Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-19 / 195. szám

NÉPÚJSÁG 1984. augusztus 19., vasárnap o Harmincegyezer új telefon 99 ...akkor én megoldom! 99 A posta az eddigi tapasz­talatok szerint jól halad a távbeszélő-hálózat bővítésé­nek idei munkálataival: az év végére a terveknek meg­felelően összesen mintegy 31 600 új állomást kapcsolnak be a telefonhálózatba. Ebből 27 300 lakásállomás lesz, négyezret a közületeknél he­lyeznek üzembe, a többi nyil­vános telefon. Több nagy munkával a közelmúltban készültek el a posta szakemberei. Néhány új központban rövid időn be­lül megkezdődik a próbaüze­melés. Szilvásváradon ebben a hónapban adták át a kor­szerű automata központot, amely az elavult, kis kapa­citású kézi kezelésű berende­zést váltotta fel. Gödöllőn ezen a héten helyezték üzem­be a kétezer állomásos új konténerközpontot, ami egy­ben lehetővé teszi azt is, hogy a város bekapcsolódjék a belföldi távhívásba. Az új központot csak átmeneti, to­vább már nem halogatható megoldásként létesítették; addig lesz szolgálatban, amíg fel nem épül — a hetedik öt­éves tervidőszakban — Gö­döllő korszerű postaépülete, ahová végleges berendezése­ket telepítenek. A közeljövő­ben készülnek el a nyíregy­házi telefonközpont bővíté­sével : körülbelül ötezer új állomás bekapcsolására nyí­lik lehetőség. Nyíregyházán ezzel nemcsak a telefon-elő­fizetők köre bővül, hanem számottevően javul a távbe­szélő-szolgáltatások minősége Az idén 19. alkalommal rendezték meg a hortobágyi hídi vásárt, a puszta egyik legnagyobb rendezvényét. A háromnapos program meg­nyitóját szombaton tartották a csárda előtti téren, a ki- lenclyukú hídnál. Az egykori pusztai emlé­keket elevenítik fel a hídi is. Tatán, Oroszlányban, Du­nakeszin, Kecskeméten, il­letve ezeknek a városoknak a környékén szintén kedve­zőbb lesz a telefonellátás: automatikus központokat ál­lítanak üzembe, melyekbe a korábbinál jóval több táv­beszélő-állomást tudnak majd bekapcsolni. A fővárosban az idén csak kisebb fejlesztésekre kerül sor. Néhány konténerköz­pontot adnak át, s növelik több régebbi berendezés tel­jesítményét. Elsősorban a la­kótelepek telefonellátását igyekeznek javítani. Csepe­len, Lőrincen, s a Vizafogó­lakótelepen 1000—1000 állo­másos konténerközpontokat állítanak fel az év végéig. Jövőre az ideinél többet, összesen mintegy 41 ezer új állomást létesítenek. Vidéken elsősorban Debrecenben, Sá­toraljaújhelyen, továbbá a Balaton környékén fejeződ­nek be jelentősebb fejleszté­sek. Siófoktól Balatonszent- györgyig például hétezerrel bővítik az állomások számát, az északi parton pedig új, korszerű központok váltják fel az elavult berendezése­ket. Az idén és jövőre együtt­véve csaknem 73 ezerrel nő a telefon-előfizetők száma, ám ez még mindig messze elmarad a növekvő igények­től. Jelenleg ugyanis több mint 400 ezer várakozó van, s ez a szám a posta erőfeszí­tései ellenére évről évre nő. vásár alkalmával: több mint háromszáz népművész, népi iparművész kínálja portékáit a sátrakban. A vízi színpa­don népi együttesek adnak műsort, a mátai lovaspályán pedig lovasversenyeket és csikósbemutatót tartanak mind a három napon. Ügy indultam útra, hogy előbb az újítómozgalom helyzetéről faggatom Sza­bó Sándort, az ÉDOSZ me­gyei bizottságának titkárát, hogy, miként alakult az el­múlt esztendőben a újítótevé­kenység