Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-15 / 191. szám

1984. augusztus 15., szerda A brezáni várban, a daljáték első felvonása Fotó: Nagy László Szegedi Szabadtéri Játékok Kacsóh Pongrác: Rákóczi Hetvennyolc évvel ezelőtt ■ játszották Budapesten, a Ki­rály Színházban először a háromszázas szériát megért János vitéz 'szerzőinek, Ka­csóh Pongrácnak és Bakonyi Károlynak új daljátékát, a Rákóczit. Abban az eszten­dőben, amikor a fejedelem hamvait hazahozták, és az ország az emlékezés lázában élt. A november 12-i bemu­tatóról a Pesti Napló (töb­bek között) ezeket írta: „Szenzációs meglepetés volt, hogy a Rákóczi a ma esti premieren nagy és megérde­melt sikert aratott. . . Zenés dráma a Rákóczi, vagy ha úgy tetszik: dráma zenével. Olyan új dráma, amelyben a szöveg és a zene egymásért vannak, egymás mellett, együtt, szerves, szétbontha- tatlan művészi közösségben... Az egész Rákóczit és az egész kuruc korszak tragi­kumát sikerült adnia Bako­nyinak a Rákóczi négy fel­vonásában. Kacsóh új mű­vével két meglepetést szer­zett nekünk. Az egyik az, hogy a Rákóczi muzsikája teljesen más, mint a János vitézé, a másik, hogy sok­kal különb annál.” Nem véletlen, hogy a Rá­kóczi mostani, szegedi sza­badtéri felújításának előéle­tét is felemlítettem, nélkü­lözhetetlen ahhoz, hogy a bemutató kevés erényét és sok hibáját jobban megért­sük. Mert igencsak kétarcú előadást láttunk, megérthe­tetlen hibákkal és a siker lehetőségeit felcsillantó eré­nyekkel. Nincs értelme, hogy aprólékosan haladjunk elő­re, hogy elemezzük a daljá­ték szöveganyagát, a zenét, melyet 1906-ban a János vi­téz zenéje fölé emeltek, mert már itt, az elején meg kell mondani, hogy a szegedi Rá­kóczi (egészében) nem sike­rült. Ami a legnagyobb baj: nem a korabeli szerzőpáros tehet róla, hanem az a meg­alapozatlan ötlet, hogy az egész szövegkönyvet át kell írni (jobban mondva: újat kell írni helyette) mert a régi, az eredeti (mint nyilat­kozták) ..hihetetlenül naiv", tehát nem színpadképes. A Fesztivál Magazinban az új szövegkönyv írója, Ruitner Sándor három és fél hasá­bon át bizonygatja: „Ha a zene és a darab egész törté­nelmi magja jó, megfelelő — úi húsréteg helyezhető a ré­gi csontvázra”. Nos, már az, hogy a szövegkönyv „húsré- teg". nem valami vonzó meghatározás, a csontvázról pedig ne is beszéljünk ... Jó, fogadjuk el: mindent át le­hel dolgozni. Ha kell. ha nem. De mikor kell? Akkor, ha az eredeti, esetünkben a 78 éve játszott Rákóczi szö­vegkönyve mára teljesen el­avult, unalmas, megérthetet­len. Elolvastam mit rejt a régi szöveg, és feszülten fi­gyeltem az újat, melynek rö­vid tartalmi kivonatát is ad­ja a magazin. A kettő csak annyiban rímel egymásra, hogy mindkettőben megtalál­ható Rákóczi, Rutheim Mag­da, aki reménytelenül sze­relmes a fejedelembe, és a kor nevezetes emberei is fel­vonulnak. Bakonyi könyve a tartalmi kivonatból ítélve iz­galmasabb, feszültebb, drá­mai töltésű, Ruitner könyve (sajnos) unalmas, konfliktus- mentes, tehát drámai töltése sincs; Kacsóh Pongrác kife­jező, magyaros hangulatú muzsikája pedig csak időről időre elkövetkező sziget a tablóképszerű előadásban. Megkockáztatom tehát, hogy az új szövegkönyvre semmi szükség nem volt, sokkal in­kább szükség lett volna a Bakonyi-félét (talán) nyelvi­leg felújítani, s ha az néhol szentimentális: a rendező dolga lett volna átterelni, át­hangszerelni a mai kívánal­maknak, igényeknek megfe­lelően. A vád, ami a Bako­nyi Károly szövegkönyvét érte, miszerint az „hihetetle­nül naiv”: hellyel-közzel visszahull (és jogosan!) a Ruitner-féle szövegkönyvre, mely ugyancsak produkál naiv színpadi helyzeteket, erőltetett