Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-28 / 201. szám
1984. augusztus 28„ kedd Kum-Wci Növekvő nyilvánosság A tanácsi pártalapszervezet a költségvetési üzem munkájáról tárgyalt. A beszámoló és az azt követő vita után a taggyűlés határozatot hozott a munka javításáról. Utóbb kiderült, hogy a határozat végrehajtása akadozik; nem kielégítő a végrehajtás megszervezése, ellenőrzése. Mintha a tanácsi alapszervezetnél megteledkeztek volna az ismert tétel igazságáról, egy határozat annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. És mert a helyes döntések megfogalmazásával, elfogadtatásával példánkban befejezettnek tekintették a munkát, kárba veszett a helyzet elemzésére, megvitatására fordított idő is. Szövetkezeti rendészek továbbképzése Ma már egyre inkább elfogadott az a megítélés, hogy a hatékonyság az élet valamennyi területén kulcskérdéssé válik. De alkalmazhatjuk ezt a fogalmat a politikai munkában? Mondhatjuk-e, hogy a hatékonyság a politikában nem más, mint hogy a határozatot sikerült-e időben, maradéktalanul végrehajtani? Az első és legfontosabb kérdés persze az, hogy a helyzet elemzését követően helyesen határoztuk-e meg a feladatokat, egyáltalán eljutottunk-e odáig, hogy szűkebb és tágabb környezetünk ellentmondásait, jelenségeit megfelelően értékeljük. Fel tudjuk-e mérni időben, milyen intézkedésekre van szükség? Mindezekről a kérdésekről hosszan lehetne vitázni, s a végső következtetések nem utolsósorban azon múlhatnak, milyenek a közvetlen tapasztalataink. Már csak ezért is érdemes konkrét példák segítségével elemezni, milyen a határozatok előkészítése, a végrehajtás megszervezése, ellenőrzése. A közelmúltban a nagyszénási pártbizottság is foglalkozott a kérdéssel, s a tanulságok elemzését követően meghatározta a feladatokat. Amikor a testületek, szervezetek a határozatok előkészítéséről, végrehajtásáról A Holt-Körös partján fekvő szarvasi arborétumban találni hazánk legnagyobb növényi gyűjteményét. A természetvédelmi kert varázsos hangulata, szépsége az év minden szakában tízezrével vonzza a hazai és külföldi vendégeket. Az Alföld „tündérkertjét” három évtizede látogatom, ismerem a ritkaságszámba menő faféléket, a virágzás, a terméshozam és a lombszíneződés időpontjait. Legutóbbi látogatásom alkalmából mégsem a kert szépsége, hanem az építkezés, a felújítás és a védelmi munka szerzett örömet. A porta a kert főbejáratánál ideiglenesen faházban működik. Épül a díszkerítés és a tájba jól beillő, boltíves, folyosóval ellátott, fehérre meszelt, barna zsalu- gáteres, nádtetős parasztház. Itt lesz majd a porta, a pénztár és egy olyan bemutató mintaterem, ahol a kert termékeiből — virágokból, sza- parítóanyagokból vásárolhatnak a természetbarátok. A világhírű arborétumot csaknem száz évvel ezelőtt kezdte telepíteni Bolza Pál, s a 84 hektáros kertben ma több mint 1600-féle fát, cserjét, dísznövényt láthatunk. Az elmúlt évtizedekben természetesen „sok víz lefolyt a Körösökön”, értékes fák, cserjék pusztultak el. A kert gazdái és szakemberei méltó utódként igyekeznek megőrizni a kert megalkotójának elképzeléseit. Erről beszélgettem dr. Sípos András kandidátussal, az arborétum vezetőjével, helyettesével, Benes János dendrológussal és Szíjártó Péterrel, az arborétum faiskolájának vezetőjével. Az arborétum hosszú időn át öntárgyalnak, csak ritkán kerül szóba a párttagok felkészültsége, ideológiai képzettsége, politikai tapasztalata. A nagyszénási példa azt bizonyítja, hogy az utóbbi években a