Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-22 / 196. szám

1984. augusztus 22-, szerda o ffl textilipari szakszervezet elnökségének ülése A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége keddi ülésén a szakszerveze­ti csoportok tevékenységének tapasztalatairól tárgyalt. Megállapította, hogy a külön­féle szakszervezeti testületi ülések vitájáról, állásfogla­lásairól, többnyire nem tájé­koztatják kellőképpen a szakszervezeti csoportok tag­jait. A dolgozók így nem is­merik eléggé az őket érintő döntéseket, azok indokait, és azt, hogy a bizalmi miként képviselte a csoport vélemé­nyét, érdekeit. Ennek oka gyakorta az, hogy a bizalmiak nem kel­lően képzettek, s ezért nem ismerik megfelelően a tiszt­ségük adta lehetőségeket. Az elnökség felhívta a vál­lalati szakszervezeti szerve­ket, hogy a döntések előké­szítésébe fokozottan vonják be a bizalmiakat és helyette­seiket, a bizalmiak pedig rendszeresen kérjék ki a szakszervezeti csoport tag­jainak véleményét, s tájékoz­tassák is őket a testületi ülé­sek vitájáról, a döntések vég­rehajtásának menetéről. Untig a magból kenyér lesz Augusztus 20-án, estefelé Békéscsabán, a közgazdasági szakközépiskola előtt mutat­ták be a telekgerendási szlo­vák klub tagjai azt a folya­matot, amíg a magból ke­nyér lesz. Elmondták először, hogyan is vetettek régen, majd láthattuk a maroksze­dés, a kévekötés, s a kereszt készítésének fortélyait. A cséplést és az őrlést — ért­hetően — csak ismertették, de a kenyér készítését a liszt szitálásától a dagasztásig már nyomon követhette a szép számú nézősereg. Míg a ke­nyér készült, Nyemcsok Pál- nét hallgattuk: „Bizony, na­gyon kicsi voltam, amikor már segítenem kellett az édesanyámnak a kenyér ké­szítése körül. Először 9 éves koromban dagaszthattam, süthettem kenyeret. S hogy nem volt rossz, azt abból tudtam, hogy édesanyám büszkén mutogatta még a szomszédoknak is. Sohasem felejtem el azt a napot. Az­óta? Nagyon sok kenyeret sü­töttem, még most is szok­tam.” f Időközben — otthonról ke­mencéből hozták — „elké­szült” az új, még meleg ke­nyér, s mindenkit megkínál­tak vele, már akinek jutott. A Békéscsabán vendégeske­dő breznói gyermektánc­együttes tagjai még időben érkeztek, megkóstolhatták a finom kenyeret, és — vála­szolva a telekgerendási cite- rások köszöntésére — dalolni kezdtek. Sőt, miután zenésze­ik is megérkeztek hangszere­ikkel, még táncra is perdül­tek. Rövid, rögtönzött műso­rukkal nagy sikert arattak. Már a breznói táncosok ’s elindultak, a telekgerendási- ak is készülődtek, amikor még nagyon sokan — fiata­lok, idősebbek — a kereszt­nél tüsténkedtek, s szedték szép csokrokba az érett kalá­szokat. Remélhetőleg otthon mindegyik csokor „élet”-nek becses helye lesz . . . P. F. Zrínyi-emléknapok Szigetváron Az idei Zrínyi-emléknapok programját fogadta el keddi ülésén a szigetvári tanács végrehajtó bizottsága. Zrínyi Miklós ifjú zászlótartójának, Juranics Lőrincnek egy ké­sei leszármazottja 1833-ban alapítványt tett Szigetvár vé­dőinek emlékére. Azóta a hősök tiszteletének szentelik szeptember 7. napját, akkor történt ugyanis Zrínyinek és katonáinak halált megvető kitörése a romba dőlt vár­ból 1566-ban. Az emléknapok esemény- sorozatában jubileumot tart a várbaráti kör jubileuma. A Hazafias Népfront kezde­ményezésére és támogatásá­val 1959-ben alakult meg a kör, amely a Szigetvárhoz és a Zrínyiekhez kapcsolódó ha­gyományok kutatását, ápolá­sát tűzte ki célul. Az elmúlt negyedszázad alatt igen ered­ményesen működött, tagjai­nak száma már meghaladja a nyolcszázötvenet. Az évforduló előestéjén, szeptember 6-án emlékülést tart a várbaráti kör a Szu- lejmán szultán dzsámiban, s megnyílik az egyesület hu­szonöt éves történetét bemu­tató kiállítás. Megkoszorúz­zák a várvédők hősiességét szimbolizáló híres oroszlán­szobrot, valamint Horváth Márk várkapitány és Jura­nics Lőrinc zászlótartó szob­rát. A következő napokban úttörő hadijátékot rendeznek a Zrínyi-várban és környé­kén. Az Oroszlán étterem történelmi vacsoraestjén a költő Zrínyi Miklós szakács- könyve alapján készült éte­leket szolgálnak fel a ven­dégeknek. Az eseménysorozat szep­tember 9-én zárul, amikor katonai tiszteletadással em­lékeznek a várvédő Zrínyi Miklósra és vitézeire az úgy­nevezett belső várban. Ez volt a drámai esemény szín­helye: innen indultak a ki­törésre a várvédők a túlerő­ben levő törökök ellen. A vár sáncárkában óránként mozsárágyú dörgése emlé­keztet a vészterhes ostromra. Rmatőrfilmes siker Augusztus 11. és 20. között Im­már a XVI. csongrádi napok rendezvénysorozatán vehettek részt az érdeklődők. A csongrá­di napok egyik programjaként a humoros amatőrfilmek II. or­szágos szemléjére is sor került, augusztus 17-én, 18-én, 19-én mutatták be a nevezett filme­ket. A szemlén szép sikert ért el a békéscsabai Solaris ama­tőrfilmklub: a „Na, bumm” cí­mű alkotásukért a Csongrád me­gyei Művelődési Központ külön- díját kapták meg. A legjobb, filmpropagálással foglalkozó pla­kátért járó különdíjat ugyan­csak az egyre ismertebbé váló békéscsabai klub hozhatta haza. Alkotmánynapi ünnepségek (Folytatás az 1. oldalról) lágháborút negyed évszázad­dal később követte a máso­dik. Ezt még többen megél­ték, és több százezren saj­nos, nem élték túl. Ezért bennünket — csak­úgy, mint a szovjet népet, amely a legutóbbi háború legsúlyosabb terheit viselte, és a legnagyobb szenvedést állta ki —, aligha lehet azzal vádolni, hogy háborút aka­runk. — Hazánk, a Magyar Nép- köztársaság kis ország. Még­is úgy véljük, cselekvő ré­szesei vagyunk a világpoliti­kai eseményeknek, s képe­sek vagyunk hozzájárulni ahhoz, hogy a háború ve­Ösi városunkban, Székes- fehérváron — Géza fejede­lem és István király szállás­helyén, középkori uralkodó­ink koronázási színhelyén — hétfőn nagygyűlésen emlé­keztek meg Fejér megye és a város dolgozói alkotmá­nyunk születésének 35. év­fordulójáról, az új kenyér ünnepéről. A Dózsa György téren Balázs Miklós, Székes- fehérvár városi Tanácsának elnöke köszöntötte a nagy­gyűlés 12 ezer részvevőjét, a munkában élen járó kollek­tívák, szocialista brigádok küldötteit, a megye jelenle­vő párt- és állami vezetőit. Ezt követően Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára mondott ün­nepi beszédet. Szűrös Mátyás a világpo­litikai helyzet összetevőit elemezve hangsúllyal szólt a kontinensünk békéjével, biz­tonságával kapcsolatos kér­désekről. — Mint európai nép külö­nös gonddal figyeljük a föld­részünkön zajló vagy azt közvetlenül érintő fejlemé­nyeket. Európa sajátossága, hogy a történelem során po­zitív és negatív értelemben egyaránt jelentős befolyást gyakorolt a világ más ré­szeinek, sőt egészének sor­sára is. Az elmúlt évtized első felében Európa példát mutatott abban, hogy a bi­zalom és az előnyök kölcsö­Alkotmánynapi nagygyű­lést és kenyérszegő ünnepet tartottak vasárnap Moson­magyaróváron. Az új műve­lődési központ előtti téren Németh Károly, az MSZMP Mosonmagyaróvár városi bi­zottsága első titkára nyitotta meg az ünnepséget, köszön­tötte