Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-14 / 190. szám
1984. augusztus 14., kedd JSHslUJfcfiTc] Végh László budapesti tenyésztő kétéves dobermannja, amely már kétszer nyert értékes díjat Deák Orbán a hároméves komondorral Nyírtasról érkezett a kiállításra. A hatalmas állatot jószágőrzésre használják A kiállítás legkisebb kutyája, Markovics István dunaújvárosi tenyésztő chihua- hua-ja, amely mindössze 78 deka. Naponta 8—10 deka húst, tejet, gyümölcsöt eszik. Kedvenc étele még a kókuszos sütemény Kutyakiállítás Pásteleken A Pósteleken vasárnap megrendezett kutyakiállításon 549 kutyát mutattak be. Ezeket 14 bírói körben minősítették küllem, szépség és teljesítmény szerint. Az 56 fajta kutya között volt puli, mundi, pumi, kuvasz, komondor, vizsla, dalmata, tacskó, agár, németjuhász, dobermann, bernáthegyi és néhány kevésbé ismert is. A kutyatulajdonosok az ország minden részéből érkeztek ide, de voltak hollandok, lengyelek, osztrákok, NDK- és NSZK-beliek is. A kiállítást mintegy 6 ezren tekintették meg. Az elbírálás alapján kiadtak 127 díjat. A legmagasabb díjat kapta Csépai Istvánná (Békéscsaba) dobermann-, Nagy Tibor (Budapest) dog- és Varga András (Békéscsaba) pekingi palota elnevezésű tenyészete. Kiváló minősítést kapott Bukovszki József (Érd) komondora, Bara Péter (Budapest) kuvasza és Trunka Ferenc (Jászberény) németjuhásza. A díjakat Folkmann Zsuzsa, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete bírói testületének a titkára, valamint dr. Földházi Sándor, a békéscsabai egyesület elnöke adta át. P. B. A jól idomított németjuhász a tűztől sem riad vissza Fotó: Veress Erzsi Üszkálok a hűs medencében. Ragyog a nap, a lányok csinosak. Szép a világ. De hirtelen szomjas leszek, aztán elfog az éhség. Lassan elszáll a jókedvem. Ki kellene tápászkodni a partra, beállni a sorba, tülekedni egy üveg kóláért, a méregdrága sült kolbászért. Idill a strandon. Az eladó a mérlegre csapja a két szál hurkát, mert a kolbász éppen, elfogyott. A mérleg nyelve ide-oda jár, nincs ideje megállapodni, már előttem gőzölög az ínycsiklandozó áru. A nyelvem megbénul, szótlanul és olvasatlanul szorongatom a visszaadott pénzt. Tudom, hogy becsaptak, de kedvetlen és nagyvonalú vagyok. Egyszer nyaral az ember! Inkább lehűtöm magam egy adag fagyival, ami ehetetlen. Nem dühöngök. Beledobom a legközelebbi szemétgyűjtőbe. Az említett példa sajnos, tipikus. A kereskedelmi felügyelőségek évente vizsgálják, hogy milyen az idegenforgalmi területek áruellátása és fogyasztói érdekvédelme. A tapasztalatok elkeserítőek megyénkben is. Az ellenőrök megállapították, hogy a fagylalt árusítására felkészültek, a kiszolgálás kulturáltságára sem lehet panasz, az áruválaszték azonban enyhén szólva hiányos. Negyvenegy üzletben néztek körül, és főleg az állami és a szövetkezeti boltokban általában 2—3 fajta porból készült fagylaltot kínáltak. Próbavásárláskor kiderült: az üzletek 75—80 százalékában többé-kevésbé pontosan mértek, a többi helyen a vevő kárára tévedtek. Nem is akárhogyan! A gyulai strandon az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat tejboltjában 30 deka helyett mindössze 17 deka csokoládéfagylaltot adtak az egyik nyaralónak, amely egyetlen adagnál 5,20 forint megkárosítást jelent. Ha ehhez hozzávesszük, hogy sokszor a fagylalt minőségével is bajok vannak, bizony, nincs okunk örömre. Több, mint elgondolkoztató, hogy a 41 üzletből 14-ben szabvány nélküli fagylaltot árultak. Az úgynevezett szárazanyaghoz több vizet öntöttek a kelleténél. Ilyen szabálytalanságot vétettek többek között a nagybánhe- gyesi vendéglőben, Csanádapácán, az 1-es számú presszóban pedig a túlságosan megfagyott árura meleg vizet öntöttek. Praktikus megoldás, csak éppen a szakemberek nem dicsérték meg az üzletvezetőt és az eladót. A gyanútlan, fáradt, éhes és szomjas turista betér mondjuk Szarvason az Árpád étterembe. Az étellel együtt lenyeli, hogy a másodosztályú üzlet nem felel meg ennek a követelménynek. Az épület külső és belső képe, a berendezés meglehetősen kopott és elavult, nem egységes. Nemhogy idegen nyelvű, de magyarul írt itallapot sem találtak az ellenőrök, viszont a 8 forintos Schweppes citromízű üdítőt 12,40-ért adták. Természetesen mindez belekerült a jegyzőkönyvbe, ennek ellenére az egy óra múlva visszatérő vendégnek szintén 4,40 forinttal többet számoltak a szóban forgó üdítő italért. Erkölcs és morál? Egyesek csak legyintenek erre a pult mögött, az asztalok között A fiürdőzők meg itt-ott alaposan befürödnek. Az ellenőrök 38 fürdőhelyen, strandon levő kereskedelmi és vendéglátóipari üzletben vizsgálódtak. Az áruellátást nagy vonalakban kielégítőnek ítélték. Kifogásolták azonban, hogy kevés az olcsóbb egytálétel, a lángos, cukrászsüteményt majdnem mindenütt csak délig lehet kapni. Alig árusítanak zöldséget és gyümölcsöt, ami van, az is túlzottan drága. Gyopáros vendégeit sem kényeztetik el túlságosan. Az ÁFÉSZ birkacsárdájában például 50 percet kellett várni az ételre, mégis hidegen hozták ki. A gyulai strandon az ÁFÉSZ éttermében vastagon fogott a ceruza, és szűkén mért a mérleg. így a vendéget összesen több mint 10 forinttal rövidítették meg. Ugyancsak a fogyasztási szövetkezet ajándékboltjában a 125 forintos babát 140-ért értékesítették. De leleményesek a magánkereskedők is. Gyulán a strand főbejáratánál, és a gyopárosi fürdő területén árusító bazáros a Triáltól (vagy a kiskereskedelemből?) beszerzett strandcikkeket 20—30 százalékkal drágábban kínálta, mint az állami és a szövetkezeti kereskedelem. A bemutatott önbizonylat alibinek sem volt jó, hiszen az így megvásárolt árukról szabálytalan és felesleges ilyen papírt kiállítani. Hamis számolás és mérés, tisztességtelen haszonszerzés. A fogyasztói érdekvédelem nemhogy javulna, inkább romlik — mondják az ellenőrök. Ami megdöbbentő (vagy már nem is az?), van közöttük jócskán szándékos megkárosítás is. Persze, a felelősségre vonás sem maradt el. összesen 35 személyt büntettek meg 1500-tól 6 ezer forintig terjedő pénzbírságra. Ez az összeg csaknem 100 ezer (!) forintot tett ki. Elképesztően nagy számok ezek. És még nincs vége. Az ellenőrzést folytatják. Ezért érthetetlen és hamis az a szemlélet, amikor egyes kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek vezetői előkelő idegenként fogadják az ellenőrök jelzéseit, a feltárt visszaéléseket. Pedig bőven lenne mit söpörni a saját portájukon. A vállalati belső ellenőrzés néhol olyan gyenge, hogy még minősíteni sem lehet. Ezen kellene már végre változtatni! Seres Sándor Hamis Kilencvenféle divatos lábbeli A Minőségi Cipőgyárban az első félévben 280-féle modellt gyártottak. Ebből mintegy 90-fajta divatos lábbeli került folyamatosan a hazai üzletekbe, a többi szocialista országok közül a Szovjetunióban, Mongóliában, a nyugati vevők közül pedig az USA-ban, Angliában, az NSZK-ban és a skandináv országokban talált vevőre. Jelenleg az őszi cipők és a csizmák gyártása folyik. Utóbbiakból 12-féle modell — mintegy 100 ezer pár — kapható már a közeli napoktól a boltokban. A cipőgyáriak az idén összesen 4 millió 200 ezer pár lábbeli gyártását tervezik, ami 200 ezerrel több, mint a tavalyi eredmény. A többlettermelés alapja az az 50 millió forint értékű gépi beruházás, amelynek eredményeként korszerűvé vált a cipők, a szandálok, a csizmák aljamegmunkálása. A felsőrészkészítés már korábban is korszerű, nagy teljesítményű gépeken történt, s a gépi rekonstrukció most összhangot teremtett a cipőgyártás e két alapvető fázisa között. A nagyobb teljesítmény mellett számottevően javult a minőség is. Megváltozott például a ragasztási technológia. A -korábbiakkal szemben most a talpat — állandó nyomás alatt — minden egyes pontját rögzítik. Ez a régebben oly gyakori talple- várást szinte teljesen megszünteti. A modern gépek és a korszerű technológia segítségével olyan lábbelik kerülnek le a gépsorokról, amelyek egyre keresettebbek a nyugat-európai piacokon is. Az idén első félévben 34 százalékkal több szandált, cipőt, csizmát exportáltak a nyugati országokba, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az Egyesült Államokba és Angliába hosszú távú szerződés alapján szállít a vállalat. Az ilyen, mindkét félnek előnyös formát bővíteni kívánják a cipőgyáriak. Az amerikai és az angol partnereken kívül szeretnék állandó, visszatérő vevőik között tudni--a most mégegy- egy tételt rendelőket. Egyebek között erről folytatnak tárgyalásokat két olasz cipőforgalmazóval. A Minőségi Cipőgyár jelentősen bővíti budapesti gyáregységének egyik részlegét. A komplex üzemben a termelés a harmadik negyedévben nagy ütemben indul meg. Jelenleg napi 600 pár lábbeli kerül le a szalagokról, de az új, nagy teljesítményű gépek üzembe állításával ez a mennyiség 4800 párra bővül. Akvaristák találkozója lesz Salgótarjánban A hét évtizedes hazai akvarisztikái és terrarisztikai mozgalom történetének eddigi talán legszebb kiállítását rendezte meg a TIT szegedi akvarista köre az áprilisban alakult MATOE-vel (Magyar Akvarista és Ter- rarista Országos Egyesület) közösen. Negyvenhét akvárium négy és fél ezer liter vizében a trópusok, a mediterrán vidékek és hazánk vizeinek úszó ékességeiben gyönyörködhetnek azok, akik az augusztus 20-ig nyitva tartó, a Dóm téri orvos- tudományi egyetemi oktatási épületben megrendezett kiállítást megtekintik. Sorrendben ez a tizenhatodik országos bemutató, amelyre a házigazdák többek között a budapesti, a tatabányai, az egri és a miskolci akvaristákat is meghívták. A Fővárosi Állat-és Növénykert terráriumi állatokat — krokodilt, alligátor- teknőst, többféle óriáskígyót — hozott el, a szegedi sporthorgász-egyesület pedig a Tisza védett halait mutatja be. Nem lenne teljes a kiállítás, ha a rendezők nem hívták volna meg az akváriumi technikai eszközöket előállítókat, valamint a hazai egyetlen műeleségkészítő vállalkozást, az Aqua-food- ot. Az eszközökön és tápokon kívül — elsősorban az akvarisztikával most ismerkedőkre számítva — egyszerű tartású díszhalakat, sőt berendezett medencéket is lehet a helyszínen vásárolni. A díszhalbemutató a gyakorlott tenyésztőknek is tartogat érdekességeket. Ismét látható például a darázsgéb, de hoztak hazai tenyésztésű afrikai labirintkopoltyús bozóthalat, félcsőrös csukát, és egy teljesen új dél-amerikai páncélosharcsafajt, a C. myersit. A pénteki megnyitót követően jelentették be, hogy a MATOE szeptember 21. és 23. között Salgótarjánban rendezi meg az országos akvarista és terrarista napokat. Mint az ismert, az elmúlt évben Békéscsaba adott otthont az országos találkozónak. A salgótarjáni napokra még lehet jelentkezni a helyi akvarista körök vezetőinél, illetve a MATOE országos elnökségénél, a Fővárosi Állat- és Növénykert címén. A találkozó változatos programmal várja a környezetés természetvédelem szempontjából is nagy jelentőségű hobbi szerelmeseit. A vendéglátó város akvarista köre évi kiállítását is ekkor tartja meg. (nemesi) A szegedi országos kiállítás egy részlete
