Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-12 / 162. szám

1984, július 12., csütörtök o IS HAMM Hazai fejlesztésű munkadarab-felismerő robotok Vonatozik a panel Kettős iparvágányra érkeznek a speciális irányvonatok Munkadarabok alakjának felismerésére és automatikus mozgatására alkalmas, úgy­nevezett „intelligens szem­kéz rendszert” dolgoztak ki a Számítástechnikai és Au­tomatizálási Kutató Intézet szakemberei. Az alakfelis­merő berendezésből, a mun­kadarabok mozgatására ké­pes manipulátorokból és a vezérlő számítógépből álló rendszer — amely eddig csak külföldről volt besze­rezhető — hazai fejlesztés eredménye. A rendszer érzékelő be­rendezése, amely a képi in­formációkat ipari televíziós kamera segítségével nyeri, számítógépes program alap­ján képes a munkaasztalon elhelyezett tárgyak megkü­lönböztetésére, illetve azo­nosítására. A berendezés — adott mérettartományon be­lül — tetszőleges formájú tárgyakat meg tud „jegyez­ni”. Betanítása a tárgyak ötvenkét magyar vállalat, szövetkezet kutatóintézet vesz részt az erfurti kerté­szeti kiállításon, melyet au­gusztus 25. és szeptember 23. között rendeznek meg a Német Demokratikus Köz­társaságban. A százhektáros kiállítási központban az idén az európai KGST-országok bemutatják tudományos­technikai együttműködésük eredményeit, és a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ter­melésre gyakorolt hatását. A Magánbeszélgetésben sok­szor elhangzik, hát miért ne hozzuk szóba nyíltan: szép számmal akadnak vállalatok, ahol a napi 8 órás munka­időben legtöbben csak dol­gozgatnak, aztán a gmk-ban vagy a kisszövetkezetben, tu­siban beleadnak apait-anya­it. Mielőtt valaki félreértené: korántsem arról van szó, hogy ezekre az új típusú gazdálkodási egységekre, vagy akár a különböző, mel­lékkereseteket nyújtó mun­kalehetőségekre ne volna szükség. Csak éppen Csak éppen még nem nőt­tek ki ezek a gyerekcipőből. Vagy talán inkább kinőttek, szorítja már őket nagyon is, kellene valami megfelelőbb számú után nézni, csak meg­mondaná valaki, hogy az mi­lyen legyen. Tartalékolt energiák A gazdasági munkaközös­ségeknek, a vállalatokon be­lülieknek és az önállóaknak is kétségkívül sok hasznát látja a népgazdaság és a la­kosság. De sok helyen bi­zony lassan a rendes munka­idő holmi erőgyűjtés idősza­kává válik, amolyan bemele­gítésféle lesz ahhoz, ami majd utána következik. Nyolc órán át tartalékoljuk az energiát, hogy becsülettel helytállhassunk a gmk-ban vagy a tusiban. Lehet persze — és igazán nem alaptalanul — arra hi­vatkozni, hogy a különböző társulásokban (amelyeket a világért sem neveznének má­sodik műszaknak, holott igen sok helyen egyszerűen az) lényegesen jobbak a kerese­tek. Mégis, merjük megmon­dani, hogy nem ez az elsőd­leges. Sokkal inkább az, hogy a gazdasági munkaközössé­gekben összehasonlíthatatla­nul jobb a szervezés, zavar­talanabb az anyag- és szer­számellátás, pontosabban il­leszkednek egymáshoz a sor­jában következő munkamű­veletek. előzetes, egyszeri megmuta­tásával történik. Ezek ada­tait a számítógép rögzíti, és a továbbiakban a berende­zés a már megtanult tár­gyak formáit bármikor fel­ismeri. A futószalagon rendezet­len helyzetben és