Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-11 / 188. szám
1984. augusztus 11., s zom bat IgNiUMM A megye fontosabb gazdasági jelzőszámai 1984. I. FÉLÉV (az előző év azonos időszakának százalékában) ÁLLAMI ÉS SZÖVETKEZETI IPAR EGYÜTT A termelés volumene: Nehézipar Ezen belül: gépipar építőanyag-ipar Könnyűipar Egyéb ipar Élelmiszeripar Ipar összesen Ezen belül: állami ipar szövetkezeti ipar A foglalkoztatottak száma Az egy foglalkoztatottra jutó termelés A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR Az építési-szerelési tevékenység termelésének volumene A foglalkoztatottak száma A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére MEZŐGAZDASÁG A fontosabb vágóállatok és értékesített mennyisége: vágómarha vágósertés tonna alapján vágóbaromfi, tehéntej, liter alapján tyúktojás, darab alapján A foglalkoztatottak száma: az állami gazdaságokban, kombinátokban az mgtsz-ek közös gazdaságaiban állati eredetű termékek A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére: az állami gazdaságokban, kombinátokban az mgtsz-ek közös gazdaságaiban BELKERESKEDELEM A kiskereskedelmi forgalom (folyó árakon) Ezen belül: bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek vendéglátás ruházati cikkek vegyesiparcikkek A foglalkoztatottak száma A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére 108,1 104.3 107.7 102,0 109.0 109.3 106.8 106.1 109,5 100,9 105.8 106.9 84,3 98,0 102,5 88,2 119,8 105,7 99.5 97.6 98,6 98,3 104.6 105,9 107,9 108,7 107,9 104.3 108,2 96,9 105.4 1984 első félévében az ipar termelése (kisvállalatok, kisszövetkezetek és egyéb kisszervezetek nélkül) 6,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelés mind az egyes főágazatokban, mind szektorálisan emelkedett. Az átlagosnál dinamikusabban nőtt a termelés a nehéziparban (azon belül az építőanyag-iparban is) az „egyéb” iparban és az élelmiszeriparban. A szövetkezeti ipar termelése gyorsabban nőtt, mint az állami iparé. Az ipari termékek értékesítése a belföldi felhasználók számára mérsékeltebben, exportcélra erőteljesebben emelkedett. Az állami iparban a félév folyamán átlagosan 37 340 főt, a szövetkezeti iparban 15 360 főt foglalkoztattak: az állami iparban kismértékben nőtt, a szövetkezetiben minimálisan csökkent a létszám az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az ipar termelésnövekedésének csaknem 90 százalékát az egy foglalkoztatottra jutó termelés (a termelékenység) emelkedésével biztosították. A megyei székhelyű kivitelező építőipar termelésének volumene — az éves szinten tervezett csökkentésnek megfelelően — kevesebb az egy évvel korábbinál. A félév folyamán átlagosan 4570 főt foglalkoztattak, 2 százalékkal kevesebbet, mint az előző év első felében. A félév alatt a megyében 800 új lakást vettek használatba a lakók, 13 százalékkal többet mint tavaly ilyenkor. A lakások 80 százalékát magánerőből építették. Az összes lakás 48 százalékát a községekben vették használatba, a többit a városokban. Ugyancsak a félév folyamán 210 lakást — különböző okok miatt — megszüntettek, ezek száma ugyanannyi volt, mint tavaly ilyenkor. A 210 lakás 63 százalékát a községekben szüntették meg. A mezőgazdasági termékek közül a fontosabb vágóállatok és az állati eredetű termékek (vágósertés, vágómarha vágóbaromfi, tehéntej, tyúktojás) együttes értékesítése — összehasonlítható árakon számítva — 11,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A felvásárolt mennyiség vágósertésből 19,8, vágóbaromfiból 5,7 százalékkal nőtt, a többié ki- sebb-nagyobb mértékben csökkent. A kiskereskedelmi forgalom folyóáron 7,9 százalékkal emelkedett, összehasonlítható áron számítva 0,6 százalékkal csökkent. Az árueladás összehasonlítható árakon csak a vegyesiparcikkekből nőtt (0,7 százalékkal), az élelmiszerek és élvezeti cikkek bolti eladása 0,6, a vendéglátás forgalma 2,4, a ruházati forgalom 4,9 százalékkal csökkent. A félév folyamán az idényáras cikkek (főleg a zöldségfélék, gyümölcsfélék) átlagárai, a szabadpiaci felhozatal és a bolti kínálat mennyiségi változásaival — az érési idő eltolódásával — összefüggésben kb. 20—25 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A félév folyamán a megyében 2 milliárd 21 millió forintot fordítottak a szocialista szervek beruházásaira, folyó áron 11 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A beruházások pénzügyi teljesítése a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban, valamint a kereskedelemben nem érte el, a többi népgazdasági ágban meghaladta a tavaly ilyenkorit. A félév folyamán a megyében 1,4 milliárd forint értékű üzembe" helyezésre került sor, ennek 38 százalékát az iparban, 36 százalékát a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban történt beruházási üzembe helyezések értéke tette ki. Békéscsaba, 1984. aug. 9. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Békés megyei Igazgatósága — Ha rajtam múlna: azoknak a magánépítőknek, akik felépítik otthonaikat, a lakhatási engedély mellé Kossuth-díjat is adnék — mondta a minap egyik ismerősöm. — Amennyit a különféle anyagok után szaladgálnak, vesződnek velük, az egyszerűen nem emberi — folytatta. Való igaz: a magánépítkezők nincsenek könnyű helyzetben. Hiába van tető alatt hajlékuk, a befejező, az épületgépészeti munkák elodázzák az új otthon birtokba vételét. Rengeteg gondjuk van a különféle szerelvényekkel. Pontosabban a hiányzó szerelvényekkel. s azok kötőelemeivel. Megyénkben — több más áruféleséghez hasonlóan — Békéscsabára összpontosul az anyagbeszerzés zöme. Az elmúlt két-három évben a kiskereskedelmi egységek szakosodtak. Míg korábban egy helyen lehetett beszerezni a szükséges szerelvényeket, ma négy-öt helyen kapják a „sajnos, hónapok óta nincs” — elutasítást. o A megyeszékhelyen, a Bartók Béla úton a vas-edény bolt lerakata várja a vásárlókat. Rengeteg az áru az udvaron és a raktárakban. Csak éppen mindig a keresett cikkek hiányoznak itt is. A bolt vezetője, Okos András sincs irigylésre méltó helyzetben. — A lehetőségekhez képest meglehetősen alacsony a forgalmunk, főként az áruhiány miatt gyakran üres kézzel távoznak vevőink. Az igen keresett cikkek sorába tartozik a fürdőszobák teljes berendezése, a radiátorok, a gázkazánok. A krónikus hiánycikkek sorában tartjuk számon az alumínium és a lap-, valamint az acéllemez radiátort. Igaz, van helyettük jugoszláv öntvényradiátor, a hasonló hazai árának viszont kétszereséért, az acéllemez radiátor pedig majdnem a négyszerese. S mivel nem lehet kapni radiátorokat, így nagyon sokan a kazánokról is lemondanak — hallom, miközben együtt indulunk a raktárba. Csőbilincsek, radiátorkonzolok tornyosulnak, csap éppen az nincs, amit rátegyenek. A zárt tárolóban fürdőkádak díszlenek, hét színben és háromféle méretben. Az utóbbi esztendőkben menő színnek számított a négerbarna, a bahama, az idén a mohazöld a kelendő. Van kádunk, csak éppen a porcelándolgokat — W. C.- csésze, mosdó, mosdóláb. szappan- és papírtartó — nem tudjuk hozzá adni. Pedig alig hetven kilométerre. Hódmezővásárhelyen gyártják ezeket. — Gázkazán van? — szakítja félbe beszélgetésünket Szilágyi Sándor, békési fiatalember. — A barátomnak kellene, én már végeztem a fűtésszereléssel — folytatja. — Szerencsés ... — vetem közbe. — Ahogy vesszük ... Hétnyolc hónapig szedegettem össze a szerelvényeket. Kazánt és radiátort Mezőbe- rényben vettem, a kazán szerelvényeit Budapesten kaptam meg, a patentíveket, szelepeket szinte egyenként, Püspökladányban, Debrecenben, Kecskeméten, Vésztőn és Szegeden szedegettem össze. Sokba kerül a lakás központi fűtése, úgy 60—70 ezer forintra rúg. Az OTP a lakások fűtéskorszerűsítéséhez kedvezményezett, 3 százalékos, hosszú lejáratú kölcsönt ad. Csak éppen a pénzzel nem tud mit kezdeni az ember, mert nincs megfelelő árukínálat — nyújtja búcsúzásként jobbját. — A villany- és gázbojlerek is a hiánycikkek listáján szerepelnek — folytatja Okos András. Az irodában a falon függ a tábla, rajta a felirat: „Etázs kazánokra és komplett fürdőszobai berendezésekre megrendelést felveszünk.” — Ki kell raknunk, előírás. Kicsit visszás a helyzet, mert megrendelést csak akkor veszünk fel, ha a kezünkben van a visszaigazolás. Színkártyáink is vannak. egyelőre dísznek. , o A Tanácsköztársaság úti bolt forgalmazza a finomszerelvényeket és a csőkapcsoló idomokat. — Sajnos, semmiféle csőidomot nem tudunk adni — mondja szinte restelkedve a fiatal eladó. — Vízvezeték-szerelési dolgokból most már hetek óta semmink nincs — mondja Halasi Ernő boltvezető. — A közös üzemeltetésű kazánboltunkban is nagy a kereslet az ÉTI gáz- és a gázégőfejjel ellátható Simplex kazánok iránt. A hagyományos kazánokból viszont túlkínálatunk van. Hogy mit teszünk a hiány enyhítésére? Jómagam a múlt héten bejártam a fél országot, Miskolcról, Balassagyarmatról és Tatáról vettünk összesen 600 darab fél-, háromnegyed- és colos, importból származó golyóscsapot, aminek darabja 100 forinttal több, mint a hazai. Tudom, hogy drága, azt is, hogy az építkezők meggondolják, hová költsék forintjaikat. Ezt tudtuk beszerezni — hallom, majd megtoldja: — 29 éve dolgozom a kereskedelemben, de ilyen krónikus hiány az épületgépészeti ellátásban még nem volt... Se a magánépítőknek, se a közületeknek semmi biztatót nem tudunk mondani. — Miben látja a nagy arányú áruhiányt? — Szerintem a háttéripar nem készült fel, ugyanakkor ugrásszerűen változtak az igények, főként a gázprogram révén. Nem is tudjuk, hogy mi lesz, ha még az idén Békéscsabán a tervezett tucatnyi utcába bevezetik a gázt?! . Ha a vásárlók nem kapják meg a szerelvényeket, megint csak nálunk szentségeinek, mintha mi tehetnénk róla ... A FERROGLOBUS több tízezer négyzetméteres lera- katán garmadában sorakoznak a különféle cső- és kohászati áruk. — Minden kint van a vevő előtt, nem tudjuk eldugni, s ez a jó: senki se esik kísértésbe — dörzsöli össze hüvelykés mutatóujját Tóth Ferenc lerakatvezető, jelezve az esetleges csúszópénzt. A lerakat éves forgalmának 20 százaléka, vagyis mintegy 60 millió forint származik a lakossági vásárlásokból. Legkelendőbbek a csövek, így a hegesztett fekete, a gáz és a horganyzott. A kis átmérőjű csövekből negyedévente 15—20 ezer métert értékesítenek. — Rengeteg, mégis kevés. Már megkaptuk a harmadik negyedévi szállítmányunkat, mintegy 17 ezer métert, ám alig tartott egy hétig. Az utóbbi két évben 20—30 százalékkal nőtt a lakossági forgalmunk. — Mi a csőhiány oka? — Szerintem, főként a fél-, a háromnegyed- és az egy- colos méretekben nincs megfelelő hazai gyártó, az import pedig bizonytalan, noha az értékesítésre kerülő cső- mennyiség fele külföldről származik. Aztán említhetném a kohászat rugalmatlanságát, az iparág lekötetlen kapacitása ellenére sem tud alkalmazkodni a piaci igényekhez. S nem utolsósorban a felfokozott lakásépítési ütemmel nem tartott lépést a háttéripar fejlesztése. o Ügy hírlik: a Vidia Kereskedelmi Vállalat békéscsabai lerakatánál jobb az ellátás. — Ez tévedés — pontosít Lestyán Mihály, a Vídia Áruház helyettes vezetője. — Mi is lebontás alapján kapjuk az árut. Hiánycikkek nálunk is éppúgy vannak, mint más boltokhan, hogy csak a fűtőtesteket.# gázkészülékeket említsem. Igaz, van előjegyzésünk, miszerint 30 százalék előleg befizetésével felvesszük a megrendelést. Fürdőszoba-berendezéseket fehér- és világoskéken kívül szinte lehetetlen beszereznünk. A különféle csövekből is időszakosan van. Szerintem nem előjegyezni kellene, hanem gyártani, elfogadható áron — s máris néhány ösz- szehasonlító árat hallok. A GELKA megkezdte a Koraitípusú radiátor gyártását, melyből egy tag 470 forint, a RADAL-nak ez pontosan a háromszorosa. A Budapesti Fémipari Szövetkezet RADI- LUX néven kezdett radiátort gyártani, ez is lényegesen drágább a már említettnél. — Helyettesítő anyagok, szerelvények nincsenek? — Vízvezetékből és szerelvényekből vannak. Sajnos még nem terjedtek el, ezek a műanyag vezetékek nem csak olcsóbbak, hanem falban, földben tartósabbak, menet vágható rájuk, s ráadásul minden méretben, idomaival együtt tudjuk adni. — A meglévő gondókat nagyon is érezzük — fogad Bárány Károly, a Vídia területi igazgatója. — Sok lakás éppen e szerelvények, berendezések hiánya miatt áll félkészen. Az igényeknek csak töredékével rendelkezünk, a gyártókkal a kapcsolatot csak közvetve tartjuk. Ma ott tartunk, hogy nem a rendelés szerinti keretet, hanem a gyár által rendelkezésünkre bocsátott mennyiséget igyekszünk szétosztani. Sajnos ez kevés. Porcelánáruból például egész vállalatunk annyit kap, mint amennyit egy-egy bolt forgalmazni tudna. Nem azért hiánycikk valami, mert elfelejtettük időben megrendelni, hanem azért, s ez a magánvéleményem, mert a háttéripar nem készült fel a nagyarányú lakásépítésre, a még nagyobb fokú felújításokra, illetve korszerűsítésekre. Ráadásul mindezt tetézi egy nagymérvű szervezetlenség is. Nincsenek könnyű helyzetben a magánépítkezők. A megváltozott, és egyre növekvő mennyiségi, valamint minőségi igényekkel — az élet ezt bizonyítja — a háttéripar nem tudott, nem tud lépést tartani. Hiába van pénzük az embereknek, hiába ad kedvezményes hitelt az OTP, szerelvényt, berendezést mégsem vehetnek. Így aztán becsapva érzik magukat. Jogosan. Szekeres András Patentívekből van bőven, igaz nem a kis lakásokhoz Fotó: Kovács Erzsébet Csövek, kötőelemek, szerelvények, radiátorok Befíítöttek az építkezőknek
