apróbb-nagyobb

— a polgári életmód számára irigyelt, elítélt — örömeit. Mennyire (szerves) része életének a lóverseny, a kártya, az ital, a kalandok?

— Nem, valóban nem vetem meg ezeket az örömöket, amelyek sokszor nagyon keserves örömök, de éppen ez a szép bennük. Egy dolgot azonban világosan le kell szögeznem: a saját pénzemen játszom, iszom, stb. Megkerestem, dolgoztam érte, sajátom. Nem loptam! így hát nem is eshet erkölcsi megítélés alá, hogy szeretem a lóversenyt.

— Miképp viseli ezt a környezete?

— Hogy mit szól hozzá a családom? Nem vitás, a pénzem az övék is, van beleszó. lásuk. Mentségem: nem a szájuktól vonom el. így hát jól megvagyunk, megszokták.

— A dramaturgia jól bevált útjait gyakran azok hagyják el szívesen, akik tudják, hogyan lehetne olcsón, gyorsan sikert írni. Ezzel sokat kockáztatnak: néha a sikert, máskor a néző érzelmeinek irány íthatatlan- ságát. A mai darabok jelentős részénél nincs maradéktalan azonosulási lehetősége a közönségnek. Mennyire szándékos ez? Ki vagy mi vezeti a drámaíró tollát a XX. században? Miféle dramaturgiai törvények szervezik a mai drámákat?

— Ennek a kérdésnek csak egyik részére válaszolok. Mi vezeti a drámaíró tollát ebben a században? A félelem. Attól, hogy minden elpusztul, szétrohad és eltapostatik, ami jó, amiért érdemes élni, írni, konfliktusokat kitalálni, vagy nevettetni az embereket.- — Drámaírás közben mennyire gondolkodik konkrét színészekben?

— Sokszor. Persze. Máskor meg csak ír. csak ír az ember egy figurát, és közben egyre azon töri a fejét, hát ezt meg ,,ki az Isten” fogja eljátszani .. .

— Milyen a viszonya a kritikával?

— Nincsen viszonyom a kritikával.

— Mit érez fontos el- mondandónak 1984 őszén?

— Minden ősszel megrohannák az emlékek. Minél inkább távolodom az időben attól az ősztől, annál inkább szorítja valami a lelkem, hogy nem beszéltem még ezekről az emlékeimről. Persze vannak aktuális dolgok is, amik nyomasztanak. Itt van például az aggasztó méretű születésszám-csökkenés. Fogyunk. Nagyon. Kihal a nemzeti Ez így számomra is kissé patetikus. Nem ez a baj. De belegondolt-e már abba valaki, hogy milyen élet lesz itt mondjuk ötven év múlva. Ma a lakosság fiatal-öreg aránya vészesen elromlik. Ma az elöregedett- ség, az eltartottak, a tehetetlenek és a kiszolgáltatottak túlsúlya bődületes, nyomasztó és elviselhetetlen teherként fog ránehezedni az akkori munkaképes nemzedékre, a mi unokáinkra, gyermekeinkre. Most még el sem tudjuk képzelni, menynyire kiszolgáltatott lesz majd egy úgynevezett öregtársadalom.

Rengeteget tépelődöm ezen. Mit kéne csinálni? Lehet-e még egyáltalán tenni valamit ez ellen? Lehet! Mindig oda lyukadok ki: lehet. Nemcsak azért, mert kell, hanem valóban van annyi aktivitás és áldozatkészség ebben a társadalomban, hogy most még lehet. Holnap talán már késő. Persze átfogó és gyökeres változásokra volna szükség. A nők munkába állása, oktatása, a lakáskérdés, a családtámogatás és mindenekelőtt a szemlélet megváltoztatása. Azt mondják, a mai gazdasági helyzetben minderre nincs pénz. Igen, de holnap meg már ember nem lesz hozzá.

Nos hát, szóval, kérdezte, s én örülök, hogy erről beszélhettem.

Ungár Tamás

Néhány évvel ezelőtt pályázatot írt ki az Országos Közművelődési Tanács a helyi lakóközösségek köz- művelődési ellátottságának fejlesztésére. Több megyénkben pályázó közül a békési művelődési központ által beadott terv is érdemesnek bizonyait a támogatásra: az

akkor épülő Ady-lakótelep játszóudvarának kialakítására nyolcvanezer forint támogatást kaptak. A terv — kisebb módosításokkal, egyszerűsítésekkel — az elmúlt év nyarára megvalósult, a gyerekek birtokba vehették a játszóudvart.

