Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-15 / 217. szám

1984. szeptember 15, szombat fl Szabadság-láng Battonyáról indul Beszélgetés Varga Sándor megyei úttörőelnökkel Milyen volt és hogyan zárult az 1983—84-es úttörőév, mi­vel töltötték a gyermekek a nyarat, s mit ígér az új moz­galmi év? — erről folytattunk beszélgetést Varga Sándorral, a Magyar Úttörők Szövetsége Békés megyei elnökével. — Az 1983—84-es úttörő­évet eredményesen zártuk — kezdte a beszélgetést Varga Sándor —, három szakaszra bontottuk az elmúlt úttörő­évi tevékenységet. Az első szakasz az értékteremtő munkáé volt. A gyermekek bekapcsolódtak a termelő- munkába, dolgoztak a me­zőgazdaságban, de ennél is hasznosabbnak tartom pénz­ben nem kifejezhető tevé­kenységüket, az idősek se­gítését, szertárak, könyvtá­rak felújítását, óvodai játé­kok, napközis termek, isko­laudvarok rendbehozását. Mindez ugyanis jól szolgálja a gyermekek munkára neve­lését, s ugyanakkor a kör-, nyezetükben élő felnőttek is meggyőződhetnek arról, hogy a kisdobosok, úttörők hasznos, értelmes feladato­kat vállalnak és teljesíte­nek. Ezekről az értékteremtő munkákról számot adtunk az országos úttörővezetői konferencián is, ahol elisme­réssel illették a Békés me­gyei gyermekeket. A tevé­kenység egyébként egész év­ben folytatódott az értékek megőrzésével, új értékek lét­rehozásával. Az úttörőév második szakaszában, a téli­tavaszi időszakban nagyon gazdag programot szerveztek a csapatközösségek. Ezek közül kiemelkednek a ta­nulmányi versenyek, kultu­rális bemutatók, honvédelmi és sportversenyek. A legin­kább kedvelt és az úttörő- csapat környezetében élő fel­nőttek bevonására is jól al­kalmat adó megmozdulás a március 21-én szervezett ria­dó volt. Ennek külön értéke az, hogy a felnőttek segítsé­gével magu'k a gyermekek szervezték a riadó program­ját, melyen új ismeretekhez jutottak, játékos, romanti­kus közösségi megmozdulást szerveztek. Jó alkalmat te­remtett ez a rendezvény a 19-es veteránokkal, mai ve­zetőkkel, felnőttekkel való találkozásra, s ugyanakkor a felnőttek számára is iz­galmas, tanulságos volt a riadóban részt venni. Ennek az időszaknak másik nagy eseménye, melyben a csapat minden tagja részt vett, a gyermeknapi majális, kisdo­bos- és úttörőavatás. Ezután pedig nagy várakozással te­kintettünk az úttörőnyár elé, s most, a nyár végén el­mondhatom, hogy megyénk­ben minden úttörőcsapatból jártak valamilyen táborban kisdobosok és úttörők. Több mint 12 ezer gyermek jutott el az ország különböző vi­dékeire, táborokba. Őrsveze­tő- és rajtitkárképzésben nyolcszázhatvanan vettek részt. Az úttörőév harmadik szakaszát, beleértve a nya­rat is, augusztus 20-án al­kotmánynapi ünnepségeken zárták a csapatok. Ezúton is megköszönjük a pedagógu­soknak, KISZ-eseknek, fel­nőtteknek az elmúlt évi munkáját. — Most pedig, az új tan­évvel küszöbön az új úttörő­év is, amely hagyományosan szeptember 29-én, a fegyve­res erők napján a csapat- zászló ünnepével veszi kez­detét. Mit várhatnak ettől a kisdobosok, úttörők? — Az új úttörőév előtt op­timistán állunk mi, úttörő­vezetők, mert az előző évi úttörővezetői konferencia ha­tározatai alapján olyan ter­vek 'készültek, melyeket a csapatvezetőségek és az irá­nyító elnökségek széles kör­ben megvitattak. Olyan ter­vek, amelyek, amellett, hogy a gyermekek nevelését jól szolgálják, az igényeiknék is megfelelnek, hiszen az ő vé­leményüket is kértük. Ter­veinket a gyermekek és út­törővezetők mellett széles körben megismertettük a felnőttekkel is aktívaérte­kezleteken, nyugdíjastalálko­zókon, KISZ-es fórumokon. Azt tapasztaljuk, hogy egyre több, a gyermekeket szere­tő, nevelésükben segíteni akaró KISZ-es, párttag, fel­nőtt áll mellénk, és kíván részt venni az úttörőéletben. Ami az előttünk álló út­törőév programjait illeti; két szakaszban szervezzük, s az első a csapatzászló ünnepé­től április 4-ig tart. Az új mozgalmi év programjait megyénkben, szeptember 22- én, Battonyán hirdeti meg az országos elnökség, még-i pedig a hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulója tisz­teletére kezdődő esemény- sorozat első, országos ren­dezvényen. Itt hangzik majd el az 1984—85. úttörőévi fel­hívás, és indul útjára, Bat­tonyáról Nemesmedvesre a Szabadság-láng, amely a te-) lepülések felszabadulásának sorrendjében eljut vala­mennyi úttörőcsapathoz. S a lánggal együtt minden csa­pat továbbít egy üzenetet, amely a felszabadulás év­fordulójára szervezett ak­cióikat, közösségi program­jaikat tartalmazza. A csapa­tok készülnek a láng méltó fogadására, a település fel- szabadulásáról való megem­lékezésére. Emellett a 40. évforduló jegyében a kisdo­bos- és úttörőközösségek szá­mára játékokat, túrákat, ki­rándulásokat, sport-, tanul­mányi-, honvédelmi verse­nyeket hirdetnek, és a fel­szabadítás körülményeit, ese­ményeit feltáró kutatómun­kát folytatnak. Nagyon fon­tosnak tartom, hogy az is­meretek átadásán túl hatni tudjunk a gyermekek érzel­meire. Az első szakasz végén ké­szülünk a forradalmi ifjú­sági napok eseményeire, ahol szeretnénk a három nemze­dék összetartozásának érzé­sét erősíteni. Az első szakasz április 4-én Nemesmedvesen, a gyermekszolidaritási ak­ció meghirdetésével ér vé­get. Az úttörőév második szakasza április 5-től au­gusztus 31-,ig tart. Ebben az időszakban a kisdobosok és úttörők készülnek az 1985 nyarán Moszkvában sorra kerülő XII. VIT-et köszöntő és annak eszméit hordozó gyermeknapi VIT-majálisra. Ebben a szakaszban kerül sor fiatalokkal, diákokkal való találkozóra, az úttörő- csapatok 'közötti testvérkap­csolatok bővítésére, külföldi pajtásokkal való kapcsolatok elmélyítésére. A VIT-majáli- sok mellett ebben az idő­szakban a gyermeknapi ren­dezvények és a nyári tábo­rok megszervezése a legfon­tosabb teendő. — Az úttörőszövetség ál­tal meghirdetett, felmenő rendszerű rendezvények és különböző ünnepségek nem kötnek-e le túl sok időt és energiát? A korábbi évek­ben erre ugyanis több úttö- rővezetö panaszkodott. — Valóban túl sok ener­giát kötöttek le az úttörő­szövetség és más szervek ál­tal meghirdetett felmenő rendszerű versenyek, vetél­kedők, bemutatók. Éppen ezért ettől az évtől kezdve arra törekszünk, hogy ren­dezvények helyett felmenő rendszerű találkozókat, fesz­tiválokat, versenyeket, szak­táborokat szervezzünk. Ilyen lesz a fúvószenekari találko­zó, a dramatikus játszókörök találkozója, az úttörő bábjá­tékos találkozó és az úttörő­gárdisták