Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-02 / 206. szám

1984. szeptember 2., vasárnap

MHdUl-fiTd

Míg üresek a padok

Az iskola gyerekek nélkül szokatlanul komor. A frissen meszelt falak között, az üres folyosókon majdnem félelmetesen konganak a lépések. Mégis valami megnyugtató, régi emlékeket idéző hangulat lesz úrrá az emberen. Hisz belülről minden iskola egyforma. Ez a kamuti egyébként újnak látszik.

— Pedig nem az — világosít fel az iskola igazgatója, Földes Pál —, több mint húsz esztendős. De nagyon vigyázunk rá, s ez meg is látszik rajta. Szép, tágas udvarunk van, ilyennel nem sok iskola büszkélkedhet. A gyerekek itt kedvükre fut- kározhatnak, nem marad energiájuk az épületet „rongálni”.

Nyolc tanulócsoportban, nyolc tanteremben fplyik az oktatás. Minden osztályban van tv-készülék. A felszereltség szemléltetőeszközökből, általában jónak mondható. Kimondottan korszerű tanműhely és tankonyha is található az iskolában, és — ami szintén nem mindennapi — zuhanyozó.

— A szertárunk viszont — mondja az igazgató — nagyon szűk, nem felel meg a követelményeknek. És nincs tornatermünk se. Jó időben az udvaron tornáznak a gyerekek, télen pedig a művelődési ház nagytermében. Ezt eleve így alakítottuk ki, hogy alkalmas legyen e célra.

Földes Pál az új típusú, integrált közművelődési intézménynek is. vezetője. Az integráció, véleménye szerint nagyon gazdaságossá teszi a különböző szemléltetőeszközök felhasználását, hisz három intézmény, az óvoda, az iskola és a művelődési ház felváltva használhatja azokat.

— Gond nélkül kezdünk — állapítja meg határozottan az igazgató —, a nagytakarítás rendben lezajlott, elvégeztük, amit beterveztünk.

— Várja-e valami meglepetés a gyerekeket?

— őket az idén nem, inkább a pedagógusokat.

Már amennyire a bérfejlesztés az, és ha igen, reméljük, mindenkinek kellemes meglepetés lesz.

Tsz-tervek

Szeszfőzde-bővítés

A Béke Termelőszövetkezet a község legnagyobb munkáltatója. A 4000 hektáros gazdaságban csaknem hatszázan dolgoznak. Alapvetően növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak, de folytatnak — elsősorban a lakosság igényeit figyelembe véve — kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet is. Zöldség-gyümölcs, tej- és kenyérboltot, vendéglőt üzemeltetnek. Kovácsaik, bognáraik, asztalosaik, villany- és vízvezeték- szerelőik lakossági megrendelésre is dolgoznak. A szeszfőzdét kőt esztendeje építették. Erről Püski János, a szövetkezet elnöke a következőket mondja:

— Se Muronyban, se Két- sopronyban, se Kamuton nem volt szeszfőzde. Ha valaki pálinkát akart főzetni a környéken, meglehetősen nagy fáradságába került. Ezért létesítettünk itt egy szeszfőzdét. A tsz-nek is van egy kis gyümölcsöse, és a kertekben is összegyűlik az alapanyag.

A szeszfőzdében most egy nap alatt körülbelül 50 mázsa cefrét tudnak kifőzni. Ez nem kevés, mégis kapacitás- bővítést terveznek.

— Kisebb kapacitású főzőüstöt és finomítót szeretnénk beállítani — folytatja az elnök —, ami lehetővé teszi, hogy kinek-kinek külön főzzük ki a pálinkáját, hogy nyersanyaga ne keveredjen másokéval. Ez is lakossági igény.

