Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-15 / 191. szám
1984. augusztus 15., szerda o Kicsi a dinnye, de... ... de drága. Többe kerül, mint a hús. És ez nemcsak nekünk, vevőknek „fáj”, a termelők se örülnek neki. Persze, az ár nem mehet az érték alá, azt pedig meghatározza a befektetett munka, a termelés költsége. Hogy mennyi a befektetett munka? — Tavasszal — meséli a kamuti Béke Tsz elnöke, Püski János — arról kellett döntenünk, hogy felszámoljuk-e a dinnyeágazatot, vagy újra palántázunk. Áprilisban ugyanis, noha síkfólia alatt volt, kifagyott a diny- nye. Az újjászületés mellett határoztunk, volt még nyolc hektárra való palántánk, és vettünk hozzá további négy hektárra valót. Így lett az idén is Kamu- ton dinnye, végül csupán 10 hektáron, a tervezett tizenöttel szemben, mert úgyszólván minden sújtotta a diny- nyét: fagy, hideg májusi eső, száraz, aszályos nyár. Más képet mutat a dinnyeföld, mint az elmúlt esztendőkben. A termés Kamuton, de máshol is harmada, negyede a megszokottnak. — Késett, mintegy három hetet — mondják a Béke Tsz „dinnyései". István József és felesége — az idén a diny- nye. kevés, kicsi és drága. Csak július 20-a körül kezdhettünk szüretelni. Eddig körülbelül 350—400 mázsát adtunk el, zömében a megyében, de Pestre is kellett vinnünk, mert nem tudták az itteni boltok felvenni a megtermett mennyiséget. No, igen, hiszen a 15—20 forint kilogrammos dinnyéért nem nagyon tolonganak az emberek. A négy-öt kilogrammos görögdinnye kicsi, aligha elég egy négytagú családnak, az ára pedig . . . Szóval meg kell gondolni. — Az átlagsúly — néz szét a dinnyeföldön István József — két-három kilogrammal kisebb a szokottnál, a legtöbb dinnye nem nő négy-öt kilósnál nagyobbra. Esetleg, ha lenne még egy jó kiadós eső. Persze ilyen árak mellett nehéz is lenne eladni a súlyosabbakat. — Eddig a legnagyobb dinnyénk — meséli István Józsefné — egy 12 és fél kilogrammos volt, a békési boltnak vittük, de nem tudták egyben eladni, fel kellett darabolniuk. Darabolni máshol is kell. Békéscsabán a vásárcsarnok környékén máskor lépni alig lehet a sok dinnyétől, az idén nincs ilyen gondunk. Néhányan árulják csupán, és nem túl nagy sikerrel. Rajki István és fia Medgyesegyházáról jöttek tíz mázsa dinnyével. Pár mázsát eladtak, a többit pakolják a kocsira. — Átvisszük Gyulára — mondja az ifjabb Rajki —, ott talán jobban veszik. — Nem is érdemes itt álldogálni vele — teszi hozzá az apa. — Egyet adtam el reggel óta. A nagyobb mennyiséget azonban ők sem a megyében, hanem Pesten adják el, bár... — Ott se úgy megy, mint régen. Nehéz egyben átadni az árut, több kereskedő veszi meg általában. A kereskedők óvatosabbak, kisebb mennyiségeket rendelnek, hisz az ár miatt a kereslet is kisebb. Mi várható, változik-e a helyzet, ehetünk-e „jóízűen" dinnyét még az idén? A csarnok környéki kereskedők szerint nem valószínű, hogy 10 forint alá menne a dinnye ára. Ha eső lenne, talán segítene valamit, nőne még a gyümölcs. A vélemények viszont megoszlanak. Mert eáy jó kiadós eső után „megszívná” magát a dinnye, s a már kialakult külső héj megrepedhet. így aztán van, aki esőt vár, van, aki nem. A kamuti Béke Tsz-ben mindenesetre jó néhány napja már öntözik a dinnyeföldeket. A fogyasztó pedig reménykedik, ha később is, de jóllakhat dinnyével. Szatmári Ilona Kevés és kiesi az idei termés Koto: Ka/.-kas László le a „másokat”, elismeri értékeiket, tiszteli azokat. Az előbbi erkölcsi tulajdonság és magatartás alapozza meg a szocialista haza- fisággal szoros kapcsolatban levő, vele elválaszthatatlanul összetartozó nemzetköziséget, a proletár internacionalizmus erkölcsi követelmény- rendszerét is. A szocialista hazaszeretet szorosan összekapcsolódik a nemzetköziség eszméjével, mivel a szocialista forradalom maga is nemzetközi feltételeken megyen végbe, s mivel eredményei forradalmasítják a más népeket, miközben a nemzetközi munkásmozgalom is segítséget nyújt az adott nép forradalmi harcához, hazafiúi kötelezettségei teljesítéséhez. így oldódik meg az a történelmi korokat mélyen jellemző feszültség, amelyik a nemzeti, a hazafias kötelezettségek és a nemzetközi feltételek között húzódik, miután azonos elvi és osztályalapra helyeződik mind a hazafiság. mind pedig az internacionalizmus tartalma, s mivel mindegyik a nemzetközileg összefogott munkásosztály érdekeit szolgálja, s annak megvalósítására irányul. A szocialista hazafiság nem elfogult védelmezője a hazát alkotó minden tulajdonságnak és jelenségnek, nem kritikátlanul viszonyul a saját haza feltételrendszeréhez. A hazafiságnak párosulnia kell a haza életének kritikájával. Elfogadja, helyesli és aktívan támogatja azokat a tulajdonságokat és értékeket, amelyek gazdagítják, gyarapítják a hazát, miközben elítéli és harcol az olyan jelenségek ellen, amelyek csökkentik a haza értékeit, gátolják fejlődését, gazdagodását. A hibáinkat nem szabad védelmezni csak azért, mert a mienk, mert azok előbb-utóbb nyilvánvalóan ellenünk hatnak, ártanak nekünk. A haza történelmileg változik, más és más módon jelenik meg a különböző korok emberei számára. Ebből fakad, hogy változik a hazafiasság tartalma is, más és más követelményeket támasztva a különböző fejlődési szakaszokban a hazához tartozókkal szemben még akkor is, ha látszólag ugyanarról a hazáról van is szó. Sok minden nem változik, így a táj, a földrajzi környezet, esetenként az alapvető társadalmi viszonyok sem, de mégis változnak az emberitársadalmi kapcsolatok, éppen azok a tulajdonságok, amelyek mind a haza, mind pedig a hazafiság tartalmának leglényegesebb jegyeit alkotják. Ezért bár a hazafiság örök, általános erkölcsi követelményként meghatározza az emberek tevékenységét, mégis, koronként változó módon, konkrétan mást követel tőlük. Mind a hazafiság, mind a vele elszakíthatatlan kapcsolatban levő internacionalizmus érzelmileg mélyen telített társadalmi-tudati képződmény, s igen gyakran jelenik meg eltorzulva vagy eltorzítva az emberek fejében csakúgy, mint mindennapi ■■■ magatartásában. Leginkább két főbb formában van jelen. amelyek gyökerei látszólag ellenkező irányból sarjadnak, s ellentétes tendenciákat képviselnek, valójában mégiscsak azonos talajból táplálkoznak, a szocialista hazától és hazafiságtól idegen polgári, kispolgári társadalmi alapból. Az egyiket nacionalizmusnak (durvább megnyilvánulási formáit sovinizmusnak, irredentizmusnak stb ), a másikat koz- mopolitizmusnak nevezzük. A nacionalizmus a leggyakrabban megnyilvánuló téves jelenség a hazához való visábnyban. Legáltalánosabb ismertető jegyei: a nemzeti önzés, a haza meglevő értékeinek túlbecsülése más népek és nemzetek értékeinek lebecsülése árán, a haza reális értékeinek szubjektív alapon történő eltúl- zása, nemegyszer az értékek arányainak eltorzítása. A veszélyes benne az, hogy az emberek gyakran nehezen tudják magukat elhatárolni tőle, mert nem érzékelik kellően a nacionalizmus és a nemzeti értékek iránti jogos büszkeség érzése közötti különbség határait, s összezavarják, összemossák azokat. A haza értékeinek gyarapítását nemegyszer összekapcsolják a haza területének növelésével kapcsolatos elképzelésekkel. így a nacionalizmus szemben áll a proletár internacionalizmussal is, elutasítja a népek és nemzetek közötti, a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést, szemben áll a marxista—leninista gondolkodásmóddal is. Jellemzője az is, hogy a saját hazában bevált és gyakorolt különböző megoldási módokat a gazdasági, a társadalmi, a politikai, a kulturális életben az egyetlen lehetséges és ezáltal a legjobb olyan megoldási módként fogják fel, amit más országokban is feltétlenül akként kellene tenni. A nacionalisták lebecsülnek minden ettől eltérőt, pusztán azért, mert eltérnek a hazaitól, mert számukra szokatlan. Igazak Ady Endre szavai: „A nacionalizmus nem hazafiság.” A hazához való viszony, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus elve torzul el a kozmopoli- tizmus néven ismert magatartási és gondolkodási módban is, melyhez a haza értékeit lebecsülik a más népek és nemzetek eredményei, értékei túlbecsülése árán. Az ilyen gondolatok leszerelik vagy legjobb esetben is gyengítik a hazához fűződő viszonyt, az érte való tenni- akarást, s nemegyszer a haza elhagyásához, esetenként a haza elárulásához vezetnek. A kozmopolitizmus és a proletár internacionalizmus közötti vízválasztó az igaz hazafiság, a szocialista haza szeretete, tisztelete, alkotó építése, gazdagítása. Mind a szocialista hazafiság, mind pedig a proletár internacionalizmus nem lehetnek pusztán erkölcsi alapelvek, hanem mindennapi gyakorlati tevékenységünk szerves részévé kell hogy váljanak. <-i -r) Kongresszusi munkaverseny A gyulai kertészek vállalásai (Tudósítónktól) A Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat a közelmúltban tartotta a szocialista brigádmozgalom első félévi eredményeinek értékelését, melyen jelen volt a vállalat gazdasági és társadalmi vezetősége, a középvezetők és a szocialista brigádvezetők. Megjelent a tanácskozáson Valentinyi Mártonná, a HVDSZ MB titkára. A munkaértekezleten Kovács Ernő igazgató elnökölt, a beszámolót pedig Szabó Ferenc főmérnök mondta el. Beszámolóját azzal kezdte, hogy a szocialista brigádmozgalom jó irányba fejlődik, az erősödő kollektívák munkasikerei biztatóak. A 21 szocialista brigád létszáma 238 fő, ez a létszám a vállalat dolgozóinak mintegy 60 százalékát öleli fel, ez kielégítő arány. A szocialista brigádok megértették, hogy legfontosabb feladat a vállalati terv teljesítése, esetleg túlteljesítése. A brigádok vállalásai átgondoltan, a feladatok ismeretében fogalmazódtak meg a vállalati terv túlteljesítésére, a minőség, az anyagtakarékosság, a munkafegyelem javítására, a társadalmi tulajdon fokozott óvására, ápolására. „Örömmel vettük tudomásul — folytatta a főmérnök —, hogy van olyan szocialista brigád, amely nemcsak szavakban, de tettekben is garanciát vállalt munkájáért. A terv teljesítése mellett a vállalásokban tekintélyes helyet kapott a kollektívák erősítése, a közösség kialakításának szándéka, egymás segítése, a művelődés, a tanulás és a sport. A brigádok érettségét azonban az bizonyítja elsősorban, hogy kevesebb a frázis és több a konkrét, látható, mérhető, értékelhető, minőségre, gazdaságosságra törekvő feladat.” A szocialista brigádok féléves tevékenysége azt bizonyítja — és ezt a vállalat első félévének eredményei is alátámasztják, hiszen az első félévének eredményei is tették —, hogy a brigádmozgalom a termelés valóságos motorjává vált. Elérték, hogy a legnehezebb és operatív feladatokra brigádjaink azonnal reagálnak, és megtalálják .a lehetőségeket a váratlan feladatok gyors megoldására. Sokat áldoznak fel szabad idejükből, ha ezt a közérdek úgy kívánja. Az értékelés után a brigádvezetők tanácskozása elé tárták a vállalat II. félévének feladatait és gondjait, , majd a pártalapszervezet javaslata hangzott el: a szocialista brigádok csatlakozzanak az országszerte kibontakozó kongresszusi munkaversenyhez. A brigádvezetők hozzájárulása méltó módon tükrözte az eddig megtett utat. Egyöntetűen csatlakoztak a kongresszusi munkaversenyhez, és ezt új vállalásokkal erősítették meg. A hozzászólások kritikusak és önkritikusak voltak, de mindegyik a feladatok megvalósításának akadályait bírálta, azok leküzdésére tett ígéretet. Különös súlyt helyeztek a minőség további javítására. Valentinyi Mártonná hozzászólásában hangsúlyozta a brigádteljesítmények értékelésének fontosságát. A tanácskozást Kovács Ernő igazgató zárta be. „Örömmel vettük tudomásul — hangsúlyozta hogy a vállalat pártalapszervezetének felhívására ilyen egyértelműen reagáltak, és a vállalat vezetősége részéről minden segítséget biztosítunk a kongresszusi munkaverseny sikeréhez. Ez a csatlakozás a biztosítéka annak, hogy az első félévben elért lépéselőny nem a babérokon való megnyugvás. hanem az eredmények gyarapítására legyen.” Kollárik János Ipari kiállítás és vásár Miskolcon Augusztus 17-én, pénteken nyílik meg a X. miskolci ipari kiállítás és vásár. A jubileumi kiállításon az ország különböző területeiről érkező 157 kiállító — ipari üzem, szövetkezet, mezőgazdasági termelőszövetkezet és kisiparos — mutatja be termékeit, az elmúlt évinél ezer négyzetméterrel nagyobb, összesen 3700 négyzetméter alapterületen, a városi sport- csarnokban. Bevásárló utca is lesz itt, a sátrakban kiállított ipari, ruházati, népművészeti termékeket megveheti a látogató. A sportcsarnokhoz kapcsolódó jégpálya területén koncerteket, divat- bemutatókat, táncbemutatókat rendeznek. A rendezők több mint százezer látogatóra számítanak. A MÁV 33 százalékos utazási kedvezményt ad a vásárra utazóknak. A bélmegyeri Üj Barázda Termelőszövetkezet faüzemében raklapokat és konténeres ládákat gyártanak. A szállítás folyamatosan történik; a képen a Békéscsabai Konzervgyár és az újkígyósi KEMIKÁL viszi el nagyobb tételű megrendelését Fotó: Veress Erzsi
