Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-15 / 217. szám
1984. szeptember 15, szombat fl Szabadság-láng Battonyáról indul Beszélgetés Varga Sándor megyei úttörőelnökkel Milyen volt és hogyan zárult az 1983—84-es úttörőév, mivel töltötték a gyermekek a nyarat, s mit ígér az új mozgalmi év? — erről folytattunk beszélgetést Varga Sándorral, a Magyar Úttörők Szövetsége Békés megyei elnökével. — Az 1983—84-es úttörőévet eredményesen zártuk — kezdte a beszélgetést Varga Sándor —, három szakaszra bontottuk az elmúlt úttörőévi tevékenységet. Az első szakasz az értékteremtő munkáé volt. A gyermekek bekapcsolódtak a termelő- munkába, dolgoztak a mezőgazdaságban, de ennél is hasznosabbnak tartom pénzben nem kifejezhető tevékenységüket, az idősek segítését, szertárak, könyvtárak felújítását, óvodai játékok, napközis termek, iskolaudvarok rendbehozását. Mindez ugyanis jól szolgálja a gyermekek munkára nevelését, s ugyanakkor a kör-, nyezetükben élő felnőttek is meggyőződhetnek arról, hogy a kisdobosok, úttörők hasznos, értelmes feladatokat vállalnak és teljesítenek. Ezekről az értékteremtő munkákról számot adtunk az országos úttörővezetői konferencián is, ahol elismeréssel illették a Békés megyei gyermekeket. A tevékenység egyébként egész évben folytatódott az értékek megőrzésével, új értékek létrehozásával. Az úttörőév második szakaszában, a télitavaszi időszakban nagyon gazdag programot szerveztek a csapatközösségek. Ezek közül kiemelkednek a tanulmányi versenyek, kulturális bemutatók, honvédelmi és sportversenyek. A leginkább kedvelt és az úttörő- csapat környezetében élő felnőttek bevonására is jól alkalmat adó megmozdulás a március 21-én szervezett riadó volt. Ennek külön értéke az, hogy a felnőttek segítségével magu'k a gyermekek szervezték a riadó programját, melyen új ismeretekhez jutottak, játékos, romantikus közösségi megmozdulást szerveztek. Jó alkalmat teremtett ez a rendezvény a 19-es veteránokkal, mai vezetőkkel, felnőttekkel való találkozásra, s ugyanakkor a felnőttek számára is izgalmas, tanulságos volt a riadóban részt venni. Ennek az időszaknak másik nagy eseménye, melyben a csapat minden tagja részt vett, a gyermeknapi majális, kisdobos- és úttörőavatás. Ezután pedig nagy várakozással tekintettünk az úttörőnyár elé, s most, a nyár végén elmondhatom, hogy megyénkben minden úttörőcsapatból jártak valamilyen táborban kisdobosok és úttörők. Több mint 12 ezer gyermek jutott el az ország különböző vidékeire, táborokba. Őrsvezető- és rajtitkárképzésben nyolcszázhatvanan vettek részt. Az úttörőév harmadik szakaszát, beleértve a nyarat is, augusztus 20-án alkotmánynapi ünnepségeken zárták a csapatok. Ezúton is megköszönjük a pedagógusoknak, KISZ-eseknek, felnőtteknek az elmúlt évi munkáját. — Most pedig, az új tanévvel küszöbön az új úttörőév is, amely hagyományosan szeptember 29-én, a fegyveres erők napján a csapat- zászló ünnepével veszi kezdetét. Mit várhatnak ettől a kisdobosok, úttörők? — Az új úttörőév előtt optimistán állunk mi, úttörővezetők, mert az előző évi úttörővezetői konferencia határozatai alapján olyan tervek 'készültek, melyeket a csapatvezetőségek és az irányító elnökségek széles körben megvitattak. Olyan tervek, amelyek, amellett, hogy a gyermekek nevelését jól szolgálják, az igényeiknék is megfelelnek, hiszen az ő véleményüket is kértük. Terveinket a gyermekek és úttörővezetők mellett széles körben megismertettük a felnőttekkel is aktívaértekezleteken, nyugdíjastalálkozókon, KISZ-es fórumokon. Azt tapasztaljuk, hogy egyre több, a gyermekeket szerető, nevelésükben segíteni akaró KISZ-es, párttag, felnőtt áll mellénk, és kíván részt venni az úttörőéletben. Ami az előttünk álló úttörőév programjait illeti; két szakaszban szervezzük, s az első a