Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-27 / 227. szám
1984. szeptember 27., csütörtök NÉPÚJSÁG 0 béke iparága Turisztikai világnap ’84 Nehéz volna ma már megállapítani, hogy kitől származik a mondás: az idegenforgalom a béke iparága. Akárki és akármikor mondta ezt először, igazsága kétségbevonhatatlan, s nem csupán azért, mert utazni, világot látni csak békében lehet, de — talán elsősorban — azért is, mert aki turis- taútra készülődik, más országokat akar felkeresni — kimondva vagy csak gondolva, de mindenképpen bízik a békében. így maga is szószólója lesz az emberek közti megértésnek, már azzal a ténnyel is, hogy útra kel, felkeres másként beszélő, másként élő népeket. Korántsem ért véget az idei idegenforgalmi szezon, nem lehet még végleges mérleget vonni: hány millió külföldi lépte át ebben az évben hazánk határát, hányán maradtak nálunk hosszabb-rövidebb ideig, s hány magyar utazott közeli vagy távolabbi országokba? Annyi azonban az eddigiekből is megállapítható, hogy a külföldiek — és végre hozzátehetjük: akármelyik égtáj felől, bármilyen politikai rendszerű országból jöttek — jól érzik magukat nálunk. Rokonok, régi vagy újonnan szerzett ismerősök körében elmondják, hazatérésük után küldött levelekben megírják, hogy Magyarországon kellemesen teltek napjaik, szép emlékekkel távoztak — s a legtöbbször azzal az elhatározással, hogy újra eljönnek hozzánk. Nem ünneprontás, ha hozzátesszük, lehetne, sőt lehet ez még jobban is. Van javítandó egyes vendéglátóhelyek dolgozóinak modorán, jó lenne, ha többen tudnának — legalább ott, ahol sok külföldi fordul meg — idegen nyelveken, kívánatos lenne több és jobb útbaigazító közlekedési tábla — és még lehetne sorolni a külföldiek (nemegyszer hazai turisták) megszívlelendő észrevételeit. Érdemes mindezt — az eredményeket és hibákat — alaposan szemügyre venni most, az ősz beköszöntésével, amikor világszerte megünneplik a turisztikai világnapot. Szeptember 27. tavaly óta — a Turisztikai Világszervezet felhívása nyomán — az egyre fejlődő idegenforgalom ünnepe az egész földkerekségen. Akkor, amikor az északi féltekén már vége felé közeledik az idegenforgalmi idény, amikor már számot lehet vetni azzal, hogy mennyit fejlődött a béke iparága — időszerű egy napot a világturizmusnak szentelni. „A turizmus a nemzetközi megértés, a béke és az együttműködés szolgálatában” — így szól 1984. turisztikai világnapjának jelszava. S ez a mai időkben több, mint egyszerű jelszó. A feszült nemzetközi helyzetben, az egyre nagyobb méreteket öltő fegyverkezési verseny idején különösen nagy jelentősége van a turizmus békés jelszavának.- Turizmus azért is kell, hogy a különböző országokban élő emberek megismerjék és megértsék egymást, lássák azt, hogy az országhatárokon innen és túl ugyanazt akarják az emberek: békében élni, dolgozni, gyermekeket nevelni, egyre szebbé és jobbá tenni az életet. Nemzetközi megértést hangsúlyoz a turisztikai világnap jelszava, a megértés pedig az első lépés a barátság felé. Akik megértik egymást, baráti jobbot nyújtanak egymásnak, azok jövőre, két vagy több év múltán ismét találkozni akarnak, akár a Balaton napfényest partján, a Tátra vagy az Alpok hófödte csúcsain vagy valamelyik világváros utcáin. S ahol megértés van — ott nem lehet konfliktus. Béke és együttműködés — mondja a világnap jelszava. Ki tudja, hány barátság szövődött már más-más nyelven beszélő, különböző országokban élő emberek között, éppen a turizmus jóvoltából. Az egyes emberek közti békés és őszinte kapcsolat, jó viszony pedig hasznára