— Pontosan még nem számoltuk ki, hogy mennyi volt a társadalmi munka értéke — mondja Tőkés Gyula, a művelődési központ munkatársa, a pályázat készítője, a játszóudvar építésének fő szervezője —, de a támogatás értékét biztosan meghaladja. Szinte mindenki az itt lakók közül dolgozott, segített. Ezért is izgat bennünket az a probléma, mi lesz tovább?

... mert ezt a szép, fatörzsekből készített, valóban emberléptékű játszóteret, a játékokat övező parkot nemcsak megépíteni kellett, hanem állandóan gondozni, karbantartani is a következő években. A lakóktól pedig aligha várható el, hogy ezentúl is úgymond a zsebükből fedezzék a bizony nem kis költségeket.

A városban levő parkok, játszóterek fenntartásának felelőse Lőrinczné Kiss Ilona, a városi tanács munkatársa.

— Évente százezer forint áll rendelkezésünkre. Ebből a pénzből csak anyagot lehet vásárolni, munkabért fizetni nem. Elképzelheti, mire telik ennyi pénzből. Szinte minden parknak, játszótérnek „társadalmi” gazdája van. Vagyis a környékben lakók vállalják évről évre társadalmi munkában a tavaszi-őszi felújítási, karbantartási munkák elvégzését. Több üzemmel szocialista szerződésünk is van. Másképpen aligha tudnánk ellátni ezt a feladatot. Az Ady-lakótelepi játszóudvar sorsát is csak így tudom elképzelni, lehetőségeink figyelembevétele mellett. Jöjjenek, festéket, facsemetét, fűmagot, szerszámot tudunk biztosítani.

A játszópark tárgyainak leltára is figyelemre méltó. A belvárosi lakótelep házait úgy építették, hogy azok két zárt belső udvart alkossanak. A városközponttól számítva a külsőben alakították ki nemcsak az itt lakó. hanem a távolabbi körzetekből is ide járó gyerekeknek ezt a parkot, öt faragott figurális ülőke, hatalmas kötélhálós mászóka, homokozóval egy rönkhajó, rúdhin- ta, kamaraelőadások megtartására alkalmas (!) színpad, láncos függőhíd kapott itt helyet, no és persze padok a pihenésre is, és egy vízcsap azoknak, akik játék közben megszomjaztak. Az elmúlt hetek-ben vasvázas játékokat is felállítottak, ami nem volt a legszerencsésebb dolog: csak a zsúfoltságot növelte. A szomszédos udvarban hasonló „klasszikus” játszótéri játékok vannak. A gyerekek szerint a fából készültek a jobbak ... Délutánonként 150—200 gyerek zsiva- lyától hangos a játszóudvar.

— Ha valamit nagyon akarunk, mindig van megoldás! — így látja Varga Sándor, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. — A ma délutáni tanácsülésen én is hozzászólok az egyik napirendhez, amelynek témája többek között éppen a békési játszóterek ügye lesz. Biztos vagyok abban, hogy az Ady-lakótelep helyzete talán a legjobb a sok között. A lakók maguk építették, tehát nem kell aggódni, hogy elhanyagolttá válik. A magam részéről én is mindent megteszek, hogy eredeti szépségében, hasznosságában megmaradjon.

A városi népfrontbizottság még a választások előtt szeretné létrehozni a város hatodik népfrontkörzetét a belvárosban. Október végéig a lakóbizottságokat is az új alapelvek szerint szervezik át. A felszabadulási évfordulóra kidolgozott munkaprogramjukban is fontos helyet kapott a játszóterek fejlesztése. Nos, véleményünk szerint ezek mind olyan biztosítékok, amelyek a békési játszóterek fejlesztését szolgálják.

Az Ady-lakótelepi játszóudvar csak egyike a sok-sok békési játszótérnek. Fent- maradása eredeti nagyszerűségében mégis arra garancia, hogy a többit is fogják gondozni, karbantartani. Hiszen ez az egyetlen, amelyik ilyen arányban épült társadalmi összefogással. Ha az itt lakókat nem hagyják magukra, akkor arra is remény lesz, hogy a többit is még nagyobb gonddal ápolják a környékben lakó emberek.

* * *

A békési beszélgetések után jött a hír, hogy a Hidasháti Állami Gazdaság — amelynek egy brigádja az építésben is részt vett — jelentős vállalásokat tett a játszóudvar fenntartására.

(nemesi)

Jövőre: nemzetiségkutatók Békéscsabán

Tudományos

konferencia

„Egy tiszántúli város felszabadulása és életének újrakezdése” címmel országos konferenciát rendez október 12-én Kisújszálláson a Magyar Történelmi Társulat, az Országos Pedagógiai Intézet, megyei és városi párt-, valamint tanácsi szervezetekkel közösen.

A hazánk felszabadulásával kapcsolatos tudományos tanácskozások sorában különös színfoltot jelent ez a konferencia. Amíg ugyanis a többi emlékülés. eszmecsere a felszabadulás országos tényezőit vizsgálta általában, vagy egy-egy adott nézőpontból tekintette át, addig most egy város felszabadulásával és életének újrakezdésével kapcsolatban kerül sor a történelmi múlt tudományos igényű vizsgálatára

Egy év múlva rendezik meg Békéscsabán — immár harmadik alkalommal — a nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferenciát, mely alkalmat ad a hazai és a külföldi szakembereknek arra, hogy felvessék és meg- vitasssák a néprajzi kutatás aktuális kérdéseit, kijelöljék a feladatokat. A Magyar Néprajzi Társaság, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a nemzetiségi szövetségek, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya, a

békéscsabai Városi Tanács, a TIT Békés megyei szervezete és a Békés megyei Múzeumi Szervezet már megkezdte a háromnapos tudományos program szervezését.

Az előadók számára három fő témakört ajánlanak: a nemzetiségi és a többségi népi kultúra egymásra hatása, viszonya; a nemzetiségek népzenei, néptánckutatása és ennek felhasználása a közművelődésben; egy nemzetiség néprajzi vizsgálatának mai helyzete és

eredményei. Az előadók foglalkozhatnak a regionális tájházak, valamint a néprajzi gyűjtőtáborok kérdésköreivel is.

Az előadók jelentkezési lapját, valamint előadásuk vázlatát február 28-ig várják a rendezők. Az 1985. október 2—4-ig tartó konferencián minden résztvevő anyanyelvén tarthatja meg előadását, s bemutathat diaképeket, filmeket is. A tudományos rendezvény tárgyalási nyelvéül a német, az orosz vagy a magyar nyelvet ajánlják.

Vasárnap délelőtt a gyulai Kohán Képtárban hangversenyt adtak az Erkel Ferenc Zeneiskola tanárai. A jó akusztikájú kiállítóteremben Handel, Gluck, Chopin, Gerschwin és Bartók rövidebb és könnyebb hangvételű műveit hallhatta a szép számú érdeklődő Fotó: Szőke Margit

Az újvidéki és a szegedi tévéstúdió közös irodalmi műsort készít vajdasági és dél-alföldi írók, költők műveiből, újvidéki és szegedi színészek közreműködésével. Képünkön a rendező, Németh Árpád a műsor egyik szereplőjével, Alexandra Ilié Pleskovic-csel Fotó: Balogh László

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

8.27: Akik újra látnak műlencsével.

8.37: Ravel: A gyermek és a varázslat.

9.23: Születésnap. Valentin Ágnes versei.

9.33: Fürdik, fürdik a libám...

9.50: Lottósorsolás.

10.05: Révkalauz.

10.35: Párbaj. Nagy László versei.

10.40: Mozart: Á-dúr szimfónia.

11.00: Gondolat.

11.45: A Modern Rézfúvósegyüt- tes régi fúvószenét játszik.

12.30: Ki nyer ma?

12.45: Hétvégi Panoráma.

14.02: Nóták.

14.44: Magyarán szólva.

15.05: Budapesti Művészeti Hetek. „Egy bús nézésétől a fiává lettem”.

16.00: Mit üzen a Rádió?

16.40: Magyar művészek operettfelvételeiből.

17.05: Zongoramuzsika.

17.30: Kossuth-díj — korhű keretben.

17.55: Hűvösvölgyi Ildikó énekel.

19.15: Vészi Endre hangjátékaiból. Jóisten farmerban. 20.06: Üj szórakoztató zenei felvételeinkből.

20.35: Operettkedvelőknek.

21.30: Semmittevők — riport. 22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: Schumann: d-moll trió.

23.00: Operarészletek.

0.10: Melódiakoktél.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Zenés játékokból.

8.20: Tíz perc külpolitika.

8.35: Slágermúzeum.

9.50: Lottósorsolás.

10.00—11.27: Zenedélelőtt.

11.35: Tánczenei koktél.

12.35: Édes anyanyelvűnk.

12.40: Népi muzsika.

13.13: Gyermekeknek. .

13.45: Zenedélután.

14.00: Rivaldafényben.

15.25: Könyvről — könyvért. 15.35: Egészségünkért!

15.45: A Korál-együttes felvételeiből.

16.35: Jó utat! A Csúcsforgalom magazinja.

