Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-25 / 199. szám
1984. augusztus 25., szombat ... gondoltam, s megnéztem a 15. virágkarnevált, ahol bár nem vehettem meg a virágokból kirakott pulykakakast, de látvány azért akadt bőven! A szép karneváli menet meglehetősen vontatottan haladt. Az kárpótolt csak az útpadkán zsibbadtan végigguggolt két óráért (nekem sajnos nem jutott villanyoszlop), hogy a több millió virágból összeállított tantáziadús alakzatok tényleg csodálatba ejtettek. Nem így a híres- neves hídivásár a Hortobágyon, ahol lovat csak képen és kétes értékű emléktárgyakon láttam, és szomorúan szemléltem az igazán szép és mi- ves munkáktól többnyire elforduló közönséget, akik a Kilenclyukú hídtól tisztes távolságban szemetelték körbe az ország minden részéből ide- sereglő vásározókat. Íme! VERESS ERZSI KÉPRIPORTJA Debrecenbe kéne menni JgBjll Sf /’«p ■ \ W -• ■■ ■ '' , 1 mJmmIslal ' v; _ Tágas iroda a megyei tanács épületében. Itt találkoztam először majdnem egy évtizede Kulkai Sándorral, a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével. Másodállások, mellékfoglalkozások című vizsgálat tapasztalatairól beszélgettünk. Elcsodálkoztam, milyen alaposan ismeri az anyagot. — Nemcsak irányítani és szervezni kellett a népi ellenőri munkát, de a konkrét vizsgálatok egész anyagát is meg kellett ismerni. Beleértve a programokat, módszereket, a megállapításokat és a javaslatokat — emlékszik vissza. 1979-ben ment nyugdíjba, mégpedig 48 éves munkaviszony után. Akkor töltötte be a 60. életévét. Eszerint 12 éves korában kezdett dolgozni. — Igen, 12 éves voltam, amikor kereskedőinas lettem Békéscsabán egy fűszerkereskedőnél. Négyen voltunk testvérek. A harmincas évek gazdasági válsága idején apámnak, aki kőműves volt, nemigen akadt munkája. Az inasokat viszont előszeretettel alkalmazták, mert ez volt a legolcsóbb munkaerő. Reggel hattól este 8-ig és vasárnap délelőtt is dolgozni kellett, s aki valamiben hibázott, azonnal elbocsátották. Kerékpáron kosárral a hátamon vittem az árut a megrendelőknek. Az ilyen munka egy felnőttet is próbára tenne. Most a dereka bánja. Látszik a járásán, de nem beszél róla. Nem volt köny- nyű. A front sem volt az. Kétszer vitték ki. A felszabadulás az ő életében is sorsforduló volt. Békéscsabán a Népbolt Nemzeti Vállalat boltvezetője lett. 1949-ben tiszti iskolára küldték. Egy év múlva avatták főhadnaggyá Budapesten. Hamarosan átkerült a Honvédelmi Minisztériumba, majd hazajött Békéscsabára, s csaknem három éven át volt a Hazafias Népfront városi titkára. 1960-ban választotta meg a megyei tanács a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökévé. Majdnem két évtizeden át irányította, szervezte a népi ellenőrök munkáját. — Az első években a vizsgálatok a hibák, a hiányosságok feltárására irányultak. Sok volt a bejelentés, szerteágazóak voltak a témák. Ennélfogva egy-két nap jutott a vizsgálatokra. A következmény pedig az lett, hogy az ellenőrzés néha csak a felszínt érintette, s a feltárt hiányosságok- megszüntetése gyakran elmaradt. 1961-ben például 357 vizsgálatot folytattunk le a megyében 1374 egységnél, 1563 népi ellenőr bevonásával. A két évtized alatt a népi ellenőri munka sokat fejlődött. Először meg kellett változtatni azt a módszert, hogy a vizsgálatok után ne a függetlenített apparátus tegye meg a rendellenességek megszüntetésére a javaslatot, hanem maga a Népi Ellenőrzési Bizottság. — A vizsgálatok tapasztalatait milyen körben ismertették? — Először a vizsgált egységek vezetőit tájékoztattuk, később a jegyzőkönyveket megküldtük a pártszerveknek, s a tapasztalatokat a dolgozók előtt is ismertettük. 1969-ben 35 ankétot tartottunk a különböző üzemekben. Egy évtized múlva az ankétok száma megduplázódott. Jelentős lépés volt az is, amikor különböző szervekkel karöltve, így a tanácsokkal, a Hazafias Népfronttal, az SZMT-vel kezdtünk közös vizsgálatokat. Nagy érdeklődést váltott ki az a módszer, amikor a dolgozóktól kérdőíveken kértünk véleményt. A tapasztalatok széles körű ismertetése növelte munkánk hatékonyságát. Ennek a fejlődésnek az volt az előzménye, hogy a KNEB megvizsgálta munkánkat, s a megyei pártbizottság beszámoltatott az irányító és szervező tevékenységről. Az akkor hozott párthatározatokat követő intézkedések nyomán szélesedett a népi ellenőrzés kapcsolata, hatékonyabbak lettek a vizsgálatok, fejlődtek a módszerek, gyakrabban került sor a komplex jellegű vizsgálatokra, előtérbe került a közgazdasági elemző munka. A gazdasági reform bevezetése milyen Igényeket támasztott a népi ellenőrökkel szemben ? — Alapvető szempont lett, hogy a népi ellenőröknek jobban kell szolgálnia a vezetés tájékoztatását. Elő kell segíteni az irányítási rendszer korszerűsítését, a helyi kezdeményezések kibontakozását, és több figyelmet kell fordítani a társadalompolitikai és a gazdasági kérdések vizsgálatára. Bebizonyosodott az is, hogy az eltelt tíz év alatt a népi ellenőrzés sokat fejlődött. Olyan módszereket alakított ki, amelyek jól beváltak és ezeket hasznosítani és továbbfejleszteni kell. A hetvenes években a vizsgálatok száma csökkent, s színvonala kiegyensúlyozottá vált. 1976-ban például 38 vizsgálatot végeztünk a megyében, 1426 népi ellenőr bevonásával. — Sok közérdekű bejelentés és panasz is érkezett a lakosságtól. Ezekkel hogyan foglalkoztak? — A lakosságtól érkező közérdekű bejelentéseket körültekintően vizsgáltuk meg. Évente mintegy 150 bejelentéssel foglalkoztunk. A bejelentések többsége alapos volt. A vizsgálatok után megfelelő intézkedések történtek. A számok azt igazolják, hogy a lakosság bizalommal fordult hozzánk. — Hogyan dolgoztak a vizsgálatokban részt vevő népi ellenőrök? Meg volt-e elégedve a munkájukkal? — A népi ellenőrök többsége éveken keresztül folytatta ezt a fontos tevékenységet. Munkájukat szakmai hozzáértéssel és lelkiismeretesen végezték. Odaadó és felelősségteljes tevékenységükért köszönet illeti meg őket. Meggyőződtem, hogy mindenkor eleget tettek a megbízatásoknak. — Melyik vizsgálat foglalkoztatta a legjobban? — Nincs ilyen. Minden vizsgálatot körültekintően kellett elvégezni. Számos olyan jelentős vizsgálat volt, amely többször került napirendre. Az is igaz, hogy az iroda ajtajának becsukásával nem tudtam letenni a gondokat. Én ezt természetesnek tartottam, ez a munka velejárója volt. Tapasztalatból mondom, hogy a népi ellenőrzést nem lehet elvileg irányítani. A vizsgálatok egész anyagával konkrétan kellett foglalkozni. Nehéz, de szép feladat volt. Kulkai Sándor munkája elismeréseként két ízben kapta meg a Munka Érdemrend arany, egy ízben az ezüst fokozatát, kétszer pedig a Kiváló Népi Ellenőr kitünte- t®st- Serédi János Fotó: Veress Erzsi Életutak Nehéz, de szép feladat volt