pártvezetőségek, az alapszervezetek bonyolultabb helyzetekben is helyes határozatokat hoztak, nőtt az aktivitás az ellentmondásos helyzetek megoldásában. Mindebből a pártszervezetek irányító munkájának javulását olvashatjuk ki. Nem feledkezhetünk meg azonban az összefüggésekről, így arról sem, hogy Nagyszénásom a vezetőségi tagok 60 százaléka végezte el a hathónapos pártiskolát, s hogy az általános műveltség növekedése mellett nőtt a párttagok politikai műveltsége. A 470 párttag csaknem 40 százaléka fejezte be eddig a marxista—leninista esti középiskolát, illetve egyetemet. fl képzettségnek a döntések előkészítésében, a végrehajtásban és ellenőrzésében kulcsszerepe lehet, de ez még nem minden. Már csak ezért is érdemes odafigyelni arra, amit a községi pártbizottság titkárától, Iva- nics Istvántól hallottunk: „Községünk pártszervezetei, vezetőségei az esetek többségében időben felismerték a határozathozatal szükségességét, igaz más példákkal is találkozunk. Előfordul, hogy a taggyűlésen olyan napirenmaga fenntartására volt ítélve, anyagi támogatást nem kapott. A megemelkedett talajvízszint és a Holt-Körösön a motorcsónakok rendszeres használata miatt erős talajelsodródás következett be, megrongálódott a partfal, sok értékes fa kipusztult. Fő feladatnak tekintik az Alföldön egyedülálló kert védelmét és fejlesztését. A Kertészeti Egyetem 1984. január 1-től új vezetést és ezzel egy időben — szervezeti és működési szabályzatban rögzített — nagyfokú önállóságot és hatáskört adott a vezetés részére. A tennivalókat hosszú időre megszabták. A legfontosabb feladatok: a kutatómunka (génbank fenntartása, dendrológiai és ökológiai felmérés és értékelés), oktatás és ismeretterjesztés, a kert fejlesztése és védelme. A szakmai felügyeletet az egyetem környezet- védelmi intézetének igazgatója, dr. Nagy Béla profesz- szor gyakorolja, aki az utóbbi időben megindult fejleszdeket is határozathozatal nélkül tárgyalnak meg, amelyek lényegesek, és az ügy érdekében feladatokat kellene megjelölni. Egyszer-egy- szer a pártbizottság is beavatkozik ... Nemrég a jegyzőkönyvekből kiderült, hogy a taggyűlésekről sokan maradnak távol, és mert állásfoglalást ezzel kapcsolatban sehol sem találtunk, felhívtuk a vezetőségek figyelmét, vizsgálják meg a kérdést, és határozzák meg a tennivalókat.” A felismerésnek, a helyes mérlegelésnek, a gyors döntésnek más területeken is hasznát látják. Legutóbb megnőtt a község kenyér- és vízellátásával kapcsolatos panaszok száma. A pártbizottság ez utóbbiakra igen érzékenyen reagált. A határozott lépések nyomán érzékelhető a változás. Ez a konkrétság, amely a pártbizottság munkáját jellemzi, má még nem általános. A pártszervezetek feladata persze nem az állami, gazdaságvezetői teendők átvállalása, de azért kerülni kell az olyan általánosításokat is, amelyek semmit sem mondanak. E jelenség különösen a felsőbb pártszervezetek határozatainak helyi feldolgozásában érzékelhető. A másolás, a megszokás itt- ott még erősen tartja állásait. Nehezen birkóztak meg az alapszervezetek az ipar helyzetéről, a szakszervezetekről szóló párthatározatok feldolgozásával. Ez részben a helyi sajátosságokkal magyarázható. Szerencsére az irányító pártbizottságok segítségével végül is többé-ke- vésbé konkrétan sikerült megfogalmazni a helyi tennivalókat. fl tapasztalatok azt igazolják, hogy hiába ismerik a pártszervezetek a határozatokat, ha a helyi tennivalókat nem képesek konkrétan megfogalmazni, s nem jelölik ki a végrehajtásért felelősöket. Ez