Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-11 / 188. szám

1984. augusztus 11., szombat „Nélküle nem boldogulnánk.. ” Házi szociális gondozás Szarvason Házi szociális gondozás. Ez a foga'om sokak előtt ta­lán kevéssé ismert. Van idős ember, aki bizalmatlanul gondol rá, és van, aki áldja már a létét. Elsősorban a ta­nácsok fennhatósága, irányí­tása alatt dolgoznak a főhi­vatású szociális gondozónők és a tiszteletdíjasok. Néhány termelőszövetkezetben — fő­ként Mezőkovácsháza és Orosháza vonzáskörzetében — már alkalmaznak nyugdí­jasaik ellátására gondozónő­ket. Az elmúlt esztendő ada­tai szerint házi szociális gondozásban megyénkben több mint 1300-an részesül­tek. Szarvason 1968-tól ve­zették be a házi szociális gondozást. Akkor még egy hivatásos gondozónő 9 em­bert látott el. A fejlődés út­ja, hogy 1984. július 1-től már 6 főhivatású és több társadalmi gondozónő 33 idős emberről gondoskodik. A tiszteletdíjasok közül sokan az ebédhordást vállalják, a többiek a főzés, mosás, ta­karítás mellett az öregek ügyes-bajos dolgait is inté­zik. A szociális helyzettől függően vagy térítésmentes ez a gondozás, vagy minimá­lis díjat kell érte fizetni. Akinek jó nyugdíja, megfe­lelő anyagi helyzete van, de családja, vagy rokon gondo­zója nincs, a térítés összege maximálisan havi ezer fo­rint. Major Józsejné, a szarvasi Városi Tanács egészségügyi osztályának szociálpolitikai főelőadója és Lapis Ilona vezető-szervező gondozónő elkísért bennünket a gondo­zottakhoz vezető kőrútunk­ra. — Korábban a magányos öregek a jó szomszédok se­gítőkészségétől függtek — magyaráz Majomé. — Most már aki igényli, annak a ta­nács gondozót és szociális ét­keztetést biztosít. Tisztelet- díjas gondozókra persze nagy szükségünk lenne, ha több vállalkozó akadna erre a fel­adatra. A körzeti orvosok, a nővérek, a vöröskeresztes aktívák felderítik a törődés­re váró öregeket és szólnak nekünk. A tanyavilágban nincs gondozottunk, mert nem tudjuk biztosítani a rendszeres kijutást. Tudomá­som szerint az egész megyé­ben gondot jelent a külte­rületi ellátás, amelynek alapvető feltétele a terepjá­ró gépkocsi lenne. Lapis Ilona sorolja a szarvasi egyesített szociális Javíttasd meg a szemüvegem intézményhez tartozó egysé­geket: — Két öregek napközi'ott- hona, az idős korúak szociá­lis otthona és a házi szociá­lis gondozói hálózat része az intézménynek. Jó lenne he­tes napközit kialakítani, de sajnos, nincs megfelelő he­lyiségünk. Nemrégiben jár­tam Miskolcon a hasonló munkaterületen dolgozók tájértekezletén. Ott hallot­tam, hogy országszerte gond a házi gondozónők anyagi, erkölcsi megbecsülése, az öregek napközi otthonainak, szociális otthonainak állapo­ta, a helyhiány. Az idős emberek szempontjából is az a legjobb megoldás, ha meg­szokott környezetükben, ott­honukban tudjuk ápolni őket. Gutyan Zsuzsanna néni mosolygósán fogad bennün­ket. Ragyogó tisztaság az ud­varán, a házában, az ágya körül. Nagyon igényes ön­magával és a gondozónővel szemben. — 1968-ban az első gondo­zottak között voltam — mondja. — Szeptember 2-án lesz 23 éve, hogy az élete­met ebbe a kényszerű pihe­nősarokba kötötte a baleset. Bikazugból lovas kocsival