csapatzászló ünnepétől április 4-ig tart. Az új mozgalmi év programjait megyénkben, szeptember 22- én, Battonyán hirdeti meg az országos elnökség, még-i pedig a hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére kezdődő esemény- sorozat első, országos rendezvényen. Itt hangzik majd el az 1984—85. úttörőévi felhívás, és indul útjára, Battonyáról Nemesmedvesre a Szabadság-láng, amely a te-) lepülések felszabadulásának sorrendjében eljut valamennyi úttörőcsapathoz. S a lánggal együtt minden csapat továbbít egy üzenetet, amely a felszabadulás évfordulójára szervezett akcióikat, közösségi programjaikat tartalmazza. A csapatok készülnek a láng méltó fogadására, a település fel- szabadulásáról való megemlékezésére. Emellett a 40. évforduló jegyében a kisdobos- és úttörőközösségek számára játékokat, túrákat, kirándulásokat, sport-, tanulmányi-, honvédelmi versenyeket hirdetnek, és a felszabadítás körülményeit, eseményeit feltáró kutatómunkát folytatnak. Nagyon fontosnak tartom, hogy az ismeretek átadásán túl hatni tudjunk a gyermekek érzelmeire. Az első szakasz végén készülünk a forradalmi ifjúsági napok eseményeire, ahol szeretnénk a három nemzedék összetartozásának érzését erősíteni. Az első szakasz április 4-én Nemesmedvesen, a gyermekszolidaritási akció meghirdetésével ér véget. Az úttörőév második szakasza április 5-től augusztus 31-,ig tart. Ebben az időszakban a kisdobosok és úttörők készülnek az 1985 nyarán Moszkvában sorra kerülő XII. VIT-et köszöntő és annak eszméit hordozó gyermeknapi VIT-majálisra. Ebben a szakaszban kerül sor fiatalokkal, diákokkal való találkozóra, az úttörő- csapatok 'közötti testvérkapcsolatok bővítésére, külföldi pajtásokkal való kapcsolatok elmélyítésére. A VIT-majáli- sok mellett ebben az időszakban a gyermeknapi rendezvények és a nyári táborok megszervezése a legfontosabb teendő. — Az úttörőszövetség által meghirdetett, felmenő rendszerű rendezvények és különböző ünnepségek nem kötnek-e le túl sok időt és energiát? A korábbi években erre ugyanis több úttö- rővezetö panaszkodott. — Valóban túl sok energiát kötöttek le az úttörőszövetség és más szervek által meghirdetett felmenő rendszerű versenyek, vetélkedők, bemutatók. Éppen ezért ettől az évtől kezdve arra törekszünk, hogy rendezvények helyett felmenő rendszerű találkozókat, fesztiválokat, versenyeket, szaktáborokat szervezzünk. Ilyen lesz a fúvószenekari találkozó, a dramatikus játszókörök találkozója, az úttörő bábjátékos találkozó és az úttörőgárdisták találkozója. Megváltozik a tanulmányi versenyek rendszere is, melytől azt várjuk, hogy jobban segítse a tehetségek 'kibontakoztatását, a lemaradók felzárkóztatását, s az év során folyamatosan végzett úttörőtevékenység után juthassanak el a pajtások a különböző szaktáborokba. Az tehát a szándékunk, hogy kevesebb legyen a felmenőrendszerű rendezvény, de legyen szereplési, bemutatko-_ zási lehetőség. Éppen ezért az említett rendezvények mellett ajánljuk a kisdobosok és úttörők számára a különböző közösségi játékokat. — Mindeddig az úttörőcsapatok terveiről, feladatairól beszélgettünk. Milyen tennivalók várnak a megyei elnökségre? — A megyében folyó úttörőmunka, az említett tévé-- kenységek irányítása, szervezése, segítése mellett nagy figyelmet kívánunk fordítani a feltételek javítására, elsősorban a megyén belüli táborozási lehetőségek javítására. Széles körű társadalmi összefogással épül Szana- zugban a 210 személyes úttörőtábor. Tető alá került a központi épület, melyben kö-> zösségi helyiségek, és ebédlő lesz. Elkészültek a közművek, és az idén kész lesz a nyári foglalkoztató a vizesblokkal, valamint a szabadtéri színpad. Ezúton is megköszönjük az úttörők, KISZ- fiatalok, ifjúsági, szocialista brigádok pénzbeni támogatását, illetve