Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-28 / 228. szám

Szakszervezeti érdekképviselet a lakóterületen----------------------------------------------------lENiMl-fíTd 1984. szeptember 28., péntek Előtérben: a társadalmi viták Kislakás-építés és városfejlesztés Orosházán Jóllehet, nem nyúlt hosz- szúra, ám mégis sok fontos gondolatot ébresztett a részt­vevőkben az a tanácskozás, amelyet a Hazafias Nép­front városi bizottsága hí­vott össze a közelmúltban Orosházán. Ezen Czédula Imre, a HNF elnöke köszön­tötte a megjelenteket, akik először Bátori Árpádnak, a városi tanács műszaki osz­tálya vezetőjének előadásá­ból a kislakásépítés lehető­ségeiről és a telekgazdálko­dás helyzetéről tájékozód­hattak. Majd pedig Hor­váth Imre, az OTP fiókve­zetője e témához kapcsolód­va a hitelfeltételeket ismer­tette a kibővített tesületi ülésen. Telekgazdálkodás Nos, amint elhangzott, a magánerős, korszerű la­kásépítés szinkronban van a városrendezési tervekkel. A Vásárhelyi út, a Gárdonyi és Dankó utca, valamint a vasút által határolt (szaná­lásmentes) területen mintegy 200 lakás létesülne. A köz­művesítésre több szakasz­ban kerülhetne sor. Ennek a munkálataira — az útháló­zatot kivéve — 10—11 mil­lió forintot kellene előirá­nyozni. Ide az építtető föld­szintes, illetve egy emeletes házat is tervezhet. Fel kell vásárolni a területetet. amely jelenleg haszonbér­ben van. A másik, magánerős épít­kezésre alkalmas rész az Avar és az Ifjúság u. kör­nyékén található, ahol 11 négylakásos társasház kap­na helyet. A szennyvízelve­zetés problémája a szik- kasztásos módszerrel meg­oldható. A Mező és a Fürdő u. kör­nyékén a 250—300 négyszög- öles területen több, mint 230 új otthon építésére nyíl­na lehetőség. A villany-, víz- és gázellátás itt nem jelent gondot, bár bizonyos műtár­gyak, szivóárkok létesítése mindenképpen szükséges, ugyanis ezek alkalmazásával 81 méteres talajvízcsökke­nés érhető el. összesen 18—20 olyan telek található itt, amely haszonbérben van jelenleg.' Amennyiben to­vább növekszik az igény, megfelelő terület-felvásár­lással, telekosztással akár 500 lakást is fel lehet majd építeni. A Szőlő városrészre vo­natkozó elképzelésekről szintén beszélt az osztályve­zető. Mint mondotta, csak­nem ezer olyan porta van, amely alkalmas a házépítés­re. Ezen belül mintegy 300 foghíjas telek található. (Tudósítónktól) A III. országos környezet- védelmi konferencia alkal­mából Szilágyi Ferenc fotói­ból kiállítás nyílik a gyulai városi tanács épületében. A városi és a város környéki életteret bemutató képek ar­ra hívják fel a figyelmet, S végül szóba került né­hány szövetkezeti kezdemé­nyezés is. A Dózsa Tsz 18 építési helyet tud tagjainak biztosítani. Vagy például az Iglói úttal párhuzamosan 40—50 gazdaportás telek alakul majd ki. A vas- és műanyagipari szövetkezet finanszírozza az Arany és a Székács u. sarkán levő te­rületen a „fogazott” beépí­tést. Az tény, hogy a VI. öt­éves terv idején állami la­kások nem épültek, és nem épülnek a városban, s vár­hatóan ez lesz a tendencia a következő ciklusban is. Min­denesetre, ahogy a levezető elnök később összefoglalta: a beépíthető telkek száma a jövőben eléri az 1800— 2000-et, s ezek közül körül­belül ezer már egy éven be­lül megszerezhető. Széles körű tájékoztatás Az OTP fiókvezetője a hitelfeltételekkel összefüg­gő tudnivalókat ismertette részletesen. Egyebek között megemlítette, hogy tavaly senki se vette igénybe Oros­házán a bankkölcsönt, sőt. az idén a mintegy 80 építte­tő közül is csak 3—4 lakos élt ezzel a lehetőséggel. En­nek főként az a magyaráza­ta, hogy a többség magas­nak tartja a 8 százalékos kamatot. Igen nagy eltérést mutat a munkáltatók által nyújtott lakásépítési támo­gatás összege. Van olyan vállalat, amely dolgozóinak csak 20 ezer forintot, s van olyan, mely 200 ezret ad ilyen célra. Elsősorban az OTP-re hárul az a feladat, hogy olyan kölcsönt enge­délyezzen, amelynek ké­sőbbi visszafizetése nem je­lent megélhetési gondot egy- egy családnak. Mennyire közérdekű témát tűzött napirendre a HNF vá­rosi bizottsága, ez kiderült a kérdések, javaslatok sok­féleségéből és nagy számából is. Akadt olyan hozzászóló, aki — a kerület több la­kosának panaszát tolmácsol­va — elmondta, hogy, kár volt kimérni a játszóteret a nagyatádi telepen. A tanács képviselője erre azt válaszol­ta, hogy a vélemények eb­ben a kérdésben egy koráb­bi tanácsülésen megoszlot­tak. Maradt ugyan egy ki­sebb terület a gyerekeknek, ám a legfőbb nehézséget az jelentette, hogy a lakosság nem nyújtott semmiféle se­gítséget e zöldterület kar­bantartásához, folyamatos hogy környezetünk — és végső soron mi, magunk — védelme milyen sokféle szempontból közelíthető meg. Ugyancsak itt láthatók „Az év lakóháza” című pályázat Békés megyei díjazottjai — Nemes Roland, Borbola László, Gortka István, Krasz­rendezéséhez. Mások azt indítványozták, hogy szé­lesebb körben kellene tá­jékoztatni az állampolgáro­kat arról: mikor, hol, mi­lyen telkeket mérnek ki ház­építés céljából. Ugyanakkor jó lenne szétosztani közért­hetőbb nyelven megfogal­mazott tájékoztató-füzete­ket a hitelfeltételekről. Mint később hallottuk, a kérések jogosak, s nincs semmi akadálya ezek rövid időn belüli teljesítésének. Negyven év alatt 6 ezer lakás Szóba került még a váro­si közlekedés problémája, amelyre Barta Imre tanács­elnök-helyettes reagált. Töb­bek között jelezte, hamaro­san megnyílik az új autó­busz-pályaudvar, és a városi körforgalom kialakítása szin­tén szerepel a tervekben. Ennél közelebbi időpontra esik (szeptember 19.) a 47-es út új nyomvonalának mű­szaki átadása. Már eddig 18—20 millió forintot for­dítottak a felettes szervek az utak felújítására: például a Birkás-lakótelepen, és jó néhány utcában. Ezenkívül megépült egy parkolóhely a gépkocsik számára. Befejezésül az eltelt 40 év eredményeire rámutatva megemlítette, hogy ez idő alatt a 6 ezer lakáson kívül új ipari, oktatási, kulturális létesítményekkel gazdago­dott a város. Folyamatosan halad a már meglevő, régi lakások felújítása. Sőt, ok­tóber 5-én lesz egy 16 tan­termes általános és középis­kola alapkőletétele, míg ok­tóber 26-án egy -26 mun­kahelyes szakrendelőt ad­nak át a kórház mellett. A gyárak, üzemek, szö­vetkezetek és intézmények kollektíváival vállvetve ma­guk a lakosok is igen nagy áldozatot hoznak a városfej­lesztési célok megvalósítása érdekében. Ha azt vesszük alapul, hogy például 25—30 kilométer hosszú gázvezeték épül Orosházán, s hogy a ta­nács nem tudja fedezni a közművek fejlesztési költsé­geit, akkor bizonyosak va­gyunk abban: nemcsak most, hanem a jövőben is elkel a különféle közösségek részé­ről már eddig is tapasztalt becsületes hozzáállás. Ezért hasznos, ha a helyi szervek a fejlesztéssel, városrende­zéssel, környezetvédelem­mel stb. összefüggő elkép­zeléseket, terveket ezentúl is társadalmi vitára bocsátják. Bukovinszky István kő Pál — tervei alapján ké­szült házak fotói is. A kiállítás mától a kis tanácsteremben tekinthető meg. A képen a kertészeti vál­lalat dolgozói állítják fel a kiállításhoz szükséges tartó- vázakat. szőke Margit A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa csaknem négy évvel ezelőtt, 1980 októberé­ben hozott határozatot a szakmaközi bizottságok munkájának továbbfejlesz­téséről, újabbak alakításá­ról. Ezzel tulajdonképpen el­dőlt a szakszervezeti érdek- képviseletről folyó vita. A kérdésre, hogy meddig ter­jedjen e képviselet határa, a határozat egyértelmű vá­laszt adott; a szakmaközi bizottságok a lakóterülete­ken, a városokban, közsé­gekben élő szervezett dol­gozók képviseletét látják el. Ezzel a korábbi kettősség, a dolgozó, illetve lakó mes­terséges szétválasztása a szakszervezeti munkában megszűnt. Régóta bebizo­nyosodott tény ugyanis, hogy a teljesítőképességre nemcsak a munkahelyi lég­kör, hanem az életkörülmé­nyek alakulása is hatással lehet. A lakó közérzete sok­szor egészen apró dolgokon, így például azon múlik, fi­gyelembe veszik-e javasla­tait a lakóterület fejlesztésé­ben vagy sem. A nyolcvanas határozattal is megerősített gyakorlat persze ellentmondásokat hozhat a felszínre. Elég, ha csak a tanácstagokra és azokra gondolunk, akiket a lakók képviseletével bíztak meg; rájuk így már nincs szükség? Természetesen nem erről van szó. A szakszerve­zet képviselete nem helyet­tesíti, nem helyettesítheti a tanácstagok, a lakóbizottsá- gok munkáját, legfeljebb kiegészítő, serkentő szere­pet vállalhat. A szakszervezeti képvise­let kiszélesítését a társadal­mi szükségszerűség, a de­mokratizmus fejlesztése kényszerítette ki. Így tehát az 1980 előtt és azóta életre hívott szakmaközi bizottsá­gok létjogosultsága aligha kérdőjelezhető meg. Vitázni Készletbiirzék egyitlöben Az Országos Piackutató In­tézet és a Közlekedési Mar­keting Gazdasági Társaság úgy határozott, hogy idei őszi készletbörzéjét egyidőben — október első napjaiban — rendezi meg t jelentették be csütörtöki sajtótájékozta­tójukon a börzék szervezői. A két szervezet elsősorban azért döntött így, hiogy a vi­déki anyagbeszerzőket meg­kíméljék a többszöri utazás­tól, továbbá, hogy ily módon is növeljék a sikeres vásár­lások esélyét. A piackutató intézet tíz éve működő Interker börzé­je — a korábbiakhoz hason­lóan — igen széles skáláját kínálja a legkülönbözőbb anyagoknak. A több mint 1000 oldalas katalógus meg­könnyíti a beszerzők dolgát: részletes információkat kö­zöl a börze ajánlatairól. A Marketing-börze kínála­ta is sokrétű: vaskohászati termékek, elektromos anya­gok, híradástechnikai cikkek, járműalkatrészek, valamint különféle gépek egyaránt megtalálhatók; többségüket számítógép tartja nyilván, ami elősegíti a gyors és pon­tos információszolgáltatást. A börzén külföldi cégek is részt vesznek, elsősorban sport- és búvárfelszerelése­ket, s gépeket kínálnak el­adásra. A két börzén több mint 200 vállalat mintegy 4 mil­liárd forint értékben kínálja felesleges anyagait, mindket­tő fő célja, hogy minél több elfekvő készlet visszakerül­jön a népgazdaság vérkerin­gésébe. A XXII. Interker- börzét október 1. és 5. kö­zött megszokott helyén, a Budapest, VIII., Rákóczi út 57. szám alatt lévő bemuta­tóházban, a marketing­börzét pedig október 2. és 4. között a Metró Klubban ke­reshetik fel az érdeklődők. legfeljebb azon lehet, mi­lyen legyen az a gyakorlat­ban. Erre a következtetésre jutottak legutóbb a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa titkársági ülésén, amikor az egy éve Békéscsabán alakult szakmaközi bizottság mun­kájáról tanácskoztak. Az eszmecseréből azután az is kiderült, hogy a szak- szervezetek lakóterületi munkájának eredményessége nem utolsósorban a szerve­zett dolgozók véleményének ismeretén múlik. A tevé­kenység sikere azon áll vagy bukik, tudják-e a szakma­közi bizottságban mit tarta­nak a dolgozók városukról, községükről, mit akarnak, mit látnának szívesen, mi­nek a megvalósításához já­rulnának hozzá kétkezi munkájukká] vagy másként. A szakmaközi bizottságok munkájának tehát csak ak­kor van értelme, ha létéről, tevékenységéről a dolgozók is tudnak. Egészen más a helyzet, ha a szervezett dolgozók tisztá­ban vannak azzal, hogy a szakszervezet a társadalmi és állami szervezetekkel együttműködve vesz részt a város, a község fejlesztési terveinek kidolgozásában, a dolgozók életkörülményeit leginkább befolyásoló szo­ciális, egészségügyi, lakás- és kommunális ellátás, a la­kossági szolgáltatások, a kul­turális programok kialakítá­sában. A felsoroltak mellett még számos feladatuk van a bi­zottságoknak. Így többek között összehangolják a tár­sadalmi összefogással vég­zendő munkákat, elősegítik a szervezett dolgozók köz­ügyekben való részvételét, a nyílt város- és községpoliti­ka megvalósítását, ellenőr­zik a befolyt összegek ren­deltetésszerű felhasználását, részt vállalnak a lakóterüle­tet érintő közlekedéspoliti­A télre lesz elegendő csizma — ígérik a Duna és a Minőségi Cipőgyár vezetői. A szállítást már mindkét vál­lalat megkezdte. November végéig 136 ezer pár női csizmát készít a Du­na Cipőgyár a belkereskede­lem részére. Ebből mintegy 53 ezer pár az indiai Liberty- céggel közös kooperációban gyártott téli lábbeli. A ma­gyar fél tervezi meg a mo­delleket és adja a technoló­giát, az indiaiak pedig cseré­be az általuk kikészített fi­nom indiai bőrből tűzik, for­mázzák a csizma felsőrészét. A talp és a felsőrész össze­állítása a Duna Cipőgyárban történik. Ezek a legdivato­sabb modellek, amelyek szá­ra egyébként a korábbinál némileg rövidebb, sarka la­posabb, talpa csúszásgátló kiképzésű, így a járás benne biztonságos. Több tízezer olyan alkal­mi csizma is készül a Duna Cipőgyárban, amelynek sarka magas, szára a láb vonalát követi, de ezt esőben, latyak­ban viselni nem ajánlatos. Ilyenkor a leghasznosabb gumicsizmát, csizmát vagy hótaposót hordani. A Duna Cipőgyár szakem­berei és az alapanyaggyártók törekednek a beázásmentes A Magyar Reklámszö­vetség és a Belügyminiszté­rium Tűzoltóság Országos Parancsnoksága által 05 cím­mel meghirdetett pályázatait elbírálta a szakzsüri. A pályázaton 23 szerző 77 pályaműve érkezett be. A jeligés pályamunkákból öt­nek szerzőjét érdemesítették a 10 ezer forintos jutalomra, a „Nem érhet meglepetés”-t, Baller Gyula budapesti la­kos munkáját, a „Cika”t, amelyet Beller Iván buda­kai és környezetvédelmi fel­adatok megvalósításában, szervezik a helyi kereske­delmi, társadalmi ellenőr­zést, és még hosszan sorol­hatnánk. A szakmaközi bizottságo­kat képviseleti, ellenőrzési, véleményezési joggal ruház­ták fel. A lehetőségek ki­használása azonban már a gyakorlati módszereken mú­lik. A békéscsabai szakma­közi bizottság megalakulása óta véleményezte a városi tanács fejlesztési, költségve­tési tervét, felhívta a város vezetőinek figyelmét a csa- ládiház-építés fokozottabb támogatására, többször is vizsgálta az áruellátás hely­zetét, a fogyasztói érdekvé­delem tapasztalatait, a vá­rosépítési akciók keretében befizetett pénz felhasználá­sát, jogsegélyszolgálatot szervezett. A szakmaközi bizottság tevékenysége sokban hason­lít a tanácsok, valamint a Hazafias Népfront munka- bizottságai által végzett munkára. A párhuzamosság ezért már önmagában is együttműködésre késztethet. Még ennél is több múlik azon, hogyan fogadják a városok, községek vezetői a szakmaközi bizottságokat. A békéscsabai tapasztalatok mindenesetre kedvezőek. A város vezetői rendszeresen tájékoztatják a szakszerveze­ti titkárokat a város fej­lesztéséről, s figyelembe ve­szik a szakszervezet állás- foglalásait. A képviselet eredményessége azonban vé­gül is azon múlik, hogy az állásfoglalások, javaslatok valóban a szervezett dol­gozók véleményét tükrözik-e. Nem véletlen tehát, hogy az SZMT titkársági ülése is ebben jelölte meg a békés­csabai szakmaközi bizottság legfontosabb tennivalóit. Kepenyes János modellek kialakítására — de mint mondották — ez eddig nem sikerült teljes egészé­ben. A Pécsi Bőrgyár Niaga­ra és a Simontornyai Bőr­gyár Monszun — hidrofobi- zálással kikészített — alap­anyaga például jó ideig el­lenáll a csapadéknak és a ci­pőgyár csészetalp-kialakítása is a beázás megakadályozá­sát célozza, de ez nagy eső­ben, hóban nem nyújt teljes biztonságot. A Minőségi Cipőgyárban főleg elegáns divatcsizmát: középmagas és magas sarok­kal, csaknem térdig érő szár­ral, készítenek és küldenek folyamatosan a kereskede­lemnek. A tizenötféle új modell főleg a hagyományos színekben található máris az üzletekben, de a gyártók az idén a tavalyinál több vilá­gos modellt is előállítanak. A nappa, a sertésvelúr mel­lett puha amilines kikészíté­sű bőröket használnak fel, ezek víztaszítóak, de elsősor­ban városi viseletre ajánlot­tak. A két legnagyobb csizma­gyártó vállalat — a Duna és a Minőségi Cipőgyár — ösz- szesen több mint 400 ezer pár lányka, bakfis és fiú téli lábbelit is készít. pesti lakos küldött be, a „Tűzről pattant”-ot, Gellért Miklós budapesti lakos fel­vételsorozatát, a „Recseg-ro- pog”-ot, Katona Miklós győ­ri lakos pályamunkáját és a „Parázs” jeligéjűt, amelynek alkotója Kozák Albert buda­pesti lakos. A zsűri vélemé­nye szerint a vártnál ered­ményesebb volt a pályázat, számos újszerű, a tűzvédelmi propagandában eddig fel nem használt ötletekkel je­lentkeztek a pályázók. Tűzvédelmi fotópályázat Lesz elegendő csizma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents