Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-25 / 225. szám
1984. szeptember 25., kedd 1984. szeptember 22. Battonyai pillanatképek Térzenével kezdődött az egész napos program Rattonya főterén, a szeptember 22-i nagyszabású ünnepségen, melyet a település felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából rendeztek. Képünkön: a békéscsabai MÁV-fúvószenekar S így folytatódott: KISZ-cs staféta viszi a fáklyát a Fel- szabadulási Emlékparkból a főtérre, ahol emlékláng gyújtásával vette kezdetét az ünnepi nagygyűlés Népes nézősereget vonzott a KISZ Központi Művészegyüttes műsora Tizenkét békéscsabai úttörő, élen egy rajvezetővel és egy munkásőrrel, kerékpáron érkezett Battonyára Kovács Erzsébet és Veress Erzsi fotói Vezetők és beosztottak Mindig érdeklődéssel hallgatom a rádióban, televízióban, olvasom a lapokban azokat a beszélgetéseket, amelyekben munkások feke- tén-fehéren kijelentik: azért nem vállalják az iskolát, a továbbtanulást, mert félnek, hogy kiemelik őket, akárcsak középvezetői beosztásba is. Magyarázatként aztán ezt a mondatot követik a pontos, s kétségbe aligha vonható számsorok: menynyit keres egy szakmunkás a gép mellett, s mennyit az, aki mondjuk elvállalta akár csak tucatnyi dolgozó közvetlen irányítását. A vezetők tekintélyének meglétét, vagy éppen hiányát először is itt, az anyagi megbecsülésben kell keresnünk, s ez ma már általánosan elismert alaptétele közgondolkodásunknak. Az elismerés, a megbecsülés, a tekintély hiányát jelzi az is, hogy a munkások jó része fél attól: elveszíti társai között kivívott szakmai tekintélyét, ha feljebb lép. Éppen az említett okok miatt korántsem mindig azok kerülnek vezetői beosztásokba, akik arra a legrátermettebbek, akik szakmailag, emberi tulajdonságaik okán elhivatottak arra, hogy embereket irányítsanak. A köznyelv ezt a jelenséget így nevezi: „elfelejtette, hogy honnan indult, hogy honnan jött”. Amikor az addig szerény, s csupa jó tulajdonsággal bíró emberről egyik napról a másikra kiderül: fennhéjázó, nagyképű, s csak saját „trónját” építgető vezető lesz. Az ilyen vezető képtelen a társadalom, a közösség javára tenni, mert emberi tulajdonságai miatt egyszerűen nem bírja társai, adott esetben beosztottjai bizalmát, fgy aztán éppen annak a követelménynek nem tud megfelelni, ami hivatása lenne: a nagyobb célokat nem tudja lebontani, emberközelbe hozni, s a mindennapokban végrehajtani, végrehajtatni. Esett már szó a közgazdasági érdekrendszerek felemásságáról. S az emberi tuajdonságok alakulásának véletlenjei mellett itt is van nég mit javítanunk. Hiszen nit szóljon annak a nagy- vállalatnak megannyi dol- :ozója, ahol a cég vezetői gy „levezető” álvita után :örlevélben közölték minien részlegvezetővel, dolgo- óval: ezután személyesen eleinek minden csavarért, s izetésük bánja, ha eltűnik alami a raktárakból. Ám igyanez a levél homályban lagyta, hogy a felelősség eépítése után, miért felellek a vállalatok felsőbb ve- etői. S homályban maradt :z is: konkrétan miért is ehető felelőssé a középve- ;ető, s hogy mit kérhet ő zámon a saját beosztottjaiéi. És nem akadt egyetlen észlegvezető sem, aki a :örlevél ellen tiltakozott volna. . A gondok ismertek, felsőül ásukkal gyanítom, nem ;ok újat mondtunk. Ám, ha igyelembe vesszük, hogy ;azdaságunk fejlesztéséhez ninél több felelősen, önál- óan gondolkodó vezetőre 'an szükségünk, olyanokra, ikik érdemben tudják a nunkát megszervezni és irá- lyítani, akik az év minden lapján egyformán bírják leosztottjaik bizalmát, akkor alán nem volt felesleges a 'ondókra újra ráirányítani a jgyeimet. Nem véletlenül kerülnek lapjainkban újra napvilág- a a középvezetők problé- nái. A gazdaságirányítás ovábbfejlesztése, a vállala- ok, üzemek irányításának negújítása, ennek eredmé- lyessége múlik azon:milyen íz összhang vezetők és be- isztottak között. Ehhez pelle mindenekelőtt szakmai- ag kiválóan képzett, s em- leri tulajdonságok miatt em kifogásolható vezetőkre ran szükség. i Gyomaendrőd fl népfrontmunkának rangja lett Ritka jó emberi tulajdonságai vannak Szabó Incénének, a Blaha Lujza úti óvoda Vezetőjének, akit két és fél éve választottak meg a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának titkárává Gyomaendrődön. Rövid időtartamú találkozás is bőven elegendő ahhoz, hogy bárki meggyőződhessen arról, milyen mély őszinteség, tenniakarás és elhivatottság jellemzi ezt az asszonyt, amikor otthoni környezetéről, önmagáról, továbbá az intézményes gyermeknevelés, valamint a mozgalmi munka szépségéről, illetve nehézségeiről beszél. — Pályafutása milyen családi háttérben kezdődött el? — Ne vegye szerénytelenségnek, ha azt mondom büszke vagyok arra, hogy mindazt, amit elértem, főként szorgalmamnak, kitartásomnak és környezetem megértő, segítő szándékának köszönhetem. Édesapám az itteni cipészszövetkezet nyugdíjasa volt, amikor elhalálozott. Édesanyám háztartásbeli, és ő is szerető gondoskodással nevelt bennünket. Ez olyan indíttatást jelentett számunkra, amely nemcsak reám, hanem testvéreimre is erős hatást gyakorolt. Nővérem, dr. Gellai Borbála kandidátus a Központi Fizikai Kutató Intézet főmunkatársaként tevékenykedik, fivérem, Gellai Béla pedig a dé- vaványai általános iskola munkáját vezeti. Az óvónőképzőt Gyomán fejeztem be 30 évvel ezelőtt. Azóta megszakítás nélkül dolgozom itt a szülőfalumban, amelyet rajongásig szeretek. Közben megszereztem a gyakorló óvodai óvónői oklevelet, s a kétéves komplex szemináriumot is elvégeztem a megyei pedagógusképző intézetben. Egyébként mint képzős diák kapcsolódtam be a KISZ-életbe, és a szervező titkári feladatokat láttam el. Azután az endrődi községi nőtanács titkára lettem, s az MLE középfokú iskolát is elvégeztem. Szerettem volna részt venni egy magasabb szintű politikai képzésben, ám erre sajnos a későbbiekben már nem nyílt lehetőségem. — Hogyan került kapcsolatba a népfrontmozgalommal? — Ez arra az időszakra esik, amikor felkértek a nőtanács vezetésére. Mindennapi munkám e közérdekű megbízatás ellátásával szinte egy csapásra kiteljesedett Most már teljesebbnek kezdtem érezni életemet. Ugyanis az endrődi emberek olyan lelkületűek voltak, hogy inSzabó Incéné, a gyomaendrö- di népfrontbizottság titkára kább belenyugodtak, semmint igyekeztek volna változtatni az őket körülvevő környezeten. Tisztségviselőink, aktivistáink — a település vezetőivel egyetértésben — időt, fáradságot nem kímélve próbálták meggyőzni^ lakosságot arról, milyen előnyökkel jár, ha közösen fejtik ki erőfeszítéseiket lakóhelyük szebbé, tisztábbá és gazdagabbá tétele érdekében. Ami pedig 5 kérdésekre adandó válasz másik részét illeti, hadd mondjam még el, hogy 1980-ban a HNF elnöke lettem. Bár ezt a funkciót 1982-ig magam töltöttem be, de az endrődi közéleti munkába mégsem vontak be. Ügy is fogalmazhatnék, hogy sajnos a nagyközség terveiről, problémáiról semmit sem tudtam, mivel az akkori tanácsi vezetés nem tartott igényt a népfrontképviseletre. Például a tanácsülésekre sem hívtak meg. — Változott-e azóta valamit a helyzet? — Igen, éspedig 1982 januárjában, amikor a népfrontmunkának rangja lett. Ugyanis Gyoma és Endrőd egyesülésével a HNF tevékenysége új értelemmel, gazdagabb tartalommal telt meg. Az április 2-i falugyűlésen a gyomaendrődi nagyközségi HNF-bizottság titkárává választottak meg. A helyi párt-, állami és társadalmi szervek, gazdasági egységek vezetőivel, valamint munkatársaival való együttműködésem fölöttébb őszinte és elv- társias lett. A népfrontosok teljes szívvel bekapcsolódhattak a nagyközség fejlesztését szolgáló feladatokba. Ezek sikeres megoldását most már lehetővé teszi az a tény, hogy jól ismerjük a helyi vezetés nemes törekvéseit, s hogy világosan látjuk magunk előtt a városiasodással, lakosságunk élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos célkitűzéseket és elgondolásokat is. Ügy érzem, és ezt mások nevében szintén nyugodtan állíthatom, hogy igen megtisztelő feladat egy ilyen' nagyarányú felelősségteljes munkában részt venni. — Befejezésül mondana-e konkrét esetet arra vonatkozóan, mihez nyújtott segítséget a helyi vezetés mostanában? — Itt volt például a mi óvodánk, amelyet két évvel ezelőtt az új tanácselnökünk, Jenei Bálint is megtekintett. Az idő tájt áldatlan állapof uralkodott, mivel a falak szinte a mennyezetig voltak penészesek és dohosak. Sőt, még a szennyvíz is elöntötte a helyiségeket. Ezt látva azután a különböző szervek közreműködését kérve azonnal intézkedett annak érdekében, hogy a gyermekek tiszta, egészséges körülmények közé kerüljenek. Különben a HNF-mozgalmon belül is igyekszünk megtenni mindent azért, hogy a környezetvédelmi munkabizottságunk által meghatározott feladatokat mindenki fontosnak tartsa, egységesen értelmezze és hathatós lépéseket tegyen az ilyen jellegű teendők ellátása végett. Bukovinszky István Szeghalmon a tanácsi célcsoportos lakásokat legújabban tetőtér-beépítéssel tervezik és építik meg. Az elmúlt évben mectervezett 30 lakás helyett, így hamarosan 39 lakást (képünkön) adhatnak át a közeljövőben a Sebes György-Iakótelepen A DÉLÉP a kivitelező, jól haladnak az építkezéssel. Még ebben az évben újabb 30 lakásos lakótömb felépítéséhez fognak hozzá Szeghalmon, melynek tetőterében újabb hat lakást is kialakítanak Fotó: Oravszki Ferenc Friss Róbert