a részt vevő városlakó­kat, valamint a megye és a város párt- és állami veze­tőit, a társadalmi és tömeg­szervezetek képviselőit. Ez­után Pozsgay Imre, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa főtitkára mondott ün­nepi beszédet. — Augusztus 20. a nép­frontpolitikán alapuló nem­zeti egység jeles napja. Ki­fejeződik benne a szövetsé­ges dolgozó osztályok együtt­működése — mondotta. — Az utóbbi negyedszá­zadban soha nem hirdettük, hogy politikai intézménye­ink elérték végső, tökéletes formájukat. Amit mondtunk az az, hogy egy humanista szélye elháruljon, es a né­pek békében éljenek. Ez a szándékunk akkor, amikor a Varsói Szerződés tagorszá­gaként, szövetségeseinkkel együtt lépünk fel, és kezde­ményezzük a kölcsönös biz­tonságon alapuló leszerelést, a háború elhárítását célzó érdemi tárgyalásokat. De ez a szándék vezet bennünket akkor is, amikor hazánk külpolitikai lépései során a korrekt politikai kontaktu­sokat, a kölcsönös érdeke­ken alapuló gazdasági együttműködést, a kulturális, sport- és egyéb kapcsolato­kat javasoljuk a más társa­dalmi berendezkedésű orszá­gokat képviselő partnere­inknek. nössége alapján van lehető­ség a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok építésére, együttműködésük kibonta­koztatására. Napjainkban kontinensünk sajnos ismét inkább a veszé­lyes tendenciák csomópont­ját jelenti. Az új amerikai nukleáris rakéták nyugat­európai telepítése következ­tében nem csupán a katonai szembenállás szintje, a köl­csönös veszélyeztetettség nö­vekedett. Megszakadtak a létfontosságú szovjet—ameri­kai fegyverzetkorlátozási tár­gyalások, s a bizalom továb­bi csökkenése folytán még nehezebbé vált a vitás kér­dések rendezését szolgáló megállapodások elérése. — Európa, s ezzel össze­függésben a világ békéjének egyik kulcsfontosságú prob­lémáját évtizedek óta a két német állam viszonya jelen­ti — mondotta a továbbiak­ban. — Felbecsülhetetlen je­lentősége van annak, hogy az első munkás-paraszt né­met állam megalakulása óta békeszerető politikát foly­tat, s hogy e politika ered­ményeként, a Német Szö­vetségi Köztársaság realista politikai tényezőinek együtt­működésével az utóbbi évek­ben normalizálódhatott a két német állam viszonya. Mi hiszünk az emberi ci­vilizáció jövőjében, bízunk szellemű politika következe­tes alkalmazásával, a mai kor legprogresszívebb társadalmi szerkezetének alapjain meg­valósítottuk történelmünk legszélesebb körű nemzeti egységét, amelyben az általá­nos közmegegyezés a hala­dás hajtóereje. Azt mondtuk — aminek igazságát bárki el­lenőrizheti —, hogy Magyar- ország népe a szocializmus­ban megtalálta nemzeti ön­becsülését, s ebben a társa­dalomban érte el alkotóerői­nek kiteljesedését. De nem mondtuk, ma még kevésbé mondhatjuk, hogy itt van már a Kánaán, hogy ami­ben élünk, az idilli állapot volna. Ellenkezőleg, a köz- megegyezésnek az adott hi­telt, hogy takargatás nélkül tártuk ország-világ elé fe­szítő ellentmondásainkat, gyötrő gondjainkat is. Ha valamikor igaz volt, akkor most valóban igaz, hogy a legjobb gazdaságpo­litika az emberekkel való jó A mi véleményünk az, hogy a világbéke megőrzésé­hez az út nem az újabb és újabb fegyverkezési forduló­kon, hanem a fegyverzetek korlátozásán keresztül vezet. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi feszültség erősö­dése nem visszafordíthatat­lan folyamat, és az emberisé­get fenyegető legnagyobb ve­szély elhárítható., Ma, a ki­élezettebb helyzetben is vall­juk: a világháború elkerül­hető. — Az elkövetkező idő­szakban nemcsak hazánk fel- szabadulása közelgő negyve­nedik évfordulójának méltó megünneplésére készülünk, hanem több más fontos po­Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára Székesfehérvárott beszélt a józan ész felülkerekedésé- ben, abban, hogy a másik oldalon is mind többen is­merik fel: a mai viszonyok között a két világrendszer szembenállásában értelmét vesztette a háború, mint a végső győzelem eszköze. Az emberiség objektív érdekei — társadalmi rendszertől, politikai pártállástól, világ­nézettől függetlenül — a vi­lágháború elkerüléséhez, a fegyverkezésre pazarolt anyagi és szellemi erőforrá­sok értékesebb célokra for­dításához, a kölcsönösen előnyös együttműködés bő­vüléséhez kötődnek. Optimizmusunkat nem csupán reményekre, vágyak­gazdálkodás politikája. Most, amikor újabb lendülettel lá­tunk hozzá gazdaságirányí­tásunk fejlesztéséhez, a gaz­dasági viszonyok további de­mokratizálásához, látnunk kell, hogy gazdasági-terme­lési gondjaink megoldásának kulcsa a társadalomban, az emberekben, az ösztönzőbb munkafeltételekben van és nem a tárgyak, dolgok igaz­litikai eseményre is, ame­lyek közül kiemelkedik or­szágunk vezető erejének, a Magyar Szocialista Mun­káspártnak a XIII. kong­resszusa. Az esemény fogad­tatását azok a munkaver- seny-felajánlások fejezik ki a legjobban, amelyek a fel- szabadulás 40. évfordulójára és a kongresszus tiszteletére bontakoztak ki. Olyan kong­resszusra készülünk, amely önkritikusan — eredménye­ket és hibákat számbavéve — fogja megjelölni azt az utat, amelyen a következő öt évben minden bizonnyal si­keresen fogunk haladni — hangsúlyozta végezetül Gye- nes András. ra, hanem tényekre alapoz­zuk. Mindenekelőtt arra, hogy a Szovjetunió, a szo­cialista országok miként ed­dig, ezután is mindent meg­tesznek a világ békéjét ga­rantáló katonai erőegyensúly megőrzése érdekében. Ezzel egyidejűleg, ahogy ezt a legutóbbi másfél esztendő­ben is bizonyították szövet­ségi rendszerünk, a Varsói Szerződés és a KGST leg­magasabb szintű tanácskozá­sain született állásfoglalások, folytatják kezdeményezései­ket a fegyverkezési verseny korlátozására, az egyensúly­nak a fegyverzetek minél alacsonyabb szintjén történő biztosítása, a vitás kérdések tárgyalások útján való ren­dezése, az ehhez szükséges bizalom építése, a kelet— nyugati párbeszéd és kapcso­latok megőrzése érdekében. Biztató körülménynek tart­juk, hogy a nemzetközi lég­kör egészének rosszabbodása közepette is fennmaradt és összességében eredményesen szolgálja a dialógust az euró­pai biztonság és együttmű­ködés ügyének előmozdításá­ra kilenc esztendővel ez­előtt, a helsinki záróokmány aláírásával létrehozott in­tézményrendszer és a szovjet —amerikai viszonyban ki­alakult súlyos feszültség el­lenére nem következett be jóvátehetetlen törés a széle­sebb értelemben vett kelet —nyugati kapcsolatokban — hangoztatta Szűrös Mátyás. gatásában. Az a politika nye­ri el a jövőben is népünk támogatását, amely biztosí­tani tudja a társadalmunk­ban ma még szunnyadó vagy érvényesülésükben gátolt al­kotóerők kibontakoztatását, amely eléri, hogy a világ oly sok országát sújtó gazdasá­gi válságból ne vereséggel, hanem megújulva kerüljünk ki. Ennek a feladatnak a megoldása áll pártunk előtt, amely készülve XIII. kong­resszusára, politikai fő vona­lához híven, kezdeménye- zően kíván válaszolni a vi­lág kihívásaira és belső el­lentmondásainkra. Az alkotmány Tinnepén ar­ra gondolunk mindenekelőtt, hogy a dolgozó osztályok, ré­tegek szövetsége, együttmű­ködése, hívők és nem hívők egymás iránti kölcsönös megértése, a hazánkban élő nemzetiségek szabad érvé­nyesülési lehetősége beépült rendszerünk alapjaiba. Ez az együttműködés, szövetség, amelyet őrizni kell és a na­ponta változó helyzetben új­ra megteremteni a felnövek­vő generációk folyamatos bekapcsolásával — hangoz­tatta Pozsgay Imre. Nagygyűlés Székesfehérváron Megemlékezés Mosonmagyaróváron Gépkocsi-átvételi sorszámok: Légi- és víziparádé, tűzijáték 1984. AUGUSZTUS 21-EN Trabant Lim. Hyc. Bp.) 719 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 93 Trabant Lim. (Bp.) 24 408 Trabant Lim. (Debrecen) 15 266 Trabant Lim. (Győr) 22 916 Trabant Combi (Bp.) 8 209 Trabant Combi (Győr) 4 025 Wartburg Lim. (Bp.) 12 746 Wartburg Lim. (Győr) 7 345 Wartburg de Lux (Bp.) 17 201 Wartburg de Lux (Győr) 10 030 Wartburg de Lux, tt. (Bp.) 3 772 Wartburg Tourist (Bp.) 7 135 Wartburg Tourist (Győr) 2 515 Skoda 105 S (Bp.) 8 658 Skoda 105 S (Debrecen) 6 737 Skoda 105 S (Győr) 6 849 Skoda 120 L (Bp.) 15 957 Skoda 120 L (Debrecen) 9 960 Skoda 120 L (Győr) 11 490 Skoda 120 GLS (Bp.) 989 Lada 1200 (Bp.) 31 636 Lada 1200 (Debrecen) 19 671 Lada 1200 (Győr) 10 472 Lada 1300 S (Bp.) 12 382 Lada 1300 S (Debrecen) 9 312 Lada 1300 S (Győr) 4 481 Lada 1500 (Bp.) 12 117 Lada 1500 (Debrecen) 8 444 Lada 1500 (Győr) 3 937 Lada Combi (Bp.) 5 748 Lada Combi (Debrecen) 3 166 Moszkvics (Bp.) 13 439 Polski Fiat 126 P (Bp.) 19 349 Polski Fiat 126 P (Győr) 6 326 Polski Fiat 1500 (—) 4 526 Dácia (Bp.) 20 984 Dacia (Debrecen) 12 133 Zasztava (Bp.) 6 097 A dunai rakpartok mentén és tévékészülékek előtt he­lyet foglaló több milliós né­zőközönség üdvözlése után a Margit-híd felől nemzeti és vörös zászlóval díszített szár­nyashajó tűnt fel, nyomában motorcsónakok, átkelő-, ki­tűzőhajók és vízibuszok ha­ladtak el fegyelmezett rend­ben a tribünök előtt. A ha­jókon elhelyezett transzpa­rensek a 35 éves Alkotmányt, az ugyancsak 35. születés­napját ünneplő KGST-t kö­szöntötték, a jobb munkára, a hatékonyabb gazdálkodás­ra mozgósítottak, a szocia­lizmust és a békét éltették. Eközben fellobogózott heli­kopterek érkeztek a Parla­ment előtti térségbe, majd nyomukban vitorlázó repülő­gépek következtek, az ünne­pet köszöntő feliratokat húz­va maguk után. Ugyancsak a program lát­ványos percei voltak, ami­kor az MHSZ rádióirányítá­sú repülőmodelljei mutattak be bukfencet, orsót, dugó­húzót és más gyakorlatokat a Duna fölötti légtérben. Ez­után a hagyományos ejtőer­nyős-parádé következett. Pirotechnikusok sokaságá­nak hónapokig tartó mun­kája készítette elő azt a több mint ezer közreműködő se­gítségével rendezett félórás tűzijátékot, amelynek va­rázslatos szépsége az idén is az Alkotmány ünnepének fénypontját jelentette Buda­pesten. Tíz tonna különleges robbanóanyagot használtak fel a hétfő esti „fényfeszti­vál” mesterei. Tűzből alko­tott remekműveikben csak­nem két évtizede gyönyör­ködhetnek a budapestiek és a főváros vendégei. Nagy tel­jesítményű fényszórók pász­tázták be az eget: ez jelezte a látványosság kezdetét. A fényszórók sugarainak játé­ka után piros, fehér, majd zöld színű rakéták emelked­tek a magasba, kirajzolva Budapest egére a nemzeti zászló színeit. A nyitánytól a fináléig szünet nélkül per­gett ezután a program, szebb­nél szebb tűzfigurákkal, szín­kompozíciókkal. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára Mosonmagyar- óvárott beszélt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents