Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-18 / 194. szám

1984. augusztus 18., szombat o Mérlegen a hazai porkohászat Hazánkban évente 2200 tonna fémport állítanak elő és dolgoznak fel úgynevezett porkohászati termékké. Az eljárás a hagyományos ön­tési és forgácsolási techno­lógiánál lényegesen anyagi- takarékosabb, a termelés azonban csupán a hazai igé­nyek kis hányadát fedezi. Amíg a hagyományos eljá­rásoknál, az öntésnél és a megmunkálásnál az anyag 40 százalékából hulladék lesz, addig a porkohászatban — ahol a por tömörítésével és hőkezelésével többnyire már a kívánt méretű alkatrész készül el — ez az arány csu­pán 5 százalék. így a ter­mék 10—40 százalékkal ol­csóbb. Az eljárás másik elő­nye: alkalmazása kevés szakmunkát igényel, s a gyártást könnyen lehet auto­matizálni. Ennek ellenére — mint az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság tanulmánya rá­mutat — az eljárás nálunk csak lassan terjed. Csupán néhány vállalat rendelkezik korszerű gépsorokkal, így többek között a Tungsram Rt., a Vasipari Kutatóinté­zet és a Bakony Művek. Más vállalatok porkohászati be­rendezései elavultak, és az alkalmazott technológia sem felel meg a követelmények­nek. Emiatt a hazai gépipar nem is számol a porkohá­szati alkatrészek, szerszámok felhasználásával, s nem te­remtette meg az így gyártott termékek felhasználásának feltételeit. A tanulmány szerint a porkohászattal foglalkozó in­tézmények, vállalatok a fej­lesztéshez támogatásra szo­rulnak, máskülönben a ha­zai porkohászatnak a nem­zetközi színvonalhoz mért elmaradása tovább nő. Mivel azonban a további fejlesztés anyagi lehetőségei korlátozottak, ezért az unyagtakarékos technológia elterjesztésére szocialista és tőkés kooperációk bővítését javasolják. Olyan együttmű­ködés kialakítását tartják kí­vánatosnak, amelyben a ma­gyar és a külföldi partner közösen vesz részt a gyár­tásban, s így nem kellene berendezkedni az összes alap­anyag hazai előállítására. A hazai nyersanyagból gyárt­ható termékek viszont — többek között az alumínium- oxidból, a szilicium-vegyüle- tekből előállított új forgá­csoló- és kopásálló anyagok esetében — érdemes volna megteremteni az alapanyag- gyártás feltételeit. Szükség lenne arra is, hogy az eddi­ginél jobb összhang alakul­jon ki a gyártók, a forgal­mazók és a felhasználók kö­zött. A tanulmány készítői társulás létrehozását java­solják, amely foglalkoznék az alapanyag forgalmazásá­val, a készletezéssel, a gyár­tással és a technológia fej­lesztésével is. A társulás egyben segíthetné az elhasz­nált, de továbbra is értékes porkohászati termékek be­gyűjtését, s a gazdaságosan visszanyerhető keményfém és szuperkemény anyagok újbó­li hasznosítását is. A gázkötvényforgalom tapasztalatai Az országos gázhálózat bő­vítésének előmozdítására ed­dig hét település tanácsa 84 millió forint értékben bo­csátott ki gázkötvényeket a lakosság részére. A pénzügyi teendők lebonyolítására a takarékpénztári fiókokat, il­letve Hévízen a takarékszö­vetkezetet kérték fel. Az OTP bankágazati főosztályá­nak szakemberei folyamato­san figyelemmel kísérik az értékpapírok értékesítésének alakulását, hogy az újonnan kibocsátott kötvények felté­teleinek kidolgozásakor, a forgalmazás előkészítésekor hasznosíthassák a kedvező vagy kedvezőtlen tapasztala­tokat. Annál is inkább, mert az egyes településeken, kü­lönféle okoknál fogva, igen eltérő volt a kötvényakció fogadtatása. Az eddig kibocsátott gáz­kötvények közül csak a jász­berényiek keltek el az utolsó darabig. Az OTP Szolnok megyei Igazgatóságának vé­leménye szerint itt a lakos­ság örömmel fogadta a gáz bevezetésének lehetőségét, s ezért anyagi áldozatokat is szívesen vállalt. A kötvé­nyek vásárlását több válla­lat azzal segítette, hogy az ellenérték egy részét meg­előlegezte dolgozóinak, s azt több havi részletben vonja le a munkabérből. A lakosság gázkötvényekre fordított pénzét Túrkevén szintén részben a munkáltatók elő­legezték meg, itt az érték­papíroknak 93,5 százaléka talált vevőre. Sárvárott a helyi tanács hatmillió forint értékben bo­csátott ki gázkötvényt. Mint­hogy az értékesítésre a ter­vezett féléves időtartamot kevésnek találták, a határ­időt meghosszabbították. Vé­gül is a kötvények 96 szá­zaléka kelt el. A tapasztala­tok szerint itt a .lakosság kezdetben a magasabb cím­letű kötvények iránt érdek­lődött jobban, főként azok, akik tartósan kívánták pén­züket elhelyezni. A későbbi­ekben csökkent a vásárlási kedv, mert felemelték a ta­karékbetétek kamatait, ame­lyek így már magasabbak a gázkötvényekénél. Keszthelyen és Hévízen körültekintő előkészületek előzték meg a kötvényakció indítását, az érdekelt taná­csok, az OTP Zala megyei Igazgatósága, valamint a hé­vízi takarékszövetkezet a la­kosság tájékoztatása céljá­ból gázkötvényfórumot szer­vezett, az eredmény mégis elmaradt. A szakemberek ezt egyrészt a hosszú lekötési időnek, másrészt a viszony­lag alacsony kamatnak tu­lajdonítják, de véleményük szerint a kötvénykibocsátók túlbecsülték a lakosság pénz­tartalékait is. Végül is Keszthelyen a 20 millió forint értékű gázköt- vénybő] hárommillió forint értékben jegyeztek, Hévízen pedig a 15 millió forintnyi értékpapírból nem egészen 3 millió forint értékűt ad­tak el. Hasonlóan rosszul mérték fel a lakosság vá­sárlóerejét és -kedvét Tapol­cán, ahol a 32 millió forint értékű kötvényből csak 1,8 millió forintnyit jegyeztek. A pénzügyi szakemberek ugyan idejében felhívták a tanács figyelmét, hogy a la­kosság pénztartalékaihoz mérten túlzott a kibocsátott kötvények összértéke, aggo­dalmuk azonban a jelek sze­rint nem talált meghallga­tásra. Az OTP általános tapasz­talata, hogy a kötvénykibo­csátások mindenütt lassítot­ták a betétek növekedését, illetve egyes helyeken a la­kosság a takarékbetétekből vette ki pénzét, hogy érték­papírokba fektesse. Jászbe­rényben például egymillió forinttal megcsappant a be­tétállomány, s a helyi OTP- fiók számítása szerint a köt­vényértékesítés — a taka­rékba be nem tett pénzek­kel együtt — 2—2,5 millió forintot vont el a betétek­ből. Egyedül Sárvárott ta­pasztalták, hogy a kötvények vásárlása nem befolyásolta a takarékbetétek alakulását. Az értékesítés egyébként sem a tervezettnek megfele­lően történt, mert sok he­lyütt a munkáltatók előle­gezték meg a vásárlásra szánt összeget, ezt a munka­bérekből vonták le, s ez nem egyezik az eredeti elképzelé­sekkel. A tapasztalatok alapján a további kibocsátás során az OTP a kötvények kamatá­nak megállapítására is na­gyobb gondot fordít. A vá­sárlók igényeit már figye­lembe vették a mezőkövesdi tanács összesen ötmillió fo­rint értékű gázkötvényeinél, amelyek értékesítését az utóbbi hetekben kezdték meg. E kötvényeket kamat­szelvényes formában árusít­ják, évi 9 százalékos kamat­tal. Ultrahangos diagnosztikai készülék A Gamma Művekben meg­kezdték a felkészülést az ult­rahangos diagnosztikai ké­szülékek gyártására. Az orvosi berendezés licencét az ame­rikai Picker-cégtől vásárol­ták meg. A dokumentációk honosítását már befejezték, jelenleg a gyártás technoló­giájának kimunkálásán, a berendezések előállításához szükséges szerszámok elké­szítésén dolgoznak. Az ultrahangos készülékek segítségével rétegfelvételeket is készíthetnek a betegek bel­ső szerveiről, s tanulmányoz­hatják azok működését. A vizsgálatok eredményeit, va­lamint a különféle folyama­tokat számítógép segítségé­vel képernyőn jeleníthetik meg. Hazánkban már több ilyen külföldi berendezés működik, ezek segítségével kísérik például figyelemmel a magzat méhen belüli fej­lődését, és szülés előtt így ellenőrzik a fekvését, A Nógrádi Szénbányák Vállalat három külfejtéses üzemé­ben az idén a tervezett 250 ezer tonna szén helyett 350 ezer tonnát termelnek ki. A legkiemelkedőbb teljesítményt a Mátraterenye közelében levő Nyírmed külfejtési telep pro­dukálja (MTI-fotó — Kulcsár József felvétele — KS) Dolgoznak a katonák — Ügy is fogalmazhatnék, hogy Kondorostól Dombegy­házig, a Csongrád megyei Derekegyháztól Békéscsabáig szinte mindenütt ismernek bennünket — mondta Me­gyést László, a honvédségi alakulat parancsnokhélyette- se, amikor a vállalatoknak, téeszeknek, intézményeknek és magának a lakosságnak nyújtott támogatásról be­szélgettünk az egyik dél­után. Ezt megelőzően Do- mán János őrnagy és Talpas István százados is már több érdekes információval szol­gált. Nos, egyebek között meg­említették, éppen a napok­ban tértek vissza néhányan Battonya, illetve Bucsa kör­nyékéről, ahol a mezőgazda- sági üzemek dolgozóival együtt aratták a gabonát. Egyetlen hétvége sem múlik el úgy, hogy valahol ne dol­goznának társadalmi vagy bérmunkában katonák. Van­nak olyanok, akik a nagy- szénási általános iskola fel­újítását segítik, míg a tiszt- helyettes hallgatók — a ki­képzési tervekkel összhang­ban — majd az őszi betaka­rításból veszik ki részüket két héten át. Amint hallot­tuk, az állomány által telje­sített önkéntes hozzájárulás értéke több tízezer forintot tesz ki évente. Ebbe beletar­tozik az új Nemzeti Színház építésére, a gyermekintéz­mények patronálására, vala­mint a gyopárosi uszoda lé­tesítésére felajánlott anyagi és egyéb támogatás. Termé­szetesen nem csupán egyol­dalú segítségnyújtásról van szó. Ugyanis a népgazdaság számára fontos energiaracio­nalizálással összefüggő prog­ram végrehajtásában, ponto­sabban a nagyarányú föld­munkák elvégzésében ez az alakulat is részt vesz. Az idén összesen 60 kilométer hosszú gázárok készült el Nagyszénás és Gádoros kö­zött, valamint Dombegyhá­zán, Végegyházán és Derek- egyházán, csaknem másfél millió forint értékben. Az összeg egy részét az alakulat visszakapja és ezt saját fej­lesztésére felhasználhatja. Ezeket a vállalkozásokat a Honvédelmi Minisztérium is támogatja, mert mindenféle szempontból előnyösek az ér­dekelteknek. A katonák ezekkel a nagy teljesítményű gépekkel nemcsak pontosan, hanem az előírt határidőre is képesek elvégezni feladatai­kat, gyorsítva a gázhálózat kiépítését a megyében. A gondot az okozza, hogy a kiképzésre fordítható üzem­órák száma kisebb, mint amennyi elegendőnek bizo­nyul az igények kielégítésé­re. Az Orosházi Üveggyár ki­vitelezésében készülő gyopá­rosi úszómedencét ennek az alakulatnak az alegységei ás­ták ki. Az elképzelések kö­zött szerepel, hogy cserébe mérséklik majd a belépődí­jakat az uszoda területére. A létesítmény mielőbbi átadása már csak azért is előnyös lenne, mert megoldódna a katonák úszástanításának kérdése. Jó az együttműködés a honvédség segítségét igénybe vevő faipari vállalattal, a kertészettel és a Petőfi Tsz­szel, csakúgy, mint az óvo­dák, iskolák pedagógusaival és szülői munkaközösségei­vel. A hivatásos állomány tagjai a legkülönfélébb pol­gári munkahelyeken vállal­nak katonapolitikai előadá­sokat, többnyire a TIT szer­vezésében. Ezenkívül minden évben közreműködnek a hon­védelmi nevelőnapon az ifjú­sági építőtáborokban, ahol szintén tartanak kül- és ka­tonapolitikai tájékoztatókat. A honvédségi alakulathoz az ország minden részéből érkeznek hallgatók, akik két­éves tanulás után tiszthe­lyettesek lesznek. Többségük mind gyakorlati, mind el­méleti szempontból megállja helyét, s kellőképpen elsa­játítja a szakmai ismerete­ket, valamint igyekszik be­hozni az esetleges művelt­ségbeli lemaradást is. Ha ezek a fiatalok leérettségiz­nek, akkor alkalmuk van tiszti vizsgát tenni. Néhány éven belül lehetőség nyílik arra, hogy szakközépiskolai rendszerben szerezzék meg a szükséges középfokú végzett­séget a leendő tiszthelyette­sek. A parancsnokhelyettes, aki egyébként négy éve városi tanácstag, többek között be­szélt arról is, hogy hagyo­mánnyá váltak a szocialista országok katonai attaséjai- nak látogatásai az alakulat­nál, s ez ugyancsak a fegy­verbarátság elmélyítését szol­gálja. Az ilyen alkalmakkor rendezett állománygyűlésen színvonalas tájékoztatók hangzanak el és filmbemuta­tót tartanak a résztvevők­nek. A parancsnokok külö­nös gondot fordítanak arra is, hogy minél élénkebb és tartalmasabb legyen a helyi párt-, állami, társadalmi szervekkel, valamint a társ fegyveres erőkkel létrejött együttműködés. Megfelelő le­hetőséget teremtenek ehhez — az évfordulókról való megemlékezések, a sorállo­mány bevonulási és leszere­lési ünnepségei mellett — az író-olvasó találkozók, a KISZ-szervezetek által ren­dezett összejövetelek, vala­mint a sportbemutatók. Bukovinszky István Munkában az árokásó gép SZOT-üdiilök kézikönyve Ismét, egy hiánypótló munka megjelenéséről szá­molhatunk be. A Népszava Kiadó A SZOT-üdülők ké­zikönyve című kiadványa részletesen bemutatja az or­szág valamennyi SZOT-üdü- lőjét. Ezért a mű nemcsak a szakszervezti aktivisták, ha­nem a tagság számára is hasznos tudnivalókat t^rtal^ máz. Az üdülési felelősök szá­mára nélkülözhetetlen mun­kaeszköz. Segítségével beha­tó tájékoztatást adhatnak a beutaltaknak a szóban forgó SZOT-üdülő elhelyezési kö­rülményeiről, az üdülőépüle­tek komfortfokozatáról, il­letve arról, hol étkezhet majd az üdülővendég: köz­ponti étteremben vagy má­sutt? A mű szói továbbá a helyileg jellemző sajátossá­gokról, szolgáltatásokról. Kö­zös programokról is informál a könyv, ezenkívül több egyéni fakultativ programot is ajánl. Még a nagyobb üdülők fotói is megtalálha­tók a képmellékletben. A kiadvány részletesen tárgyalja nemcsak az üdü­lők közvetlen szomszédságá­nak, hanem olyan távoli környékének történelmi, földrajzi, műemléki látni­valóit is, ahová szervezetten vagy egyénileg kirándulhat­nak a vendégek. A könyv segít eligazodni a különböző üdülési formák­ban: bemutatja a gyógy-, a szanatóriumi, a családos, a kisbabás, a szünidei gyer­mek, iskolás gyermek, gyer­mekszanatóriumi, a szak­munkástanuló-, valamint a külföldi turista- és a hajó­üdülést. Külön fejezet foglalkozik a SZOT szociálturisztikai iroda tevékenységével és külföldi útjaival. Nemcsak a kedvezményes beutalás résztvevőit informálja a könyv, hanem azokat is, akik önköltségesen kívánnak üdülni. Tartalmazza az ön­költséges beutalással kap­csolatos tudnivalókat, az üdülők címjegyzékét és te­lefonszámát is. A kiadvány ára 60 Ft. Annyi példányban jelent meg, mint amennyi az alap­szervezetek száma. A könyv megrendelhető a Népszava Kiadó terjesztési osztályán: 1964 Budapest VII., Rákóczi út 54. Ezenkívül megvásá­rolható a Népszava Kiadó két fővárosi üzletében, de kapható a megyei Népszava- kiadványok terjesztőinél is.

Next

/
Thumbnails
Contents