Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-14 / 190. szám
1984. augusztus 14., kedd Nélkülözhetetlen a munkájuk Megyei építők Budapesten Kongresszusi munkaverseny Régóta látni Budapesten megyei építőipari vállalatokat, nélkülük lassabban épülne a főváros. Az utóbbi években többnyire csökkentek a beruházások, míg Budapesten még manapság is bőven találnak munkát. Igaz, hogy nagyobbrészt versenytárgyaláson kell elnyerniük a megbízást, de ha már megyehatáron túlra kell menniük, akkor egyébként is jól meggondolják, hogy jól felkészültek-e, s egyáltalán gazdaságos-e, amit elvállalnak. Budapest térségében 1981 óta bérpreferenciát kapnak e vállalatok, s így a munkások 10 százalékkal többet kereshetnek, mint a megyéjükben. Ez egyébként a világ minden táján így történik, hiszen a különélést, és annak költségeit meg kell téríteni, hogy a munkások vállalják. Idén január elseje óta az Építési és Városfejlesztési Minisztérium újabb rendelkezéssel támogatta a vidéki vállalatokat, amelyek így magasabb árakat érhetnek el. Mindenütt ott vannak Felsorolni is sok, hogy a főváros hány oontján érdekeltek a vidéki építőipari vállalatok. Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat a Ganz-MÁVAG épületrekonstrukcióját végzi, míg a Hajdú megyei ÁÉV jó minőségben, és rövid' határidőre vállal iskolaépítéseket. A hajdúságiak lakásokat is építenek. A Szabolcs megyei ÁÉV közintézmények építését vállalta sorozatban, s a kedvező tapasztalatok miatt rájuk bízták a Nemzeti Sportuszoda rekonstrukcióját is. A Szolnok megyeiek a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rekonstrukcióját, és a János kórház bölcsődéjének építését vállalták. A Kelet-magyarországi ÁÉV munkásai IKV-telepeket is építenek, a Somogy megyeiek pedig a békásmegyeri szakorvosi rendelőintézetet építik fel. A pesterzsébeti áruház falait a Duna—Tisza-közi Építőipari Vállalat szakmunkásai húzzák fel. Budapest sarkalatos gondja a lakásépítés, amit az állam külön is támogat. Meglehet, hogy különben már ki is vonultak volna a megyei vállalatok a fővárosból. Ám a gazdaságossági számítások így sem nélkülözhetők. Jelenleg a dél-magyarországi és a Győr megyei ÁÉV-ek a legérdekeltebbek, hiszen házgyárakat is működtetnek odahaza, s a panelelemeket el kell adni. A magasabb szállítási költségek viszont fölöttébb , ellenükre vannak. Kénytelenek voltak a minimálisra csökkenteni e költségeket, s ez sikerült is. Ma már nem közúton szállítják az elemeket, hanem vasúton és vízen. S továbbra is építik a lakásokat, hiszen bőven van munkájuk. A fővárosi vállalatok ugyanis még sokáig nem győzik majd a megrendeléseket. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium vezetői szerint a vidéki vállalatok A csillagászok új, a földi vegyületekben eddig ismeretlen molekulafajtát fedeztek fel a világűrben. Ez a nitroxilmolekula (HNO). Ebben a nitrogén- és oxigénatom között kettős kötés van. A nitroxilmolekula színképét Illinois állam (USA) egyetemének 11 méteres rádióteleszkópjával fogták fel. semmivel sem maradnak el a fővárosiak mögött, és amíg túlkereslet van, addig mindig találnak maguknak munkát. Ám azok a cégek, amelyek nem tartanak lépést az új feladatokkal, és vállalkozási formákkal, néhány esztendő múlva bizonyosan kiszorulnak a fővárosból. Még az is meglehet, hogy a verseny- tárgyalások elterjedésével megyehatáron belül is kapaszkodniuk kell. Leányvállalatok Mind több biztató jel mutat azonban a helytállásra. Ahogy Görbe Bálint, a minisztérium iparszervezési osztályvezetője is elmondta, a Veszprémi Állami Építőipari Vállalat egy pesti és egy budai leányvállalatot alakított lakásfelújításra. Ugyanezt tette a Zala megyei és a Dél- magyarországi ÁÉV is. Budapest a tömbrekonstrukciók, a régi lakóházak felújításának idejét éli, s ha egy cég ezt időben felismeri, hosszú évekig megvetheti a lábát. A leányvállalat pedig kedvező formája a Budapestre települt részlegeknek. Így sokkal önállóbbak, rugalmasabbak tudnak lenni, és saját maguknak kötik az üzleteket. Ma már egyetlen megyeszékhelyről sem lehet átlátni és irányítani a budapesti munkákat. A Veszprém megyei ÁÉV a felújítási túlkeresletet felismerve alapított két leány- vállalatot, s eddig nem is bánták meg. A leányvállalatok egyedi családi házakat is építenek a vállalat házgyári elemeiből, s ez ugyancsak jó vállalkozásnak bizonyult. A Zala megyei leányvállalat is jó évet zárt tavaly, míg a DÉLÉP leányvállalata csak idén mérettetik meg. És a többiek? Mindkét fél előnyére — Máról holnapra nem várható, hogy minden vállalat felismeri a legjobb megoldást. Ehhez éveknek kell eltelnie — mondja az_ iparszervezési osztályvezető. — Sok függ attól is, hogy a megyei vállalatok mennyire bíznak meg budapesti részlegeikben. És az sem biztos, hogy minden részleget .önálló pályára kell állítani. Nem a leányvállalat az egyetlen üdvözítő megoldás — a piachoz kell alkalmazkodni. A dunaújvárosi 26-os ÁÉV például közös vállalatot alapított a 21-es ÁÉV-val. S ugyanígy meglehet, hogy két vállalat társulásából teremtenek egy új céget, új feladatok, szolgáltatások ellátására. Az osztályvezető mondataiból egyértelműen kiviláglik: sok formája van a vállalkozásnak, és mindig a konkrét helyi célok, körülmények határozzák meg, mi a legész- szerűbb megoldás. A megyei építők munkája a jövőben is nélkülözhetetlen lesz Budapesten. S amint eddig, ezentúl is arra kell törekedni, hogy mindkét fél — vagyis a főváros, s a Pesten dolgozó megyei vállalat — megtalálja a maga A világűrben a szén és a nitrogén általában azonos gyakorisággal fordul elő. A kutatók úgy vélik, hogy e különleges összetételű ve- gyületek olyan helyeken keletkeznek, ahol a nitrogén feleslegben van. A csillagközi térben valószínűleg még számos ismeretlen nitrogénvegyület akad. A magyar textilipar exportra termelő ágazatai mindig is nagyon megérezték, ha a nemzetközi piacon csökkent a kereslet termékeik iránt, és különösen így van ez mostanában, amikor az exportgondok mellé az egyre szigorodó hazai szabályozók terhei is társulnak. A Békéscsabai Kötöttárugyárra — mely termelésének nagy részét exportálja — fokozatosan igaz mindez. Kevés a nyereség — Nehéz helyzetben vagyok, ha értékelni akarom az első félévet — mondja Szabály Mihály igazgató. — A tervszámok többségét teljesítettük, árbevételünk három százalékkal emelkedett, elértük a 360 millió forintot, létszámunk nem csökkent, termelési értékünk nőtt, és nem panaszkodhatunk az exportra sem. Mégis egy mutató alakulása aggodalommal tölt el bennünket, mert épp a legfontosabbat, a tervezett nyereséget nem sikerült hoznunk. A miértnek számos oka van, de elég csak a két legfontosabbat venni: az országnak szüksége van a nem rubelelszámolású exportra, Nyugaton pedig kötöttárut ma csak nyomott áron lehet eladni. Ehhez társul, hogy a világpiaci tendenciával ellentétesen, itthon emelkedett a fonal ára, nőttek az energia- költségek és erősödött a szabályzórendszer elvonó hatása. A vállalat természetesen mindent megtett, hogy ellensúlyozza ezeket a hatásokat, de erejéből csak arra telt, hogy elérjék: ne maradjanak el sokkal a tervezett nyereségtől. — Szerencsére időben kaptuk meg a külkereskedelmi jogot, ennek köszönhető, hogy legalább nyereséges az exportunk. Rengeteg kis tételes megrendelést vállaltunk el, új vevőket kutattunk fel, és nem tudnak tőlünk olyat kérni, amit ne vállalnánk el. Természetesen ez komoly többletmunkát ró dolgozóinkra, elsősorban a varróMagas fokon gépesített üzemcsarnok építését fejezték be a tatai Hűtőtechnika Ipari Szövetkezetben. Az új beruházáshoz a Komplex Külkereskedelmi Vállalat is hozzájárult, a beruházási bank pedig exportnövelő hitelt adott a tatai üzemnek, miután a külkereskedelmi vállalattal együtt vállalta, hogy rc- vdi időn belül számottevő mértékben fokozza az ipari hűtő- berendezések exportját. A több mint 40 millió forintos költséggel létrehozott új üzemcsarnokban a szövetkezet műszaki gárdája által kifejlesztett gyártógépsort szereltek fel. nőkre. Helyzetünket csak nehezítette, hogy fonalellátási gondjaink is akadtak, emiatt az év elején akadozott a termelés, később pedig szombat-vasárnapi műszakokkal kellett pótolni a kiesést. Brigádban és egyénileg Az említett gondokból következik, hogy a vállalat brigádjai főleg a termelést segítő, minőséget javító vállalásokat tettek. Földvári Lászlóné munkaverseny-felelős már összesítette a felajánlásokat, és ezekből kitűnik: nem vártak a jeladásra a BÉKÖT-ös brigádok. A Népköztársaság Kiváló Brigádja címet elért varrodai November 7. brigád még tavaly szeptemberben felhívással fordult a vállalat brigádjaihoz, és ebben 1983. október 6-tól 1984. október 6-ig, Békéscsaba felszabadulásának évfordulójáig terjedő munkaverseny-időszakot kezdeményeztek. A verseny célE korszerű, kevés munkáskezet igénylő gyártóvonalról már becsomagolva kerülnek le a kész, komplett ipari hűtőegységek. A termelékeny gépek, berendezések, az előnyösen megváltozott munkakörülmények lehetővé teszik, hogy rövidesen sorozatban is gyártsák az úgynevezett alumínium lamellás léghűtőt, a szövetkezet legújabb termékét. E berendezések bordáinak készítésénél az eddigi nehéz horganyzott acélt alumíniummal váltják fel. Az ilyen alumínium lamellás ipari léghűtők súlya a régebbieknél 30 százalékkal kisebb, teljesítménye pedig jóval nagyobb. ja az volt, hogy elérjék heti 110 ezer darab konfekcióter- mék legyártását, a tőkés export túlteljesítését, a minőségjavítást és az any^gtaka- rékosságot. Ez a felhívás széles visszhangra talált a gyárban. A brigádok jelentős felajánlásokkal támogatták és — bár az értékelésig bőven van idő — máris látszik: jó talajba hullott a mag. Ez év márciusában újabb felhívást olvashattak a dolgozók a hirdetőtáblákon. Ebben a vállalati munkaver- seny-bizottság hirdette meg a felszabadulási munkaverseny legjobb dolgozója cím elnyerését. Ebben az egyéni munkaversenyben brigádtagokra és brigádon kívüli dolgozókra egyaránt számítottak, és várakozásukban nem is csalódtak. Legtöbbet a körkötő, lánckötő, fonalkikészítő, előkészítő, szabászatok, varrodák üzemeiben dolgozók jelentkeztek. Sikeres verseny Egy olyan gyárban, ahol ilyen hagyományai vannak a munkaverseny-mozgalom- nak, érthetően nem kellett sokat agitálni az országos méretűvé vált, hazánk fel- szabadulásának 40. évfordulója és a XIII. pártkongA Villamos Automatika Fővállalkozó és Gyártó Vállalat szakemberei olyan mik- roszámítógépes vezérlést fejlesztettek ki, amellyel a legújabb, több tengelyes szerszámgépeken bonyolult mozgáskombinációk irányíthatók. Az új automatikával ezeknek a szerszámgépeknek akár öt tengelye is — mint például a szánok, a körasztalok vagy a marófej — egyidejűleg és egymással ösz- szehangoltan mozgatható. Így ezeken a gépeken a legkülönfélébb geometriai alakzatokra formálhatók a munkadarabok, igen nagy pontossággal és termelékenységgel. A hazánkban eddig gyártott autonjatikák legfeljebb két vagy három tengely összehangolt vezérléséről gondoskodnak, s ezekkel nem lehet bonyolult munkadarabokat készre formálni. Mivel az új vezérléssel a szerszámgépek igen összetett mozgáskombinációk végrehajtására alkalmasak, a munkájukat irányító programok elkészítése sem egyszerű feladat. A programozó a számítógép segítsége nélkül elveszne a részletek kidolgozásában. Ezért a VILATI- ban kifejlesztették a vezérlés programozó állomását is. Ennek memóriájába betárolható minden egyes geometriai felület kialakításának leírása, ami szinte milliméterről millméterre határesszus tiszteletére indított verseny mellett. A meghirdetést követően a Békéscsabai Kötöttárugyár törzsgyárában, valamint a békési, köröstarcsai, mezőkovácsházi, sarkadi, vésztői üzemekben dolgozó hatvan szocialista brigád 932 taggal csatlakozott az ünnepi felhíváshoz. Az összesített vállalásokból kitűnik, hogy a brigádok terven felül négyszázalékos teljesítménynövelést irányoznak elő. A többlet- termeléssel egy időben a se- lejtet is csökkenteni kívánják, a kötőtermi hibapontokat például csaknem egy százalékkal. Természetesen ezzel a dolgozók is jól járnak, a teljesítményegységre jutó minőségi bér csaknem egy forittal nő. Hasonló vállalásokat tettek a festődéi, szabászati és varrodai dolgozók is. A munkaverseny-bizottság nemrég értékelte az első félév eredményeit. Megállapították : vállalásaikat a brigádok 80 százaléka időarányosan teljesítette, és a többiek sem járnak messze a kitűzött céltól. Természetesen, akik élenjárnak, azok sem ülhetnek a babéraikon: augusztus 20. tiszteletére pótfelajánlások megtételét kérte^ tőlük a vállalati munkaverseny-bizottság. rozza meg a gép teendőit. Ezekből az úgynevezett segítő programokból állítható össze a munka egészének menete. A segítő programokat a Budapesti Műszaki Egyetem munkatársai dolgozták, illetve dolgozzák ki. A VTLATI szakemberei a gyártás előkészítése mellett máris hozzáláttak egy újabb fejlesztő munkához: ennek eredményeként az új vezérlés és még számos más műszaki újdonság alkalmazásával olyan rendszereket kívánnak létrehozni, amelyeknek nemhogy működtetéséhez, de még üzemelés közbeni felügyeletéhez sem szükséges az ember jelenléte. A gépek kiszolgálásáról robotok gondoskodnak majd, érzékelők kísérik figyelemmel a gép működését, a munkadarab vagy a technológia előírás szerinti alakulását, s ha szükséges, a számítógép a folyamatokba is beavatkozik. Mindez nem a távolabbi jövő lehetősége, mert a tervek szerint 1986- ig kifejlesztik ezeket a rendszereket. A VILATI, a SZIM és a Budapesti Műszaki Egyetem mellett ebben a programban a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, valamint az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének munkatársai is részt vesznek. Júliusban került forgalomba a Skála áruházakban a Gyoma- endrődi Építőipari Szövetkezet faipari részlegében gyártott új, Hága elnevezésű bútorgarnitúra. A közép-árkategóriájú bútor elsősorban kisebb méretű szobák berendezését teszi lehetővé. Képünkön: a garnitúra székeit kárpitozzák Fotó: Lónyai László számítását. Dalia László Ismeretlen molekula a világűrben Lónyai László Korszerűbb tatai hűtűk Ot tengelyt vezérel az új automatika Brigádok a BÉKÖT-ért Jelentős minőségjavítást vállaltak a festődéi brigádok Fotó: Fazekas LászLó
