Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-07 / 184. szám
NÉPÚJSÁG 1984. augusztus 7., kedd Szegedi Szabadtéri Játékok Kétszer megtalált nyelvemlék A Hunyadi Lászlóval kezdtek az idén, újra műsorra tűzve a tavalyi évad egyik nagy sikerét, utána következett az István, a király elsöprő tapsorkánja, és most, augusztus 3-án Charles Francois Gounod operája, a Faust. A Szinetár Miklós rendezte bemutatóról azt hiszem, a legegyszerűbb úgy fogalmazni, hogy (hibáival, gátló körülményeivel együtt) frenetikus élmény; a játék, a dráma, a dal, a kórus, a tánc Gounod operaszínpadán, a kéttornyú Dóm előtt az Ember nagyságáról és kicsinységéről vall. A harmincas évek óta mondják, hogy a szegedi Dóm tér, mint szinhely, mint játszási lehetőség, párját ritkítóan varázslatos, egyedi. így nyilatkozott fél évszázada a híres olasz mester. Mascagni: „Akusztikája és helyzete oly pompás, hogy Szeged egész jövőjét innen fogja nyerni”. Leírta Balázs Béla a (most lehetne százéves) költő, drámaíró, filmtudós: „Hellasz óta ilyen kulturális ünnepet nem látott a világ!” Lehet, hogy túlzók e lelkesült szavak? Hiszen már a hatvanas években hangerősítőkkel javították a „pompás tér” akusztikáján, és ma már ez a javítás sem megfelelő; és Hellasz óta más, jelentősebb kulturális ünnepeket is látott a világ; de, hogy ez a mostani Faust kiemelkedő, az kétségtelen. Csoda-e, hogy ami ötven éve „pompás” lehetett, mára már nem az? Hogy a világ „így megyen" tovább, mert újra,- többre tör, miként újra és többre tör a „fausti ember” Gounod operájában is, pedig abban „csak” a szerelem, az ifjúság visszaszerzésének vágya űzi az agg tudóst, szerződésre lépni Mefistóval, mert nem ismer nyugalmat, amíg (Szerb Antal gyönyörű szavaival), „a távolok intenek”. És intenek a távolok, intenek a végtelenek végtelenben elvesző határai, int a vágy, hogy az Ember életének ne szolgája, hanem ura és parancsolója legyen. De lehet-e ura és parancsolója mindenekben ? Lehet-e olyan áron, ahogyan Faust megkísérti a „távolokat”, hogy aztán a lelke a Gonoszé legyen, és kitöltse életét a rossz uralma? Lehet-e? Gounod feleli: nem lehet. És Nyolcvanöt népművészet, népi mesterségek iránt érdeklődő francia érkezett vasárnap Szombathelyre. A megyei művelődési és ifjúsági központ részükre szervezett folklórtáborának lakói lesznek. MegismerkedFaust bukása elkerülhetetlen: megismerve a jóság és a tisztaság felemelő igézetét, be kell látnia, hogy veszített. Az érzelmek tisztaságát meg nem őrizheti, mert Margit szerelmét Mefisto nélkül sohasem nyerhette volna el. így bomlik ezerszínű szirmokba ez a Faust-előadás, ott a szegedi Dóm téren, a Játékok óriás-színpadán. És így rendeződnek sorokba bennünk az élet örök kérdései, az ifjúság, a szerelem igézete, és az ember örök (talán elérhetetlen?) áhítozó - sa a tisztaság, a jóság után. A rendező, Szinetár Miklós azt nyilatkozta a Fesztivál Magazinban, hogy véleménye és elképzelése szerint „az egész darab a mennyország és a pokol küzdelme Faustért, Margitért”. S, hogy még erőteljesebben jelezze az opera (úgymond) kortalansá- gát: szereplőit „a megírás korának jelmezeibe” öltözteti, Mefistó (például) nem más, mint egy elegáns úr a múlt század derekának Franciaországából. Abból a korból, amikor az arany, a pénz, a minden áron való gazdagodásra csábít, amikor gonosz hatalmak az Embert