találkozója. Meg­változik a tanulmányi ver­senyek rendszere is, mely­től azt várjuk, hogy jobban segítse a tehetségek 'kibon­takoztatását, a lemaradók felzárkóztatását, s az év so­rán folyamatosan végzett út­törőtevékenység után jut­hassanak el a pajtások a kü­lönböző szaktáborokba. Az tehát a szándékunk, hogy kevesebb legyen a felmenő­rendszerű rendezvény, de le­gyen szereplési, bemutatko-_ zási lehetőség. Éppen ezért az említett rendezvények mellett ajánljuk a kisdobo­sok és úttörők számára a különböző közösségi játéko­kat. — Mindeddig az úttörő­csapatok terveiről, feladatai­ról beszélgettünk. Milyen tennivalók várnak a megyei elnökségre? — A megyében folyó út­törőmunka, az említett tévé-- kenységek irányítása, szer­vezése, segítése mellett nagy figyelmet kívánunk fordíta­ni a feltételek javítására, el­sősorban a megyén belüli tá­borozási lehetőségek javítá­sára. Széles körű társadalmi összefogással épül Szana- zugban a 210 személyes út­törőtábor. Tető alá került a központi épület, melyben kö-> zösségi helyiségek, és ebédlő lesz. Elkészültek a közmű­vek, és az idén kész lesz a nyári foglalkoztató a vizes­blokkal, valamint a szabad­téri színpad. Ezúton is meg­köszönjük az úttörők, KISZ- fiatalok, ifjúsági, szocialista brigádok pénzbeni támoga­tását, illetve társadalmi munkáját, mellyel az úttö­rőelnökség és a KISZ-,bizott­ság felhívására járultak hoz­zá ehhez a létesítményhez. Ha az építés az eddigi ütem­ben folyik, akkor a jövő nyáron már az új táborban pihenhetnek gyermekeink. Másik nagy tervünk a vízi- túra-útvonal kiépítése a Kö­rösökön. Ez várhatóan szin­tén megvalósul a jövő nyá­ron. Mindent összevetve, szeretnénk,, ha a kisdobosok és úttörők számára olyan körülményeket s olyan ne­velő erejű tevékenységi ajánlásokat biztosítanak, me­lyek önállóságra, öntevé­kenységre sarkallok, ame­lyekben örömmel vesznek részt, megteremtve általuk a szülők, a felnőtt társadalom jó közérzetét is. — Mindehhez jól felké­szült, jó közérzetű pedagó­gus úttörővezetőkre van szükség. Erkölcsileg és anya­gilag megbecsültek ők me­gyénkben, s nem túlterhel­tek-e? — A megyei úttörővezetöi értekezleten nagy elismerés­sel szóltak az úttörővezetők munkájáról, hasonló véle­ményt mondott a megyei párt vb képviselője is. Hogy mindez nem alaptalan, bizo­nyítja a tény: a megyében stabil csapatvezetői gárda tevékenykedik, a pedagógus rajvezetők éveken át vállal­nak úttörőmun'kát. Felké­szültségüket rendszeres úttö- rővezető-képzéssel igyek­szünk továbbfejleszteni, a ki­emelkedően dolgozók kitün­tetésben, jutalomban része­sülnek. Az úttörővezetők köz­érzete megítélésem szerint jó, most nagy eredménynek tartják azt, hogy a tanév elején sor került a béreme­lésre. Itt — a rendelet sze­rint is — lehetőség volt az úttörővezetői munka anyagi elismerésére, s ezzel a csa­patvezetőségek többsége élt is. Megmutatkozik ez a dif­ferenciált béremelésekben és a pótlékok emelésében. Ami a túlterheltséget illeti, a ren­dezvények számának csök­kentésével várhatóan a pe­dagógus úttörővezetők leter­heltsége is 'kisebb lesz, és segíthet ebben a nem peda­gógus úttörővezetők bevoná­sa is. Bizakodva várjuk te­hát az új úttörőév kezdetét, melyhez minden