a megállapítási feltételek kialakításának egyik szellemi atyja volt. A kőbe zárt urbanizáció, az új életformák miatt a természet szeretete kezdett kihalni. Évente mintegy százezren keresik fel a szarvasi arborétumot, s ennek 50 százaléka fiatal. Ha csodálatosan szép növényekkel, gondosan ápolt kértet látnak, ahol csend, friss levegő, nyugalom fogad mindenkit, megszeretik a természetet. Az a fiatal, aki ide jár, soha nem rongálja meg a lakótelepek parkjait, inkább védi. Parkromboló helyett környezetvédő ember lesz. Ehhez fokozatosan kialakítják a szakszerű kalauzolás feltételeit is. — Mi a legsürgősebb teendő? — Mindenekelőtt a fokozott rend és tisztaság biztosítása. A felújítás során arra törekszünk, hogy a gyomfákat, bokrokat kiirtjuk, a világ minden tájáról származó 80—100 éves faritkaságok teljes pompájukban érvényesüljenek. Hogy fennmaradjon a tás egyúttal arra is utal, hogy a legtöbb gonddal a határozatok végrehajtásának megszervezésénél találkozunk. Nem véletlenül fogalmazta meg a községi pártbizottság: a feladatok megjelölése legyen érthető, tartalmazza a végrehajtás határidejét és felelősét, a szervezés, ellenőrzés módját. A pártszervezetek fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a feladatok elosztására. Éljenek jobban az ellenőrzés és a beszámoltatás lehetőségeivel, elemezzék a hiányosságok okait, határozzák meg a kijavítás módját. fl határozatok végrehajtása az ismertetéssel kezdődik. Ennek gyakorlata többé-kevésbé kialakult. így most a hangsúlyt szinte mindenütt a végrehajtás javítására helyezik. A községben az utóbbi években hozott határozatok 40 százaléka a pártélet kérdéseire vonatkozott. Azt már megint csak a tapasztalatok igazolják, hogy az úgynevezett belső határozatok végrehajtása összehasonlíthatatlanul egyszerűbb, mint mondjuk a gazdálkodással összefüggő pártdöntések megvalósítása. Ezért ez utóbbiak előkészítése, végrehajtásuk megszervezése az átlagosnál nagyobb nyilvánosságot, demokratizmust követel. A valóságos helyzet egyébként sokszor csak akkor mérhető fel teljességgel, ha a párton kívülieket is felkérik: vegyenek részt a határozatok előkészítésében, a végrehajtásban és az ellenőrzésben. A felsőbb és a helyi párthatározatok igen sok társadalmi, gazdasági, politikai tennivalót fogalmaznak meg. Egyetlen pártszervezet sem hiheti, képes ezeket egyedül, elszigetelten megoldani. A nagyszénásiak ezért egyré több szakembert, pár- tonkívülit vonnak be a végrehajtás megszervezésébe, az ellenőrzésbe. Ez a folyamat különösen az utóbbi egy-két évben erősödött fel, igaz, még korántsem érte el a kielégítő szintet. kert régi szelleme, pótolnunk kell az időközben kipusztult fajtákat — mint például a szomorú jegenyefenyőket, a malonyai oszlopos tujacso- portot — s olyan fajtákat telepíteni, amelyek a miliőbe jól beillenek. — E nagyszerű terveket hogyan tudják megvalósítani? — A városi tanács tanácsülésen tárgyalta" az arborétum helyzetét. Az egyetemmel egyetértésben megszületett a javaslat: társadalmi összefogással fejleszteni, védeni kell a kertet. E nemes célra a MÉM, az OVH és az OKTH 25 millió forint támogatást ad. Hadd mondjam el: a tanulmánytervet a Kö- VIZIG szakgárdája készítette és ők a kivitélezők is. A menet közben kialakult jó együttműködés bizonyítja: műszakiak és biológusok összefogásával milyen nagyszerű természetvédelmi munkálatokat valósíthatunk meg. — Hol tartanak a kiviteli munkálatokkal? — A kertet teljesen körülkerítjük, a kerítés kész. Felépült a korszerű férfi-női mosdó, fakerítéssel vontuk körül a vendéglátóipari egységeket. A nádtetős parasztházat októberre adjuk át rendeltetésének. A KÖVI- ZIG megkezdte az arborétum partvédelmi munkálatait a Holt-Körös mentén, mintegy 800 méter hosszan. A munkák befejezése után a régi értékes fák a túloldalról is teljes pompájukban láthatók lesznek, az arborétum 4-5 méter széles új területet kap a part mentén, ahol sétányt és örökzöld cserjegyűjteményt szeretnénk kialakítani. Felújítjuk a belső úthálózatot, a kiszolgálóépületeket, pl. az üvegházakat. A 25 millió forintos fejlesztési és védelmi programot két év alatt valósítjuk meg úgy, hogy menet közben' minél több hazai és külföldi vendéget fogadhassunk. Ary Róza Nem véletlen, hogy az utóbbi időben a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek „háza táján” is mind gyakrabban kerül szóba a társadalmi tulajdon védelmének helyzete. Kisebb-nagyobb bűncselekmények bizonyítják, hogy a közismerten sok irányú tevékenységet folytató ÁFÉSZ-ek sem mentesek a társadalmi tulajdon megkárosítóitól. Ezért is határoztak úgy a Békés és Szolnok megyei MÉSZÖV vezetői, hogy közös szakmai továbbképzést tartanak az ÁFÉSZ-ek rendészeti vezetői, önálló feladatot ellátó ren- dészei részére. Az újszerűnek is nevezhető szakmai továbbképzésre Gyomaendrő- dön került sor. A résztvevőket és a meghívott előadókat Török Sándor, a házigazda szerepét vállaló Gyo- maendrőd és Vidéke ÁFÉSZ elnöke köszöntötte. A szakmai továbbképzésen mindenekelőtt az éves rendészeti feladatok megszervezésének fontosságát, az ezzel összefüggő belső ellenőrzések folyamatosságát, továbbá a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett visszaélések felderítése kapcsán szerzett tapasztalatokat, s a rendészeti munka gyakorlati módszereit tekintették át. A kétnapos továbbképzésen e témakörökben több neves szakértő tartott előadást. Tóth László, az Országos Rendőr-főkapitányság képviselője a vagyonvédelem általános helyzetéről, a viszTöbb mint 2,2 millió óvodás, általános és középiskolás, szakmunkástanuló, valamint főiskolai és egyetemi hallgató számára kezdődik meg szeptemberben a tanév. A 455 000 óvodásnak mintegy 96, az 1,3 millió kisiskolásnak valamivé; több, mint 56, a szakmunkástanulóknak száz, a középiskolásoknak 75, az egyetemistáknak és főiskolásoknak 65 százaléka ebédelhet helyben, illetve szervezett formában valamilyen vendéglátóhelyen. Az általános iskolások kivételével a diákok szervezett étkeztetése megfelelő, a tapasztalatok szerint mind a fővárosban, mind pedig vidéken már néhány éve ki tudják elégíteni az oktatási intézmények igényeit. Az általános iskolákban viszont még az idén is sok kérelmet e] kell utasítani, bár két-három százalékkal többen kapnak ebédet, mint az elmúlt tanévben. A gyorsabb ütemű fejlődést az gátolja, hogy anyagi lehetőségek híján nem tudják bővíteni az iskolák szűkös éttermeit, tálalóit, pedig a vendéglátó vállalatok több adag elkészítésére is vállalkoznának. Az általános iskolák tárgyi feltételeinek javulása, s ezzel együtt a tanulók mintegy 70 százalékának szervezett ebédeltetése így csak a hetedik ötéves tervidőszak végére várható. Nem egyenletes az általános iskolások ellátása az ország egyes területein. Budapesten jobb a helyzet, mint vidéken, s megyénként is eltérő a gyermekélelmezés színvonala. A fővárosban a Gyermekélelmezési Vállalat 200 ezer gyermek ebédjéről gondoskodik, s a tízezer adag étel elkészítésére alkalmas Kondorosi úti báziskonyha tavalyi üzembehelyezése óta gyakorlatilag kielégítik az oktatási intézmények igényeit. Vidéken Zala, Somogy és Csongrád megyében például jobb az általános iskolások ellátása az országos átlagnál, 60—70 százalékuk kap ebédet. Ugyanakkor a szervezett étkeztetés előnyeit Pest megyében szaéléseket előidéző okokról és körülményekről szólt. Pál József, a Szolnok megyei, Újvári Sándor, a Békés megyei Rendőrkapitányság képviselői az ezen a területen elért eredményeket, s a korántsem csökkenő gondokat, tennivalókat elemezték. Dr. Ormai Lajos, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője az általános rendészeti feladatokat taglalta. Földi László, a Szolnoki Húsipari Vállalat és Kottái László, a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat rendészeti vezetője a társadalmi tulajdon elleni vétségek konkrét eseteinek felsorakoztatásával gazdagították a továbbképzésen rá*zt vettek ismeretét. Az elhangzott előadások, tájékoztatók nagy érdeklődést és élénk vitát váltottak ki. Felszólalásáikban a rendészek azonban azokat a körülményeket is szóvá tették, melyek mindennapi munkájukat nehezítik, sőt akadályozzák. Többek között azt, hogy a rendészi teendőket más munkakörrel kapcsolják össze. Megállapításaikat igen gyakran nem követik határozott intézkedések, konkrét felelősségre vonások. Az ÁFÉSZ-ek rendészeti vezetőinek, illetve önálló feladatot ellátó rendészeinek továbbképzése Harsányt Mátyásnak, a Békés megyei MÉSZÖV ellenőrzési és jogi irodája vezetőjének értékelésével fejeződött be. Balkus Imre a gyerekeknek alig a fele élvezi. Az étkeztetés tapasztalatai ott kedvezőbbek', ahol nem az iskolának van saját konyhája, a vendéglátó vállalatok konyháiról kerül az étel a gyerekek asztalára. A vállalatoknak ugyanis anyagi érdekei fűződnek a forgalom növeléséhez, s ezért például befektetéseket is vállalnak, amire az oktatási intézményeknek nincsen módjuk. Szolnok megyében Karcagon, Martfűn és Szolnokon például új általános iskolák nyílnak szeptemberben, s mindegyikben tálaló, melegítő konyhákat létesítettek a vendéglátó vállalatok, szövetkezetek. Tolna megyében a bonyhádi ÁFÉSZ ezer adag étel készítésére alkalmas diákkonyhája október második felére készül el. A nagyobb anyagi lehetőségek mellett a vendéglátó- helyek mellett szól az is, hogy itt szakemberek állítják össze a menüket, s már több vállalatnál képeznek speciális gyermekétkeztetésre szakosodott szakácsokat. Több helyütt korszerűsítették az étrendet, növelték a magasabb biológiai értékű állati, növényi fehérjéket, vitaminokat tartalmazó ételek arányát. Gyakrabban szerepel az étlapokon baromfihús, tojás és tejtermék. A sok szénhidrátot tartalmazó sütőipari termékek, sütemények csökkentésével arányosan növelték a rostos alapanyagú ivólevek kínálatát. Az étrendek összeállításának megkönnyítésére sok helyütt mintaétlapokat készítenek a vállalatok az üzletvezetők részére, külön óvodai, általános iskolai és középiskolás diákok részére ajánlott ételekből. A diákok étkezőhelyeinek higiéniájára szerencsére már hosszú ideje nem volt különösebb panasz. Mindemellett a KÖJÁL folyamatosan ellenőrzi, hogy betartják-e az egészségügyi előírásokat. S hogy a gyerekek valóban maradéktalanul megkapják a nekik járó adagokat, a kereskedelmi felügyelőségek is fokozzák elr lenőrzéseiket, vizsgálják az ételek minőségét, mennyiségét. Jól haladnak a leendő bemutató mintaterem munkálatai Kepenyes János Társadalmi összefogás a szarvasi arborétum fejlesztéséért Javul a gyermekélelmezés Nem egyenletes az ellátás az ország különböző területein