lehet — az országok, a különböző társadalmi rendszerek viszonyának. Mert — érdemes visszatekinteni az elmúlt évre, az 1983-as turisztikai világnap jelszavára: „Az utazás nemcsak jog, de felelősség is mindannyiunk számára”. Mondhatjuk ezt úgy is: ahogyan fogadjuk a hozzánk látogató turistát, úgy látnak minket mint házigazdákat. S ahogyan élünk, viselkedünk, fellépünk más országokban mint turisták, olyannak látják raj- .tunk keresztül a mi hazánkat, népünket is. A felelősséget, amit mindennapi munkánkban és életmódunkban viselünk, egy pillanatra sem szűnik meg azzal, hogy átlépjük az országhatárt. Sőt: más népek körében magyarként valamennyi magyarért, az egész országért viseljük a felelősséget. Egyetlen nap csupán az évből a turisztikai világnap. Jelszava azonban sokkal hosszabb távra mutat, további évekre, évtizedekre. Turistákra és házigazdákra, utazni szerető emberekre és otthonülőkre egyaránt vonatkozik. Hiszen a turizmus, az idegenforgalom a béke iparága. S ha nem is mellékes ezen belül az, hogy „iparág”, amelynek gazdasági haszna van és kell hogy legyen — elsődleges az, hogy életeleme a béke. Az pedig valamennyiünk létalapja. Várkonyi Endre Oktatás-nevelés Telekgerendáson Jó dolguk van a telekge- rendási óvodásoknak, hiszen korszerű, tágas, szép óvodában, szakképzett óvónők irányításával tölthetik idejüket, játszhatnak, készülhetnek az iskolai évekre. Nemrégiben foglalkozott a városkörnyéki község tanácsának végrehajtó bizottsága a községben élő három—tizennégy éves korú gyermekek oktatásának, nevelésének körülményeivel. Az óvodában a 75 helyre 93 kisgyermeket vettek fel ebben a tanévben. A felvételi bíráló bizottság döntése alapján hét jelentkező kisgyermek még otthon marad édesanyjával, aki kisebb gyermekével gyesen van. így is 124 százalékos az óvoda kihasználása, és a kiscsoportban vanna'k a legtöbben. Az óvoda tárgyi ellátottsága jó, az oktató-nevelő munka felszerelései adottak. A játékok minőségével azonban sem a gyermekek, sem az óvónők nem elégedettek, hiszen könnyen elromlanák, kevésbé tartósak. Az óvodai karbantartási munkálatok és javítások gondja még megoldásra vár. A jövőben szükséges korszerűsíteni a fűtést, felújítani az óvoda épületének tetőszerkezetét, és az épület külső és belső felújítására is sort kell keríteni. Az általános iskolában biztosítottak a személyi feltételek a pedagógusálláshelyeket is betöltötték. Ketten az elmúlt tanévben gyesen voltak, így az ő munkájukat belső helyettesítéssel végezték el. A tárgyi feltételek javításával kapcsolatosan örömmel számolt be az iskola vezetése arról, hogy a helyi Vörös Csillag Mgtsz segítségévelés megyei támogatással korszerű fénycsöves világítást szereltek fel a tantermekben. A korábbi évekhez viszonyítva sokat fejlődött a taneszközellátottság is. Nagyon nagy gondot jelent a tanteremépítés lassúsága, mert így nehezebb a napközis nevelő munka, és a testi nevelés bizonyos feladatainak megvalósítása. A szaktantermi rendszerű oktatás fejlesztését saját erőből és szocialista brigádok segítségével képtelenek megvalósítani. A szakfelügyeleti látogatások tapasztalatai alapján elmondható, hogy a tantes-. tület kellő gondot fordít a kötelező törzsanyag megtanítására. Viszonylag kisebb az eredmény a tehetséges tanulókkal való foglalkozás terén. Ezért az elmúlt évben szerveztek a nyolcadikosoknak középiskolára előkészítő tanfolyamokat, elsősorban a fizikai dolgozó szülők tehetséges gyermekeire gondolva. Két éve rendszeresen végeznek felmérést a gyerekek körében a nyelvtani és helyesírási ismeretek minőségéről. Az