változó időpontban érkező tárgya­kat azonosítás után, egy úgynevezett hat szabadság- fokú manipulátor (robot) automatikusan a kívánt helyzetbe állítja, vagy ha a számítógépes program ezt írja elő, akkor a különböző méretűeket szétválogatja. A szabadságfok azt jelenti, hogy a robot „karja” hány irányban képes mozdulato­kat végezni. Az új rendszer, amelynek működő modellje már léte­zik, a szakemberek szerint főként a gépgyártásban, azon belül is a szalagmun­kában nyújthat majd ko­moly segítséget. talajművelés mellett nagy figyelmet szentelnek a zöld­ség-, a gyümölcs- és dísznö­vénytermesztés, valamint a korszerű élelmiszer-feldol­gozási eljárások ismertetésé­nek. Magyarország önálló, 600 négyzetméteres pavilonnal vesz részt a kiállításon. A kiállítók szeptember 13-án magyar napot tartanak, amelyen tapasztalatcserét és szakmai konferenciákat is szerveznek. S hogy ez a társulásoknál így van, az egyáltalán nem baj. Sőt: bizonyítja, hogy tudunk mi jól is dolgozni. Ha esetleg efelől valakinek ed­dig kétségei lettek volna. átváltozások De az a bizonyos gyerek­cipő éppen itt szorít. Min­denki tudna a saját munka­helyéről példákat sorolni mérnökökről, akik elrajzol- gatnak a napi munkaidőben, s aztán leleményes ötletek­kel állnak elő a társulásban vagy a másodállásban. Mun­kásokról, akik elvégzik a sablonmunkát a hagyomá­nyosan fizetett munkaidőben nem vagy alig érdeklődve afelől, hogy mihez adják ke­zük munkáját; ám a gmk- ban hevesen vitatkoznak, új és korszerű gondolatokkal állnak elő, praktikus munka­fogásokat találnak ki. Köz­ben pedig maguk sem ve­szik észre, hogy mennyi ér­tékes energiát, gondolatot hagynak veszendőbe menni. S nem ritka az a gyári kö­zép- vagy felső vezető sem, aki már-már lemond arról, hogy a napi rendes munka­időben kiugró eredmények jöjjenek létre. Elegendőnek tartja — hiszen az is a vál­lalati eredményekbe számít —, ha a gazdasági munka- közösségek mutatnak fel na­gyobb teljesítményeket. Nem­egyszer: olyan új gyártmá­nyokat, ötleteket, amelyek egyszeriben nyereségessé te­szik a mindaddig vesztesé­ges vállalatot. Bejutni a gmk-ba Van pedig ennek az érem­nek nem is két, de sok ol­dala. Ilyen az, hogy a gmk- ba nem mindenkit vesznek be; s a jobbik eset, ha a mérce az addig végzett mun­ka. Megesik az is, hogy' va­laki csupán azért nem dol­gozhat a jobban jövedelme­ző műszakban, mert nem tartozik a művezető vagy a társulás szervezője baráti Csicsóka Több száz évig általáno­san termesztették hazánk­ban, s most úgy tűnik, is­mét visszahódítja helyét szántóföldjeinken a csicsóka. Hajdan a szegény ember burgonyájaként emlegették, most az a gyors ütemben növekvő érdeklődés hívta fel rá a figyelmet, amelyet az élelmezés és a gyógyászat tanúsít a természetes anya­gok iránt. Kecskeméten a Zöldség­termesztési Kutató Intézet fejlesztő vállalatánál meg­kezdték a megmaradt régi fajták termőképességének tanulmányozását. A Hosszú­hegyi Mezőgazdasági Kom­binát határában egész ül­tetvényt alakítottak ki a kü­lönböző fajtákból, s meg­kezdték a feldolgozását is. A belőle előállítható fruktóz- nak ugyanis éppen három­szor annyi a világpiaci ára, mint a répából vagy nádból készült cukornak. Mindez pedig azért, mert a fruktóz kiválóan alkalmas diabeti­kus ételek, italok készítőé­hez. A haszna, felhasználá­si lehetősége azonban még sokkal számosabb. Amel­lett, hogy nyersen, savanyít­va és szárítmányként egy­aránt helyet kaphat az em­ber táplálkozásában, állati takarmánynak is jó. Az utóbbi célra a szára és a gumója egyaránt felhasznál­ható. Azonos területről több termést ad a burgonyánál, keményítő- és fehérjetartal­ma ugyancsak magasabb, mint a krumplié. A talajra nem igényes: a leggyengébb tápanyag-ellátottságú lepel­homokon is megterem belőle hektáronként 32-33 tonna. Az újabb, nemesített fajták hektáronkénti hozama a 65 tonnát is eléri. köréhez. Vagy azért, mert családi körülményei nem teszik lehetővé: el kell hoz­ni az óvodából, az iskolából a gyereket, vonattal kell a távoli lakóhelyre utazni reg­gel-este. Megtörténik az is, hogy éppen ezek az önhibájukból kimaradtak szeretnék meg­mutatni, hogy mit tudnak, mennyire tanulták meg a szakmát (vagy éppen azt, hogy nem öregedtek ki be­lőle), csak éppen mások önös érdekei miatt nincs erre le­hetőségük. Ez pedig már erő­sen ütközik az alapvető munkaerkölccsel, sőt a mun­katársi szolidaritás elveivel is. Megkülönböztetés nélkül Annak természetesen csak örülni lehet, hogy a külön­böző gazdasági társulások beváltották a hozzájuk fű­zött reményeket. Tegyük hoz­zá: a kezdeti időszakra vo­natkozó reményeket. Most azért kell fáradoznunk, hogy a gazdasági társulásokban örvendetesen tapasztalható jó munkamorál váljék általá­nossá az első műszakban is. Hogy legyen épp olyan jól szervezett a munka akkor, amikor a nagyobb egység, a gyár, a népgazdaság számá­ra termel az üzemrész, a műhely. És hogy az eközben támadt, termelést segítő gon­dolatokra a vezetők leg­alább ugyanúgy figyeljenek fel, mint azokra, amelyeket a jól dolgozó, termelékeny munkaközösségek terjeszte­nek elő. Kiegyenlíteni a kettőt: a gyári, vállalati munkát és a munkaközösségit — minden valószínűség szerint ez a jövő útja. Ügy, hogy egyik se menjen a másik kárára. S hogy a kettős (vagy néhol többes) munkavállalásból minden érdekeltnek haszna legyen: a kis és a nagy kö­zösségnek egyaránt. Várkonyi Endre A házgyári lakások árát jelentősen befolyásolja a szállítási távolság. Békés megye esetében a Szegedről érkező elemek lakásonkénti többletköltsége a nagy szál­lítási távolság miatt 40—50 ezer forintot jelentett. Hogy miért is fogalmazunk múlt időben? Egyszerűen „csak” arról van szó, hogy Békés­csabán megépült a DÉLÉP iparvágánya, a hozzá tartozó tárolótérrel. * * * — Csaknem 3,7 hektáron valósult meg a beruházásunk — kezdi Károlyi László, a DÉLÉP leányvállalatának műszaki igazgatóhelyettese. — A költségekből 26,1 millió forintot az OTP finanszíro­zott, a vállalat, vagyis a DÉLÉP fejlesztési alapjából nyolcmillió forintot adott. Mindezek együttesen azt je­lentik: a kombinált szállítás­sal a Békés megyében épü­lő házgyári lakások ára 40—50 ezer forinttal kerül kevesebbe. Mint ismeretes, az elmúlt- évtizedben jelentős volt me­gyénkben a lakásépítés. Így lesz ez a jövő évben, az el­következő tervidőszakban is. A DÉLÉP leányvállalata csak Békéscsabán, a Millen­niumi lakótelepen 600 lakás építését vállalta. S ez csak a békéscsabai szám ... A panelfogadó állomás ré­szeként^ elkészült a 300 mé­ter hosszú beállási kettős iparvágány, a 4 ezer 800 négyzetméter beton tárolóval, és a 3 ezer négyzetméternyi úttal. Ezenkívül megépítet­ték a toronydarupályát, tele­pített daru segíti a kirako­dást. Az iparvágány építé­sével egy időben, de nem annak részeként, hanem ah­hoz szorosan kapcsolódva nagy teherbírásúra épült meg a Vörös Október sor út­burkolata. A 3,3 millió fo­rintos költséget az OTP, a tanács és a DÉLÉP vállalta. * * * — Húsz vagonból álló, speciális irányvonattal ér­keznek a panelek — magya­rázza Puskás Imre, a DÉLÉP leányvállalatának igazgató­ja. — Az irányvonatok he­tente egyszer fordulnak, s minden alkalommal 14 la­kás elemeit szállítják. Így Több mint 36 millió sváj­ci frank értékű szerződést írt alá a MOGÜRT Külke­reskedelmi Vállalat kínai partnerével, a China Natio­nal Machinery Export-Im­port Corporationnal, autó­buszalvázak szállítására. E megállapodás alapján a Cse­pel Autógyár hétszáz, úgy­nevezett merev autóbuszal­vázat készít kínai megren­delőjének, ezekre az alvá­zakra Rába futóművet és Békéscsabán, és annak 25 kilométeres körzetében uta­zik csak közúton a panel, ami drágább ugyan a vasúti szállításnál, de a távolság a korábbi 100 kilométerről je­lentősen csökkent. Megtudtuk azt is, hogy az új panelfogadó a DÉLÉP-nek összeállított ömlesztett áruk fogadására is alkalmas, s ez évente mintegy 30 ezer köb­méter különféle árut jelent. A panelfogadó az elmúlt na­pokban kezdte meg próba­üzemét, de már most érezhe­tő: az építkezéseken a szere­lési munkálatok jobban szer­vezhetők, nincsenek hiányzó motort szerelnek, az Ikarus pedig 300 fenékvázat gyárt partnerének, olyanokat, ami­lyeneket a nagy sorozatban gyártott 200-as autóbuszcsa­lád járműveihez alkalmaz­nak. Az ezer autóbuszszek­rényt a kínaiak állítják elő és szerelik össze. A szerző­dés szerint a MOGÜRT nagy mennyiségű pótalkat­részt is exportál Kínába. A magyar járműipar már évtizedekkel ezelőtt hírne­elemek, az építkezéseken ahogyan kérik az elemet, olyan ütemben szállítják azt, s tengelyről emelik a he­lyükre. * * * Az elkövetkező évben, a tervidőszakban a DÉLÉP több ezer lakás építését vál­lalta Békéscsabán, Mezőbe- rényben, Gyulán, Sarkadon és Békésen. Hogy ezeknek a lakásoknak az ára mennyi lesz, az senki számára sem közömbös. Főként nem azok­nak, akik kifizetik ezeknek a házgyári lakásoknak az amúgy is magas árát vet szerzett a távoli ország­ban, az Ikarus, a Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyár és a Csepel Autógyár autóbu­szai, illetve tehergépkocsijai a szélsőséges éghajlati és te­repviszonyok között is helyt­álltak, a sok évvel ezelőtt szállított járművek egy ré­sze még ma is üzemel a kí­nai utakon. A kínai fél most ismét érdeklődik a magyar járművek iránt, s a mostani szerződést csak kezdeti lé­pésnek tekintik az autóipari együttműködés fejlesztésé­ben. Magyar vállalatok az erfurti kiállításon Mellékesen mellékeseinkről Tudunk mi jól is dolgozni —szekeres A vagonokból közúti járművekre kerülnek az elemek, majd azok viszik a szerelés helyszínére Fotó: veress Erzsi Autóbuszalvázak Kínába

Next

/
Thumbnails
Contents