társadalmi munkáját, mellyel az úttörőelnökség és a KISZ-,bizottság felhívására járultak hozzá ehhez a létesítményhez. Ha az építés az eddigi ütemben folyik, akkor a jövő nyáron már az új táborban pihenhetnek gyermekeink. Másik nagy tervünk a vízi- túra-útvonal kiépítése a Körösökön. Ez várhatóan szintén megvalósul a jövő nyáron. Mindent összevetve, szeretnénk,, ha a kisdobosok és úttörők számára olyan körülményeket s olyan nevelő erejű tevékenységi ajánlásokat biztosítanak, melyek önállóságra, öntevékenységre sarkallok, amelyekben örömmel vesznek részt, megteremtve általuk a szülők, a felnőtt társadalom jó közérzetét is. — Mindehhez jól felkészült, jó közérzetű pedagógus úttörővezetőkre van szükség. Erkölcsileg és anyagilag megbecsültek ők megyénkben, s nem túlterheltek-e? — A megyei úttörővezetöi értekezleten nagy elismeréssel szóltak az úttörővezetők munkájáról, hasonló véleményt mondott a megyei párt vb képviselője is. Hogy mindez nem alaptalan, bizonyítja a tény: a megyében stabil csapatvezetői gárda tevékenykedik, a pedagógus rajvezetők éveken át vállalnak úttörőmun'kát. Felkészültségüket rendszeres úttö- rővezető-képzéssel igyekszünk továbbfejleszteni, a kiemelkedően dolgozók kitüntetésben, jutalomban részesülnek. Az úttörővezetők közérzete megítélésem szerint jó, most nagy eredménynek tartják azt, hogy a tanév elején sor került a béremelésre. Itt — a rendelet szerint is — lehetőség volt az úttörővezetői munka anyagi elismerésére, s ezzel a csapatvezetőségek többsége élt is. Megmutatkozik ez a differenciált béremelésekben és a pótlékok emelésében. Ami a túlterheltséget illeti, a rendezvények számának csökkentésével várhatóan a pedagógus úttörővezetők leterheltsége is 'kisebb lesz, és segíthet ebben a nem pedagógus úttörővezetők bevonása is. Bizakodva várjuk tehát az új úttörőév kezdetét, melyhez minden kisdobos-, nak, úttörőnek, úttörővezetőnek, ifi vezetőnek és pártolótagnak sok sikerélményt, vidám úttörőéletet kívánok — mondta befejezésül a megyei úttörőelnök. Tóth Ibolya Fotó: Fazekas László fl gazdasági, műszaki, ellátó és szolgáltató szervezetek létrehozásának és működésének megyei tapasztalatai A z államigazgatási munka egyszerűsítésének időszerű feladatait minisztertanácsi határozat szabta meg. Ez többek között feladatul adta, hogy csökkenjen a tanácsok felügyelete alá tartozó költség- vetési szerveknél az azonos vagy hasonló feladatokat ellátó intézmények szétaprózottsága, hatékonyabbá, koncentráltabbá váljék gazdálkodásuk, és mérséklődjék az ezzel járó adminisztráció. A tanácsok területén alkalmazható gazdálkodási szervezeti formáról szóló pénzügy- miniszteri utasítás célja az volt, hogy a minisztertanácsi határozatban megjelölt gazdálkodási szervezeti formák — megfelelő jogi szabályozással — segítsék elő az intézmények közötti gazdasági együttműködést, a munkaerő, a pénz- és egyéb anyagi eszközök gazdaságosabb felhasználását. Békés megyében a számviteli és információrendszer korszerűsítésére és a számítógépes adatfeldolgozás továbbfejlesztésére született megyei tanácsi testületi határozatok eredményes vég* rehajása szükségessé tette, hogy az intézményi rendszer korszerűsítése — a rendeletben megadott határidő előtt — már 1981. év végéig megvalósuljon. A jó helyi szervező munka hatására 1981 végéig a megyében az intézményhálózat átrendeződött. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervezetek indokolatlanul magas száma 330-ról 260-ra mérséklődött. Ebben közrejátszott a tanácsok részéről egyidejűleg végrehajtott intézményi integráció, de természetesen az ellátó szervezetek létrehozása is. Jelenleg a megyében 28 ellátó szervezetet tartunk nyilván, s több mint 350 millió költségvetési előirányzat gazdálkodását szervezte. Az ellátó szervezetek összlét- száma 209 fő, a kapcsolt költségvetési intézmények létszámával együtt pedig 1150 fő. Csak oktatási-művelődésügyi feladatokhoz kapcsolódó ellátó szervezet mindössze 8 alakult, a többi 20 vegyes, vagyis több ágazató gazdálkodást érintő tevékenységre szerveződött. Az eddigi tapasztalatok és a jövő feladatait megvitatta legutóbbi ülésén a Közalkalmazottak Szakszervezete Békés megyei bizottsága is. A megyei tanács pénzügyi osztálya az ellátó szervezetek létrehozását, majd működését állásfoglalások, szervezeti és működési szabályzat (minta) kiadásával, tanfolyamok keretein belüli szakmai ismertetésekkel igyekezett segíteni. Mindezek mellett az eltelt csaknem három év gyakorlati tapasztalatai nem mindenben kedvezőek. Még a megyei feladat végrehajtása előtt ugyanis országos szinten valóságos hadjárat indult a vonatkozó pénzügyminiszteri utasítás lejáratására, szenvedélyesen bizonyítva a jogszabályi rendezésben foglaltak ellenkezőjét. Az érintett szakmai szervek sem voltak egységesek a végrehajtás formájának megítélésében, illetve passzivitásukkal a bizonytalanságot erősítették. A szembenállás végül is akkor csúcsosodott ki, amikor az ellátó szervezet létrehozását egy-egy helyi tanács elhatározta. Azon intézmények közül, amelyeket- érintett a szervezés, többen görcsösen ragaszkodtak addigi gazdálkodási jogkörükhöz, indok- kal-indokolatlanul érveltek, panaszkodtak, feljelentéseket fogalmaztak, lejáratták a még viszonylag jól induló szervezéseket is. Személyeskedések, indulatok, a GA- MESZ elnevezéstől való irtózások, a vitathatatlan elvi alapok megkérdőjelezése voltak azok a legjellemzőbb tünetek, amelyekkel helyszíni felméréseknél a megyei tanácsi szakigazgatási szervek találkoztak. Ilyen körülmények között csak azoknál a helyi tanácsoknál sikerült rendet tartani, ahol a jogszabályból kitűnő alapvető szándékot felismerték, s az előnyöket tudatos szervezéssel biztosították. Megteremtették a megfelelő személyi adottságokat, és az intézményi mellérendeltségi viszonyból ki- indulóan a kapcsoltintéz- mény-vezetők jogszerű hatáskörét nem csorbították. Ahol ezeket a feltételeket kezdettől fogva megteremtették, ott jelenleg is jól működik az ellátó szervezet, bizonyítva, hogy nem a szervezet, mint forma a hibás. Viszont vannak még ma is problémákkal küszködő, rosszul szervezett, így sok- sok támadásnak kitett szervezetek a megyében. A gondok a következőkben összegezhetők: sok helyen nem ismerték fel, hogy az ellátó szervezet egyértelműen szolgáltatási feladatokra szerveződött, vagyis legfőbb kötelessége a tényleges szakmai (kulturálisegészségügyi stb.) munka pénzügyi segítése. Így az együttműködésben csakis mellérendeltség érvényesülhet. A fentiekből fakadó értetlenség adott és ad hátteret basáskodó, adottságaival visszaélő, napi feszültségeket okozó, személyi kapcsolatok megromlását előidéző egyes ellátó szervezetet irányító vezetőknek, akiknek magatartása, munkája, s így rátermettsége is erősen megkérdőjelezhető. Szinte természetes, hogy ilyen gondok mellett rendkívül gyenge sok helyen az együttműködés, a szervezetek közötti folyamatos és megfelelő információ, amely a jelenlegi gazdálkodási körülmények és követelmények között ma már nélkülözhetetlen. Az irányító szervezetek e témában még ma is megmutatkozó felfogásbeli ellentétei, a kiadott intézkedéseket megelőző egyeztetések fogyatékosságai sajnos tovább mélyítik a feszültségeket, s rendkívül megnehezítik a kibontakozást. Jellemző példaként említjük meg a gazdasági ágazatba sorolt ellátó szervezetek dolgozóinak szakszervezeti hovatartozása körül kialakult huzavonát, amely megnyugtatóan a mai napig sem rendeződött. Bőven van tehát tapasztalat, jó is, rossz is, amelyekből minden szinten a megfelelő következtetéseket, tanulságokat