Az elmúlt napokban kezdődött meg a gáz bevezetése. A tervek ^zerint Y986-ra fejeződik be e munka, ekkor lesz a község minden utcájában gáz

Kertbarátok

Az óvodában minden kis kamutinak jut hely, ám az se közömbös, hogy milyen ez a hely. Folyamatosan szépítik, gazdagítják az óvoda környezetét. A babaház már megépült, most folyik egy másik játszóház és a homokozó kialakítása. A játszóterületet díszfák, cserjék teszik kellemesebbé. Némi

gondot csupán az okoz az óvodában, hogy kevés az óvónő. Illetve gyesen vannak, s az ideiglenes pótlás nagyon nehéz. No, de ennél nagyobb gondja sose legyen az óvodának, ezt kívánjuk mi is, az egyesített közművelődési intézmény vezetőjével együtt.

Ízlik az ebéd a kicsiknek

A művelődési ház előtti parkot juharfák, platánok, rózsák díszítik. Gondozott a tér, s ez jellemző az egész településre. A mezőgazdasági munka nem idegen az emberektől, évszázadok óta alapvetően ebből élnek. Egyre nagyobb kedvvel foglalkoznak — ahogy azt Benkő Jánostól, a kertbarát kör vezetőjétől megtudtuk — gyümölcstermesztéssel is.

— Az orosházi Űj Élet Tsz-től vesszük az oltványokat — mondja a már nyugdíjas János bácsi —, nagyon megbízható, jó „anyagot” adnak, összeírjuk kinek, milyen fa kell, elhozzuk és szétosztjuk.

A fákat persze nem elég elültetni; gondozni, metszeni, permetezni kell. S hogy mit, mikor és hogyan, azt szintén a kertbarát kör segítségével tanulhatják meg a kamutiak. János bácsi fáradhatatlan szervezője az előadásoknak:

— Télen rendszeresen tartunk TIT-előadásokat. Nagyon kedvelik az emberek Boros Lászlót, a megyei környezetvédelmi titkárt, szinte ragaszkodnak hozzá, hogy ő jöjjön előadást tartani. Vezetésével minden tavasszal metszési bemutatót is szoktunk rendezni.

Hetven tagja van a kertbarát körnek, többnyire idősebbek. Talán jobban van idejük a gyümölcsfákkal „bíbelődni”, vagy mélyebb bennük a föld, a fák iránti szeretet? Mindenesetre hasznos, szép elfoglaltság ez. A kertbarát kör pedig igazi kis közösség:

— Minden évben szervezünk „tanulmányi kirándulásokat” — meséli János bácsi —, voltunk Gyöngyösön, Egerben, Sopron környékén. Mindenhol nagyon jól éreztük magunkat, és persze megnéztük hol, hogyan művelik a kerteket. Van még mit tenni nálunk is. Én azt tapasztalom, hogy jobb kevesebb fajta fával foglalkozni, de azokkal nagyobb gonddal, szakértelemmel.

Bőven terem a szőlő Benkő Jánosék kertjében is

FELÚJÍTÁS ELŐTT. Az élelmiszer- és az iparcikk szaküzlet bizony nem a legkellemesebb képet mutatja. Jócskán „megérett”’ a felújításra, s ezt az üzemeltető békési ÁFÉSZ is

tudja. Hamarosan megkezdik a munkát, s míg az be nem fejeződik, sajnos elkerülhetetlen az ellátás némi rosszabbodása. Az alapvető élelmisze reket és iparcikkeket ez idő alatt a művelődési ház egyes részeiben árusítják majd. Nagyobb teher hárul ekkor a falu szélén tavasszal kialakított kis élelmiszerüzletre is

BÉKÉS MEGYEI

NÉPÚJSÁG

Kamuton

Az oldalt irta: Szatmári Ilona, a fotókat Fazekas László készítette

BÉKÖTbedolgozók

A tanács kezdeményezésére jött létre az idén a Békéscsabai Kötöttárugyár kamuti bedolgozó részlege. A vb-titkárnő, Nagy Istvánná így beszél az előzményekről:

