Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-13 / 163. szám
1984. július 13., péntek o Az Április 4. Gépipari Művek Energetikai Gépgyárában készülnek az erőművek, fűtőművek hőcserélői és vízlágyítói, valamint a hozzájuk tartozó csőrendszerek. A gyárban az idén mintegy hatszázmillió forint értékben gyártanak ilyen berendezéseket. A termelés csaknem egynegyedét tőkés piacon értékesítik. Rövidesen megkezdik — más hazai vállalatokkal közösen — két török erőmű szerelését, egy kínai erőmű berendezésének pedig a gyártását (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) fejlődés osztonzoi Új irányok a szovjet—magyar gazdasági együttműködésben II hét kérdése: Példát mutatnak-e állami gazdaságaink? A sokoldalú szovjet—magyar gazdasági együttműködésben jelentős helyet foglal el a külkereskedelem. A szovjet és a magyar fogyasztókhoz került áruk évről évre egyre jobb minőségűek lesznek. Az árucsere fő szerkezeti mutatói nem változnak, bővül viszont az áruk választéka és nomenklatúrája, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik mindkét ország népgazdasági szükségleteit. Tavaly a szovjet—magyar áruforgalom meghaladta a nyolcmilliárd rubelt és növekménye 12 százalék volt! Még néhány évvel korábban ez az összeg csak ötmilliár- dot tett ki. Kölcsönös igények A Szovjetunió továbbra is nagv mennyiségben szállít Magyarországnak energiát és nyersanyagot, gép- és szerszámgépipari termékeket. Az idén a magyar traktorállomány 3600 szovjet traktorral, a gépkocsiállomány pedig 4000 teherautóval és több mint 27 000 személy- gépkocsival gyarapodik. A szovjet elektronikai ipar gyártmányai nem kis szerepet kapnak a magyar műszeripar fejlődésében. Az idén szovjet megrendelésre az Ikarus 7600 autóbuszt, hozzájuk tartozó tartalékalkatrésszel gyárt, ezenkívül a hagyományos magyar exportcikkek között ott lesznek a számítástechnikai és híradástechnikai eszközök, hajók, úszódaruk, mezőgazdasági gépek, élelmiszer- ipari és mezőgazdasági termékek, áruházi berendezések, gyógyszerek, könnyűipari gyártmányok. A magyar üzletekbe viszont a számos szovjet közszükségleti cikk közül nagy mennyiségben kerülnek varrógépek, hűtőgépek, porszívók, kerékpárok és az idén először hordozható színes tévékészülékek. Megállapodás jött létre tavaly júliusban, a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség Szovjetunióban tett látogatása során, hogy a két ország közti gyártmányszakosítás és kooperáció hosszú távú programját kidolgozzák az 1995- ig terjedő időszakra. Jelenleg 40 szakosítási és kooperációs megállapodás van érvényben. Az ezek keretében gyártott termékek szállítási volumene gyorsabban nő, mint az egyéb gyártmányoké. Az idén is fokozott figyelmet fordítanak az autóipar, az elektronikai ipar, a híradástechnika és a műszergyártás, a vegyipar és a kőolajvegyészet területét felölelő hosszú távú megállapodások teljesítésére. Külön ki kell emelnünk, hogy a Szovjetunió több mint 450 ezer tonna kálium- és nátriumműtrágyát szállít a magyar népgazdaságnak, Magyarország pedig mintegy 20 ezer tonna nagy hatású növényvédő szert küld. Vállalati kapcsolatok Ismeretes, hogy tavaly megkezdte működését a Paksi Atomerőmű első blokkja. Az első magyar atomerőmű — amelyet magyar intézetek részvételével szovjet intézetek terveztek — újabb bizonyítéka a KGST-tagálla- mok eredményes együttműködésének ezen a területen. A berendezés szerelése, üzembe helyezése és beszabályozása szintén szovjet szakemberek irányításával folyt és folyik, akik a beindítást követő első két esztendőben aktívan részt vesznek majd az erőmű üzemeltetésében is, egyidejűleg átadva tapasztalatukat magyar kollégáiknak. Szovjet szakemberek segítséget nyújtanak a Dunai Vasmű és más fontos nép- gazdasági objektumok rekonstrukciójában és építésében. A magyar vállalatok mind aktívabban vesznek részt egyes szovjet autógyártó és könnyűipari üzemek rekonstrukciójában, korszerű mezőgazdasági termelési rendszerek meghonosításában. A Szovjetunióban már egész sor, Magyarországon készült csirkegyár működik, most pedig megkezdődött az élenjáró kukoricatermelési módszerek széles körű fel- használása. Befejeződött a likinói autóbuszgyár rekonstrukciójának első szakasza magyar szakemberek közreműködésével, akik a gyár korszerű termelésre való átállításával kapcsolatos további munkákhoz is hozzájárulnak. Tervbe vették továbbá magyar vállalatok közreműködését a tbiliszi és a cserka- szi ruhagyárak, a kraszno- dari bútorkombinát, a Párizsi Kommün moszkvai cipőgyár és más üzemek rekonstrukciójában. Közös munkaterületek A kölcsönös együttműködés további bővítésének lehetőségeit keresve új érdekes forma született: magyar vállalatok és intézmények kollektíváinak közvetlen kontaktusai egyes szövetséges köztársaságokban — Moldavában, Azerbajdzsánban, Grúziában és Ukrajnában — élő kollégákkal. Ilyen kapcsolatok alakulnak ki tudományos akadémiák és minisztériumok, kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények, rokonvállalatok és -intézmények között. A közös munkák témáit maga az élet sugallja. Néhány példa: hatékony technológiák kidolgozása a mezőgazdasági termékek előállítására, őszibúza-, kukorica-, napraforgó-, lucerna-, szója-, zöldség-, szőlő- és más haszonnövényfajták létrehozása és javítása, hulladékmentes technológiák kifejlesztése, együttműködés az élelmiszer-, a bőrés cipő-, a bútoriparban és más ágazatokban. A kölcsönös együttműködés új formájává válhat vegyes vállalatok alakítása is. A jogi és pénzügyi feltételeknek, hasonló vállalatok tevékenységének tanulmányozása már megkezdődött, s a jövőben bizonyára szemtanúi leszünk ilyen közös szovjet—magyar cégek megszületésének. A két ország között már megindultak a tárgyalások az 1986—1990. évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetéséről. Éppen most rakják le az alapjait annak, hogy a Szovjetunió és Magyarország közti áruforgalom — amely előzetes számítások szerint az idén meghaladja a 8,6 milliárd rubelt — ugyanolyan dinamikusan növekedjék, mint a megelőző esztendőkben. Rudolf Kobal (APN) Amikor országunkban a földreform végrehajtását követően, éppen 35 esztendővel ezelőtt, létrehozták az állami gazdaságokat, azzal a feladattal indították útnak kollektíváikat, hogy legyenek a mezőgazdasági termelés élenjárói, példamutatói. Tekintsünk ei most a teljes történeti visszatekintéstől, hiszen az állami gazdaságok több mint három évtizedes múltja, szerepe, jelentősége közismert. Az sem titok, hogy az állami mező- gazdaság átélt egy olyan rövid szakaszt, amelyben joggal kérték számon rajta küldetésének teljesítését. A kérdés most az: a jó tíz évvel ezelőtti számvetés, helyzetfeltárás és feladatkijelölés után, most májusban mit állapíthatott meg a párt Békés megyei végrehajtó bizottsága, mikor állami gazdaságaink tevékenységéről tárgyalt? 6+1 A konkrét megállapítások elemzését megelőzően próbáljuk meg csokorba szedni, mi az, amiről napjainkban nevezetes — a közvélemény szintjén — hat állami gazdaságunk meg egy mezőgazdasági kombinátunk? A Békéscsabai Állami Gazdaságban számítógépre bízták a tervezést, ezzel csaknem megkétszerezik a száz forint költségre jutó vállalati eredményt, de emlegetik őket a sikerrel meghonosított melléküzemági tevékenység, kiváltképp a Skála-Coop-pal kötött együttműködés kapcsán is. A Hidasháti Állami Gazdaság 1300-as tehenészete minden babért, amit csak lehetett, learatott a tejtermelési versenyben, bociemb- rió-átültetéssei pedig a tudományos életben is elismerést vívtak ki maguknak. A Körösi Állami Gazdaság jó ideig „kilógott” a sorból, ám megint jó úton halad afelé, hogy mint egykor, most ismét a rizstermesztés élenjárójává váljék. Külön fejezet a Mezőhe- gyesi Mezőgazdasági Kombinát átlagon felüli gabona- és cukorrépa-termesztésével, sertéstenyésztő és cukorgyári melléktermékre alapozott szarvasmarhatartó rendszerével. Az Orosházi Állami Gazdaság ugyancsak a számítógép termelést segítő alkalmazásával jár az élen, miként a békéscsabai. Ám nem kevésbé jelentős tény, hogy hosszú évek megfeszített munkájává] végű] is nyereségessé tette a megye legnagyobb szakosított sertéstelepének termelését. A Szarvasi Állami Tangazdaság előfőzött rizzsel, húskészítményekkel jelent meg a piacon, de hírnevét öregbíti a meliorációs főmérnöksége is, amely az alA SPHERO—ÉVIG Kft. magyar—svájci—NSZK vegyes vállalat még az idén megkezdi a Magyarországon készülő szférikus szivattyúk értékesítését az Egyesült Államokban. A vegyes vállalat igazgatója, Menyhárt József az MTI munkatársának elmondotta, hogy USA-beli partnerükkel már a múlt évben megkötötték a szerződést. Felkértek egy amerikai intézetet a svájci licenc alapján gyártott szivattyúk minőségi és biztonságtechnikai vizsgálatára. Amint megkapják erről a tanúsítványt, földi vízrendezés egyik nagy kivitelezője. Végül a Szeghalmi Állami Gazdaság, amely gyepfeltörésekkel bővítette, emelkedő hozamokkal bizonyította gabonatermelő képességeit, nagy és korszerű telepen összpontosította hatalmas juhállományát, és megoldotta az anyaállatok rendszeres fejését, ezzel a kaskavalsajt- gyártás növelését. Állják a próbát A felsorolásban szereplő hat állami gazdaság meg a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát a nagyüzemi termőterület 17 százalékán gazdálkodik megyénkben, s a nagyüzemekben előállított termelési érték 24—26 százalékát — ezen belül a mezőgazdasági termelési érték egyötödét — produkálja, ami önmagában is elismerésre méltó teljesítmény. Az általános és a szakmai közvélemény előszeretettel veti össze az állami gazdaságok meg a termelőszövetkezetek eredményeit, és az összehasonlítok az összehasonlítás kimenetelétől függően helyezik egymás alá vagy fölé a voltaképpen csak tulajdonjogi szempontból különböző — a gazdálkodási, termelési gyakorlatot tekintve igencsak hasonló — két üzemtípust. Nos, mielőtt e vitában állást foglalnánk, állapítsuk meg, hogy megyénk állami gazdaságai állják ezt a próbát is. Hogy a legfontosabbakat említsük, rendre: a gabonaprogramhoz az idén újabb 4 ezer 800 hektárral csatlakoztak, egy hektáron két és félszer annyi szarvasmarhát, kétszer any- nyi sertést tartanak, mint szövetkezeteink. Az előbbi esetben 10, az utóbbiban 28 százalékos a növekedés az utóbbi három esztendőben. Ez azt is jelenti, hogy az állami gazdaságok inkább vállalják a magas eszközigényű termelési szerkezetet, még az emiatt bekövetkező jövedelemcsökkenés ódiumait is magukra véve. Ne következtessünk ebből arra, hogy a szükségből erényt kovácsolva próbálnak magyarázatot keresni az állami gazdaságokban folyó termelés adott jövedelmezőségi színvonalára. Az ugyan igaz, hogy itt az eszközhatékonyság elmarad a termelőszövetkezetekben elérttől, de az is igaz, hogy földműveléssel és állattartással az állami gazdaságok 20 százalékkal magasabb termelési értéket érnek el, mint a közös gazdaságok. De hozhatunk olyan példát is, hogy míg a sertéságazat nyeresége a vizsgált üzemekben jóvá] elmarad a kívánt szinttől, addig a teje- lőszarvasmarha-tartás eredménye messze felülmúlja — megkezdik a gyártmány tengerentúli exportját. A vegyes vállalatban részt vevő NSZK-cég az Egyesült Államokban közös vállalatot hozott létre, amely többek között a Magyarországon készülő szivattyúkat fogja értékesíteni. A szerződés alapján egyelőre mintegy 60 ezer szférikus szivattyú exportjával számolnak, a kivitel értéke meghaladja az egymillió dollárt. A megállapodás keretében szállítanak fűtővíz-keringtető és használati vízkeringtető szivaty- tyúkat és különböző részegységeket. A magyar—svájci—NSZK kimagasló átlaghozamai révén — az országos átlagot. Másfelő] közelítve: bár az országos helyzethez viszonyítva a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya alacsony, a tapasztalatok szerint a gazdálkodás személyi feltételeit mégis jónak kell ítélni, a vezetés színvonalát, szakmai felkészültségét az eredmények alapján pedig e] kell ismerni. Ki ebben, ki abban Mindent egybevetve, a megye állami mezőgazdasága sikeres három évet hagyott maga mögött (1981— 82-ben eddigi legmagasabb nyereségüket érték el: a tiszta nyereség ekkor megközelítette az önköltség 10 százalékát, szemben az 1980- as 8,9, illetve az aszályos 1983-as év hatszázalékos rátájával). A korábbi időszak megalapozó fejlesztéseinek hatására — tudniillik a IV. ötéves tervben rendbe tették sertéságazataikat, ezt követték az ötödik ötéves tervben a szarvasmarha-ágazati, majd vetőmagüzemi rekonstrukciók, míg napjainkban a szántóföldi növény- termesztés gépeinek cseréje, pótlása van napirenden — a termelés bővült az állami mezőgazdasági üzemekben, tagadhatatlan viszont, hogy a gazdálkodás minőségi eredményei ezzel együtt nem erősödtek megfelelő ütemben. Ebből adódik az állami gazdaságok előtt álló feladatok összessége, az, hogy a gazdálkodás színvonalát kell hathatósan és ütemesebben emelniük a korszerű üzemviteli és termelési módszerek, elvárások általánossá tételével, az eszközhatékonyság növelésével, az érdekeltségi rendszer fejlesztésével. Erősíteniük kell állami gazdaságainknak — főleg az integrációs kapcsolatok bővítésével, elmélyítésével — a termelésben, de a települések fejlődésében is azt a kisugárzó hatást, amelyet vezető szerepükkel gyakorolnak környezetükre. Ha tehát arra a kérdésre kellene választ adnunk, hogy akkor végű] is állami gazdaságaink adnak igazi követendő példát a nagyüzemi termelésben, avagy termelő- szövetkezeteink, azt kell válaszolnunk; van, amiben ezek, van, amiben azok. Egy dolog biztos! Eredményeikkel nincs mit szégyenkezniük az állami gazdaságoknak, 35 évvel ezelőtt megfogalmazott küldetésükön, a három és fél évtized alatt kivívott tekintélyükön nem esett csorba. vegyes vállalat 1982-ben kezdte meg svájci licenc alapján a szférikus szivaty- tyúk gyártását. A társaságban részt vevő Egyesült Villamosgépgyár ceglédi telephelyén üzemrészt rendeztek be a svájci és az NSZK-beli tagvállalatok által szállított gépekkel. 1983- ban termékükből mintegy 40 ezret gyártottak, elsősorban belföldi piacra. Termelésük egynegyedét exportálták, döntő többségét az NSZK-ba, de szállítotak Görögországba, Svédországba és Ausztriába is. Az idei első félévben mintegy 20 ezer szivaty- tyút készítettek el, s úgy számolnak, hogy az évi termelés az amerikai export megkezdésével eléri a 60 ezer darabot. Kőváry E. Péter IISPHERO-EVIG exporttervei
