Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-25 / 225. szám

1984. szeptember 25., kedd 1984. szeptember 22. Battonyai pillanatképek Térzenével kezdődött az egész napos program Rattonya főte­rén, a szeptember 22-i nagyszabású ünnepségen, melyet a település felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából ren­deztek. Képünkön: a békéscsabai MÁV-fúvószenekar S így folytatódott: KISZ-cs staféta viszi a fáklyát a Fel- szabadulási Emlékparkból a főtérre, ahol emlékláng gyújtá­sával vette kezdetét az ünnepi nagygyűlés Népes nézősereget vonzott a KISZ Központi Művészegyüt­tes műsora Tizenkét békéscsabai úttörő, élen egy rajvezetővel és egy munkásőrrel, kerékpáron érkezett Battonyára Kovács Erzsébet és Veress Erzsi fotói Vezetők és beosztottak Mindig érdeklődéssel hall­gatom a rádióban, televízió­ban, olvasom a lapokban azokat a beszélgetéseket, amelyekben munkások feke- tén-fehéren kijelentik: azért nem vállalják az iskolát, a továbbtanulást, mert félnek, hogy kiemelik őket, akár­csak középvezetői beosztás­ba is. Magyarázatként aztán ezt a mondatot követik a pontos, s kétségbe aligha vonható számsorok: meny­nyit keres egy szakmunkás a gép mellett, s mennyit az, aki mondjuk elvállalta akár csak tucatnyi dolgozó köz­vetlen irányítását. A vezetők tekintélyének meglétét, vagy éppen hiá­nyát először is itt, az anya­gi megbecsülésben kell ke­resnünk, s ez ma már álta­lánosan elismert alaptétele közgondolkodásunknak. Az elismerés, a megbecsülés, a tekintély hiányát jelzi az is, hogy a munkások jó része fél attól: elveszíti társai kö­zött kivívott szakmai tekin­télyét, ha feljebb lép. Éppen az említett okok miatt korántsem mindig azok kerülnek vezetői be­osztásokba, akik arra a leg­rátermettebbek, akik szak­mailag, emberi tulajdonsá­gaik okán elhivatottak arra, hogy embereket irányítsa­nak. A köznyelv ezt a je­lenséget így nevezi: „elfe­lejtette, hogy honnan in­dult, hogy honnan jött”. Amikor az addig szerény, s csupa jó tulajdonsággal bí­ró emberről egyik napról a másikra kiderül: fennhéjázó, nagyképű, s csak saját „trónját” építgető vezető lesz. Az ilyen vezető képte­len a társadalom, a közös­ség javára tenni, mert em­beri tulajdonságai miatt egyszerűen nem bírja társai, adott esetben beosztottjai bizalmát, fgy aztán éppen annak a követelménynek nem tud megfelelni, ami hivatása lenne: a nagyobb célokat nem tudja lebonta­ni, emberközelbe hozni, s a mindennapokban végrehaj­tani, végrehajtatni. Esett már szó a közgaz­dasági érdekrendszerek fele­másságáról. S az emberi tu­ajdonságok alakulásának véletlenjei mellett itt is van nég mit javítanunk. Hiszen nit szóljon annak a nagy- vállalatnak megannyi dol- :ozója, ahol a cég vezetői gy „levezető” álvita után :örlevélben közölték min­ien részlegvezetővel, dolgo- óval: ezután személyesen eleinek minden csavarért, s izetésük bánja, ha eltűnik alami a raktárakból. Ám igyanez a levél homályban lagyta, hogy a felelősség eépítése után, miért felel­lek a vállalatok felsőbb ve- etői. S homályban maradt :z is: konkrétan miért is ehető felelőssé a középve- ;ető, s hogy mit kérhet ő zámon a saját beosztottjai­éi. És nem akadt egyetlen észlegvezető sem, aki a :örlevél ellen tiltakozott volna. . A gondok ismertek, felső­ül ásukkal gyanítom, nem ;ok újat mondtunk. Ám, ha igyelembe vesszük, hogy ;azdaságunk fejlesztéséhez ninél több felelősen, önál- óan gondolkodó vezetőre 'an szükségünk, olyanokra, ikik érdemben tudják a nunkát megszervezni és irá- lyítani, akik az év minden lapján egyformán bírják leosztottjaik bizalmát, akkor alán nem volt felesleges a 'ondókra újra ráirányítani a jgyeimet. Nem véletlenül kerülnek lapjainkban újra napvilág- a a középvezetők problé- nái. A gazdaságirányítás ovábbfejlesztése, a vállala- ok, üzemek irányításának negújítása, ennek eredmé- lyessége múlik azon:milyen íz összhang vezetők és be- isztottak között. Ehhez pe­lle mindenekelőtt szakmai- ag kiválóan képzett, s em- leri tulajdonságok miatt em kifogásolható vezetőkre ran szükség. i Gyomaendrőd fl népfrontmunkának rangja lett Ritka jó emberi tulajdonságai vannak Szabó Incénének, a Blaha Lujza úti óvoda Vezetőjének, akit két és fél éve választot­tak meg a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának titkárává Gyomaendrődön. Rövid időtartamú találkozás is bőven ele­gendő ahhoz, hogy bárki meggyőződhessen arról, milyen mély őszinteség, tenniakarás és elhivatottság jellemzi ezt az asszonyt, amikor otthoni környezetéről, önmagáról, továbbá az intézményes gyermeknevelés, valamint a mozgalmi munka szépségéről, illetve nehézségeiről beszél. — Pályafutása milyen csa­ládi háttérben kezdődött el? — Ne vegye szerénytelen­ségnek, ha azt mondom büsz­ke vagyok