jöttünk hazafelé, felborul­tunk, a ló belém rúgott, el­tört a gerincem. A kórház­ban csak zúzódást mutatott a röntgen, pedig az egyik csigolyám is összetört, meg­bénultam. Végigjártam a kórházakat, Békéscsabán, Szegeden, Budapesten, de nem tudtak meggyógyítani, így ápoltam idehaza a fek­vőbeteg apámat is, csak egy bajáró asszony segített. A végrendeletemben a ta­nácsra hagytam a házamat, s kértem a házi gondozást. Sajnálom, hogy korábban nem igényeltem, nagyon elé­gedett vagyok. Nem értem azokat, akik a magányra pa­naszkodnak. Minden rajtunk múlik. A 23 év alatt nem volt olyan napom, hogy va­laki ne látogatott volna meg. Meg kellett békülnöm a helyzetemmel. Szeretem az embereket. Világéletemben uralkodó természet voltam, de senkit nem kritizálok, nem vágok durcás képet, még Őrzöm a jókedélyem Fotó: Veress Erzsi Jöhetne már az asszony ... ha nem is tetszik valami. Őrzöm a jókedélyem, az át­lendít a bajokon, bánaton. Zsuzsa néni éjszaka nem tud aludni. Tolókocsiba ül, ilyenkor mos, tésztát gyúr. Süteménnyel kedveskedik a barátainak, ismerőseinek. Egyedül lakik nádfedeles házikójában, mégsem magá­nyos. Napról napra szeretet­tel várja gondozónőit, akár Schön Antalné, akár Sinko- vitz Mihályné dolgozik kö­rülötte Legárt Ilona mozgásában erősen korlátozott, bottal jár. A Szirén Szövetkezet nyugdíjasa, rendszeresen el­járnak hozzá a Dobó Katica Szocialista Brigád tagjai. 1977-től szociális gondozott, havi 200 forintért ebédet is hordanak neki. — Te, Ilonkám, vidd már el a szemüvegem, igazítsák meg a szárát — nyújtja La­pis Ilonának a pápaszemet. — Add föl, légy szíves a lakbéremet és olvasd el, jó-e így ez a levél. A néninek nincs hozzátar­tozója, ezért is kérte a házi gondozást. Bérlakásban él, egy régi házban. Szépen be­rendezett, tiszta, kellemes az otthona. — Még ilyen jó sorom nem volt, hogy így kiszolgálja­nak — mondja. — Persze, a pénzem nem sok, de kijövök belőle. A gondozónőm, Jo- nurik Pálné bevásárol, gon­doskodik a téli tüzelőmről, segít a takarításban, mosás­ban. A szövetkezetben 13 évig babakészítő voltam, az­óta nemigen kedvelem a ba­bákat. Itthon nem folytatom a mesterségem. Eltelik az idő, beszélgetünk az ismerő­sökkel, tévét nézek, rádió­zom. Szeretem a régi jó fil­meket, mint amilyen ez a Tolnay Klári-sorozat! Tovább megyünk a gondo­zónők útján. Zahorecz Jani bácsi kis házuk előtt reggel óta ülve várja a feleségét. Mentővel hozzák haza majd a csabai kórházból, ahol a gyomorpanaszát vizsgálták. Addig az öreg nemigen moz­dul, amíg nem jön az autó az asszonnyal. „Járt már itt is a gondozónő — mondja —, felmosott, kitakarított, ebé­det hoz. Nélküle nem tu­dom, hogy boldogulnánk . . Bede Zsóka Orvosmeteorológiai tájékoztató A meteorológiai előrejelzés szerint augusztus 16-ig változat­lanul nyári idő várható, bár a gomolyfelhőzet időnként erősen megnövekszik. Eleinte még többfelé, később már csak el­szórtan lehetnek záporok, zi­vatarok, amikor a szél is meg­erősödik. A legmagasabb nappali hő­mérséklet általában 25—30 fok között alakul, a legalacsonyabb éjszakai 15 fok körül várható. A jövő hét közepéig tehát kü­lönösen erős vagy gyors időjá- rásváltozásra nem kell számíta­ni. Az augusztus elejének, köze­pének megfelelő időben általá­ban zavartalan lesz közérzetünk. Az orvosmeteorológus ajánlata: akinek módja van rá, használ­ja ki a nyugalmas időszakot, tartózkodjon sokat a szabadban, ezenkívül fogyasszon sok gyü­mölcsöt és zöldfélét. Ügyelni kell azonban magunk­ra, amikor fülledt az idő, nö­vekszik a levegő nedvességtar­talma, záporok, zivatarok ala­kulnak ki. Ilyenkor ugyanis csökken az összpont isítóképes- ség, gyengül a figye em, gyor­sabban fáradunk. Szakboltok állattenyésztőknek, állatorvosoknak Több kereskedelmi vállalat is foglalkozik állattenyésztési és állatorvosi műszerek, felszerelé­sek és eszközök árusításával, ezekhez azonban mégis eléggé nehezen lehet jelenleg hozzájut­ni. Most az Állattenyésztő Kö­zös Vállalat átvette a forgalma­zási jogot a korábban ezzel fog­lalkozó vállalatoktól, az OM- KER-től, a Hort Cooptól stb. Az árusítást és általában a ke­reskedelmi munkát a vállalat egységes evek alapján szervezi meg. Üzlethálózatot alakít ki; ennek első egységét Budapesten, a XIV. kerületi Ond vezér úton már meg is nyitották. Az állattenyésztők és az ál­latorvosok kétezer féle terméket használnak rendszeresen, ebből több mint ezret árusítanak majd a boltokban. Ezek a leg­fontosabb cikkek. amelyekre nap mint nap szükség van az állattelepeken és a kistermelői portákon. A közös vállalat 70 hazai gyártóval vette fel a kap­csolatot, ezektől szerzi be a különféle cikkeket. Külföldi eredetű termékeket, készüléke­ket is árusítanak, 11 ország szakiparának kínálata található majd az üzletekben. Nyári szabadság — sokak bosszúságára A szabadság, a nyaralás öröm — gondolhatnánk, ám van olyan formája, amely bosszúságot okoz sok ember­nek. Budapesten már tavaly is tapasztalható volt, idén már vidéken is akad rá példa, hogy a népszerű fagy­laltüzletekre a kánikula kellős közepén egyszerűen kiír­ják: szabadságolás miatt egy hónapig zárva. Azon túl, hogy mennyire fittyet hánynak ezzel minden kereskedői morálnak, az is elgondolkoztató, hogy mennyit kereshet egy fagyialtos, ha éppen a legnagyobb forgalom idején kihagy, mondjuk hat vagy négy hetet? Az már szinte vicclapba való, ahogyan az üzletek gyak­ran hónapokra szóló bezárását jelzik a kirakatba helye­zett „magyarázó” táblákkal: „Elmentem”. „Betegség mi­att augusztus 20-ig zárva”. (És ha addig nem gyógyul meg?) „Áruátvétel”, „Postára mentem”. „Elnézést, majd jövök”. „Halaszthatatlan műszaki hiba miatt zárva”. (Több héten át mi lehet olyan halaszthatatlan?) Még az a legbecsületesebb, aki kiírja: „Iparomat szüneteltetem”, ,.Nyári szabadságra mentem”. A szezonszakmáknál szabályozni kellene a szabadság kivételének időpontját. Az üzemekben, hivatalokban dol­gozók sem veszik ki az összes szabadságukat a legerő­sebb szezonban. Nem is szólva a mezőgazdaságról, ahol mégsem lehet kitenni a táblát: „Az aratás, szabadsá­golás miatt szünetel”. Az útjavítások, a befedetlen árkok, a főútvonalakon a nyári csúcsforgalom kellős közepén megkezdett, aztán ki tudja miért abbahagyott javítások, burkolatbontások, a felesleges elterelések, mind-mind ide sorolhatók, a felelőtlenség példái. Nem különösebben törik magukat a MÁV-nál sem, már ami a nyári csúcsforgalomban összegyűlt szemét el­takarítását illeti. A nyári turistaszezon kiemelt és való­ban jó keresetet nyújtó menőszakmái ma már szintén a kényelmesebbek közé tartoznak. Legalábbis nálunk. Mert ugye a Balaton partján ma már alig találni lángossütőt, pecsenye-, hurkasütőket. A zárórák a legszolidabb vikto­riánus időhöz hasonlítható mértéktartással úgy alakultak a Balaton környékén, és sok más idegenforgalmi köz­pontban, hogy szinte semmibe veszik a vendégek igénye­it. Kevés bolt, rövid nyitva tartás, a szombat-vasárnap mellett újabban már a hétfő is kereskedelmi pihenőnap számos helyen. Most szezon van, de Budapesten és több nagyvárosban a bérbe adott vendéglők, cukrászdák im­már visszafordíthatatlanul ráálltak a vasárnapi szünna­pokra, sőt többen már szombaton sem nyitnak ki. Mind­ehhez az iparcikk- és ruházati kereskedelem is besegít, mivel a vásárlásra igen alkalmas munkaszüneti napon általában csak a Skála és Centrum áruházai várják nyi­tott kapukkal a vevőket. Nem mondhatjuk, hogy elkényeztetnek bennünket. Vasvári F. Óriás pb-tároló Szegeden A szegedi szénhidrogén medencében csaknem 700 millió forintos beruházással harmincezer köbméteres óri­ástartály épült az ország egyenletes pb-gáz ellátásá­nak megteremtésére, az időn­ként jelentkező feleslegek tartalékolására. A tartály próbaüzemelését, folyékony gázzal való feltöltését meg­kezdték az NSZK-ból érke­zett szakemberek közremű­ködésével, a bonyolult tech­nológiai berendezések zömét ugyanis NSZK-beli cég szál­lította. A 40 méter átmérő­jű, 27 méter magas tartály alapjába 5 ezer köbméter be­tont, s 4 ezer 800 mázsa acélt építettek be. A nagytömegű gázt mínusz 40 Celsius fok körüli hőmérsékleten tárolják A hűtést szolgáló, freongázas, elektromos berendezést, va­lamint magát a töltést és ürítést, az egész tárolórend­szert komputer irányítja, az üzemeléshez így csupán négy ember keli. A tartályba most óránként 60 köbméter folyékony pro- pán-butánt bocsátanak. Fel­töltése után a tároló jelentő­sen hozzájárul a lakogság té­li-nyári folyamatos, zökkenő- mentes pb-gáz ellátásához. KirándulAkocsik Egylovas kirándulókocsik gyártását kezdte meg a Pécsi Állami Gazdaság. A gumike­rekű járművel akár 50 kilo­méteres óránkénti sebesség­gel is lehet közlekedni. A hosszanti és keresztirányú rugózásnak köszönhetően igen kényelmes vele az uta­zás. Egyes külföldi országok­ban nagy divatja támadt az ilyen típusú kocsiknak, még versenyeket is rendeznek, egyébként városi célokra és kirándulásokra használják leginkább. Olcsóbb mint az autó. Egy vagy kél személy ülhet rajta, s hátul csomag­vagy kutyatartót is kialakí­tottak. Mozgékony, könnyű jármű — alig több mint két­száz kiló a súlya — így bár­milyen terepen képes közle­kedni. A pécsi gazdaság el­sődlegesen a saját területén szervezett idegenforgalomban hasznosítja az ügyes kis sze­mélykocsit, de felkészült a sorozatgyártásra is. A közelmúltban nyílt meg ideális környezetben, a vár szom­szédságában a második gyulai magánkemping. Egyszerre 20 —25 sátor, illetve gépkocsi elhelyezésére van itt lehetőség Fotó: Béla Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents