Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-16 / 192. szám
1984. augusztus 18„ csütörtök Mindig napköziben... ségeknek is ezek a gyerekek okozzák a legtöbb gondot, szinte vért izzadva próbálnak vonzó dolgokat kitalálni, hogy őket is le tudják kötni valamivel, hogy valami kis örömet szerezzenek nekik is. u jakáció! Ez a felirat kerül szinte valamennyi osztályte- y rém táblájára az iskolákban tanév végén. A felkiáltójel w I jelzi a várakozást, azt a több mint kéthónapi szabadságot, amikor is megszabadulva a gondoktól, a nap-nap utáni készüléstől, tanulástól, a diákok a nyár nyújtotta örömöknek hódolhatnak. A nyári szünet azonban nem mindenki számára jelent fel* hőtlen boldogságot. Gond ez sok szülőnek, gyereknek egyaránt. Nem csoda, ha a nyári napközikben, napközis táborokban szinte kizárólag alsó tagozatos gyerekekkel találkozhatunk — s csak elvétve néhány felsőssel —, hiszen a kisebbeket még nem merik otthon, egyedül hagyni. A napközikben egy-egy gyerek — átlagban — egy-három hetet tölt el, a nyár többi részében a szülőkkel, nagyszülőkkel, rokonokkal vannak, kirándulnak, üdülnek. Vannak azonban olyan gyerekek is, akik több nyáron át csak a napközibe járnak. Mit tud nyújtani nekik a nyári napközi? Nem sokkal többet, mint reggeltől délutánig: „megőrzést”. Persze, vannak játékok, különböző foglalkozások, sportolási lehetőségek, de mindezek többnyire a megszokott — vagy egy másik — iskola falai között. Az egy-két hétig itt-tartózkodó gyerekek számára csak-csak eltelik valahogy az idő, ám akik egész nyáron át itt vannak, azoknak nagyon hosszúnak tűnik a vakáció. A napközis táborokban — kevés van belőlük más a helyzet; már jellegüknél fogva is változatosabb programokat, több szórakozási lehetőséget kínálnak. Azonban itt is az „öröklakók” — sokan három-négy nyarat is eltöltenek itt — helyzete a legrosszabb. Már ismerik a tábor minden szegletét, zegét-zugát, töviről-hegyire a programokat, az ismétlődő foglalkozásokat. Nekik kevés élményt nyújthat a tábor. Előfordul, hogy az újonnan érkező tanároknak ők mutatják be a tábort, ismertetik a tábor rendjét velük, s nem fordítva. Mire megszokhatnának, megszerethetnének egy nevelőt, újhoz kell alkalmazkodniuk, mivel a tanárok — legtöbben — csak két hetet vállalnak a nyári munkából. A táborvezetőFőleg a nyaranta visszatérőknél fordul elő, hogy hiányos felszereléssel küldik el őket otthonról, a szülők pedig elérhetetlenek. Olyan eset is előfordult már, hogy — míg két gyerekük a napközis táborban volt — a szülők elmentek nyaralni, s a közbeeső két hétvégén, péntek délutántól hétfő reggelig a szomszédok vigyáztak a gyerekekre. Az is gyakori: nem látják el a gyerekeket igazolással, mely szerint egyedül is hazamehetnek. Mit lehet tenni? Többnyire semmit; nincs annyi pedagógus, hogy mindenkit hazakísérhessenek. Elengedik hát őket, s idegeskednek, megjelenik-e a gyerek hétfőn, vagy — bejárósok esetében — másnap. Van, amikor nem. Különösebb baj általában ilyenkor sincs, csak éppen arról van szó: a szülő elfelejti értesíteni a tábort, hogy más program adódott csemetéje számára. Megtörtént az is: egy „makacs” pedagógus egészen este kilencig várakozott egyik gyerekkel. Nem jelentkezett egyik szülő sem. Hazakísérte a kisfiút, a szülők éppen — és nyugodtan — a tévét nézték .. . A táborokban dolgozó pedagógusok tapasztalatai alapján, úgy tűnik, sok szülő számára a legegyszerűbb megoldást jelenti a nyáron is működő napközi, s beíratván a gyere- ke/ke/t, megszabadul a velük való foglalkozás „nyűgétől”. Természetesen nem ezek a szülők vannak többségben. Azt is tudom, a munkahelyeken, a szabadságok ütemezésén is sok múlik. Nem könnyű ma nyaraltatni egyetlen gyereket sem, s különösen megterhelő egy — átlagosan véve — négytagú család egy-két hetes üdülése. De a gyerekek nagy többsége igényli ezt, igénylik a családi együttlétet, az otthoni törődést. Is. azt hiszem, ha minden évben nem is, de kétévente egyszer el tud menni a család kirándulni, üdülni, akár ____ áldozatok vállalása árán is. S akkor nem lennének o lyan gyerekek, akik nyarat nyár után ugyanabban a megszokott (megunt) környezetben töltenek el. Akik a tanév elején nem tudnak semmit sem írni, amikor felírják a táblára az első dolgozat címét: Legkedvesebb nyári emlékem . . Pénzes Ferenc Lemezek magyarul, bolgárul Királynék középkori városa Bulgária felszabadulásának negyvenedik évfordulójára két hanglemez készült. Az egyik hanglemez Illyés Gyula Tizenkét nap Bulgáriában című nevezetes ciklusát tartalmazza, a másik bolgár népdalokat, s azok magyarországi feldolgozásait. Előállításuk költségeit a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ vállalta, s az elképzelés kiérlelése pedig közös töprengések eredménye. Nálunk a bolgár népzene beépült a fiatalok zenei világképébe, nemcsak a színpadokon hangzik fel, de jelen van a táncházakban, a közhasználatú zene része lett. A folklór új hulláma azt az elementáris, mély és tiszta szépséget szereti benne, mely egész tájékozódását meghatározta. Hódításában nagy szerepe volt Nagy Lászlónak, aki varázslatosan mai versekben adaptálta a bolgár folklór időtlen erejét, s annak, hogy Nagy Lászlót a hazai folklór új hullámához a szövetség szoros szálai fűzték. Nos, a lemez, amelyről beszélünk, ezt a „lázat” szeretné megosztani. Az örömet, amellyel fiataljaink a bolgár népzenét is birtokba vették. A lemez egyik oldala eredeti bolgár népzenét tartalmaz, a másik oldalon ugyanannak a zenének Sebő Ferenc által készített, s Nagy László szövegére írott feldolgozása hallható. Az elképzelés a Balkanton képviselőit is megnyerte, és Sebőt a szerkesztésben bolgár szakemberek is segítették. Azt reméljük, hogy mind a bolgár, mind a magyar hallgató érteni fogja ezt a lemezt, s általa egymáshoz is közelebb kerül. A másik lemez Illyés Gyula Tizenkét nap Bulgáriában című versciklusát tartalmazza. Mint ismeretes, Illyés — egy írószövetségi küldöttség tagjaként — 1947-ben járt Bulgáriában. A háború keserves konzekvenciáit még idegeiben hordta. Ezért érte felvillanyozó, gyógyító ajándékként a bolgárok őszinte készsége a testvériségre. Ez az élmény végigkísérte egész útján, s átszövi a riportszerű ciklus minden darabját. Reá vall, hogy a jó érzés, amely eltöltötte, nem párolódik el a vendégség mámoraiban, hanem fogékonyabbá teszi képzeletét. Élményei nemcsak megejtik, de lehatolnak világképe mélyére, s így a versekben már együtt kél életre látvány, történelem és filozófia. A költő gazdag és sokrétű életművébe tagozódva eddig nem keltett méltó figyelmet ez a maga nemében kivételes versciklus. Az elmúlt évek során azonban — s épp a Bulgár Kulturális és Tájékoztató Központban — pódiumra került, néhány darabja a Piamákban bolgárul is megjelent, s a jelek szerint figyelmet is keltett. A lemez, sajnos, csak a magyar szöveget hozza, de Sin- kovits Imre kiérlelt előadásában. K. F. Ismét igazuk lett a krónikáknak: megtalálták a régészek a Somogy megyei segesd határában a királynék egyik középkori városának központját, annak a gótikus palotának a maradványait, amelyben a korabeli tudósítások szerint a muhi csata után IV. Béla király öcs- cse — a csatában súlyosan megsebesült Kálmán herceg — is megpihent. Hasonló épületmaraványokat eddig csak Budán és Sopron területén találtak. Ennek a már önmagában is jelentős régészeti eseménynek van még egy másik jelentős vonatkozása is: a palota közelében rábukkantak Somogy megye feltehetően első gótikus templomának alapfalaira. Az eredményes ásatások során több tonna értékes lelet — használati tárgy, szerszám, ékszer, fegyver, csontváz stb. — került felszínre. A különböző mélységből származó leletekből szinte pontosan meg lehet határozni a királynék hajdani városának fejlődését, lakóinak életét. Meghökkentően apró részletekre is fény derült. így például — a csontleletek alapján — nyilvánvaló, hogy a középkorban még medvék is garázdálkodtak a Segesd környéki erdőkben. Bécsi és velencei kerámiák arról árulkodnak, hogy a hajdani városnak fejlett kereskedelme volt. A szépmívű könyvveretek egy valamikor volt gazdag könyvtárról vallanak, a serlegek és a szőlőmüvelő eszközök pedig a bortermelés fejlettségéről. Az ásatásokat jövőre folytatják. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát ajándéka, Trischlcr Ferenc szobrászművész alkotása díszíti az ország legfiatalabb községét: Sátorhelyet. A Termékenység című nagyméretű bronzszobor egyben a község első köztéri szobra is, amelyet a régi cselédházak helyén állítottak fel (MTl-fotó: Kálmándy Ferenc felv. — KS) HANGSZÓRÓ A legutóbbi Lelátó hangzatosán fogalmazta meg a műsor címét: Requiem helyett diadalének. S alatta a rövid ismertetés se sokkal adta alább. „Kiváló sportolók egész sora példázza, hogy a halál torkából, esetleg csak egy pályát derékba törő sérülésből is van visszatérés a csúcsra.” És így tovább, egészen az akarat diadaláig. Ez együtt soknak látszott. Szerencsére fennköltséget még keresve sem lehetett találni a műsorban, csak szerény, nagyon emberi szavakat. Sőt, az első rész — a Bárány Istvánnal készült beszélgetés — kimondottan csevegő, szórakoztató volt, mint azt a címmel ellentétben mindjárt az elején jelezte is a szerkesztő-műsorvezető, Radnóti László A nyolcvan évhez közelítő Bárány István — a maga korában világhíres úszónk — a betegség és a sport összefüggéséről beszélt. Tapasztalata, hogy pár napos vagy egyhetes betegség után. majd mindig kiváló eredményt ért el. Talán azért, mert a szervezete áthangolódott. S míg ezeken tűnődött, közben a régi idők sok érdekes sportélményét elevenítette föl. Szinte elrepült vele a fél óra. A műsor második felében szó volt arról, mire is képes a vasakarat. Takács Károlyé például, aki a jobb keze elvesztése után áttette a pisztolyt a balba és olimpiai bajnok lett; a kézilabdás Fodor János pedig két gerincműtét dacára is játszik. Aztán beszélt Hegedűs Csaba és Zsivóczky Gyula. Mindkettő balesete, majd diadalmas visszatérése közismert. A sportorvos véleménye szerint náluk és másoknál is a lelki motiváció és az előzőleg kisportolt test az akarat alapja. De hogy ez az akarat végül is miből áll össze, azt — általános érvénnyel — Zsivóczky fogalmazta meg: az apró dolgokból, amikben állandóan következetesnek kell lenni. Például: csak gyalog ment föl mindig a hatodik emeletre, s ha csúnyán tette le a székre a melegítőt, akármilyen fáradt volt, mindig fölkelt és megigazította; ilyesmikkel edzette az akaratát. Tanulhatunk tőle! Gyógyít-e a méhcsípés? Milyen ártalmai lehetnek a napozásnak? Feltétlen gyöngülnek-e a reflexek az idő múlásával? Miért fontos, hogy minél több növényi tápanyag kerüljön a szervezetbe? Nemcsak a szívben lehet infarktus? Csupa izgalmas kérdés, melyre az Életmód, egészség, környezet című adás keresett és adott is választ •Mert ha jól gazdálkodnak az idővel, pontosan fogalmaznak — mint tette ezt Sárkány Vera műsorvezető és a megkérdezett szakorvosok —, akkor nem támad hiányérzet, inkább kimerítőnek tűnnek a feleletek. Egy dél körüli, röpke ismeretterjesztéstől többet igazán nem lehet várni. Csak kevesebb idegen kifejezést, hiszen ez nem rétegműsor, hanem a nagyközönségnek szól, s nem szabad fejtörést okoznia. A főszerepben: Márkus László, a rádiójáték: Alan Plater Az a mizé a lépcsőházban című írása. Angol darab, londoni kispolgárokkal, bár akárhol és akárkikkel megeshet az eset, amelyen nevetünk is közben, mert nemcsak az angol humor, de a mienk szerint is van minden félreértésben valami mulatságos, még akkor is, ha a szenvedő fél ugyancsak megijedt. Hiszen ki nem félt már olyasmitől is, amit csak képzelt, mikor az annyira valóságosnak tűnt, és ez már csöppet sem nevetnivaló. Arinak semmi esetre sem, aki egy este, amikor egyedül van otthon, azt hiszi, hogy valaki tartózkodik a mellékhelyiségben. Kell, hogy ott legyen, mivel az ajtó zárva, s az öblítés zaja is kihallatszik. Ha pedig ez lehetséges, még sok minden* más is előfordulhat. Kijöhet az illető és megtámadja, vagy más, ehhez hasonló dolgokat művelhet. De előbb mért menne vécére? — kérdi a józan ész, amit elővesz a középkorú postatisztviselö — Márkus László — is. És mielőtt elfogná a félelem, meg akar győződni, tényleg van-e valaki abban a mizében. Nyomoz a maga módján, udvariasan, félénken, körülmagyarázva, s már ebből számtalan bonyodalom fakad, főként az, hogy zavarodottnak hiszik, vagy titkos imádónak. Majd mikor ettől és mindentől pánikba esik, a rendőrséget hívja, s utána a különböző segélyhelyeket, persze mindenki másról beszél. Az utolsó pillanatban megjön a felesége, aki rögtön megkérdi, eloltotta-e abban a bizonyos helyiségben a villanyt, amit ő égve felejtett; s az előbb még dühöngő ember nagyképű lesz. E kis természetrajzóra parádés szereposztásban zajlik. Galas Dezső a szenvtelen hangú beszélő, Huszti Péter a korrekt svéd diák, aki pontosabbak akar beszélni, mint egy született angol. A könnyelmű, ám sértődött hölgy. Psota Irén először szirénhangokat hallat, mikor megtudja, hogy a hívás nem csábítás, jégcsappá válik. A mindig másról fecsegő öreg szomszéd, Feleki Kamill testre szabott szerepet kapott, akárcsak Körmendi János. Ő a telefonügyeletes rendőr, körülményes és a maga körmönfontságától teljesen eltelt. Márkus meg az egyik rossz lelkiállapotból a másikba zuhanó átlagember, akit még gátlásossága is gyötör, hogy ilyen „illetlen” témában kell másokat háborgatnia. A jól sikerült rendezés Lengyel György munkája. Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.25: Donizetti: A csengő. Egy- felvonásos vígopera. 9.24: Talabér Erzsébet és Sza- lay László nótafelvételeiből. 9.44: Régi ölasz zene gyerekeknek. 10.05: Folytatásos mese, amelyben igazoltatják Hollófer- nyigest és amelyben eltörik Kalamona kalamájká- ja. 10.34: Két balettszvitt. 11.19: Ezeréves gazdaságtörténet. 11.34: Barabás Tibor novelláiból m. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Bemutatjuk új kórusíel- vételeinket. 13.20: íróvá avatnak. Kassák Lajos indulása. 13.50: Daloló, muzskáló, tájak. 14.20: Bíborbanszületett. 15.05: Könyvszemle. 15.15: Koncz Zsuzsa és Bródy János énekel. 15.35: Dalok és találkozások. (VII/5.). 16.07: Délutáni Rádiószinház. 17.05: Olvastam valahol. . . 17.25: Zenei esmények a régi Nemzeti Színházban VI/4. 19.15: Márkus László a főszerepben. 21.12: Spirituálék. 21.40: Adottságok, lehetőségek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Moldvai csángó népdalok. 22.40: Beszélgetés Voszka Évával 23.00: A Cseh filharmonikus zenekar felvételeiből. 23.51: Két dal. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A KISZ Központi Művész- együttes énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Napközben. 11.35: Csak fiataloknak 12.35: Mezők, falvak éneke. 13.00: A győri körzeti stúdió műsora. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.35: Gitármuzsika. 14.00: Válogatott perceink. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Segíthetünk? 18.35: Hétvégi Panoráma. 19.35: Tudósítás a prágai atlétikai és a budapesti műug- róversenyről, valamint a békéscsabai műrepülő világbajnokságról. 20.35: A 04, 05, 07 jelenti. 21.05: Középkori dallamok. 21.20: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. Hol voltunk — hol nem voltunk. 22.17: Szintetizátorvarázs. 23.20: Nóták. III. MŰSOR 8.57: A kiállítótermek programjából. 9.00: Szovjet fúvószenekarok játszanak. 9.30: Zenekari muzsika. 10.30: Operettrészletek. 11.05: A Bourbon Jazzband játszik. 11.30: Pécsi nemzetközi kamara- kórus fesztivál, II. rész. 12.21: Zenekari operarészletek. 13.07: A Jereváni kamarazenekar hangversenye. 14.31: Kamaramuzsika. 15.33: Botrány a tőzsdén. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Lortzing operáiból. 16.50: Pillanatkép. 16.55: Pophullám. 18.00: Bach: D-dúr szólószvit BWV. 1012. 18.30: A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora. 19.05: Rádióhangversenyekről. 19.35: Operaest. 20.35: Üj lemezeinkből. 22.01: Salvatore Accardo Paga- nini-caprece-okat hegedül. 22.25: Szigetek éneke. Indonéz költők versei. 22.40: Napjaink zenéje. Üj zenei irányzatok. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Nyári örömök és ürömök (ism.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 10.00: Tv-torna (ism.). 10.05: örsbéli krónikák, (ism.) 10.35: Öz, a nagy varázsló. Japán rajzfilm, (ism.) 11.50: Képújság. 16.30: A Tenkes kapitánya XIII/6 17.00: Postafiók 250. Takács Mária műsora. 17.20: Képújság. 17.25: Desszert Constance-nak. Francia tv-játék. 18.30: A rövidfilmstúdiók műhelyéből. 19.25: Reklám. 19.40: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Krimileckék. NSZK tv- film. 21.35: Hatvanhat. 22.25: A nevem: Székely Zsigmond. 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.50: Képújság. 18.55: A nyelv világa. 19.40: A szegedi körzeti stúdió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora. 20.00: Zenés nyári esték. 20.45: Az ékszer és az arany története. Holland rövidfilm. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Telesport. 23.00f Képújság. BUKAREST 15.05: Ifjúsági műsor. 16.20: Nyaralás. 20.00: Hiradó. 20.20: A szocializmus az ország tudatában. 20.40 : Népdalok. 21.00: Ifjúsági filmsorozat. 21.50: A tv irodalmi-művészeti lapja. 22.20: Hiradó. BELGRAD, I. MŰSOR 15.05: Nyári délután. 17.30: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Hősi nemzedék — tv-so- rozat gyermekeknek. 18.45: A. Johann Strauss-zene- kar Bécsből. 19.15: Rajzfilm. 19.21: RekJ.ám 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Színkép — politikai magazin. 21.00: Reklám. 21.05: Drámasorozat, ismétlés. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Lépések— ifjúsági adás. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Művészeti est: A rijekai Ivan Zajc Horvát Nemzeti Színház 22.30: Hírek. MOZI Békési Bástya: King-Kong. Békéscsabai Szabadság: de. 10, du. 6 és 8-kor: Szalamandra, 4-kor: Betyárok. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Aranygyapjú, fél 8-kor: öld meg a Soguntl Békéscsabai Kert: . Bástyasétány ’74. Gyulai Erkel: Kincs, ami nincs. Gyulai Petőfi: 4 és 6-kor: Szomszéd szeretők, 8- kor: Napfivér, Holdnővér. Gyulai Kert: István, a király. Orosházi Béke: Szeretők. Orosházi Partizán: Arany a tó fenekén. Szarvasi Táncsics: Roncspalota,. 22-kor: Bye, Bye Brasil. Szeghalmi Ady: A csoda vége.