— A nőknek szerettünk volna több munkaalkalmat teremteni. A tsz, főleg télen, nem tud elegendő munkát adni. Közrejátszott az is a részleg kialakításában, hogy sok lányka tanulta ki a szakmát, a varrást, ök viszont itthon nem találtak megfelelő munkát, ahol pedig igen, ott albérletbe kényszerültek. Ez sem anyagilag, sem „lelkileg” nem túl kedvező. Bíztunk benne, hogy ha itthon találnak végzettségüknek megfelelő munkát, hazajönnek. Az ötletet egyébként a muronyiak adták, ahol már működik hasonló részleg.

apóst 10—12 nő dolgozik a BÉKÖT-nek, számuk változó. Sokan a gyerekek nevelése, fóliázás vagy éppen állattartás mellett vállalkoznak a varrásra. Vezetőjük, Szerencsi Mária, nagyon fiatal, alig néhány éve fejezte be a tanulást. A FÉ- KON-ban, majd pedig a BÉ- KÖT-nél szerzett tapasztalatai, gyakorlata viszont „főnökké” avatta, s a nála jóval idősebbek is figyelmesen hallgatják tanácsait, kérik segítségét. Mert varrni, különösen a nehezebb munkákhoz szokott kezeknek, nem is olyan könnyű. De megéri tanulni.

K

amut... Szép, rendezett utcáival, házaival újnak tű' nik, mintha csupán évtizedes múltra tekintene vissza a község. Szinte hiányzik a más településeken oly megszokott égbe nyúló templomtorony a régi korokat idéző „műemlék jellegű" épületekkel. S nem tévedünk (nagyot), ez a település tényleg nem túl öreg. Ám létezett egy, illetve kettő régi Kamut is... ,

A mai község helyén hajdan, már az 1290-es évek végén, két falu, Kiskamut és Nagykamut állott. Az elnevezés egyébként — Kamut — szláv eredetű és „köves”-t jelent. Nagykamut valamikor megyénk egyik igen jelentős helye — 1517 és 1552 között Békés iftegye székhelye — volt. A török hódoltság alatt sorsa, mint annyi magyar falunak, a teljes pusztulás lett, s puszta is maradt évszázadokon át. Sokáig sVőrt település a hely, csak az 1920-as évek körül kezd a mai Kamut kialakulni és 1949. január elsejétől válik önálló községgé.

Fejlődése ettől kezdve zavartalan, bár népessége enyhén csökkenő. Ez azonban nem zárja ki, hogy új lakások épüljenek. Nagy az igény az építési telkekre, ezért is határozott úgy a községi tanács, hogy a falu északi részén telkeket alakít ki. A 35 hagyományos családi ház építésére alkalmas terület közművesítését most kezdték el. Az idei esztendő legnagyobb vállalkozása azonban kétségkívül a gáz bevezetése. Ez a több millió forintos beruházás három ütemben valósul meg. Az első ütemben, tehát az idén, a gerincvezetékeket fektetik le a főutcán és további hat utcában. A kivitelező a DÉGÁZ, a földmunkáknál pedig a lakosság erejére, társadalmi munkájára támaszkodnak. A gázbevezetés költségeinek egy részét a lakosság fedezi, de hozzájárulnak ehhez a községi munkáltatók és lehetőségeihez mérten a tanács is. Az energiaracionalizálási pályázat keretében „külső" segítségben is részesülnek.

Ebben az esztendőben készült el, szintén jórészt a lakosságra támaszkodva a falu első saját (nem KPM-es) aszfaltos útja. Az utcák többségét egyébként cseréptörmelékkel töltötték fel, így azok télen is járhatók.

Az 1500 lakosú kisközség életében jelentős esemény lesz, hogy még az idén megvalósul a crossbar-rendszerű telefon- hálózat, ami közvetlenebbé teszi a kapcsolatot a „külvilággal”. Ezen a téren egyébként sincs gond, hisz Kamut igen közel van a városokhoz. Békéshez, Békéscsabához.

A babaház már kész