levonva szükséges a továbblépés útját sürgősen meghatározni. Ami kétségtelen: a költségvetési intézményhálózat terén a szétaprózódott „szervezetecs- kék" gazdálkodásának ideje lejárt. Az integrált, jól szervezett, koncentrált szervezeti formák közgazdasági értelemben a hatékonyabb gazdálkodást biztosíthatják. Jól működő ellátó szervezet a napi gazdálkodásban jelentős munkatehertől tudja mentesíteni nemcsak az intézményi szakmai vezetőket, de a helyi tanácsi végrehajtó apparátust is. Minden szervezésnek alapvető eleme és feltétele az alapos és körültekintő előkészítés. Ezt a momentumot az ellátó szervezet létrehozása sem nélkülözheti. Jól megválasztott vezető nélkül egyetlen ellátó szervezet sem fog a jövőben elfogadhatóan működni. A szemlélet egységét a pénz- gazdálkodás hatékonyságára, a szervezeti formák korszerűségére alapozva úgy kell kialakítani, hogy a számvitelben és a számítógépes feldolgozásban a megyében eddig elért eredményeket tovább lehessen vinni és fejleszteni. A kibontakozás s az eddig elkövetett hibák kijavításának útja ezért csakis az lehet, hogy a gondokkal küszködő ellátó szervezeteknél konkrétan meghatározva, a helyi tanácsi vezetőkkel együttműködve meg kell jelölni a változtatások módját és ütemét — ha szükséges —, levonva a személyi konzekvenciákat is. A jövőben csak ott célszerű újabb ellátó szervezetet létrehozni, ahol annak működtetési feltételei minden vonatkozásban biztosítottak. Folyamatosan — s az eddigieknél nagyobb súllyal — szükséges figyelemmel kísérni a megyén belüli ellátó szervezetek tevékenységét, hogy a felfedezett fogyatékosságok időben kijavíthatok legyenek. V égezetül egyértelműen rögzítenünk kell, hogy semmiféle visszaúttal, elaprózott szervezetek ismételt felélesztésével nem értünk egyet. Az alkalmazható megoldások között, véleményünk szerint, ez lenne a legrosszabb. Igaz, úgy tűnhet, hogy ennek az évek óta tartó küzdelmes feladat végrehajtásának a kelleténél több a magát sajnáltató „áldozata", az értelmességet azonban a jövő még igazolhatja. Dr. Varga István, a Békés megyei Tanács V. B. pénzügyi osztály vezetőhelyettese Gyógyászati eszközök a Metripondből Termel a 18-as Ismét termel a zalakomá- romi 18-as olajkút. Mint ismeretes, június 18-án gázkitörés történt a zalai község határában lévő kutatási területen. Olajmunkások és kitörésvédelmi szakemberek több napos megfeszített munkával elfojtották a gázkitörést, majd megkezdték a helyreállítási munkákat, az olajhulladék eltávolítását. A kutat most megnyitották, naponta több mint három tonna olajat ad. A kitörés idején egy kilométeres körzetben harmat- finomságú olaj permetezte be a növényzetet. A növények ezt kiheverték. A hódmezővásárhelyi Met- ripond Mérleggyár a mérleggyártás mellett újabban különféle gyógyászati eszközök gyártására is vállalkozik. Most készült el — hazai találmány alapján — az első sorozat a bokatörések gyógyulását elősegítő, úgynevezett karmos bokalemezekből. A bokacsontokat összefogó rozsdamentes, illetve szövetbarát acéllemezekből álló készülék két évig is beépítve marad a sérült testrészben. Belőle a traumatológiai intézményekben történő kipróbálásuk után évente több ezret gyártanak majd. Ugyancsak a Metripond készíti a hazai gyógyintézetekben már sikeresen kipróbáit további orvosi eszközt, a kézsebészeti műtőkészüléket, amellyel a sérült kéz műtét közben úgy rögzíthető, hogy az operáló orvos minden oldalról jól hozzáfér, s nélkülözhető a korábbi háromnégy személye^ asszisztencia. Közvetlenebbül kapcsolódik a mérleggyártáshoz további új orvosi eszközük, az elektronikus vezérlésű kórházi ágymérleg, amellyel elsősorban műveseállomásokon, kórházi, klinikai intenzív osztályokon a beteg súlya anélkül ellenőrizhető, hogy a pácienst az ágyról le kellene emelni.