17.30: ötödik sebesség.

Közben: Magyarország—Spanyolország. Davis Kupa. 18.35: Popzene sztereóban.

19.25: Bakony V.—Bp. Spartacus női kézilabdarangadó. 19.40: Nótakedvelőknek.

20.35: Iránytű.

21.35: Újdonságainkból.

22.15: Martin János népdalokat énekel.

22.30: Szemben egymással.

23.20: Gárdonyi László: Reggae

for Zbiggy.

III. MŰSOR

9.00: Amikor én még ...

9.30: Bartók: Gyermekeknek. 10.46: A Stúdió 11 felvételeiből. 11.05: Zenekari muzsika.

12.00: Montezuma. Részletek. 13.07: Amiről a világ vitatkozik. 13.37: A lipcsei Gewandhaus zenekarának hangversenye. 15.34: Operarészletek.

16.22: Sugár Rezső műveiből. 17.00: Hi-Figyelő.

17.30: Kapcsoljuk a Magyar Rádió márványtermét.

18.40: Operaáriák.

19.05: Gyurkó László: Családi regény.

19.15: Kertész István vezényel. 20.00: A Camerata Amsterdam együttes hangversenye. 21.30: Opera-művészlemezek.

22.37: Kettétört hajnal.

SZOLNOKI STÜDIÓ

17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Koppanástól koppanásig. 17.35: Kulturális figyelő. Szerkesztő : Pálréti Ágoston 18.00—18.30: Alföldi krónika.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

9.45: Tévétorna.

9.50: Lottósorsolás.

10.00: Daloló repülőgépek.

10.50: Afar, a földi pokol.

11.30: Képújság.

15.10: Iskolatévé.

15.30: Orosz nyelv kicsiknek. 15.40: Sír-nevet 1.

16.15: Korok művészete.

16.50: Hírek.

17.00: A rövidfilmstúdiók műhelyéből.

17.50: Képújság.

17.55: Reklám.

18.00: Reflektor Magazin.

19.00: Reklám.

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Nyomok a folyónál.

21.10: „A mag”.

21.25: Péntek esti randevú. 22.25: A muzikológus.

23.25: Tv-híradó. 3.

II. MŰSOR

16.25: Képújság.

16.30: Természetbarát.

16.50: Horgásztízperc.

17.00: Tenisz, Davis Kupa. 20.00: Nepál élő istennői.

20.30: Üjra a régi melódiákat. 21.00: Tv^híradó 2.

21.20: Keresztkérdés.

21.50: Három év. IlA. rész. 22.55: Képújság.

BUKAREST

15.05: Ritmusok.

15.15: 40 év történelem.

15.35: Rajzfilmek.

15.50: A volánnál.

20.00: Tv-híradó.

20.20: Gazdásági figyelő.

20.35: Népszerű dallamok.

20.50: Tények és távlatok.

21.25: Románia külpolitikája. 21.45: Mamaia 1984. — a köny- nyűzenei fesztivál műsorából.

22.20 : Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

16.40: Videooldalak.

16.50: Művelődési műsor.

17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.40: Hírek.

17.45: Autogramok — gyermekeknek.

18.15: Tv-naptár.

18.45: Aktualitások.

19.15: Rajzfilm.

19.21: Reklám.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Shogun — filmsorozat. 20.55: Reklám.

21.00: Könnyűzenei adás.

21.45: Tv-napló.

22.00: Pénteken 22-kor.

II. MŰSOR

18.15: Művelődési adás.

18.45: Érdekes utazás.

19.00: Tudományos beszélgetések. 19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

20.00: Melanija.

20.45: Zágrábi körkép.

21.00: Az esküdszék.

22.00: Reklám.

22.05: James Cagney filmjei: A

tréfamester.

SZÍNHÁZ

1984. szeptember 28-án, pénteken 19.00 órakor Gyulám: BASTYASÉTANY 77

MOZI

Békési Bástya, 4-kor: Rézhegyek királynője, 6 és 8-kor: Rossz fiú. Békéscsabai Szabadság: A gonosz Lady. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Gyertek el a névnapomra, fél 8-kor: A

kéjnő Kaliforniába készül. Békéscsabai Kert: A gonosz Lady. Gyulai Erkel: Halálcsapda. Gyulai Petőfi, 4-kor: A békák királyt választanak, 6-kor: A postás mindig kétszer csenget, I—II. Orosházi Béke, 5-kor: Kelly hősei, I—II. Orosházi Partizán: A Jedi visszatér. Szeghalmi Ady: Balfácán.

játszótereink

Békésen, társadalmi munkával