Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-28 / 201. szám
1984. augusztus 28., kedd Egy erdélyi proletáríró 75 éve született asztalos István KÉPERNYŐ » A múlt heti adás nem keddel, hanem ünnep lévén — augusztus 20-a —, hétfővel kezdődött, s az egész ország láthatta az impozáns tisztavatást a Kossuth Lajos téren, majd nem' sokkal később élvezhette a budapesti honvédelmi nap színes, látványos eseményeit. Késő délután pedig Feledi Péter jól szerkesztett, érdekes és információdús műsora, Jelképeink címmel a korona kalandos múltjával foglalkozott és ugyanitt a szentkorona-tanról is szó esett, mint kuriózumról. Hogy ez utóbbi kizárólagos magyar sajátosság, ehhez a laikus érdemben nem tud hozzászólni, csak földereng benne valami ■— még az iskolában tanultakból — a koronaeszmével kapcsolatban: a brit- koronagyarmatok kifejezés. Aztán eljött az este, s egyben vége lett az ünnepi hangulatnak, de csak az első műsorban, mert a másodikon el sem kezdődött. Az egyes csatornán Molnár Ferenc Csendélet című jelenetéből készült tévéfilm került főidőben a közönség elé. Jómagam nagy Molnár-rajongó vagyok, mégsem tudom megfejteni, miért? S többszörösen is ezt a kérdést teszem föl. Először is a választás szempontjából, mert ha nem volt kéznél valami történelmi tárgyú darab, akkor valami aktuális, valami olyan kellett volna, ami a mai magyar valósággal foglalkozik. Azzal az élettel, amelyben élünk. De, ha már mindenáron Molnár Ferenccel akart ünnepelni a tévé, számtalan remek darabját választhatta volna, nem ezt a ma már kifejezetten ósdi ujjgyakorlatot. Amelynek feldolgozása unalmas melodráma lett. Persze más napokon is az lett volna, s most csak a műsorszerkesztés hibájának tűnik, akárcsak a szerdai Magyarország—Svájc válogatott labdarúgó-mérkőzés második csatornás közvetítése, mikor azt csak az ország egyes területein lehet fogni. S ha legalább valami különlegesség állt volna a másikon vele szemben, még meg lehetne érteni, de ott egy zenés film ismétlése ment. A Panoráma, a külpolitikai szerkesztőség világpolitikai magazinja versenyt fut az idővel és az eseményekkel, műsorát szakszerűség és tárgyilagosság jellemzi, s ha felháborít vagy megráz, nem a módszere, stílusa túlzó — a világ az, amelyet megmutat. A számokkal, adatokkal és körképpel tűzdelt népesedési tudósításban a jövő félelmei fogalmazódtak meg. A riasztó népességnövekedés a harmadik világban, s abból is főleg Afrikában, és a nem kevésbé riasztó fogyás Európa nagy részén. A legtöbb gyermek ott születik ma is, ahol a legnagyobb az éhezés, a vízhiány és a legrosszabb az egészségügyi helyzet. Kína már ért el eredményt az egygyermekes családmodell megvalósításában, India óriási erőfeszítéseket tesz, de Afrika szinte megfékezhetetlen, főleg a hagyományok és a tudatlanság miatt. S maga Mexikó — ahol nemrég a népesedé^ világkonferenciát tartották — iszonyú gondokkal küzd. Ez utóbbiról a műsorban Nyitrai Ferencné, a magyar küldöttség'vezetője beszélt, s nagy vonalakban a vitát is ismertette, ami különösen az abortusz körül folyt. De ez csak egyik vetülete a kérdésnek, az igazi családtervezésre van szükség mindkét oldalon, csak így lehet megállítani az egyre nagyobb ütemű szaporodást, de a vészes csökkenést is. Egy konferencia nem fordíthatja meg a helyzetet, de azt sikerült elérniük, hogy kimondják: béke nélkül nincs népesedési politika. Hogy mit jelent a Róma 21 óra, az sem a címből, sem a kétrészes riportból nem derült ki, de nem is fontos. Az olasz filmről — főleg az oly kedvelt vígjátékok alkonyáról — volt szó az interjúk során, melyeket a leghíresebb olasz rendezőkkel és egypár színésszel készített forgatás közben, vagy az otthonukban Máté Judit és Sipos Áron. Kérdéseikre Antonioni, Nino Manfredi, Monica Vitti, Fellini, Alberto Sordi, Dino Risi, s Ugo Tognazzi felelt, s már a névsor sokat mond. S ez ki is derült a későbbiek során. Az egyik tábor csupa szemrehányás. A kritika eltorzulását, a kritikusokat és sznobokat teszi felelőssé az olasz filmvígjáték mai helyzetéért, mert állandóan csak azt szajkózták, azt vágták a közönség szemébe, hogy buták, műveletlenek, hiszen nem azt szeretik, ami művészet. Az utca népe pedig, akikkel megtelnek a mozik, vagy nélkülük üresen maradnak — nem bírja a fennköltséget, pláne nem unalomba csomagolva. S mi más, ha nem művészet briliáns vígjátékot készíteni? Mégis hatott a kritika rendezőkre, színészekre: elment a kedvük. De azt is elismerték: a világ is más már Olaszországban, mint a nagy filmvígjátékok idején volt. Antonioni a művész szuverenitásáról beszélt, ő csak azt csinálja, amit elgondol, ami neki tetszik, a közönségkapcsolat nem érdekli. Ennek dacára is közönségsiker lett a Nagyítás. És ő szeret hol itthon, hol Amerikában rendezni. Fellini sem enged a saját mércéjéből, de ragaszkodik a hazai talajhoz. Képtelen lenne az lenni, ami, idegenben. Summa summárum: összeállt az ismerős kép. A közönségfilm és a művészfilmek mondvacsinált ellentéte, amely kikezdi, leminősíti még a rangos sikert is, alkotóival és élvezőivel együtt. Holott egy műfaj csak keret, a minőséget az dönti el, milyen, ami benne van. Vass Márta „A Phoebusok közül való volt, aki szárnyat tudott adni a szónak, a magasba hes- senteni a mennybolt énekes kéksége felé... titkokat tudott, olyan titkokat, amilyeneket csak az élet tud... hétköznapi hősök, egyszerű hősök leikébe látott, és ami lappangott, elővillantotta szavaival: egyszerű szavakkal, s mégis titokzatosokkal ...” — Bajor Andor mondatai ezek az erdélyi magyar irodalom egyik legnagyobb ígéretéről, Asztalos Istvánról. Mikeszászán született 1909. augusztus 28-án, és fiatalon, életereje teljében 1960. március 5-én halt meg Kolozsvárott. Ha élne, ma ünnepelnénk 75. születésnapját. Nem készült írónak, huszonkilenc éves, amikor megjelent első novellája. A Történt az utcán című karcolat egy gazdátlan kobórkutya elpusztítása által az emberek egymáshoz való viszonyát mutatja be realista módon, s mégis a jelkép iszonyatos döbbenetével. Az író semmiféle kommentárt, magyarázatot nem fűz hozzá, egyszerűen a történethez hasonlatos élet valósága kényszeríti az olvasót az azonosításra. Ez a szemléletmód Asztalos István egész életművének alapvonása. Szükséges rossz — vélekedik az ember a napközis tábor nevének hallatán. Szükséges, de talán nem is olyan rossz, legalábbis nem mindenütt. Gyula város nyári napközis táborában a pedagógusok sokirányú, változatos nyári programot szerveztek. „Tanár néni, fehér kesztyűm van ...” — kiáltotta az egyik „táborozó” vidáman, és a bejáratnál heverő fes- tékesvödörből szerezve az utánpótlást, igyekezett ösz- szemaszatolni társait. A főhadiszálláson, a 3-as számú általános iskolában ugyanis közben végezték a szokásos nyári festést, mázolást. A földszinti helyiségekben Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Vesszőparipáink . . . (ism.) 9.00: A hét zeneműve. Brahms: Esz-dúr klarinétzongora szonáta. 9.30: Szovjet indulók fúvószenekarra. 9.44: Háry János. Részletek Kodály Zoltán daljátékából. 10.05: MR 10—14. 10.35: Népi zene. 11.00: Balettzene. 