kisdobos-, nak, úttörőnek, úttörővezető­nek, ifi vezetőnek és pártoló­tagnak sok sikerélményt, vi­dám úttörőéletet kívánok — mondta befejezésül a me­gyei úttörőelnök. Tóth Ibolya Fotó: Fazekas László fl gazdasági, műszaki, ellátó és szolgáltató szervezetek létrehozásának és működésének megyei tapasztalatai A z államigazgatási mun­ka egyszerűsítésének időszerű feladatait minisztertanácsi határozat szabta meg. Ez többek kö­zött feladatul adta, hogy csökkenjen a tanácsok fel­ügyelete alá tartozó költség- vetési szerveknél az azonos vagy hasonló feladatokat el­látó intézmények szétapró­zottsága, hatékonyabbá, kon­centráltabbá váljék gazdál­kodásuk, és mérséklődjék az ezzel járó adminisztráció. A tanácsok területén alkalmaz­ható gazdálkodási szerveze­ti formáról szóló pénzügy- miniszteri utasítás célja az volt, hogy a minisztertanácsi határozatban megjelölt gaz­dálkodási szervezeti formák — megfelelő jogi szabályo­zással — segítsék elő az in­tézmények közötti gazdasági együttműködést, a munka­erő, a pénz- és egyéb anya­gi eszközök gazdaságosabb felhasználását. Békés megyében a szám­viteli és információrendszer korszerűsítésére és a számí­tógépes adatfeldolgozás to­vábbfejlesztésére született megyei tanácsi testületi ha­tározatok eredményes vég* rehajása szükségessé tette, hogy az intézményi rendszer korszerűsítése — a rendelet­ben megadott határidő előtt — már 1981. év végéig meg­valósuljon. A jó helyi szervező mun­ka hatására 1981 végéig a megyében az intézményháló­zat átrendeződött. Az ön­állóan gazdálkodó költségve­tési szervezetek indokolatla­nul magas száma 330-ról 260-ra mérséklődött. Ebben közrejátszott a tanácsok ré­széről egyidejűleg végrehaj­tott intézményi integráció, de természetesen az ellátó szervezetek létrehozása is. Jelenleg a megyében 28 el­látó szervezetet tartunk nyil­ván, s több mint 350 millió költségvetési előirányzat gazdálkodását szervezte. Az ellátó szervezetek összlét- száma 209 fő, a kapcsolt költségvetési intézmények létszámával együtt pedig 1150 fő. Csak oktatási-műve­lődésügyi feladatokhoz kap­csolódó ellátó szervezet mindössze 8 alakult, a töb­bi 20 vegyes, vagyis több ágazató gazdálkodást érintő tevékenységre szerveződött. Az eddigi tapasztalatok és a jövő feladatait megvitatta legutóbbi ülésén a Közal­kalmazottak Szakszervezete Békés megyei bizottsága is. A megyei tanács pénzügyi osztálya az ellátó szerveze­tek létrehozását, majd mű­ködését állásfoglalások, szer­vezeti és működési szabály­zat (minta) kiadásával, tan­folyamok keretein belüli szakmai ismertetésekkel igyekezett segíteni. Mindezek mellett az eltelt csaknem három év gyakorlati tapasz­talatai nem mindenben ked­vezőek. Még a megyei fel­adat végrehajtása előtt ugyanis országos szinten va­lóságos hadjárat indult a vonatkozó pénzügyminiszteri utasítás lejáratására, szen­vedélyesen bizonyítva a jog­szabályi rendezésben foglal­tak ellenkezőjét. Az érintett szakmai szervek sem voltak egységesek a végrehajtás for­májának megítélésében, il­letve passzivitásukkal a bi­zonytalanságot erősítették. A szembenállás végül is akkor csúcsosodott ki, amikor az ellátó szervezet létrehozását egy-egy helyi tanács elha­tározta. Azon intézmények közül, amelyeket- érintett a szervezés, többen görcsösen ragaszkodtak addigi gazdál­kodási jogkörükhöz, indok- kal-indokolatlanul érveltek, panaszkodtak, feljelentéseket fogalmaztak, lejáratták a még viszonylag jól induló szervezéseket is. Személyes­kedések, indulatok, a GA- MESZ elnevezéstől való ir­tózások, a vitathatatlan elvi alapok megkérdőjelezése voltak azok a legjellemzőbb tünetek, amelyekkel hely­színi felméréseknél a me­gyei tanácsi szakigazgatási szervek találkoztak. Ilyen körülmények között csak azoknál a helyi taná­csoknál sikerült rendet tar­tani, ahol a jogszabályból kitűnő alapvető szándékot felismerték, s az előnyöket tudatos szervezéssel biztosí­tották. Megteremtették a megfelelő személyi adottsá­gokat, és az intézményi mel­lérendeltségi viszonyból ki- indulóan a kapcsoltintéz- mény-vezetők jogszerű hatás­körét nem csorbították. Ahol ezeket a feltételeket kez­dettől fogva megteremtették, ott jelenleg is jól működik az ellátó szervezet, bizonyít­va, hogy nem a szervezet, mint forma a hibás. Vi­szont vannak még ma is problémákkal küszködő, rosszul szervezett, így sok- sok támadásnak kitett szer­vezetek a megyében. A gondok a következők­ben összegezhetők: sok he­lyen nem ismerték fel, hogy az ellátó szervezet egyértel­műen szolgáltatási felada­tokra szerveződött, vagyis legfőbb kötelessége a tény­leges szakmai (kulturális­egészségügyi stb.) munka pénzügyi segítése. Így az együttműködésben csakis mellérendeltség érvényesül­het. A fentiekből fakadó ér­tetlenség adott és ad hátte­ret basáskodó, adottságaival visszaélő, napi feszültsége­ket okozó, személyi kapcso­latok megromlását előidéző egyes ellátó szervezetet irá­nyító vezetőknek, akiknek magatartása, munkája, s így rátermettsége is erősen meg­kérdőjelezhető. Szinte ter­mészetes, hogy ilyen gondok mellett rendkívül gyenge sok helyen az együttműkö­dés, a szervezetek közötti folyamatos és megfelelő in­formáció, amely a jelenlegi gazdálkodási körülmények és követelmények között ma már nélkülözhetetlen. Az irányító szervezetek e témá­ban még ma is megmutat­kozó felfogásbeli ellentétei, a kiadott intézkedéseket megelőző egyeztetések fo­gyatékosságai sajnos tovább mélyítik a feszültségeket, s rendkívül megnehezítik a ki­bontakozást. Jellemző példa­ként említjük meg a gazda­sági ágazatba sorolt ellátó szervezetek dolgozóinak szakszervezeti hovatartozása körül kialakult huzavonát, amely megnyugtatóan a mai napig sem rendeződött. Bőven van tehát tapasz­talat, jó is, rossz is, ame­lyekből minden szinten a megfelelő következtetéseket, tanulságokat levonva szük­séges a továbblépés útját sürgősen meghatározni. Ami kétségtelen: a költségvetési intézményhálózat terén a szétaprózódott „szervezetecs- kék" gazdálkodásának ideje lejárt. Az integrált, jól szer­vezett, koncentrált szerveze­ti formák közgazdasági ér­telemben a hatékonyabb gazdálkodást biztosíthatják. Jól működő ellátó szervezet a napi gazdálkodásban je­lentős munkatehertől tudja mentesíteni nemcsak az in­tézményi szakmai vezetőket, de a helyi tanácsi végrehaj­tó apparátust is. Minden szervezésnek alapvető eleme és feltétele az alapos és kö­rültekintő előkészítés. Ezt a momentumot az ellátó szer­vezet létrehozása sem nél­külözheti. Jól megválasztott vezető nélkül egyetlen ellátó szervezet sem fog a jövőben elfogadhatóan működni. A szemlélet egységét a pénz- gazdálkodás hatékonyságára, a szervezeti formák korsze­rűségére alapozva úgy kell kialakítani, hogy a számvi­telben és a számítógépes fel­dolgozásban a megyében ed­dig elért eredményeket to­vább lehessen vinni és fej­leszteni. A kibontakozás s az ed­dig elkövetett hibák kijaví­tásának útja ezért csakis az lehet, hogy a gondokkal küszködő ellátó szervezetek­nél konkrétan meghatározva, a helyi tanácsi vezetőkkel együttműködve meg kell je­lölni a változtatások módját és ütemét — ha szükséges —, levonva a személyi konzek­venciákat is. A jövőben csak ott célszerű újabb ellátó szervezetet létrehozni, ahol annak működtetési feltételei minden vonatkozásban biz­tosítottak. Folyamatosan — s az eddigieknél nagyobb súllyal — szükséges figye­lemmel kísérni a megyén belüli ellátó szervezetek te­vékenységét, hogy a felfede­zett fogyatékosságok időben kijavíthatok legyenek. V égezetül egyértelműen rögzítenünk kell, hogy semmiféle visszaúttal, elaprózott szervezetek ismé­telt felélesztésével nem ér­tünk egyet. Az alkalmazható megoldások között, vélemé­nyünk szerint, ez lenne a legrosszabb. Igaz, úgy tűn­het, hogy ennek az évek óta tartó küzdelmes feladat végrehajtásának a kelleténél több a magát sajnáltató „ál­dozata", az értelmességet azonban a jövő még igazol­hatja. Dr. Varga István, a Békés megyei Tanács V. B. pénzügyi osztály vezetőhelyettese Gyógyászati eszközök a Metripondből Termel a 18-as Ismét termel a zalakomá- romi 18-as olajkút. Mint is­meretes, június 18-án gázki­törés történt a zalai község határában lévő kutatási te­rületen. Olajmunkások és ki­törésvédelmi szakemberek több napos megfeszített mun­kával elfojtották a gázkitö­rést, majd megkezdték a helyreállítási munkákat, az olajhulladék eltávolítását. A kutat most megnyitották, na­ponta több mint három ton­na olajat ad. A kitörés idején egy kilo­méteres körzetben harmat- finomságú olaj permetezte be a növényzetet. A növények ezt kiheverték. A hódmezővásárhelyi Met- ripond Mérleggyár a mérleg­gyártás mellett újabban kü­lönféle gyógyászati eszközök gyártására is vállalkozik. Most készült el — hazai ta­lálmány alapján — az első sorozat a bokatörések gyó­gyulását elősegítő, úgyneve­zett karmos bokalemezekből. A bokacsontokat összefogó rozsdamentes, illetve szövet­barát acéllemezekből álló ké­szülék két évig is beépítve marad a sérült testrészben. Belőle a traumatológiai in­tézményekben történő kipró­bálásuk után évente több ezret gyártanak majd. Ugyancsak a Metripond ké­szíti a hazai gyógyintézetek­ben már sikeresen kipróbáit további orvosi eszközt, a kézsebészeti műtőkészüléket, amellyel a sérült kéz műtét közben úgy rögzíthető, hogy az operáló orvos minden ol­dalról jól hozzáfér, s nélkü­lözhető a korábbi három­négy személye^ asszisztencia. Közvetlenebbül kapcsolódik a mérleggyártáshoz további új orvosi eszközük, az elekt­ronikus vezérlésű kórházi ágymérleg, amellyel elsősor­ban műveseállomásokon, kór­házi, klinikai intenzív osztá­lyokon a beteg súlya anélkül ellenőrizhető, hogy a páci­enst az ágyról le kellene emelni.

Next

/
Thumbnails
Contents