arra, hogy mind­azt, amit elértem, főként szorgalmamnak, kitartásom­nak és környezetem megértő, segítő szándékának köszön­hetem. Édesapám az itteni cipészszövetkezet nyugdíja­sa volt, amikor elhalálozott. Édesanyám háztartásbeli, és ő is szerető gondoskodással nevelt bennünket. Ez olyan indíttatást jelentett szá­munkra, amely nemcsak reám, hanem testvéreimre is erős hatást gyakorolt. Nővé­rem, dr. Gellai Borbála kan­didátus a Központi Fizikai Kutató Intézet főmunkatár­saként tevékenykedik, fivé­rem, Gellai Béla pedig a dé- vaványai általános iskola munkáját vezeti. Az óvónő­képzőt Gyomán fejeztem be 30 évvel ezelőtt. Azóta meg­szakítás nélkül dolgozom itt a szülőfalumban, amelyet rajongásig szeretek. Közben megszereztem a gyakorló óvodai óvónői oklevelet, s a kétéves komplex szeminá­riumot is elvégeztem a me­gyei pedagógusképző intézet­ben. Egyébként mint képzős diák kapcsolódtam be a KISZ-életbe, és a szervező titkári feladatokat láttam el. Azután az endrődi községi nőtanács titkára lettem, s az MLE középfokú iskolát is elvégeztem. Szerettem volna részt venni egy magasabb szintű politikai képzésben, ám erre sajnos a későbbiek­ben már nem nyílt lehetősé­gem. — Hogyan került kapcso­latba a népfrontmozgalom­mal? — Ez arra az időszakra esik, amikor felkértek a nő­tanács vezetésére. Mindenna­pi munkám e közérdekű megbízatás ellátásával szinte egy csapásra kiteljesedett Most már teljesebbnek kezd­tem érezni életemet. Ugyanis az endrődi emberek olyan lelkületűek voltak, hogy in­Szabó Incéné, a gyomaendrö- di népfrontbizottság titkára kább belenyugodtak, sem­mint igyekeztek volna vál­toztatni az őket körülvevő környezeten. Tisztségviselő­ink, aktivistáink — a telepü­lés vezetőivel egyetértésben — időt, fáradságot nem kímélve próbálták meggyőz­ni^ lakosságot arról, milyen előnyökkel jár, ha közösen fejtik ki erőfeszítéseiket la­kóhelyük szebbé, tisztábbá és gazdagabbá tétele érdekében. Ami pedig 5 kérdésekre adandó válasz másik részét illeti, hadd mondjam még el, hogy 1980-ban a HNF elnöke lettem. Bár ezt a funkciót 1982-ig magam töltöttem be, de az endrődi közéleti mun­kába mégsem vontak be. Ügy is fogalmazhatnék, hogy sajnos a nagyközség tervei­ről, problémáiról semmit sem tudtam, mivel az akkori ta­nácsi vezetés nem tartott igényt a népfrontképviselet­re. Például a tanácsülésekre sem hívtak meg. — Változott-e azóta vala­mit a helyzet? — Igen, éspedig 1982 ja­nuárjában, amikor a nép­frontmunkának rangja lett. Ugyanis Gyoma és Endrőd egyesülésével a HNF tevé­kenysége új értelemmel, gaz­dagabb tartalommal telt meg. Az április 2-i falugyűlésen a gyomaendrődi nagyközsé­gi HNF-bizottság titkárává választottak meg. A helyi párt-, állami és társadalmi szervek, gazdasági egységek vezetőivel, valamint munka­társaival való együttműködé­sem fölöttébb őszinte és elv- társias lett. A népfrontosok teljes szívvel bekapcsolód­hattak a nagyközség fejlesz­tését szolgáló feladatokba. Ezek sikeres megoldását most már lehetővé teszi az a tény, hogy jól ismerjük a helyi vezetés nemes törekvé­seit, s hogy világosan látjuk magunk előtt a városiasodás­sal, lakosságunk élet- és munkakörülményeivel kap­csolatos célkitűzéseket és elgondolásokat is. Ügy ér­zem, és ezt mások nevében szintén nyugodtan állítha­tom, hogy igen megtisztelő feladat egy ilyen' nagyará­nyú felelősségteljes munká­ban részt venni. — Befejezésül mondana-e konkrét esetet arra vonatko­zóan, mihez nyújtott segít­séget a helyi vezetés mosta­nában? — Itt volt például a mi óvodánk, amelyet két évvel ezelőtt az új tanácselnökünk, Jenei Bálint is megtekintett. Az idő tájt áldatlan állapof uralkodott, mivel a falak szinte a mennyezetig voltak penészesek és dohosak. Sőt, még a szennyvíz is elöntötte a helyiségeket. Ezt látva az­után a különböző szervek közreműködését kérve azon­nal intézkedett annak érde­kében, hogy a gyermekek tiszta, egészséges körülmé­nyek közé kerüljenek. Kü­lönben a HNF-mozgalmon belül is igyekszünk megten­ni mindent azért, hogy a környezetvédelmi munkabi­zottságunk által meghatáro­zott feladatokat mindenki fontosnak tartsa, egysége­sen értelmezze és hathatós lépéseket tegyen az ilyen jel­legű teendők ellátása végett. Bukovinszky István Szeghalmon a tanácsi célcsoportos lakásokat legújabban tetőtér-beépítéssel tervezik és épí­tik meg. Az elmúlt évben mectervezett 30 lakás helyett, így hamarosan 39 lakást (képün­kön) adhatnak át a közeljövőben a Sebes György-Iakótelepen A DÉLÉP a kivitelező, jól ha­ladnak az építkezéssel. Még ebben az évben újabb 30 lakásos lakótömb felépítéséhez fog­nak hozzá Szeghalmon, melynek tetőterében újabb hat lakást is kialakítanak Fotó: Oravszki Ferenc Friss Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents