Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-13 / 163. szám
1984. július 13., péntek Honismereti tábor Dombegyházán Több rendező szerv anyagi, illetve erkölcsi támogatásával június 30-án megyei honismereti szaktábor nyílt Dombegyházán. A 35 résztvevőnek mintegy a fele már tavaly is itt volt, és sokan most magukkal hozták a téma iránt érdeklődő ismerőseiket, barátaikat. Az általános, közép, és főiskolások, valamint az egyetemisták mellett akadnak olyanok, akik már dolgoznak valahol. Elsőként Tausz Katalint, a budapesti Eötvös Loránd Tudomány- egyetem adjunktusát, a tábor vezetőjét kérdezzük meg. — Mi a célja ennek a tíz napon át tartő munkának? — Elsősorban a társadalomkutatás. Konkrétabban szólva:» volt uradalmi cselédekkel, gazdákkal, továbbá családtagjaikkal, leszár- mazottaikkal interjúkat csinálunk, s az általuk elmondottakat felvesszük magnóra. Azt szeretnénk, ha a Békés megyei Művelődési Központ kiadná a tanulmány- gyűjteményt, és ebben szintén helyet kapnának a diákok anyagai. Egyébként az á előző évben készült interjúkat már legépeltettük és a •legjobbakat egy közművelődési módszertani kötetben megjelentetjük. Ezen sikeres beszélgetések közé tartozik az akkor még harmadéves orosházi szakmunkástanuló, Markovics József gyűjtése is. Az interjúknak három fő alkotórésze van. Az első az illető életútjára, a második a falu helytörténetére és a harmadik a művelődési szokásokra vonatkozik. — Kitől kapták a címeket? — Ebben — mondja Fabu- lya'Lászlóné, a Megyei Művelődési Központ művészeti előadója — a tanács segített nekünk. Sőt mi több, még az ideérkezésünk előtt hangosbeszélőn keresztül tájékoztatták a lakosokat jövetelünk céljáról. Ugyanakkor arra kérték őket, hogy fogadjanak bennünket. Meg kell mondanom, a legtöbb helyen igen kedvesek hozzánk é£ szívesen válaszolnak a feltett kérdésekre. Hat munkacsoportunk van, amelyek közül egy-egy Kisdomb- egyházán, illetve Magyar- dombegyházán keresi fel a több generációs családokat; ki gyalog, ki busszal, ki pedig kerékpáron. — Különösen értékes számomra — teszi hozzá a tábor vezetője —, hogy diákokkal vagyok. A közös élmények, tapasztalatok még színesebbé és tartalmasabbakká teszik a szemináriumi foglalkozásokat. Például a dédnagyszülőkről, nagyszülőkről, szülőkről, unokákról készült fotók alapján megpróbáljuk majd összeállítani a családfákat. A tábor másik szakvezetője Kiss Tamás, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola adjunktusa. — Hol tudják még hasznosítani a hallgatók a látottakat és hallottakat? — Már az előkészítéskor szóba került, hogy az összegyűlt anyag alapjául szolgálhat például egy tudományos diákköri dolgozatnak... Közben befut az egyik csoport Magyardombegyházáról és azt panaszolják, hogy nem sikerült felvenni a szöveget, mert bizonyára a náluk levő magnó „elromlott?!” — Hány interjú készül el a táborozás ideje alatt? — Nekem négy-öt beszélgetésem van hátra — feleli Endrődi Ildikó, aki Kecskeméten lakik és a szegedi főiskolán tanul magyar—népművelés szakon. Először vagyok Békés megyében és máris igen kedvező tapasztalatokat szereztem. Noha a legtöbb helyen szívesen fogadnak, ám mégis úgy érzem, hogy bizonyos kérdésekre nem voltak konkrétak a válaszok. Kolléganője, Horváth Marianna szintén kecskeméti és ugyanazon a szakon tanul Szegeden. — Én — mint mondja — ez év februárjában már jártam Békésben. Eleken voltam egy kéthetes közművelődési gyakorlaton. Főként a helyi vezetőkkel találkoztunk. Korábban elterjedt a köztudatban, hogy ez a megye úgymond isten háta mögötti helyen fekszik. De hamar rájöttünk, ez nem így van, hiszen az emberek itt is igen tájékozottak, meg gyorsan bizalmukba fogadtak. Terhes Csilla, a kondorosi általános iskola 7. osztályos tanulója szintén a „nagyok" között van. — Hogyan szereztél tudomást erről a táborról? — Ott az iskolában kérdezték meg a tanárok, lenne-e kedvem részt venni ezen a honismereti táborozáson. Nálunk működik egy tanyakutató szakkör, amelynek munkájában magam is részt veszek. Így aztán örömmel jelentkeztem, mert úgy gondoltam, hogy itt is sok hasznos dolgot tanulok. Különben szakkörünk tagjai — Pjevara János tanár vezetésével — megismerkednek az idős emberek életével, szorgalmasan gyűjtik a régi használati tárgyakat, népdalokat tanulnak ... A honismereti tábornak a dombegyházi iskola adott otthont. Az ellátás jó és a helyi vezetők igyekeznek megteremteni az eredményes kutatómunkához szükséges feltételeket. Természetesen lehetőség nyílik a szabad idő hasznos eltöltésére is. A hétköznapokat várszínházi előadás megtekintése, filmvetítés, kirándulás, szalonnasütés teszi változatosabbá és emlékezetessé. Érdekesnek ígérkezik a település lakosságával való találkozás is. Tavaly 200—300 ember vett részt a honismereti tábor szakvezetőivel, diákjaival közösen rendezett összejövetelen Dombegyházán. Bukovinszky István Virágzik a filodendron Békéscsabán, a megyei rendőr-főkapitányság épületének aulájában virágzik a hazánkban a század elején meghonosodott dísznövény, a filodendron, latin nevén Monsterra deliciosa, amelynek őshazája Mexikó. A Békéscsabán most virágzó növényt több mint 20 éve helyezték el a középületben, és azóta ez a második eset, hogy virágot hoz. Hat kukoricacső nagyságú bimbót hajtott, amelyek sorra nyílnak a következő napokban. A virág szirmai krémszínű- ék. Növelték az autóápolási cikkek választékát Aerosolos autóápolási cikkekkel bővítette termékeinek választékát a Budalakk Festék- és Műgyantagyár. Egyebek között olyan szerelőzsírt hoztak forgalomba, amely megakadályozza a csavarok berozsdásodását. Egy másik készítményük azoknak az öreg, rozsdamarta csavaroknak a kilazítását segíti, amelyeknél már félő, hogy beletörnek a menetbe. Az autó krómozott részeit az időjárás viszontagságaitól védő szerek után megkezdték a motorblokk- tisztító spray-k gyártását is, és rövidesen a boltokba kerül az az új termékük, amely feloldja a motorban lerakodott kokszot, és egyúttal a kipufogórendszert is megtisztítja. Az új termékek bevezetésére — amelyek eddig nem tartoztak a vállalat profiljához — az ösztönözte a Bu- dalakkot, hogy fokozottan kihasználják nagy teljesítményű töltőberendezésüket, melyet az autózománc-javí- tó festékek dobozolásához vásároltak, s eddig nem tudtak mindig munkával ellátni. Még nem késő... A rendőrök a megmondhatói, és sajnos, a mentők is, hogyan emelkedik ugrásszerűen a közúti gyermekbalesetek statisztikája a szünidő beköszöntével. A gyerekek nagy része csak a nyári szünidő néhány hetét tölti szüleivel, nagyszüleivel, iskolai úttörőtáborban — egyszóval felnőttfelügyelet alatt. Azok a gyerekek — elsősorban azok a városi gyerekek —, akiket nem ■íratnak be a nyári napközibe, bizony, a nap nagy részén utcán, tereken töltik idejüket A forgalom pedig nagy, mindig nagyobb, megérkeznek a külföldi turisták is, és a gyerekekre — ha nem készítjük fel jól, nap mint nap őket —, ezernyi veszély leselkedik. A szülő dolga, hogy a gyereket rendszeresen figyelmeztesse az utcai közlekedés óvatosságot követelő szabályaira, de ez még nem elég. Tenni elsősorban a felnőtt-társadalomnak kell. Az utcán közlekedő gyalogosnak bizony rá kell szólni a „más gyerekére” is, ha az ész nélkül rohan át a forgalomban, de még ennél is fontosabb, hogy a Járművezetők óvatosak legyenek, többet tartsanak be még az írott szabályoknál is, hiszen ha egy gyerek az úttest szélén rohan, vagy akár csak álldogál, akkor sem lehet tudni, mikor jut eszébe lelépni róla. Tanítjuk a gyerekeket, hogy álló jármű előtt ne lépjenek az úttestre, mégis talán ebből származik a legtöbb, nagyon súlyos, olykor sajnos, halálos gyermekbaleset. Ha felnőtt áll két autó között, azt a közlekedő járművezető rendszerint látja, és módja van óvatosabban vezetni, de a gyerek kicsi, őt takarhatja az autó. Bizony, ilyen esetben olyan baleset is történhet, ami kivédhetetlen a vezető részére. Csak a leggondosabb felkészítéssel lehet védeni a gyereket. Előkerülnek a biciklik is. Sok gyerek most ül először saját kerékpárja nyergébe. Talán éppen azért -kapta, mert jó volt a bizonyítvány, mert az egész tanévben becsületesen dolgozott. Jó dolog a kerékpár, de nem forgalmas városi utcákra való! Alig kezdődik meg az iskolai szünet, máris hajmeresztő mutatványokat látunk: autók, autóbuszok között cikázó kis kerékpárosokat Egyik oldalról óvjuk őket, de a másik oldalról — és ez a szülő feladata —, csak olyan helyen engedjük őket kerékpározni, ahol nincsenek veszélynek kitéve. Engedjük őket a közlekedési parkokba, ha lehet, vigyük magunkkal a kerékpárt a nyaralásra, vagy a lakótelepeknek azon a részén kerékpározzanak a gyerekek, ahol nincs nagy forgalom. És amire harmadszorra, de talán legjobban hangsúlyozva szeretnénk felhívni a figyelmet: egy-egy nyár több száz vízi balesetére, melynek áldozatai jórészt a gyerekek, a kis- és nagykamaszok sorából kerülnek ki. A gyereket tanítsuk meg úszni, és tanítsuk meg arra, hogy a vízzel nem szabad könnyelműsköcLni még annak sem, aki tud úszni. Ne üljön csónakba — még felnöttkísérettel sem az a gyerek sem —, aki nem úszik biztonságosan. Ne evezzen gumimatracon a Balatonba mélyen még az sem, aki úszni tud, hiszen pillanatok alatt támadhat olyan vihar, ami terhével együtt pitiéként kapja fel a gumimatracot. A vakáció legyen jó, kellemes, nem tiltótáblák szegélyezte néhány hónap, de éppen ezért időben tegyünk meg mindent a gyermekek biztonsága érdekében. S. M. Bővül a takarékszövetkezetek működési területe A MÉSZÖV elnöksége a közelmúltban áttekintette a takarékszövetkezetek működési területét, és javasolta továbbfejlesztésüket. Ezt többek között az tette indokolttá, hogy a szövetkezetek év elején megtartott küldöttgyűlésein határozatok születtek a megye valameny- nyi településének bevonására a takarékszövetkezetek működési körzetébe. o Ezek szerint ^z eddigi 67 település helyett 75-ben fejthetik ki tevékenységüket. Napjainkban a szövetkezetek működési területén mintegy 282 ezer ember él. Ha a bővítés valósággá válik, akkor a megye lakosságának csaknem 88 százaléka, megközelítőleg 378 ezer ember veheti igénybe a különböző takarékszövetkezeti egységek szolgáltatásait. A takarékszövetkezeti mozgalom kiteljesedés előtt áll. A közeljövőben már átfogja a megye egész területét és a megyeszékhely egy kerületét is. 1984. elején az országban közigazgatási rendezés zajlott le. -Ez önmagában még nem igényelné a takarékszövetkezeti hálózat átszervezését, de a fejlesztési célok meghatározásakor a takarékszövetkezeteknek célszerű figyelembe venni a közigazgatási centrumokat. A működési terület és a fejlesztések áttekintését indokolta még az is, hogy az üzletházak jövőbeni építését is az ésszerűség határozza meg. Napjainkban Békés megyében tíz takarékszövetkezet tevékenykedik. Az Endréd és Vidéke Takarékszövetkezet- kezethez 8 üzletház tartozik. A működés körzetét a közeljövőben nem bővítik. A gádorosi takarékszövetkezetnek három egysége van. Év elején elhatározták, hogy a jövő év elején Orosházán is kirendeltséget nyitnak. A gyulavári takarékszövetkezet ez év januárjának közepén Gyulán nyitott üzletházat. A Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezetnek .7 egysége van. A küldöttgyűlés úgy döntött, hogy Battonya nagyközséget is bevonják működési területükbe. A ki- rendeltség megnyitását 1986- ra tervezik. A kétegyházi takarékszövetkezet napjainkban 9 egységet tart fent. Terveik szerint a jövő év elején Sarkadon kirendeltséget létesítenek. A kondorosi takarékszövetkezet Békéscsaba V. kerületének beszervezéséré hozott határozatot. Valószínű, hogy a kirendeltség megnyitására egy éven belül sor kerülhet. A Magyar- bánhegyes és vidéke körzeti, a Szeghalom és vidéke, a Szarvas és vidéke körzeti, valamint a Tótkomlós és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet a közeljövőben nem bővíti működési területét. A takarékszövetkezetek működési területének bővülése elsősorban lakossági érdekeket szolgál. De sok új munka- és üzemszervezési, gazdasági és egyéb kérdéseket is fölvet. Ezeknél az egységeknél is előtérbe került és a jövőben is fontos kérdés marad a hatékonyság növelése, a gazdálkodás színvonalának javítása, a magasabb szintű munka- és üzem- szervezés. Megyénk takarék- szövetkezeteinek méretei nagyobbak az országos átlagnál. Ez elsősorban Békés megye sajátos települési viszonyaiból származik, de a nagy takarékszövetkezetek kialakulását az egyesületek is elősegítették. Az egy takarékszövetkezeti dolgozóra jutó forgalom meghaladja az országos átlagot, ugyanakkor a nyereség elmarad attól. o Galambosi Lászlót, a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkárságának vezetőjét arról kérdeztük, melyek azok a területek, amelyeken a takarékszövetkezeteinknek a közeljövőben előre kell lépni. — Válaszomban először címszószerűen sorolnám fel azokat a területeket, amelyekre ezután az átlagosnál nagyobb hangsúlyt kellhelyezni: az egységek közöt - ni munkamegosztás, a munkahelyek kialakításának és technikai ellátásának kérdései; a munkamódszerek és a különböző munkafogások tökéletesítése, a dolgozók képzése és továbbképzése; a munkák normázása, anyagi és erkölcsi ösztönzése és az üzemszervezési tennivalók. Mindebből látható, hogy a teendőink meglehetősen széles területekre terjednek ki. Egy rövid újságcikk keretén belül mindezeket természetesen szinte lehetetlen részletesen elmondani. Ezért inkább csak az egyes területek legfontosabb kérdéseiről beszélnék. A munkamegosztásról. Kedvező tapasztalataink vannak a betétgyűjtő pénztárakról. Tavaly és az idei év elején az eddigi ki- rendeltségek átminősítésével négy betétgyűjtő pénztár jött létre. Ez a lakosságnak nem jelentett hátrányt. A munkahelyekre általában nem lehet panasz, de két kirendeltségnél nincs külön helyiség a bizalmas ügyek — betételhelyezések, kölcsönök — megbeszélésére. Három településen folyamatban van az új üzletház építése. A dolgozók szakmai képzettsége és továbbképzése megoldott. Fontos az anyagi-erkölcsi ösztönzés javítása. A szövetkezetek általában a bérköltség 79,1 százalékát fordítják alapbérre, 15,2 százalékát pedig jutalékra. A kívánatos arány a jutalékoknál minimum 20 százalékos lenne. A szövetkezetek az erkölcsi elismerés különböző módozataival megfelelően élnek. Az üzem- szervezési kérdések közül az egyik legfontosabb a takarékszövetkezetek optimális nagyságának megteremtése. A folyamatban levő területbővítések nagyban csökkentik az eddigi differenciáltságot, fejlődési lehetőséget biztosítanak a jelenlegi kisebb szövetkezetek számára. A takarékszövetkezetek nagyságát értékpontok fejezik ki. Ezek szerint jelenleg megyénkben öt szövetkezet az első, négy a második és egy a harmadik nagyságrendi kategóriába tartozik. o A megyénkben tevékenykedő takarékszövetkezetek — amint az a fentiekből kiderül — valóban igyekeznek a működési területükön élő lakosság igényeit mind jobban kielégíteni. Nemcsak úgy, hogy újabb és újabb településeken nyitnak takarékszövetkezeti kirendeltséget. hanem úgy is, hogy a már meglevőekben mind színvonalasabb és egyre sokrétűbb munkát látnak el. Lovász EGT SZÉP HÁZ. Az elmúlt év legjobb Borsod megyei lakóházának a miskolci Mosolygó Antal utcában épült családi házat ítélte a bíráló bizottság. A ház tervezője Ferenc István, az ÉSZAKTERV építésze, az építtető Szobotoch Miklós és felesége. A bíráló bizottság szerint harmonikus a lakótér elrendezése, a belső funkciók jól kapcsolódnak egymáshoz, az épület esztétikai megjelenése, az építőanyag kiválasztása egyedülálló (MTI-fotó: Kozma István felvétele — KS)