az élelmiszeripar­ban? — Az elmúlt esztendőben 936-an adtak be újítást ezek­ben az üzemekben, ebből legtöbbet a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat újítói, három­százötvenen 207-et mondhat­nak a magukénak. A KISAJTOLT BÚZACSÍRA — A malomszakmában nem ritkaság, hogy 100 fo­rint névértékű gépekkel őrölünk. Az 1900-as évek­ben gyártott sima- és töret­hengerekhez már rég nem gyártanak alkatrészeket, és az időnkénti felújításokhoz maguk az ott dolgozók ké­szítenek tartozékokat — mondja az orosházi malom­ba tartva Priskin István, a vállalat iparjogvédelmi elő­adója. — Most készült el a liszt- siló rekonstrukciója. A kop­tató újjáépítése 1985-ben fe­jeződik be. Ehhez kapcsoló­dik a legtöbb újítás — tájé­koztat már a malomban Vékony Sándor üzemvezető. A műszaki megoldások mellett két jelentős techno­lógiai ötlet fűződik az oros­házi malomban Kovács Sán­dor főmolnár nevéhez. — Amikor a törethenge­rekről a sima hengerekre ke­rül a búza, akkor már lát­hatók közte azok a sárga lapkák, a búzacsírák. Eddig ebből kiszitálták a csírát, de sok korpa maradt benne. Hogy tisztább legyen, most még egyszer megőröljük, saj­toljuk és úgy szitáljuk. A technológiai sor módosult csupán, nőtt azonban a nyer­hető csíramennyiség, és eb­ből nagyobb arányú — mint­egy egyharmada — az étke­zési célra használható több­let. Kétharmada a takarmá­nyozásra kerül, eg''harmadát az édesipar hsználja fel. Az étkezésre is alkalmas, E-vi- taminokban igen gazdag alapanyag nagy tömegű elő­állításával évente 274 ezer forint gazdasági haszna van a vállalatnak — meséli az újító főmolnár. A másik technológiai mó­dosítás: egy gépi bevonat­cserével és a tárolási tér nö­velésével évente körülbelül 540 ezer forintot nyer a vál­lalat, mert egy időben képes az orosházi üzem a tészta- és a réteslisztet előállítani, tárolni. Ennek az újításnak most végzik a szakemberek az utókalkulációját, s ezután juttatják az ötlet kivitelező­jének, Kovács Sándornak az ezért járó díjat. VERSENY AZ ÚJÍTÁSÉRT A szakértők közül többen maguk is újítók. Így, amikor a szakvéleményeket adják egy-egy újításról, érzékelik, megismerik az érem másik oldalát is. Ha újításukat ha­mar bevezetik, nem késik a díjazás sem, a vállalat is nyer vele, tehát mindenki jól jár. A szakértők között ver­senyt hirdetett a vállalat azért, hogy minél rövidebb idő alatt vezethessék be az egyes műszaki, technológiai megoldásokat, amelyek jól segítik a termelést. — Az újítások 70—80 szá­zalékának elfogadását java­soljuk általában — mond­ja Griecs András és Domo­kos József vállalati szakér­tő. — A megítélésben az a lényeg, hogy az újítás az adott munkaterületen mi­lyen folyamatot segít, milyen munkavédelmi előnnyel jár, és a dolgozók a vállalat tel­jesítményét a technológiai módosítások miként növelik. Az újítások bevezetési ide­je jelentősen csökken. 1982- ben az újítások zömét 41 nap alatt vezettük be. Az elmúlt esztendőben 152 újítás átlagos bevezetési ide-- je 25 nap. Megnövekedtek az újításokra jutó összegek is. A gazdasági haszontól füg­gően és az újszerűség tekin­tetbe vételével 2,8—5,37 szá­zalékos az ötletért fizetett összeg. — Vagyis az újítómozga­lomban a lendületet az adja, hogy tudják a dolgozók, ami jó, érdemes a dicséretre, azt anyagilag is honorálják — folytatja Priskin István a szakvéleményezők mondan­dóját. —Például a rétesliszt gyártása esetében nagy a kereslet a termék iránt, ezért az éves újítási tervünkben is szerepel. Persze, munkaköri kötelességből is törte rajta a főmolnár a fejét, de a gyors megoldást anyagilag is hono­rálni érdemes. ÖTLETADÓK ÉS KIVITELEZŐK Nem hallgathatjuk el, hogy szükség van a dolgozók újí­tási készségének megbecsülé­sére, hiszen elavult gépeken dolgozni, termelni csak úgy lehet, ha azok működnek — vagy működőképessé válnak. De hiába a szükség, ha nem párosul hozzá az érdekeltség. Az idei első félévben hat­vanhét benyújtott újításból negyvennyolcat fogadtak el, harminckettőt bevezettek. Ez kevés, ha az elmúlt egész évet vesszük figyelembe, de mint mondják, a második félév erősebb. — Jön az ötletnap, az újí­tási hónap, az értékelés kö­zeledik a körzetek közötti versenyben. Ilyenkor meg­szaporodnak év végéig az újítások — érvel az első fél­év eredményeit illetően Pris­kin István. S igazolásul mondandójá­nak, a zsákraktárba érve t ippet is ad Kisföldi Fe­rencnek. — Ezt is be kéne adni újí­tásnak — mutat a rácsra és a hozzá készített emelőkocsi­ra. — A zsákrakodás és a tisztításhoz szállítás nagyon lassú volt — magyarázza Kisföldi Ferenc. — A kisko­csi és a rácsra rakható na­Kovács Sándor főmolnár az alkalmazott technológia ered­ményét mutatja Fotó: Fazekas László gyobb tömegű zsák gyorsít­ja a munkát, kevesebb lét­számmal dolgozunk, és a munkára jutó egységnyi idő kétharmadával csökken. Innen a gépműhelybe men­tünk, ahol egymás mellé rakták munkájuk végeztével a szerszámokat a szerelők, Azokat is, amelyeket Ungor György készített el. — Amikor én idejöttem, elképedve láttam, milyen balesetveszélyes, ahogy itt a motort kiszerelik. Akkor a targoncavillára csúsztatott emelővel ezt megoldottuk. A sebességváltó-emelő és a ru- góköteg-összehúzó is hulla­dék anyagból készült. — Most van valami jó öt­lete? — Ha ötlet akad, akkor én megoldom — mondja egy ki­csit elgondolkodva. — Akkor miért vársz? — kérdi Priskin István. — Kel­lene valami takaróponyva­kezelési megoldás, hogy ke­vesebb szem vesszen kárba szállítás közben. — Meg is van — meditál Ungor György. — Tudom már, hogyan oldjam meg — mondja búcsúzóul. Számadó Julianna A PATEX termékeit sokan vásárolták Berényi vásár Óriás tányérú napraforgók A csárdaszállási Petőfi Tsz nemcsak a rizséről hires . . . Veress Erzsi képösszeállítáa Mackó, lépesméz — és darazsak, a Hungaronektár pavilonjánál Elegáns ebédlő a Bútoripari Szövetkezettől Madarak: tésztából és kitömve Tizenegyedik alkalommal rendezték meg Mezöberényben az ipa­ri, mezőgazdasági kiállítást és vásárt. Már az első napon sokan ke­resték fel a ligetet, ahol elsősorban a nagyközség területén működő üzemek, termelőszövetkezetek állították fel pavilonjaikat, de érkez­tek kiállítók Békéscsabáról, Békésről és Köröstarcsáról is. Az ér­deklődők 26 üzem, téesz termékeit, áruit tekinthetik meg, s ha va­lami megnyeri tetszésüket, meg is vásárolhatják, illetve megren­delhetik a helyszínen. A vásár rendezői gondoskodtak arról is, hogy a látogatók minden tekintetben jól érezzék magukat: aki megéhezik, többféle étel között válogathat a vásár területén mű­ködő vendéglátóipari egységekben, s a szomjazókról sem feled­keztek meg . . . A berényi vásárt még holnap lehet megtekinteni. CsikésbemutatA a Hortobágyon

Next

/
Thumbnails
Contents