új tanterv szerinti matematikaoktatás támogatására hasonló felmérést kezdtek az elmúlt tanév végén. Az elemzések tanulságait jól hasznosíthatják majd a pedagógusok oktatómunkájuk során. A hazafias és internacionalista nevelés feladataival kiemelten foglalkoznak a tanítási órákon, az osztályfőnöki nevelő munkában és a mozgalmi munkában. Az iskolai rend és fegyelem megszilárdítása során szorosabbá vált a felnőtt- és gyermekvezetés összhangja. Jól szervezte feladatait az úttörő-önkormányzat. A jövőben az ellenőrző tevékenység színvonalát szükséges növelniük. Jól dolgoznak a napközis csoportok, ez annak is köszönhető, hogy kisebb lett a létszám. Az úttörőcsapat megkapta a Magyar Üttörők Szövetségének elismerő oklevelét a raj közösségek és kisebb közösségek, valamint a csapatszintű munka tervszerű megvalósításáért. Az úttörők az idén nyáron első alkalommal vehettek részt a saját pénzükből vásárolt sátrakkal táborozáson. Elsők lettek a könyvbaráta'kció- ban, és kimagaslóan jól terjesztik az ifjúsági és úttörősajtót. Az iskola tanulóinak mintegy fele rendszeresen részt vesz közművelődési programokon, színházi és mozielőadásokon, a művelődési ház eseményein. Kielégítő eredményeket érnek el a gyerekek a városi atlétikai versenyeken, a területi úttörőolimpián pedig megyei bajnokként képviselték Békést a röplabdasportágban. A tankötelezettségi törvényt, a beiskolázást 100 százalékosan végrehajtották. Az óvodával szoros kapcsolatban időben elvégezték az iskolaérettségi vizsgálatokat. A tanulólétszám az elmúlt tanévben 196 volt, a gyerekek többsége rendszeresen járt iskolába. Két igazolatlan mulasztót kellett felelősségre vonniuk. Csökkent a hátrányos helyzetű tanulók száma. Az ilyen gyerekekkel főként a napköziben, illetve a tanulószobán foglalkoznak különös figyelemmel. A fizikai dolgozó szülők gyermekeivel egyéni foglalkoztatás és korrepetálások során külön törődnek, hogy a jó képességű gyermekek tehetségüknek megfelelően érvényesüljenek. B. Zs. Vezetők véleményezésének tapasztalatai A munkahelyi demokrácia intézményrendszerében új, sajátos vonás az állami, szakmai vezetők éves tévé-’ kenységének értékelése, véleményezése. A Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának irányítása alá tartozó szakszervezetek szinte kivétel nélkül éltek ezzel az új lehetőséggel. Kezdetben ennek a jognak a biztosítása passzív ellenállást váltott ki a vezetők egy jelentős részénél. Sokan az egyszemélyi felelősség csorbítását látták benne. A szakszervezeti tisztségviselők is nem egyszer tanácstalanságot, bátortalanságot és húzódozást tanúsítottak. A megyei bizottság egyik korábbi ülésén egy szb-titkár arról számolt be, náluk hogyan zajlott le a vezetők értékelése. Elmondta, hogy az értékelés tulajdonképpen az ő egyszemélyes munkája volt. Igaz, amikor az anyag elkészült, az szb tagjai azzal egyetértettek, de alkotó módon nem járultak hozzá a véleményezéshez, értékeléshez. Arról nem is beszélve, hogy a tagság egyszerűen elzárkózott. Jellemző volt a következő „folyosói” vélemény- nyilvánítás: „Majd bolond leszek elmondani a véleményemet a főnökről, amikor tőle kapom a fizetésemelést meg a jutalmakat...” Szerencsére, nem minden szakszervezetnél kezelték így a dolgot. A tapasztalatokról dr. Molnár Margitot, a Közalkalmazottak Szak- szervezete megyei bizottságának tagját kérdeztük. — Hogyan sikerült a kezdeti ellenérzéseket legyőzni? — Elsősorban a bizalmiak, a szakszervezeti tisztségviselők felkészítése, illetve a pártbizottságok és pártszervezetek segítsége révén. Egy idő után mind a szakszervezeti tisztségviselők, mind a vezetők álláspontja megváltozott. Amikor kiderült, miről is van szó, és milyen cél érdekében, akkor az emberek belátták a véleményezés hasznosságát. A párt- szervezetek segítségére egy jó példa: a megyei tanács apparátusi pártbizottsága a pártalapszervezeteket és azok titkárait határozatban kötelezte a munkahelyi demokrácia intézményrendszerének fejlesztésére, a véleményezést végző szakszervezeti csoportok munkájának segítésére. Úgy érzem, az idei évben jelentősen előreléptünk. A szakszervezeti szervek szinte teljeskörűen éltek ezzel a jogosítvánnyal. — Hogyan sikerült a véleményezések előkészítése? — A véleményezések előkészítettségét jónak ítélhetjük meg. Az igazgatóval kapcsolatos véleményezést a szakszervezeti bizottságok testületi ülésen előzetesen megvitatták. (Egyeztetve az illetékes pártalapszervezet titkárával.) Az érintett vezetők csakúgy, mint a dolgozó kollektívák, rendre egyetértettek az szb véleményével. Az osztályvezetők tevékenységének véleményezését megelőzte a tagokkal való elbeszélgetés. A bizalmiak arra törekedtek, hogy a dolgozók őszintén fejtsék ki álláspontjukat. A kezdeti bizonytalanság, húzódzko- dás után a dolgozók éltek is a lehetőséggel; Az így elkészített véleményezéseket a bizalmiak egyeztették a pártalapszervezet titkárával, illetve a KISZ-titkárral. Majd csak ezután terjesztették a bizalmi csoport elé. — Nem mindegy, hogy egy vezetőről mondott vélemény mennyire alapos, vagy éppen ellenkezőleg, mennyire felszínes. Milyenek az ezzel kapcsolatos tapasztalatok? — A véleményezésekről megállapítottuk, hogy azok reálisak, színvonalasak, és tartalmi szempontból megfelelőek. Egyes kérdésekben észrevételeket, javaslatokat is tartalmaznak. A legtöbb véleményezés a vezetők tevékenységét pozitívan értékelte. A felmerült kritikai észrevételekre a vezetők minden esetben reagáltak, azokat elfogadták (!), mert munkájukat segítő szándékot láttak benne. Egyébként, mint ahogy már szó volt róla, korábban sok dolgozó fejezte ki aggályát elsősorban a kritikai észrevételekkel kapcsolatban. A munka- értekezletek tapasztalatai és a vezetők reagálásai azonban ezt nem igazolták. Személy szerint ennek azért örülök különösen, mert így azok is bátorítást kapnak, akik ez idáig bátortalanul készítették el a véleményezést. * * * Az eddigi tapasztalatok tehát alapvetően kedvezőek. A véleményezési jog gyakorlásában a jövőben is támaszkodni lehet a dolgozók kezdeményezéseire, javaslataira. Fölvetődik azonban a kérdés, hogy szükséges-e a vezetőket évenként bonckés alá tenni. Nem egy kollektíva észrevételezte, hogy a vezetés színvonalát folyamatában kell vizsgálni, erre pedig kevés egy esztendő. Félnek attól, hogy az éves véleményezés egy idő után formalitásba csap át. Volt, aki a ciklusonkénti, volt, aki két-háromévenkénti véleményezést tartott indokoltnak. Lovász Sándor Kürüs-sárréti útikalauz Megyei vetélkedi a KPVDSZ-nél A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Békés megyei bizottsága a szeptembert munkavédelmi és egészségügyi hónappá tette 'kiemelt rendezvényeivel. Ennek keretében hirdették meg azt a munkavédelmi és KRESZ-vetélkedősorozatot, amelynek döntője kedden volt a megyei szaktanács békéscsabai székházában. A felmenő rendszerű vetélkedőkön összesen mintegy félezren vettek részt; a nagyobb vállalatoknál, ‘szövetkezetekben népes mezőnyű alapszervezeti selejtezőket is tartottak. A megyei döntőn tizenhat három—három tagú csapat mérte össze tudását. A megyei közlekedésbiztonsági tanáccsal és a megyei munkavédelmi felügyelőséggel közösen rendezett vetélkedő győztese a gyomaend- rődi fogyasztási szövetkezet II. csapata lett, megelőzve a második helyen végzett ZÖLDÉRT és a harmadik helyezett dévaványai ÁFÉSZ csapatát. Árhullám a Szigetköznél Árhullám tetőzött a Dunán szerdán délelőtt a Szigetköznél. A vízszint emelkedése árvízvédelmi intézkedéseket nem követelt, a helyenként 2-3 kilométer széles ártérre azonban nagy mennyiségű víz ömlött ki. A Duna-ágak megteltek vízzel, és az ár elborította az alacsonyabban fekvő szigeteket. A folyamszabályozási és a fakitermelési munkák egyaránt félbeszakadtak. Az áradás kedvező feltételeket teremtett a hajózás számára. A kedvező vízállást a Duna -menti országok hajózása maximálisan kihasználja az őszi csúcsforgalomban. Éjjel-nappal közlekedő hajóik ezen a szakaszon mintegy 60—80 ezer tonna árut szállítanak. Kiemelkedően szép könyv jelent meg a közelmúltban: a Körös-sárréti útikalauz. A több mint 400 oldalas, nyomdai előállításában is párját ritkító könyv a Kner Nyomdában készült, és mindenképpen hézagpótló alkotás. Első részében a vidék természetföldrajzi viszonyaival ismerteti meg az olvasót, majd a Körös-Sárrét vidékén végzett vízi munkálatokról, a környezet élővilágáról, a táj történetéről és népéletéről, építészeti emlékeiről és társadalmi-gazdasági átalakulásáról nyújt tájékoztatást. Az offenzív piaci magatartásáról tartott tegnap délelőtt félnapos klubfoglalkozást vállalati vezetők részére a Magyar Reklámszövetség és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság marketing tagozata Szegeden. Ismeretes, hogy a korszerű vállalatgazdálkodási stratégia a marketing módA második rész a tíz körzetre osztott vidék túraleírá- rásait tartalmazza, a vízi túráktól a gyalogtúrákig, a legkisebb részletre, látnivalóra is figyelmeztetve. A kötet harmadik része gyakorlati tudnivalókkal szolgál, szálláslehetőségekről, vízi információkról, programokról. Ezt a részt fogalmi kislexikon, valamint hely- és névmutató zárja. Kitűnőek a körös-sárréti túrák színes térképmellékletei, és szépék, kifejezőek a színes fotók is. A kötetet (Soda Péter és Köteles Lajos szerkesztette. szertanára épül, amelynek legfontosabb kommunikációs eszköze a reklám. A konzultációs előadások célja, hogy esettanulmányok ismertetésével, megvitatásával segítséget nyújtson a vállalatok vezetőinek. A dialógust az MRSZ és az SZVT sorozatosan megszervezi az ország több nagyvárosában. Fele sem tréfa Kissé meglepődöm, amikor észreveszem, hogy a gerendási postahivatal mennyezetén két világítótest fedőlapja félig leváitan lóg a levegőben. — Ennek már fele sem tréfa — mondom Dom ősi György- nének, a hivatal vezetőjének, és megkérdezem tőle: — Mióta tart ez a balesetveszélyes helyzet? — Elég régen. Csaknem egy éve, tavaly ősszel járt itt dr. Gádzser László, a Szegedi Postaigazgatóság csoportvezetője, és közöltem vele. ő úgy nyilatkozott, hogy tájékoztatja majd az építési osztályt. — És tájékoztatta? — Bizonyára, mert az építési osztálytól valaki (a nevére már nem emlékszem) felhívott telefonon, és azt mondta, hogy a javítást saját hatáskörben oldjam meg. — Láthatóan nem oldotta meg. — Nem is lehet, mert saját hatáskörben csak legfeljebb ezer forintot fordíthatok ilyen munka elvégzésére. Megkérdeztem egy villanyszerelőtől, hogy ő mennyiért vállalná. Azt válaszolta, hogy 20 ezerért. — Ez bizony nagy különbség. Mi lesz most? — Az igazgatóságtól nyár derekán, júniusban jártak itt. „Majd megcsináljuk” — ennyi volt a válasz. Most pedig már ősz van ... Ismét. —or (s—n) Konzultációk a reklámról