kitalációkat. (Pél­dául a brezáni várba érkező „néoküldöttség” vezér-Tibor- cára bízzák, mondaná meg. mit tegyen a fejedelem?...) Kétszeresen nehéz dolga volt tehát' a rendezőnek, Horváth Zoltánnak. Ha hitt az új szövegkönyvben azért, ha nem hitt benne, éppen azért. Nem tudom, melyik az igaz, habár egy nyilatko­zatában megemlíti: „A hang­súly az átdolgozáson van”, és azon, hogy a fejedelem bel­ső konfliktusait kiemelje. Hát ehhez nem sok támoga­tást kapott a szövegkönyvtől, az tény. Annál többet Ka­csóh Pongráctól, és. a cím­szerepet éneklő-játszó Leb­lanc Győzőtől, aki (talán egyedül ezen az óriás színpa­don) nagy vivőerejű, ilyen zenei feladatokra is kitűnő­en alkalmas hangját és ala­kítókészségét állította az elő­adás szolgálatába. A többiek is így akarták, szinte a le­hetetlenre vállalkozva, hogy a sehová sem mozduló cse­lekmény statikusságától megszabaduljanak. De ho­gyan szabadulhattak volna? Pedig többen (Pitti Katalin mint Rutheim Magda, ötvös Csaba mint Wratislav gróf, Mészöly Katalin mint Lubo- mirska hercegnő) sokkal többre lettek volna képesek. Végül is mit tehetett a rendezés? Kérte a zenekart és a kitűnő Cser Miklós kar­nagyot, hogy olyan szépen és megindítóan játszák Kacsóh Pongrác muzsikáját, ahogyan játszották; kérte a kórust és a nagy létszámú tánckart, hogy remekeljen; és hozzá­adhatott mindezekhez a vilá­gítási effektusokból annyit, amennyit hozzáadhatott, a látvány kedvéért. Dicsérhető a díszlettervező Csikós Attila és a jelmeztervő Márk Ti­vadar, valamint a koreográ­fus is, Stoller Antal. Többet vártunk ezen a sze­gedi estén, mely (úgy tűnik) fatális tévedés miatt sikerült olyanra, amilyenre. Üjra ki­derült: nem biztos, hogy mindig és mindent „át kell dolgozni”, „újra kell írni”, „újra kell értelmezni”. Néha az sem árt, ha hiszünk a korabeli sikereknek, és in­kább arra . vállalkozunk, hogy bepillantást engedjünk á régi színház műhelyébe, hangulatába. Aztán majd mi. e kornak gyermekei, helyre­tesszük magunkban azt, amit látunk, hallunk. Szerencse, hogy a dalok szövegét nem bántották, mert hogyan ka­pott volna akkor zúgó tapsot Rákóczi — Leblanc Győző, amikor elénekelte a megté­rés gyönyörű dalát: ..Ha­zámba vágyom, Duna—Tisza partja vár . . Sass Ervin Ünnepi program Szentendrén Tudományos információ-forrásokról Lovasbemutatóra várja a vendégeket augusztus 19-én Szentendrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Ezen a napon négy alkalommal — reggel fél tízkor és fél ti­zenkettőkor, délután fél ket­tőkor és fél négykor — negy­venperces, látványos lovas­programot rendeznek. Az ér­deklődők először rövid is­mertetést kapnak a magyar lótenyésztés történetéről, majd a műsorban többek kö­zött fogathajtást, díjhajtást, és akadályhajtást láthatnak. A bemutatók közötti időben a látogatóknak bérlovaglásra és bérkocsikázásra is lehető­ségük nyílik, a konflis a Fel- ső-Tiszavidék és a Kisalföld múzeumi „tájegységét” járja körbe. Augusztus 20-án búzaőrlés­ből bemutatót tartanak a vámosoroszi szárazmalom­ban, a süttöri lakóházban mézeskalácssütés és -vásár lesz. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság kiadványt jelentetett meg a műszaki fejlesztéshez szükséges in­formációk forrásairól, és azok megszerzésének mód­jairól. A négyszáz oldalas könyv részletesen ismerteti a hazai és a nemzetközi mű­szaki és tudományos infor­mációs rendszereket. Tájé­koztat arról, hogy miként lehet ezekbe bekapcsolódni, az. itt tárolt adatokhoz hoz­zájutni. A könyv ismerteti azokat a hazai és nemzetkö­zi adatbázisokat is, amelyek segíthetik a speciális témá­jú kutatások, tanulmányok elkészítését. A kiadvány egyelőre az Országos Műsza­ki Információs Központ és Könyvtárban, a Közgazdasá­gi és Jogi Könyvesboltban és a Műszaki Könyváruház­ban kapható, de a közeljö­vőben más könyvesboltokban is megvásárolható lesz. Szeptember 6. - október 28.: Budapesti nemzetközi kisplasztikái kiállítás Az idén 26 ország 94 mű vésze vesz részt alkotásaival a budapesti nemzetközi kis­plasztikái kiállításon. Szep­tember 6. és október 28. kö­zött immár hatodik alka­lommal ad otthont a Műcsar­nok az e művészeti ág min­denkori legfrissebb eredmé­nyeit bemutató tárlatnak. Az 1971-től kétévenként, 1978. óta pedig hároméven­ként jelentkező seregszemlé­re a hagyományokhoz hí­ven az idén is a jelentkező országok jelölték ki résztve­vőiket. Országonként 4-4 művész, összesen 351 munká­ját tekinthetik meg a tár­lat látogatói. Elsőként vesz­nek részt a budapesti tri- ennálén Egyiptom, Kína és Törökország alkotói. A ma­gyar kisplasztikát az idén Bakos Ildikó, Csiky Tibor, Fusz György és Pál Zoltán alkotásai képviselik majd. Szakítva az előző bemuta­tók megszokott rendezési gyakorlatával, újdonságként vezetik be az idén, hogy a műveket nem országonként» csoportosítva állítják ki, ha­nem — a művészeti ág ten­denciáiban való eligazodást segítve — stílusok, illetve is­kolák szerint. Az egyes nem­zetek kisplasztikái törekvé­seiről, terméséről tájékozód­ni kívánó látogatókat viszont az országok szerint szerkesz­tett két nyelvű katalógus se­gíti majd. A megnyitó előtt héttagú nemzetközi zsűri dönt a nagydíj, a három ki­állítási díj, továbbá Budapest Főváros Tanácsa díjának odaítéléséről. Az előző triennálé díjazottjának a ha­gyományokhoz híven az idén is rendeznek önálló kiállítást: a műcsarnoki tárlattal egy- időben a finn Mauno Runar Hartman szobrait és festmé­nyeit láthatja a közönség a Dorottya utcai kiállítóterem­ben. A hatodik nemzetközi kis­plasztikái kiállítást ismét kiegészíti majd egy magyar művész bemutatója: szep­tember 6. és október 28. kö­zött a tavaly elhunyt Vilt Tibor 25 kisplasztikájából — 1944/ és 1968. között alkotott műveiből — rendeznek em­lékkiállítást a Műcsarnok­ban. A mintegy két hónapja zárva tartó kiállítási intéz­mény a tatarozási munkák után felújított termekkel, méltó környezetben fogad­hatja majd a nemzetközi kis­plasztikái kiállítást. Siklóson az egykori ferences kolostorban rendezték be, illet­ve építették újjá a siklósi kerámia alkotóházat, amely a sik­lósi nemzetközi kerámiaszimpozion alkotóinak lesz szállás- és munkahelye. Képünkön: az alkotóház udvara (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc felvétele — KS) Mai műsor KOSSUTH RADIÖ 8.25: Világablak. 8.54: Indiai népzene. 9.04: Zenekari muzsika. 9.42: Kis magyar néprajz. 10.05: Folytatásos mese. 10.37: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.52: Maleczky Oszkár operafel­vételeiből. 11.08: A zeneirodalom remek­műveiből. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Jogi arcképcsarnok. 13.05: Operaslágerek. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.19: Kritikusok fóruma. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: A Bíborbanszületett. 15.37: Muzeális felvételeinkből. 16.05: Bruckner: Te Deum. 16.29: Szíriusz és az ősember. 17.05: Mozog a léc. 17.30: Barokk muzsika. 19.15: Visszapillantó tükör. 20.25: A hegedű virtuózai. 21.00: „Macskák” — részletek a Madách Színház előadásá­ból. 21.30: Amiről a világ vitatkozik. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Tarjáni Ferenc kürtön játszik. 22.45: Kódexek és ősnyomtatvá­nyok nyomában. 23.00: Zenekari muzsika. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népdalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. (ism.) 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: A 04, 05, 07 jelenti. 10.00—11.27: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család. 12.05: Népi zene. 12.35: Tánczenei koktél. 13.25: Ütikalauz üdülőknek. 13.30: Labirintus . 14.00: Operettfelvételekből. 14.35: Túri Lajos énekel. 14.50: Az élő népdal. 15.00: Diákfoci. 15.13: Slágermúzeum. 16.00: Helyettem írták. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Költő gitárral. 19.26: Külföldről érkezett. 19.45: A Kajagoogoo együttes felvételeiből. 20.35: Tükörképek. 20.45: Nemzedékek. 21.45: Vukán György szerzemé­nyeiből. 22.15: Suki András népi zeneka­ra játszik, Urbán Katalin és Varga László nótákat énekel. 23.20: A tegnap slágereiből. Hl. MŰSOR 9.00: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 9.44: Romantikus zene. 11.05: Bioritmus. Életmód, egész­ség, környezet. * 11.25: Most érkezett . . . Könnyűzene Berlinből. 12.00: Richard Strauss operáiból. 13.07: Magyar zeneszerzők. 13.50: Szél Júlia összeállítása a kurszki csatáról. 14.20: Zenekari muzsika. 16.00: Alexandra. 16.30: Kamarazene. 17.30: Fiatal szólisták és együt­tesek felvételeiből. 18.30: A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műso­ra. 19.05: Verdi: Don Carlos. Közben: 21.13: Külföldi tudóso­ké a szó. 21.28: Az operaközvetítés folyta­tása. 22.46: Sorsfordító pillanatok. 23.16: Madrigálok. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Marisa Sonnia olasz slá­gerfelvételeiből. 17.15: Noteszlap. 17.20: Üj felvételeinkből. A jász­berényi Vasas munkáskó­rus énekel. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesz­tő : Tamási László. (A tar­talomból: Ütinform — Aszfaltmozaik — KRESZ- vetélkedő.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 10.00: Tévétoma. (ism.) 10.05: Örsbéli krónikák, (ism.) 10.40: Delta, (ism.) 11.05: Hahó, a tenger! Magyar film. (ism.) 12.10: Képújság. 16.40: Hírek. 16.50: Szókimondó, (ism.) 17.35: Reklám. 17.40: A 13. apostol nyomában. NDK tévéfilm. 18.45: Képújság. 18.50: Sportmúzeum. 19.20: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. 19.25: Reklám. 19.40: Tévétorna. 19.45: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: önök kérték . . . 21.45: A hét műtárgya. 21.55: Házmesterek. Dokumen­tumfilm. 22.45: Tv-híradó 2. II. MŰSOR 19.00: Képújság. 19.05: A Kubai Televízió estje. 19.10: Hogy jobban éljünk. 19.35: Krokodilvadászat. 20.00: Kőfaragó. 20.10: Moncada együttes. 20.35: Magyar búvárok a kubai vizekben. 21.35: Gálakoncert Havannából. 22.10: Grana'da. egy álom vége. 22.40: Isadora. Balettfilm. 23.00: Képújság. BUKAREST 15.05: Képek Indiából. 15.20: Hangszeres zene. 15.30: Magyar nyelvű műsor. 19.05: Az illúziók fészke. Indiai játékfilm. 20.00: Híradó. 20.20: Dalok és versek. 20.35: A román traktor. 22.20: Híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 15.05: Nyári délután. 17.30: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Tv-sorozat gyermekeknek. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Egy dollárral több — olasz —amerikai játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Társadalmi témák. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Szórakoztató adás. 21.00: Reklám. 21.05: Hírek. 21.10: Ohridi Nyár ’84 —komoly zenei fesztivál felvételről. MOZI Békési Bástya: 4 és 6-kor: Ál­arcos lovas legendája, 8-kor: Párbaj. Békéscsabai Szabad­ság: Szomszéd szeretők. Békés­csabai Terv: fél 6-kor: Felhő­játék, fél 8-kor: Kilenctől ötig. Gyulai Erkel: Gyanútlan gya­kornok. Gyulai Petőfi: King Kong. Orosházi Partizán: Hó­fehér. Szarvasi Táncsics: Roncs­palota.

Next

/
Thumbnails
Contents