11.39: Selma Lagerlöf: Gösta Berling. IX/4. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv. 13.00: A Rádió Dalszínháza. 14.28: Nóták. 14.40: Élő világirodalom. 15.05: Rosa Ponselle operaáriákat énekel. 15.28: Szíriusz és a Rettenetes Vendég ... Fantasztikus rádiójáték. 16.00: Kóruspódium. 16.27: Lebontott világ. Mándy Iván hangjátéka. 17.05: Társadalom és iskola. 17.35: Népdalok. 17.45: A Szabó család. 19.15: Keszthelyi Zoltán verse. A „Történt az utcán” című novella sikere — Kacsó Sándor tanúvallomása szerint: „váratlan rábukkanás meglepődését, a felfedezés örömét váltotta ki a hazai írástudókból. Ügy éreztük: új író született. író, aki az akkori fojtogató körülmények között is rá tud tapintani a lényegre, meg tudja érzékeltetni azt, amit egyenes szóval kimondani nem volt veszélytelen”. Ezután az Erdélyi Szépmíves Céh lehetőséget ad neki egy kisregény megírására, otthagyhatja a szövőgyárat, csak az irodalomnak él. Hamar az erdélyi irodalmi élet egyik vezetőjévé válik, pedig közben a háború elsodorja, behívják katonának, 1945-ben Budapesten éri a felszabadulás, visszatér Kolozsvárra, ahol különböző újságok szerkesztőségében dolgozik, míg végül ő szervezi meg a Napsugár című erdélyi gyermeklapot, melynek haláláig főszerkesztője. írói pályáján elsősorban novellái és regényei váltak jelentőssé, de minden műfajban alkotott figyelemreméltót: riportot, drámát, gyerekmesét. Első regénye, az 1939-ben megjelent, Elmondja János nagy sikert hozott, mert az író gazdag élményanyaga, emberismereugyan nem dolgoztak (itt rendezték be a foglalkozásokhoz szükséges termeket), a vödröket egyszer mégiscsak le kell hozni. . . — Minden évben másik iskola látja el a feladatot — mondja dr. Marsi Gyuláné művelődési osztályvezető —, a lehetőségekhez képest igyekszünk a legjobb feltételeket megteremteni. Sajnos, valódi nyári táborunk még nincs . .. A gyerekek rövidebb- hosszabb ideig jártak ide, így közösségek nem alakulhattak se felülről, se külső irányítással. A 120 fő mégis arra ösztönözte a pedagógusokat, hogy kisebb csoportokat alakítsanak — érdeklő19.48: Lesznek-e még biokertjeink? 20.18: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 21.18: Rádiószínház. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Népi zene. 22.50: Mai várépítők. Riport. 23*00: Operafinálék. 0.10: Könnyűzene — gitárra. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népdalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. (ism.) 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiakoktél. 13.25: Látószög. 13.30: A váci állami zeneiskola zenekara játszik. 14.00: Zenés délután. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: örökzöld dallamok. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Kamasz-panasz. 18.35: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 18.55: Nóták. 19.25: Veszélyes szikrák — fel- töltött permetfelhők. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Magyar anekdotakincs. XXIV/23. rész. 21.03: Nosztalgiahullám. Conway Twitty. (ism.) te végig lebilincselte az olvasót. Stílusa leginkább Tamási Áronnal rokonítja, de annak díszítőelemei nélkül, mintegy egyszerűbb, s talán természetesebb elbeszélésformával fogalmazza a román—magyar—német nyelvű szegénység szenvedéseit. Ö maga Móricz Zsigmondot vallotta mesterének. S ami különösen egyénivé teszi írói modorát: e proletáréletek ritka jókedvű pillanatait, nevetésüket, csillogó mosolyukat tudja hitelesen ábrázolni. Jókedvő író Asztalos István, akit kemény élet- sorsa nem tett érzéketlenné az emberi örömök iránt. 