Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-28 / 201. szám
1984. augusztus 28., kedd Tájékoztató a munkavédelem irányításáról és ellenőrzéséről Július 1-én a munkavédelem állami irányításának összehangolására és egységes hatósági ellenőrzésére új országos hatáskörű szervezetként megalakult az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség. Az OMF-nél az MTI munkatársának elmondták hogy 1964 óta a munkavédelem központi irányítását, és a hatósági felügyeletét a Szakszervezetek Országos Tanácsa végezte. Ugyanakkor az OKISZ és a megyei tanácsok mezőgazda- sági szakigazgatási szervei is elláttak munkavédelmi ellenőrzési feladatokat. A munkavédelem szakmai irányítását pedig a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek látták és látják el. A munkavédelem hatósági ellenőrzése tehát nem volt egységes, párhuzamosan több szálon futott. A munkavédelmi tevékenység központi állami irányításában szükségessé vált a nagyobb összhang megteremtése. A Minisztertanács ilyen céllal hozta létre az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőséget a munkavédelem állami irányításának összehangolására és egységes hatósági ellenőrzésére. A főfelügyelőség a Minisztertanács közvetlen felügyelete alatt álló, országos hatáskörű szerv. Ugyanakkor a Minisztertanács — munkavédelmi kérdésekben tanácsadó, javas- lattevő és véleményező szervként — az Országos Munkavédelmi Bizottság megalakításáról is intézkedett. Az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség hatásköre kiterjed a munkavédelmi fejlesztési koncepció kidolgozására, a munkavédelmi feladatok ellátásának irányítására és ellenőrzésére, a munkavédelmi jogszabályok tervezetének kidolgozására, és a munkavédelemmel összefüggő egyéb központi tevékenység ellátására. A főfelügyelőség figyelembe veszi az Országos Munkavédelmi Bizottság véleményét, továbbá együttműködik az államigazgatás központi és helyi szerveivel, a szakszervezetekkel, és más társadalmi és érdek- képviseleti szervekkel. A főfelügyelőség közreműködik a munkavédelemmel kapcsolatos szabványosításban, biztonságtechnikai előírások kidolgozásában, a közép- és felsőoktatási intézményekben folyó munkavédelmi oktatás összehangolásában. összehangolja a munkavédelmi kutatást és a minősítő tevékenységet, valamint irányítja a munkavédelmi szakemberképzést. A főfelügyelőség felügyelete alatt működik az Országos Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet és az Országos Munka- védelmi Képző- és Továbbképző Intézet. A főfelügyelőség ellenőrzési feladatát a fővárosi és megyei munkavédelmi felügyelőségek útján látja el. A területi munkavédelmi felügyelőségek közvetlen kapcsolatban állnak valamennyi gazdálkodó szervezettel. Felügyelői látják el a munka- védelem ellenőrzési feladatait. Ugyanakkor valamennyi gazdálkodó szervezet a felügyelőségekhez fordulhat munkavédelmi problémáival, észrevételeivel, ide kell beküldeni július 1. óta az üzemi baleseti jegyzőkönyveket, illetve azonnal jelenteni a súlyos üzemi balesetet. A Sarkad községi Vadásztársaság a tervszerű vadgazdálkodás keretében 6500 darab fácáncsibét nevel, melyet az árpádhalmi vadgazdaságtól vásároltak. November végén kerülnek ki a fejlett szárnyasok 8500 hektáros területükre Fotó: Fazekas László Számítógép a bányában A bányászok biztonságát szolgáló automatikus létszámellenőrző berendezést helyeztek üzembe a Tatabányai Szénbányák nagyegyházi bányájában. A számítógépes rendszer lényege az, hogy minden bányász egy számozott kódkártyát kap, amit műszakkezdés előtt — még a külszínen — egy leolvasó műszer nyílásában helyez el. Ez a kis műszer nyomban visszajelzi a dolgozónak, hogy azonosította, érzékelte megjelenését, és adatait tárolás céljából telefon- vonalon továbbította a diszpécserközpontban levő számítógépnek. Amikor a bányász leszállt a bányába, onnan hasonló módon értesíti egy másik érzékelő a számítóközpontot arról, hogy a dolgozó megkezdte föld alatti szolgálatát. Ilyen módon a számítógép azonosítja, nyilvántartásba veszi a föld alatti munkahelyeken levő valamennyi dolgozót. A diszpécserközpontban bármikor, egyetlen gombnyomással ellenőrizhető, hogy kik és hányán tartózkodnak a föld alatt. A számítógép arra is választ ad, hogy az üzemi bányamentők közül hányán vannak szolgálatban, és kik tartanak ügyeletet a lakásukon. A szakszervezet feladatairól Beszélgetés Nagymiliály Jánossal, a Dél-alföldi Téglaés Cserépipari Vállalat szb-titkárával A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalatnak Békés megyében tizenhét gyára, illetve üzeme, Csong- rád megyében pedig öt gyára van. Két alapvető terméke a tégla és a cserép, amely a legfontosabb építőanyagokhoz tartozik. Cserépből országosan is a legtöbbet állítja elő. Egyelőre azonban sem az egyikből, sem a másikból nem tudja kielégíteni a lakosság igényeit, és bizonyos, hogy mindkét terméke még hosszú ideig igen keresett cikk marad. A termelést tehát érdemes növelni, mégpedig részben a meglevő eszközök jobb kihasználásával, s a lehetőség szerinti fejlesztéssel. Erről beszélgetek Nagymihály János szb'titkárral, akinél arra keresek választ, hogy a szakszervezet hogyan tudja elősegíteni a termelés növelését és egyúttal a gazdaságosabbá tételét. A kérdés azért is időszerű, mert az szb-ülésen a napokban tárgyaltak a vállalat első féléves munkájáról. Nagymihály János bevezetőben elmondja, hogy a tervhez képest téglából 11 millióval, cserépből pedig 300 ezerrel több készült. A sikerben közvetlenül és közvetve is fontos szerepük volt a vállalati gazdasági munka- közösségeknek. — Milyen haszna származott ebből a vállalatnak? — Nemcsak az árbevétel nőtt, hanem mintegy kétmillió forinttal a nyereség is. Meg kell azonban jegyezni, hogy a tégla- és cserépgyártás — mivel az árak központilag meghatározottak — veszteséges és a termelés csak preferenciával folytatható. Remélem azonban, hogy eljön az idő, amikor a vállalat olyan nyereségre tesz majd szert, amelynek alapján önállóan lesz képes a termelőeszközök, berendezések fenntartására és fejlesztésére, a bérek emelésére, a munka- és a szociális körülmények folyamatos javítására, valamint az állam iránti kötelezettségek teljesítésére. — Hogyan tud a szakszervezet ennek a célnak az elérésében közreműködni? — Sok tennivaló hárul ránk. Ezek közül különösen fontosnak tartom a dolgozók tájékoztatását a vállalati és mindenkinek a saját munkaterületére vonatkozó részfeladatról. Tudják meg, hogyan kapcsolódik a munkájuk az egészhez. Lényeges az is, hogy figyelemmel kísérjék a termelést és menet közben változtassunk azon, ami rossz, illetve, amin javítani kell. — Mi a véleménye az érdekeltségi rendszer kialakításáról? — Sokszor mondjuk, az kapjon többet, aki nagyobb hasznot hajt a vállalatnak. Ha mindjárt nem is, de folyamatosan ezt meg kell valósítanunk. Legyen érdemes értelmesen, okosan, odaadással dolgozni. Aki pedig erre nem hajlandó, ne legyen módja arra, hogy a többieket hátráltassa a munkában. — Hogyan lehetne a folyamatot meggyorsítani? — Azt, hogy kinek milyen hasznos a munkája, a gyárakban, az üzemekben tudják a legjobban megítélni. Ezért a munkaversenyt a gyárak, üzemek között szerveztük meg, persze különválasztva a korszerű és a hagyományos gyárakat, valamint közvetlenül a központhoz tartozó üzemeket. A verseny anyagi elismeréssel jár. A díjat a gyárak, üzemek kapják, s azok osztják el a brigádok között. — Mikor és hogyan értékelik a brigádok munkáját?. — Félévenként az alábbiak figyelembevételével: a gyár gazdasági eredménye, a termékek mennyisége és minősége, az árbevétel, a gyári rend, a fegyelem, a szakmai és politikai képzés szintje, a munkavédelmi helyzet, a helyes bérgazdálkodás és az egy főre jutó termelési érték. A munkaverseny sikeressége tehát — mint az a fentiekből kitűnik — egy-egy gyár, üzem minden dolgozójától függ, azoktól is, akik nem sokat tesznek, inkább csak a létszámot gyarapítják. A szocialista brigádok feladata, hogy neveljék meg őket. — Ma már — különösen a korszerű gyárakban, üzemekben — csak értelmes, hozzáértő emberek tudnak eredményesen dolgozni. Mit lehet tenni azért, hogy a dolgozók megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezzenek és kellően értsenek a rájuk bízott feladatok végrehajtásához? — Sajnos nem csökken azoknak a száma, akik nem végezték el az általános iskola nyolcadik osztályát. Kihelyezett osztályt nem tudunk szervezni, mert a le- maradottak nem hajlandók a tanulásra. Azzal érvelnek, hogy például a kemenceki- hordónak elég öt osztály is. így aztán hiába adna meg a vállalat nekik minden kedvezményt, az iskola nem érdekli őket. Ám az új, korszerű gyárakban már alig van segédmunkásra igény. Ahhoz pedig, hogy valaki szakmunkás legyen vagy valamilyen tanfolyamra kerüljön, legalább az általános iskola nyolc osztályának az elvégzésére van szükség. Mivel pedig a következő években a gyárak további fejlesztésére kerül sor, lesznek, akik szakmai képzettség nélkül feleslegessé válnak. Meg kell jegyeznem még, hogy a vállalatnak vannak ösztöndíjjal tanuló olyan diákjai, akik mérnökök, üzemmérnökök, közgazdászok, technikusok és jól felkészült szakmunkások lesznek. Az automatizálás fokozódására számítva, Békéscsabán külön villamossági tanműhelyben folyik az iparitanuló-képzés. — Milyen a politikai oktatás? — Sokféle lehetőség van arra, hogy a dolgozók részt vegyenek a politikai oktatás valamilyen formájában. Nagyon hasznos dolog, az általános műveltség fejlesztése szempontjából elengedhetetlenül fontos. Csak művelt ember tud összefüggésekben gondolkozni, képes megítélni, hogy a saját és a közösség szempontjából mi a jó és mi a rossz. S az a tapasztalatom, hogy termelési és más értekezleteken bátrabban szólalnak fel, és jobban bekapcsolódnak a közéletbe is. — A vállalatnál már sok éve igen eredményesen fejlődik az újítómozgalom. Mi a szerepe ebben a szakszervezetnek? A szakszervezeti bizottság minden évben megtárgyalja az újítómozgalom helyzetét. A vállalat gazdasági vezetőivel együtt nagyon fontosnak tartjuk, hogy minél többen kapcsolódjanak a mozgalomba. Az újításokból évente több* millió forint haszon származik, de az sem mellékes, hogy az újítói tevékenység olyan alkotó munka, melynek kapcsán az emberek a szakterületükön alaposabb ismeretekre tesznek szert. S ha kellő megbecsülésben részesülnek, még fokozódik a törekvésük és vonzóbbá válik számukra a gyár, az üzem. — Különösei} a hagyományos téglagyárakban sok javítanivaló van a munka- és szociális körülményeken. Mi a véleménye erről? — Évről évre van előrelépés ebben is. Az ütem a termelés eredményességétől, a vállalati nyereségtől függ, amit mindenkinek meg kell értenie. Csak egy nem lehet pénzkérdés: a dolgozók egészségének, testi épségének a védelme, megóvása. Megjegyzem, a szociális létesítmények a gyárakban nagyrészt jók, vagy legalábbis megfelelőek, ezeket persze rendben kell tartani — fejezte be a beszélgetést Nagymihály János. Pásztor Béla Fotó: Veress Erzsi Komlószüret Országszerte szüretelik a sör fűszerét: a komlót. A bó- lyi „Humulon” komlótermelési rendszer valamennyi taggazdaságában megkezdték a termés betakarítását. A humulon a komló egyik fontos alkotórésze, erről kapta nevét a termelési rendszer, amely gyakorlatilag a hazai ültetvények egészét a kezében tartja. Jó közepes termést szüretelnek a gazdaságok, a tobozok minősége pedig kiváló. Az apró, zöld termés tartalmazza a sört ízesítő, tartósító aranysárga port: a lupulint. A beltartalmi vizsgálatok szerint az utóbbi idők legjobb évjárata ez a komlótermelőknek, ami részben a komló számára kedvező időjárásnak köszönhető, részben a gondos, szakszerű növény- védelemnek. A komlószüret öt-hat hétig tart. Még nem is olyan régen a mezőgazdaság egyik legmunkaigényesebb művelete volt a sör fűszerének betakarítása. A hét méter magasságban levő drótvezetékekről ugyan még ma is kézi erővel kell leválasztani a tobozokkal teli indákat, a munka további műveleteit azonban már teljesen gépesítették. A termelési rendszer vezető gazdaságában, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban, valaha ezer ember szorgoskodott ilyenkor a komlóültetvényeken, most csupán száz- húsz-százharminc dolgozót köt le a munka. Késik a szóló Tokaj-Hegyalján Befejezéshez közelednek a szüretet megelőző talaj- és növényvédelmi munkálatok Tokaj-Hegyalja szőlőtábláin: az állami gazdasági borkombinát termőterületein e héten végeztek is a táblák tárcsázásával, kultivátorozásá- val, és a szőlőlomb csonkolásával. Dolgoznak a borkombinátban a tárolótér előkészítésén, a présgépek karbantartásán, illetve felújításán, s most ad munkát több ezer hektoliter óbor „átpin- cézése”, ami azt jelenti, hogy a tavalyi és a korábbi évek termése az érlelő pinceágakba kerül. Már bizonyosra vehető, hogy ez évben két-há- rom héttel később kezdődik majd a szüret, mint általában. A szőlőre kedvezőtlen időjárás miatt csúcsminőséggel nemigen lehet számolni, bár néhány meleg, napos kora őszi hét még sokat segíthet. A borkombinát jelentős mértékben növeli feldolgozó teljesítményét, hogy a magántermelőktől a termés nagy részét szőlőként vehesse át, és maga préselje, dolgozza fel. így gyorsabb lesz az átvétel, ha — előreláthatólag október közepén — megkezdődik a szüret. Az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezetben a kertészet dolgozói vállalkoztak arra, hogy térítés ellenében megkapálják a paprikaterületet. Szeptember elsejéig kell megtisztítani a növényzetet a gaztól, de közben megkezdődött a paprika szedése is. A szezon végi, harmadik gazoló kapálással egy időben folyik tehát a termés betakarítása is, amely kevesebb, mint a korábbi esztendőkben Fotó: Fazekas László