önmaga ellen akarják fornek a magyar néptáncokkal és népzenével, népdalokat tanulnak. Előadásokat hallgatnak a népi hagyományok magyarországi gyűjtéséről és ápolásáról. Népművészek vezetésével elsajátítják a különböző népi mesterségek — a kovácsolás, a fafaragás, a dítani. De csak abban a korban? És ha az Ember akaratán, szívén múlik: tehetik-e? Tehetik?! A fentebb már jelzett „frenetikus” élmény (nyilván) a helyszín látványos kihasználásából is ered (kitűnő a színpadkép!), elsősorban azonban a következetesen végigvitt rendezői koncepció, a magas színvonalú zenei bemutatás, és a kiváló énekesek szerepeltetése okán jöhet létre. Az opera, hogy remekmű, vitán felül áll. Nem észrevenni azonban, hogy miféle előadásteremtő légkört hozott ide a rendező és teljes vezérkara, a kitűnő karmester, Oberfrank Gézától a díszlettervező Forray Gábor, a jelmeztervező Márk Tivadar, a koreográfus Pethö László, és a karigazgató Molnár Lászlóig, ennek a Dóm téri estnek igazi értékeit kerülné meg, ahol egy lényegretörő, egyakaratú művészi munka hozta meg gyümölcsét, az előadást, melynek nagy pillanatai (hogy itt most csak a legnagyobbat, Margit megdicsőülését említsük) rendezői remeklések. Az énekesek felsorolásának rendje ugyan nem minősít, mégis Zempléni Máriával kell kezdenem: Margitja a naiv báj, a tiszta szerelem, és a tragédiába hulló szenvedély fehéren ragyogó lélek- ötvözete; Kelen Péter Faustja is Ember elsősorban, szenvedélyes, és sorsa elkerülhetetlenségére hamar rádöbbenő. Énekesi teljesítkosár- és szalmafonás, a fazekasság, a fonás, szövés és hímzés — alapismereteit. Táncház és számos egyéb szórakoztató műsor, kirándulás, Vas megye nevezetességeinek, népi műemlékeinek megtekintése szerepel a programban. ményük egyformán magas színvonalú, drámai erejű. Mint ahogyan az est áradóan nagy sikere, Németh József Valentinje is az. Különös, de ezúttal Gregor József halványabb Mefistót adott, a kérdés csupán az, hogy miért? Miért nem volt képes úgy bekapcsolódni az előadás áramköreibe, ahogyan a többiek? Márta szerepét Mészöly Katalin, Siebelt Bajtay Horváth Ágota, Brandnert Szakály Péter énekelte-játszotta. A látványosság bizarr csúcsa volt a Walpurgis-éj, három kitűnő szólótáncossal: Szőnyi Nórával, Szakály Györggyel és Volf Katalinnal. Befejezésül: és a hibák? Ezek is az előadás sodrában lelhetők fel, nem lényegiek, de bosszantóak. Például a szinte megfékezhetetlen (?!) zaj a nézőtéren kívül a leglíraibb jelenetek közben; a színpad beláthatóbb, pokolfelőli oldalán a rossz takarásban járkáló (olykor rek- lámszatyros!) akárkik, vagy műszakiak (?); a hatalmas létszámú statisztéria több tagjának magánszámai, tehát fegyelmezetlensége. Valóban nem kiáltóak, de közülük egy is elég ahhoz, hogy kizökkentse a mégoly áhita- tosan figyelő nézőt is, aki nem azért jött, hogy ilyen, művészetellenes apróságokon bosszankodjon, hanem, mert tudta, hogy Gounod Faustját látnia kell Szegeden, 1984 nyarán. Közigazgatási nyári egyetem Vasárnap Veszprémben Papp Lajos államtitkár, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnöke megnyitotta az ország első közigazgatási nyári egyetemét. A főként szociálpolitikai kérdésekre koncentráló, egy hétig tartó nyári egyetem már indulásakor külföldi érdeklődést is keltett. Első hallgatói között külföldről érkezett szakemberek is vannak. Königsberg! Töredék Nemzeti értékeink sorsa nem szűkölködik regénybe, sőt gyakran rémregényekbe illő fejezetekben, ahogy maga nemzeti történelmünk sem. Tatár, török dúlta kolostorainknak, templomainknak nemcsak arany és ezüst kincsei, ötvösremekei szóródtak annyiszor szanaszéj- jel, hanem a nyelv fölbe- csülhetetlen kincseit őrző kéziratos könyvek, a kódexek is. Bécsi-kódex, Münchenikódex, Königsbergi Töredék, Dubnici Krónika, Nikolsbur- gi Rovásábécé — az elnevezések is jól mutatják nyelvemlékeink szétszóródását, vándorlását. Nemrég a régi Dalmácia (ma: Jugoszlávia) egyik kolostorában, Sibenik- ben bukkant föl a XIV. századi becses nyelvemlékünk, egy magyar nyelvi könyörgés. Gyakran kétszer is föl kellett fedeznünk egy-egy nyelvemléket. Ilyen a Königsbergi Töredék is, a Halotti Beszéd (Latiatuc fe- leym ...) után korban a második szövegemlékünk, amelynek örvendetes újra- fölfedezéséről a napokban vehettünk hírt. Maga az első fölfedezés sem ment egészen simán. Nem is az eredeti kódexben fedezték föl a becses nyelvemléket, hanem egy latin nyelvű kódex kötésében: a XIV. századi könyvkötő szabdalta szét a számára érthetetlen, idegen szövegű lapokat, egyetlen oldalt hagyva meg csak ún. „védőle- vél”-ül a bekötött kódex elején. A szétszabdalt XIII. századi magyarországi eredetű kódexről azt tudjuk, hogy 1393-ban már Boroszlóban — a mai Wroclaw ban — volt. (A magyar nyelvemlék többi részét, a hiányos szövegű pergamencsíkokat, a Königsbergi Töredék szalagjait — a bőrkötés alól később áztatták ki.) Az első fölfedezés jó százhúsz éve, 1863-ban történt, ekkor tűnt föl a latin kódexet tanulmányozó H. Franz Hipler königsbergi káplánnak a fura idegen nyelvű szöveg a kötet védőlapján, s fölhívta rá a könyvtár igazgatójának, Julius Za- chernek figyelmét, aki nem tudván megfejteni, milyen nyelven lehet írva a furcsa kilenc sor, lemásolta s elküldte barátjának, August Friedrich Pottnak, a hallei egyetem nyelvész-professzorának. Az általános nyelvészet tanára már észrevette, hogy itt a finnugor nyelvcsaládhoz tartozó nyelvről lehet csak szó, s megküldte Altemburgba, Johann Gabe- lentznak, a híres urál-altaji nyelvésznek, aki fölismerte a kilencsoros szöveg magyar eredetét, s meg is küldte a német fordítással együtt Pottnak. De nem csak neki: mivel 1858-ban a Magyar Tudós Társaság — az Akadémia — külső tagjául választotta, hálából Akadémiánk titkárának, Toldy Ferencnek is elküldte, s ő mindjárt 1863-ban ismertette is azt „Ó-magyar nyelvemlék a XIII. századból, s a magyar nyelv fejlődési korszakai” címmel. Ugyancsak ő indítványozta, hogy az akkor fölfedezett fontos nyelvemlék a Königsbergi Töredék nevet kapja. A tudósok később a XIV. század derekára tették a nyelvemlék eredetét, az idő azonban az első ismertetőt igazolta: a Szűz Máriát magasztaló versszerű részlet (föltehetőleg egy nagyobb Mária-legenda része) az 1200- as évek első évtizedeiben keletkezhetett, megelőzve a XIII. század végére tehető Ó-magyar Mária siralom szövegét, amely nemrég tért haza a leuveni (löweni) egyetemi könyvtárból, Belgiumból, ahová német jóvátételként került az I. világháborúban elpusztított könyvtár anyagának pótlásakor. (A jóvátételi bizottság egy müncheni antikváriumtól szerezte meg, aki Toscanában vásárolta a magyar verset őrző kódexet.) S itt kapcsolódik valamelyest a két nyelvemlék