1941-ben jelent meg a második regénye, az Üj esztendő. Ez is ugyanúgy, mint az előző regény, móriczi hatást mutat, szerkezete inkább novellafüzér, egy erdélyi falu szegényeinek élete, de már sokkal több benne az indulat, sokkal több a tudatos mozdulni akarás a nyomorúság okozóival szemben. Legjelentősebb és legismertebb műve a Szél juvatlan nem indul című, 1949-ben megjelent kisregény. Reve- láció volt. A nemzetiségi problémák ilyen szemléletű feldolgozása újdonságnak számított. E művet követte a Fiatal szívvel című kisregény, melydés alapján. Erről tanúskodik Wlassits Nándorné forgatókönyve: természetbarát, ügyes kezek klubja, irodalombarát kör volt a választási lehetőség. Előttem részletesen kimunkált program- tervezetek vannak: természetbarát kör: látogatás ' a vízügyi igazgatóság laboratóriumában, talajminta-, növény-, rovargyűjtemény-ké- szítés, __ környezetvédelem. Ügyes kezek klubja: öltéstechnikák, batikolás, szövés, papírhajtogatás, lisztgyurmá- zás. Irodalombarát kör: tábori színjátszás, nyelvi játékok, könyvek. Szülő legyen a talpán, aki ennyiféle ismeretet át tud adni! — Sok mindenbe belekóstolhattatok itt — mondtam a gyerekeknek, és megkérdeztem, mit tanultak otthon legutóbb? Zavart hallgatás, vagy lelkes magyarázat követte kérdésemet arról, hogy miért nem tudnak .megnevezni semmit. Belátom, az átlagosnál nehezebb körülmények között élő gyerekeket kérdeztem. (Vajon szerencsésebb társaik mit felelnének?) Legtöbben a kirándulásoknak, úszásoknak, vetélkedőknek örültek a legjobban. Nem csoda, ezek a nyár igazi eseményei. A reggeli és ebéd közötti rövid idő alatt az út legtöbbször a művelődési házba, a múzeumba és a könyvtárba vitt. Egy-egy.al22.03: Kálmán Imre operettjeiből. 23.20: A mai dzsessz: Zoot Sims felvételeiből. III. MŰSOR 9.00: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 9.37: Nagy mesterek kamarazenéjéből. 11.05: Zenés játékokból. 11.45: Zenekari muzsika. 13.07: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. I. 13.27: Dzsesszzene. 14.00: Világújság, (ism.) 14.20: Vivaldi: Tizenkét koncert. 16.02: Népek zenéjéből. 16.45: Labirintus. 17.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 18.30: A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű műsora. 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű műsora. 19.35: Operaest. Verdi-művek. 20.35: Didier Lockwood dzsessz- együttese játszik. 21.00: Kamarazene. 22.00: Elefánt; és időmérő. Fekete-afrikai költők versei. 22.20: Richard Strauss: Imigyen szóla Zarathustra — szimfonikus költemény. 22.58: Rádiószínház. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A tegnap slágereiből énekel a Seekers együttes. ben az író célja: „megmutatni, hogyan jutott el egy ifjú a tőkés-földesúri rendszer idején a mozgalomba”. Ebben a műben Asztalos a romániai munkásmozgalomnak próbál emléket állítani saját életélményei alapján, és megkísérli megalkotni benne a tradicionális nemzetképpel szemben azt az új „proletárnemzet” előképet, amely véleménye szerint a nemzetiségi vitákat végképpen megszünteti és megoldja. A regény nem igazán sikeres alkotás, a vége ennek is egyszerre romantikus és egyszerre sematikus, a tétel itt is erősebb, mint az ábrázolási készség. Ez a mű is jelezte, hogy Asztalos inkább a novella, a kisregény művésze, abban van otthon igazán, a novellái azok, amelyek nevét megőrzik, ezek az irodalmi maradandóság biztosítékai. Nem didaktikus, nem kommentál, nem az író lázit bennük, és nem is a