Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-19 / 195. szám

NÉPÚJSÁG-----------------------------------------­. ^ </ 1984. augusztus 19., vasárnap Baráti kör találkozója Mezöberényben II jogalkotás törvényességének őre A művelődési központ adott helyet annak a baráci találkozónak, amelyet tegnap rendeztek Mezöberényben. Ez alkalommal a településről időközben elszármazott s jelenleg a fővárosban élő emberek látogattak vissza egykori lakóhelyükre. Az eseménynek nemcsak az al­kotmány közelgő ünnepe adott különös jelentőséget, hanem az is, hogy jó lehető­ség nyílt a hagyományok ápolására, a közös emlékek felelevenítésére, valamint a szülőföld iránt érzett szere­tet és kötődés további erősí­tésére. Délelőtt Zolnai László, a nagyközségi pártbizottság tit­kára köszöntötte a Mezőbe- rényiek Baráti Körének kép­viselőit, köztük dr. Somos András akadémikust, az MTA alelnökét, aki egyébként en­nek a közösségnek a vezető­je. Ezután Szűcs Lajos tanács­elnök a település jelenlegi helyzetéről tájékoztatta a megjelenteket. Az egy éve felavatott Petőfi-szobor, va­lamint a Kettős-Körös-híd- nál levő Petőfi-emlékhely megkoszorúzásán kívül kör­utazás is szerepelt a prog­ramban. Ennek során a résztvevők megtekintették az erőteljesen fejlődő nagy­községet, egyúttal az 1-es számú iskolát és a tornater­met is, majd felkeresték a XI. ipari és mezőgazdasági kiállítást. Délután az Arany­A Budapesten élő mezöberényiek tegnap jól sikerült baráti összejövetelen vettek részt, és találkoztak a nagyközség vezetőivel kalász Tsz szervezésében cséplési bemutatóra került sor, amelyen az egykor hasz­nált Hoffer-traktort láthat­ták az érdeklődők működés közben. A találkozón alkalmunk volt szót váltani néhány résztvevővel is. Janovits Já­nosáé 16, Bibel Györgyné pe­dig 9 éve költözött el Mező- berényből. Mindketten nyug­díjasok. Nagy megelégedéssel szóltak a látottakról és hal­lottakról, s nem kis büszke­ség töltötte el őket, amikor egykori lakóhelyűk gyarapo­dásáról, az emberek boldo­gulásáról beszéltek. Egy szimpatikus fiatalember, He­gedűs György, aki a Szikra Lapnyomdában dolgozik, a családját is magával hozta az összejövetelre. Mint mondotta, örömmel értesült erről a rendezvényről. Eddig ugyanis még nem volt módja bekapcsolódni a Mezőberé- nyiek Baráti Körének tevé­kenységébe. Kép, szöveg: Bukovinszky István Küldöttközgyűlés Orosházán (Tudósítónktól) Küldöttközgyűlést tartott augusztus 17-én az orosházi Unior Univerzális Szolgálta­tó Ipari Szövetkezet. A ve­zetőség beszámolt az első féléves tevékenységről .is­mertette az erről készült mérleget. Egyúttal meghatá­rozták a második félév fela­Felszabadulásunk közelgő 40. évfordulója jegyében ren­dezte meg a Békés megyei Moziüzemi Vállalat és a Bé­késcsabai Társadalmi Ün­nepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda az idei film- plakát- és filmfotó-kiállítást datait. Sor került a műkö­dési szabályzat módosítására. Kisorsolták a Békés megyei Népújságban Unior-program néven megjelent pályázat jutalomtárgyait. A nyertesek névsorát az újság augusztus 30-i számában közlik le. Pribék Sándor a békéscsabai Kossuth La­jos téren. Az immár nyol­cadszor megrendezett kiállí­tást dr. Szemenyei Sándor, az MSZMP békéscsabai vá­rosi bizottságának titkára nyitotta meg pénteken. Fotó: Gál Edit Ismét láthatók a koronázási jelvények Augusztus 18-tól — a több hónapos tárlatfelújítási mun­kák befejeztével — ismét lá­togatható a Magyar koroná­zási jelvények című kiállítás a Nemzeti Múzeumban. Nem­zeti kincseinket az 1978 ele­jén megnyílt kiállítás óta csaknem négymillióan ke­resték fel: s az alkotmány ünnepére ismét méltó kör­nyezetben tekinthetők meg a Nemzeti Múzeum dísztermé­ben. Mint ismeretes, a ko­ronázási jelvények, valamint a palást 1978-ban tért visz- sza hazánkba az Egyesült Ál­lamokból. Európa egyik leg­régibb uralkodói jelvényéhez sok válaszra váró kérdés kapcsolódik, s évtizedek óta a tudományos kutatás és vi­ták középpontjában áll. Az újra hazatért kincsek min­den eddiginél részletesebb vizsgálata nyomán az elmúlt években ismét felélénkültek : a tudományos viták a két [ részből álló korona szárma­zását, összeillesztését, illetve : jelenlegi formájának kialakí­tását, valamint a palást mű- ' vészettörténeti, valamint res­taurálási kérdéseit illetően. Bezárult a dzsessztábor Szombaton bezárta kapuját Tatabányán a harmadik nemzetközi dzsessztábor. A találkozón a hazai és kül­földi zeneművészeti főiskolák dzsessz-szakos oktatóinak és hallgatóinak teremtettek al­kalmat a továbbképzésre, ta­pasztalatcserére, egymás mű­vészi elképzeléseinek megis­merésére. ötvennégy magyar és negyven külföldi muzsikus vett részt a tábor munkájá­ban, többek között az NDK- ból, Csehszlovákiából, Svájc­ból, Ausztriából és Görögor­szágból érkeztek résztvevők. A műhelygyakorlatokat és az elméleti stúdiumokat nyilvá­nos koncertek követték. A mesterkurzusokat neves mu­zsikus-tanárok irányították. Az Alkotmányjogi Tanács Társadalmi életünkben be­következett változások ered­ményeként 1972-ben sor ke­rült az alkotmány módosítá­sára, amely az országgyűlés, '• az Elnöki Tanács, a Minisz- i tertanács és a tanácsok jog­körére vonatkozóan hozott változást. Alkotmányos r szintre emelte az állampol- ] gári jogok és kötelességek egységének elvét. Szocialista j társadalmunk alapintézmé- ; nyei közé sorolta a házas- I ság, a család intézményét, j biztosította az ifjúság szo- j cialista nevelését, az állam- j polgárok életének, testi ép- i ségének védelmét, az emberi jogok tiszteletben tartását, j pontosította a nemzetiségi jo­■ gokat. Alkotmányba iktatta : a közvetlen demokrácia in­tézményét, azt a tényt, hogy I az állampolgárok ne csak ■ küldötteik útján gyakorolják ; a hatalmat, hanem: „munka- í helyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében.” Már a módosítás társadal- j mi vitájában felmerült, hogy I az országgyűlés válasszon 5 Alkotmányjogi Tanácsot, | amely az alkotmányosság megtartása felett őrködnék. ! E javaslat megvalósítására | akkor még nem került sor, mert a törvényhozó abból a j ma is érvényes elvből indult í ki, hogy az alkotmányosság megtartásának biztosítása, ! ellenőrzése nem lehet egyet­len szerv feladata. Az alkot- I mányosság megtartásának biztosítása, ellenőrzése az országgyűlés, az Elnöki Ta­nács, a Minisztertanács, a bíróságok és ügyészségek, valamint a Népi Ellenőrzési Bizottságok feladata, az ál­lam minden szervének és polgárának egyaránt köteles­sége. A fenti elv fenntartása mellett a szocialista demok- I rácia és törvényesség továb­bi biztosítékaként a magyar ; országgyűlés 1983-ban az al­kotmány módosításával élet­ré hívta az Alkotmányjogi Tanácsot. Ez az elhatározás történelmi jelentőségű csele­kedet. Az intézmény maga előzmény nélküli, munkájá­val hagyományteremtő szol­gálatot kell teljesítenie a demokrácia további kitelje­sítése, a törvényesség mara­déktalan érvényesülése, az alkotmány és az alkotmá­nyos jogszabályok megtartá­sa, az állampolgári jogok biztosítása érdekében. Az Alkotmányjogi Tanács nem vette át egyik szerv feladatát sem, de nem is dolgozik párhuzamosan egyetlen, az alkotmány és alkotmányos rend megtartá­sának biztosítására hivatott szervvel. Tevékenységével, az utólagos jogszabálykont­rollal a jogalkotás törvé­nyessége felett őrködik, és adott esetben azt a jogalko­tót, amely az alkotmányt vagy alkotmányos jogsza­bályt sértő jogszabályt, irányelvet, elvi döntést, jogi iránymutatást hozta — ha­táridő kitűzésével —, az al­kotmányosságnak megfelelő jogszabály megalkotására hívja fel. Más szóval a jog­tudatra hatva, azt formálva, ösztönzi a jogalkotót az ön­kéntes jogkövetésre, a tör­vényesség betartására. Az Alkotmányjogi Tanács munkája közvetlenül vagy közvetve érinti az állampol­gárokat akkor is, ha az Al­kotmányjogi Tanácshoz az állampolgár közvetlenül nem fordulhat, csak a törvényben felsorolt szervek, illetve sze­mélyek útján. Az Alkotmányjogi Tanács további feladata, hogy köz­reműködjön az alkotmány értelmezésében. Az alkot­mány hiteles értelmezése to­vábbra is az országgyűlés feladata. Az országgyűlés felkérésére, vagy az arra jogosultak által előterjesztett indítvány alapján az adott ügy elbírálása kapcsán az alkotmányt szükségképpen értelmezni kell, hiszen csak az értelmezés eredményeként állapítható meg, hogy az adott jogszabály alkotmányt vagy alkotmányos jogsza­bályt sért. (Alkotmányos elv ugyanis, hogy az alacsonyabb szintű jogszabály magasabb szintű jogszabállyal nem lehet ellentétben!) Az alkot­mányos elvek és tételek tar­talma a társadalmi, gazdasá­gi viszonyok fejlődése követ­keztében változhat anélkül, hogy az alkotmányt módosí­tani kellene. A vállalati ön­állóság alkotmányos megha­tározása ma is helytálló, jól­lehet másként értelmezzük az önállóságot ma, mint 1949-ben, vagy 1972-ben. Ugyanez vonatkozik a ma­gántulajdonra és magánkez­deményezésre is, amelynek ma más a szerepe, mint a korábbi években. Hazánkban a jogrend, a törvényesség szilárd, s erre büszkék vagyunk. A gyorsan változó gazdasági, társadal­mi viszonyok a jogalkotási tevékenységet is szükségkép­pen felgyorsítják, a hibafor­rás lehetősége növekszik. Ezért szükséges, hogy le­gyen egy olyan magas szintű szerv, amelynek feladata a jogalkotás szakszerűségének fokozottabb biztosítása, mert a demokrácia és a törvé­nyesség szakszerűséget is je­lent, sőt csak az által létez­het valóságosan. A jogalkotás politikai fo­lyamat. A jogszabályban gazdasági, társadalmi, szoci­álpolitikai elhatározások öl­tenek testet, következéskép­pen a jogalkotás alkotmá­nyosságának ellenőrzése, biz­tosítása is politikai tevé­kenység, melyet az Alkot­mányjogi Tanács politikai életünk gyakorlatának meg­felelően nyíltan kíván gya­korolni a közvélemény rend­szeres tájékoztatásával. Dr. Rőder Edit, az Alkotmányjogi Tanács titkára Rendhagyó termelési tanácskozás A békési tanács vb költ­ségvetési üzeme rendhagyó I termelési tanácskozást ren- j dezett péntek délután a dán- | foki táborban. A termelési 1 tanácskozáson túl ugyanis ér­tékelték az üzemnél tevé- j kenykedő 18 szocialista bri­gád versenyfelajánlásának teljesítését, és ezzel párhu­zamosan bonyolították le a sportnapot is. A szép számban megje- í lent szocialista brigádok, va- j lamint családtagjaik előtt ! Kocsor Sándor, a szakszer- j vezeti bizottság titkára mon- ' dott rövid üdvözlő beszédet, i és köszöntötte a megjelente- \ két, köztük Kovács Feren­cet, a HVDSZ Békés megyei bizottságának titkárhelyet- | tesét. Ezt követően az üzem vezetője, Oláh Lajos adott tájékoztatást az első féléves ; gazdasági eredményekről. Nem kis büszkeséggel álla­pította meg, hogy árbevéte­lüket a tervezett 25 helyett 29 millióra teljesítették, en- | nek megfelelően, időarányo­san „hozták” az eredményt is, több mint 1,7 millió fo­rintot. Kiemelte az építőipar teljesítményét, amely az ár­bevétel zömét produkálta. A békési építők dolgoznak a gyulai könyvtáron, a békési zeneiskolán, amelyet szep­temberben adnak át, szol­gáltatóházat építenek. A beszámoló után a 18 bri­gád között mintegy 100 ezer forint jutalmat osztottak ki, majd megkezdődött a késő esi órákig tartó szórakozás, sportolás. Fotó: Béla Ottó Táborzárás Pénteken zárta be kapuit a békéscsabai napközis tá­bor. A nyolc hét alatt ösz- szesen 1656 gyerek volt a tábor lakója, közülük 67-en mindvégig. Átlagban két- három hetet töltöttek el itt a — többségükben — alsó tagozatos tanulók. A tábor vezetői arra törekedtek, hogy mindenkinek érdeklődése szerinti elfoglaltságot, prog­ramot biztosítsanak, a gye­rekek szabadon választhat­ták meg, melyik csoportba kerüljenek. Fotó: Gál Edit

Next

/
Thumbnails
Contents