története: a Köningsbergi Töredék a II. világháború viharában tűnt el, s bukkant föl utóbb, hogy most talán visszatérhessen maga is legillőbb helyére. A Magyar Irodalmi Lexikon 1963-ban még azt írta, hogy „A nyelvemléket a ka- linyingrádi egyetemi könyvtár őrzi”. (Kalinyingrád lett az egykori Königsberg neve, mikor a Szovjetunióhoz került.) Kiderült azonban, hogy ez megalapozatlan föltevés volt: a frontok közeledvén ugyanis a németek igyekeztek menteni a königsbergi könyvtár értékeit: egy részüket tengeren át, hajón elszállították, a többit vidéki kolostorokban, udvarházakban rejtették el, s a hat rejtekhely közül három Lengyelországhoz került a békekötéskor. Az elmúlt év decemberében közölte a Varsói Központi Régi Levéltár igazgatója a magyar kutatókkal, hogy a becses magyar nyelvemléket megtalálták Torun városában, a Kopernikusz Egyetem Könyvtárában! A négy magyar nyelvű szalag azonban, amelyeket a háború előtt' üveglapok közé zárva őriztek, egyelőre lappang. Reméljük, hogy hamarosan a szalagok is hazakerülnek. Szilágyi Ferenc Sass Ervin Folklór tábor franciáknak Margit és az ifjú Faust első találkozása Fotó: Nagy László Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: . . nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország . . (ism.) 9.00: A hét zeneműve — Mendelssohn: III. (Skót) szimfónia. (ism.) 9.30: A Magyar Rádió és .Televízió énekkara énekel. 9.42: Találkozás a Hang-villában. (ism.) 10.05: MR 10—14. 10.35: Schubert—Liszt: Wanderer- fantázia. 11.44: Vallomások 1942. XXI/20. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Olimpiai híradó. 13.15: Törvénykönyv. 13.30: A Rádió Dalszínháza — Sancho Panza szigete. 14.31: Gardelli: A vén malom. 14.42: Arcképek a román irodalomból. (ism.) 15.05: Bach: C-dúr szólószvit. 15.26: A Bíborbanszületett. 2. rész. 16.00: Népi zene. 16.29: Zengjen a muzsika! 17.05: Könyvszínpad. Marguerite Yourcenar: Hadrianus emlékezései. 17.35: Filmzene. 17.45: A Szabó család. 19.15: Márkus László a főszerepben: Néró, a legjobb fiú. Hangjáték, (ism.) 19.48: Lemezmúzeum. 20.30: Töltsön egy órát kedvenceivel. 21.30: Az ENSZ leszerelési világkampányáról. 22.25: Tíz perc külpolitika. 22.35: Régi híres énekesek műsorából. 22.50: Malomkő asztal. Riport. 23.00: A dzsessz világa. 0.10: Tárogató muzsika. PETŐFI RADIŐ 8.05: Pitti Katalin operettdalokat énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. (ism.) 8.35: Társalgó. Másfél óra irodalomkedvelőknek. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Ifjúsági könyvespolc. 12.35: Melódiakoktél. 13.25: Látószög. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: Vidám úttörők. Loránd István gyermekkórusaiból. 14.00: A Petőfi Rádió zenés délutánja. 14.35: Tánczene. 15.20: Könyvről-könyvért. 15.30: örökzöld dallamok. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Amikor én még. Rab Zsuzsával beszélget Szabó Éva. 18.35: Beszélni nehéz. 18.47: Barangolás régi hanglemezek között. 19.05: Népdalok kamaraegyüttesre. 19.25: Látószög. Antal Gábor jegyzete. 19.35: Csak fiataloknak. 20.35: Magyar anekdotakincs. XXIV/20. 21.04: Találkozás a stúdióban, (ism.) 23.25: Varázskeringő. Oscar Strauss operettje. III. MŰSOR 9.00: Fúvószene. 9.29: Zenekari muzsika. 10.30: Velem valami. Böndör Pál versei. 10.41: A Kormorán együttes új lemezéről. 11.05: Faust. Részletek Gounod operájából. 12.09: A Weiner kamarazenekar hangversenye. 13.07: Kamaramuzsika. 14.00: Világújság, (ism.) 14.20: Zenekari muzsika. 15.05: Várjátékok ’84. 15.50: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 17.00: Hangverseny barokk zeneszerzők műveiből. Kb. 18.00: Dzsesszf elvételekből: George Shearing együttese játszik. 18.30: Szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsor. 19.05: Német nyelvű nemzetiségi műsor. 19.35: Rossini: A sevillai borbély. Közben: 21.09: ,,Szólítlak hatytyú . . 21.28: Az operaközvetítés folytatása. 22.16: A rockzene alaplemezei. 23.05: Rádiószínház — Alfa. Rádiókompozíció. SZOLNOKISTÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Sammy Davis énekel örökzöld melódiákat. 17.20: Zsibongó, gyermekműsor. Szerkesztő: Cseh Éva. (A tartalomból: A vízi sportok örömeiről szól az ösz- szeállítás.) 17.35: Régi szolnoki prímások felvételeiből. Farkas Bandi és zenekara játszik. 17.45: Üzemi lapszemle. 17.50: Dixieland-muzsika. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Solaris együttes új felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 10.00: Tévétorna, (ism.) 10.05:. Utazás egy mosolyért. VII/4. (ism.) 10.35: Csutak és a szürke ló. Magyar film. (ism.) 11.45: Képújság. 16.40: Hírek. 16.45: Fanfár. Popzene és klasz- szikus zene. VI/3. (ism.) 17.15: A Tenkes kapitánya. XIII/3. Buga Jakab. 17.40: Képújság. 17.45: A Szegedi Körzeti Stúdió műsora. 18.30: Telesport. 19.30: Reklám. 19.40: Tévétorna. 19.45: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Az európai ember. VIII/3. 21.20: Népzene zenekarra. 21.30: A tanú. Magyar film. 23.10: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.30: Képújság. 19.35: Megvalósult álmok. Henry Dunant. NSZK rövidfilm. 20.00: A waterloo-i csata, (ism.) 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Az Észt Állami Férfikar és a Grúz kamarazenekar vendégszereplése. . 22.20: Képújság. BUKAREST 15.05: Augusztus 23. jegyében. 15.25: Szünidei matiné. 15.45: Dalok. 16.15: Történelmi emlékek honában. 16.30: Los Angeles, ’84. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Korunk. 20.55: Munkáskórusok. 21.05: Mesék egy új lakásban. Tévéjáték. 22,20: Tv-híradó. 22.30: Közvetítés Los Angelesből. BELGRAD, I. MŰSOR 11.35: Műsorismertetés. 11.45: Olimpiai krónika. 12.15: Olimpiai szemle. 13.50: NYOJ ’84 — atlétika. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Adás gyermekeknek. 18.45: Franciaország a sanzonok tükrében. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Gyújtópontban — belpolitikai adás. •20.45: Lottósorsolás. 20.55: Játékfilm. 22.30: Tv-napló. 22.55: Olimpiai krónika. II. MŰSOR 19.00: Népszerű-tudományos sorozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Népi muzsika. 20.50: Hőstettek ideje — dokumentumadás. 21.35: Hírek. 21.40: Dzsessz a képernyőn. 22.25: Nyitott könyv. MOZI Békési Bástya, 4-kor: Az Olsen- banda boldogul, 6 és 8-kor; Utószinkron. Békéscsabai Szabadság, de. 10, du. 4 és 6-kor: Balfácán, 8-kor: Párbaj. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Együttélés, fél 8-kor: Nőrablás. Békéscsabai Kert: Balfácán. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Vámpír négy keréken, fél 8-kor: Spagetti-ház. Gyulai Petőfi, 4-kor: Az inkák kincse, 6-kor: Ben Hur I—II. Orosházi Partizán: King-Kong. Gounod: Faust