hősök lázadnak, a hősök sorsa az, amely lázit. A háború alatti években, és közvetlen utána Nagy István írásai mellett Asztalos István hangja hallatszott a legmesszebb. Korán meghalt, kis életmű maradt utána, és tragédiája, hogy épp akkor érte utol a halál, amikor már visszatalált eredeti hangjához, hiszen a sematizmus a kor bűne volt, és nem az övé, ő sokszínű, eleven, realista író-alkotó volt, kinek öröksége meghatározó erejű az erdélyi magyar irodalomban. Szalontay Mihály Legtöbben az úszásnak örültek kálómmal messzebbre is eljutottak: Szarvas, Szabadkígyós, a Városerdő sokuknak az első komoly kirándulást jelentette. — Ilyen gazdag porgramú tábor (pedig csak a töredékét említettem) iránt feltehetően nő az érdeklődés... — Jó lenne — mondja Bordás Antalné igazgató —, mert még nagyon sok a nyári szünidő alatt szerteszét unatkozó gyerek. Másrészt senki sem nélkülözheti az „egyéni ízű” gondozást, tanítást, nevelést. Mi a gyulaiak segítségével ezután is így szeretnénk dolgozni. Kép, szöveg: Szőke Margit 17.15: Noteszlap. 17.20: Stúdiópódium. Majtényi András, a szentesi zeneiskola tanára zongorázik. 17.30: Meleg üzem a melegben. Riporter: Cseh Éva. 17.45: A Stúdió 11 játszik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Az Asia együttes felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 10.00: Tévétorna, (ism.) 10.05: Lábus postás. Filmsorozat. III/l. (ism.) 10.40: A kulcsár. Lengyel film. (ism.) 12.00: Képújság. 16.55: Hírek. 17.00: Beszédmüvelés. VI/3. rész. (ism.) 17.20: A Tenkes kapitánya. XIII/9. (ism.) 17.45: Rallye-bajnokok. NSZK filmsorozat. VI/2. 18.15: Életet az éveknek. ' 18.45: Képújság. 18.50: Reklám. 18.55: A Szegedi Stúdió műsora. 19.25: Reklám. 19.40: Tévétórna. 19.45: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: A vörös jel. Angol tévéfilm. 21.20: Stúdió ’84. 22.25: Szép magyar tánc. 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.05: Képújság. 18.10: Újdonság az iskolában. I. (ism.) 18.45: A tejesember, (ism.) 19.30: Útjaink. „Szöcske Csőre." 20.00: Az Iraki Népi Együttes műsora. Iraki film. 20.35: Ki vagyok én? 21.35: Tv-híradó 2. 21.55: Reklám. 22.00: Autó-motorsport. 22.20: Asszony a kövön. Jugoszláv tévéfilm. 22.45: Képújság. BUKAREST 15.00: Tv-híradó. 15.10: Vakáció a képernyőn. 16.00: A nők világa. 20.00: Tv-híradó. 20.40: A koncert. Film. 21.00: Tv-színház: Az albatrosz tiszta hajnalai. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.30: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Adás gyerekeknek. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27 : Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belpolitikai adás. 20.45: Lottósorsolás. 20.55: George nővér meggyilkolása. Amerikai játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Népszerű tudományos sorozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Népi muzsika. 20.50: Emlékezések: Vis 1944. 21.35: Hírek. 21.40: Dzsessz a képernyőn. 22.30: Irodalom. MOZI Békési Bástya: 4 és 6-kor: A kicsi kocsi újra száguld, 8-kor: Napfivér, Holdnővér. Békéscsabai Szabadság: de. 10, 4 és 6- kor: Omega, Omega, 8-kor: Szelíd motorosok. Békéscsabai Terv: fél 6-kpr: Piedone Afrikában, fél 8-kor: Eszkimó asz- szony fázik. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Honda-lovag, fél 8-kor: Gyilkos bolygó. Gyulai Petőfi: 4-kor: Hurrikán, 6 és 8-kor: Szalamandra. Orosházi Partizán: Megtalálni és ártalmatlanná tenni. Szeghalmi Ady: A piszkos tizenkettő I—II. Nyári napközis tábor után... Foglalkozáson. Készül a baba feje
