Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-12 / 162. szám
1984, július 12., csütörtök too éve született Modigliani Az utolsó párizsi bohém 0 Meseautótól az Elsietett házasságig Amadeo Modiglianiról mondják, hogy a Montmartre utolsó bohémja volt, az igazik közül. Talán kicsit el is késett, és szertelenebb is volt elődeinél. Negyed százada filmet mutattak be róla: Montparnasse 19. címmel. Gerard Philippe alakította a főszerepet, két évvel halála előtt. Alkalmasabb művészt aligha találhattak volna. Nagy várakozás előzte meg ezt a francia—olasz filmet: végre egy kis ízelítőt adott a könnyedségből, Párizsból, annyi szigorúan fegyelmezett év után. Még azt is elhihettük volna — hiszen a film illúziót teremtő feladatából következett —. hogy Magát Modiglianit látjuk. annyira testhez álló szerep volt ez Gerard Philippe számára. Csupán az italból kaptunk sokat, a mámorból, féktelenségből, s a túlzottan megszépített, megnemesített gesztusokból. Hírhedtté vált Modigliani ivászata, szegénysége, ajándékozási kedve — művészete rovására. Pedig nagy művész volt: eredetileg szobrász, aztán festő, grafikus. Csak ivott, rajzolt és festett, mondták róla ismerősei. Amit rajzolt, festett, azon^ nyomban elkótyavetyélte, „ön tudja, hogy az én díjam tíz frank egy ülésért és egy kis alkohol” — mondta egyik modelljének 1916-ban. A kép Modigliani halála után a Chicagói Művészeti Intézetbe került. Milliókat ért. Fiatalon. Párizsba érkezése után megismerkedett Picassóval, Appolinaire-rel, Utrillo-val. A franciák ma is jobban ismerik, mint szülőhazájában az olaszok. Első önálló kiállításának éve: 1917. S harminchat éves korában. 1920-ban már halott. Rövid életet élt, de nagyon intenzíven. 1884. július 12-én született Livornóban. Anyai ősei között a nagy gondolkodót. Spinozát is számon tartotta. Tizennégy éves korában tüdőbajt kapott. Sohasem heverte ki. Rómában. Firenzében. Velencében tanult. Megszerette kora reneszánsz festőit. Mire Párizsba érkezett. már Tolouse-Lautrec. Gauguin, Picasso nagy festők. Vonzásukba került, de ki akart szabadulni árnyékuk alól. önmagát kereste, s hamar megtalálta. Olyany- nyira, hogy korai munkáitól kezdve mindig egyformának tűnik. Alighogy talpra állt. s felfigyelnek rá a műkereskedők, kiújul tüdőbaja, s barátait elviszi a világháború. Silány kis műtermekben tengődik, s kocsmából kocsmába vándorol. Zsebében mindig ott van egy könyv. Betéve idézi Dantét, Rim- baud-t. Verlaine-t. Maga is ír finom hangú verseket. Mikul' a Montparnasse-ra kölModigliani: Zborowski arcképe tözik át, a Quartier Vaugi- rard-ba — Czóbel Bélánk szomszédságában is felüti tanyáját, de úgy tudják látogatói, hogy nem becsülik egymást. Czóbel akkor már javában fauvista, s Modigliani még a. néger szobrászatban látja a példát, s természetesen erősen elüt festői látásuk. Nem sokan vették észre tehetségét. Ha most a rá való visszaemlékezéseket olvasom, látom: nagy ivásaitól idegenkedtek. Picassónak volt igaza: „Különös, hogy az elhagyott Saint Denis boulevardon nem látni Modiglianit sohasem berúgva, csak mindig a Montparnasse és Raspail boulevard sarkán!” Lehetséges. Modigliani hihetetlenül sokat dolgozott és vágyott a közönségre, csodálatra. Vagy egyszerűen másoknál is jobban a megbecsülésre. Nem volt elégedett önmagával. Nem véletlen, hogy színészi rögtönzéseiben is kiváló volt, Shakes- peare-t jobban játszotta, mint ismert alakítói, s mániákusan mondott verseket. Modor nélkül nincs színészet. Sokan mondják, hogy az ő piktúrája is modoros. A külsőségekben. De meg kell figyelnünk karaktereinek rendkívül lírai árnyalatait, megjelenítésének eleganciáját, női alakjainak báját, kifejezőerejét. szenvedélyes újrafogalmazásait hasonló atmoszférákban, de változatok bőségével, egyáltalán azt a vonzó humanitást. amivel ovális fejekbe elnyújtott nyakakba valami sajátos kedvességet varázsol. Olyan életművet hagyott hátra, melynek tegnap iri- gyei voltak, ma követői. Régebben a kubisták közé so- rölták be. Közelebb áll a valósághoz, ha a kései szecesszióban keressük a helyét. Az a kép, amit róla alkottak, nem felei meg annak. amiről képei, szobrai, rajzai beszélnek. Utóbbi hitelesebb. Korzogh Ákos Tolnay Klári szinte egyidős a magyar hangosfilmmel. Éppen 50 esztendeje állt először a kamerák elé, és máig is töretlen népszerűségét több tucat film alapozta meg. Mindig megtalálta a nekivaló feladatot, és akinek derűje, kiegyensúlyozott kedélye évtizedek óta változatlan. Líra és humor, egyéni varázs, sőt, mondhatnánk úgy is báj, no meg behízelgő szépség Tolnay Klári fegyverzete, amellyel levette a lábáról a közönséget, mindjárt a legelején, hiszen a Meseautó fergeteges sikeréhez legfeljebb csak a Hyppo- lit, a lakáj népszerűsége fogható. A Meseautóban tűnt fel, mint óvatoskodó, csinos barátnő — ebben a szerepben ismét láthatjuk majd, hiszen a művésznő 70. születésnapja tiszteletére a televízió vasárnap délutánonként vetíti legsikeresebb filmjeit. Tolnay leginkább bájos kispolgári lányokat játszott, volt gépírónő, banktisztviselőnő, tanárnő. De alakított milliomos csemetét, földbirtokoslányt és parasztasz- szonyt is. Megannyi film, megannyi arc! Fokozatosan, szerepről, szerepre küzdve vált a csinos sztárjelöltből jelentős drámai tehetséggé. A tévé sorozata szinte a teljes életutat felvonultatja a kiválasztott tizenöt filmmel. Nyitányként a harmincas évek legsikeresebb film- vígjátékát, a Meseautót vetítik, amely voltaképpen a később oly sokszor feldolgozott „vezérigazgató-gépírólány” szerelem alapötletére épül. A főszereplő Törzs Jenő és Perczel Zita, mellettük olyan kiválóságok asszisztálnak, mint Kabos Gyula, Gombaszögi Ella, Berky Lili, Gázon Gyula és a kezdő Tolnay Klári. A rendező: Gaál Béla. A továbbiakban Vajda László komédiája, Az én lányom nem olyan, majd az ugyancsak általa rendezett Kölcsönkért kastély következik. Mindkettő a maga módján csipkelődik a feudális világ buta szokásaival. Nem hiányoznak a nagy nevek az E isemann-operett nyomán született Egy csók és más semmiből-bői sem. A szerelem nem szégyenben, Ráthonyi Ákos filmjében egy francia hölgyet alakít, akinek csakugyan bonyodalmat okoz a címbeli szerelem, meg egy kisbaba.. . Bűnügyi és vígjátéki téma keveredik a Három csengőben. Talán a korszak legferge- tegesebb szerepét a Kolozsvári Andor által írt Katyi hozta meg a színésznő számára. Elvégre itt nemcsak egyszerűen egy rámenős cselédet kellett alakítania, hanem egy tehetséges, és tehetsége érdekében mindent vállaló színésznőpalántát is, hogy túljárjon a felvételin őt megbuktató színész (Bilicsi Tivadar) eszén . . . A felszabadulást követő korszak filmjeiből elsőként Apáthy Imre 1948-ból való Tűz című művét kell kiemelnünk, ezt a különös filmdrámát, ahol Básti Lajost és Földényi Lászlót láthatjuk Tolnay partnereiként. Az Egy asszony elindul a szocialista magyar film korai zsengéje, Jeney Imre alkotása. Keleti Márton 1951-ben vitte filmre a színháztörténet nagy egyéniségének, Dérynének életét. Az 1956-os Ünnepi vacsora drámai feladatot kínált a színésznő számára, hogy aztán a Nem ér a nevem-ben ismét remek humorával szórakoztassa hódolóit. Palásthy György komédiája, az özvegy és a százados, egy egyedülálló asszony furcsa históriája. A humor jegyében született a sorozat záródarabja, az Elsietett házasság is, két ember meglehetősen bizarr helyen, egy temetőben született ismeretségéből, szerelméről. Nemlaha György Debrecenben megkezdődött a XI. Bartók Béla nemzetközi kórusverseny. A versenyre 23 külföldi és 24 magyar együttes érkezett, több mint 2 ezer résztvevővel. Az együttesek népviseletben vonultak végig a város utcáin. A képen: a finn dalosok (MTI-fotö: Oláh Tibor felvétele — KS) Nem ismerem a szenvedélyt. S úgy látom, korosztályomból jócskán akadnak sorstársaim. A ma embere alaposan mérlegel, mielőtt dönt. Az érzelmi motivációk jórészt másodlagosak, legtöbbször az ilyen vagy olyan érdekek mögé szorulnak. Vajon miért változtunk így meg? Talán nem is bennünk, hanem a körülményekben van a hiba. Talán elkényel- mesedett, s ugyanakkor hétköznapi küzdelmekbe fásult lelkünk elvesztette fogékonyságát a nagy érzelmek iránt . . . Csodáljuk a hősöket, de ez nem azt jelenti, hogy meg is értjük őket. Legtöbbünk értetlenül szemléli, bár becsüli a nemes megszállottságot. Azt a makacs megismerési vágyat, amely mindig is előbbre vitte az emberiséget. Kamarás József is afféle megszállott. Szenvedélye: megismerni a múltat. Kutatni — többek között — Drégely várának titkait. Történelmünk e dicsőséges helye ugyanis jócskán tartalmaz még titkokat. Ki árulta el Szondit? Miért nem találtak a törökök nőket és gyerekeket a várban? Hol van a feltételezett alagút? És számomra a legizgalmasabb kérdés: mi késztette a vár kapitányát, s 150 vitézét arra, hogy — jól látva a pusztulást — utolsó leheletükig harcoljanak, holtukban érdemelve ki az ellenség becsülését? A hétfő délelőtti riportban éreztem, hogy Kamarás József, akinek honismereti munkája jóval több, mint hobbi, a Rendelkezésére álló 10 percben nagyon sok mindent szeretett volna elmondani. Ezért kapkodott, mondanivalója szétszóródott. Bár még így is fel tudta kelteni, s többnyire meg is tudta tartani figyelmünket, a riporter, Nagy Piroska határozottabb irányítással, a vezérfonal gondosabb szem előtt tartásával sokat javíthatott volna a műsoron. Ki volt Hevesi Ákos? Mint politikai személyiség, nem tartozott a legkiemelkedőbbek közé. Amennyire a róla szóló dokumentumsorból megsejthettem, nagy műveltségű ember volt, aki tudását a haladás szolgálatába akarta állítani. Ezért képes volt fegyvert fogni. Érdekelte a mezőgazdaság, így hát először a hazai, majd a nemzetközi munkásmozgalom egyik legjobb agrárszakértőjeként tevékenykedett. Harcolt az első., világháborúban, s hazatérte után tanácsköztársasági népbiztoshelyettes lett. Később két év börtön után Moszkvába került. Ezután évekig Berlinben dolgozott, majd spanyolországi önkéntesnek jelentkezett. Egy ütközetben, ahol ■— mint jó vezetőhöz illik — elöl haladt, halálos sebet kapott. Felesege Moszkvából ezt írta bajtársainak: „Csak azt sajnálom, hogy ilyen olcsón halt meg . . . Hogy nem állhatok a helyére.” Vajon milyen ember rejlik egy életút tényei mögött? Az apa és fia című dokumentumműsor — amelynek nem adták a legszerencsésebb címet, hiszen a fiúnak csak epizódszerep jutott — választ adott erre a kérdésre. A levelekből, a kortársak vallomásaiból kiderül: Hevesi Ákos egyike volt a társadalmi harc azon közkatonáinak, akik habozás nélkül adtak oda mindent az eszméért. Tisztelet a Hevesi Ákosoknak! Példaképeink ők. A történelem azon alakjai, akiknek nagyságához nem fér semmi kétség: a 48-as tábornokok. Ügy hisszük, sokat tudunk hazánk történelmének e ma is fénylő csillagáról, a szabadságharcról. Történelemkönyveink nem szűkölködnek az események leírásában, s gyakori tárgya régi és mai irodalmi alkotásoknak. Aki azonban egységes és hiteles képet szeretne kapni a szabadságharcról, meglepődik: bőségesen botlik ugyanis homályos képekbe, ellentmondásokba. Maguk a történészek is elismerik: akadnak még feltáratlan területek, feldolgozatlan dokumentumok. Senkinek sem jutott eddig még eszébe — hallhattam a „Ha még egyszer azt üzeni . . .” című műsorban —, hogy áttanulmányozza az osztrák és a magyar csatajelentéseket. Pedig ezeknél aligha találni hitelesebb forrást! Mostanában kezdenek szakítani a szakemberek — véli a történész — a nemzeti romantikával. Egyre inkább feladatuknak érzik, hogy minél hűbben rekonstruálják a valóságot, hiszen igy is marad bőven a dicsőségből. Maga az a tény, hogy a semmiből rögtönzött honvédsereg ki tudta szorítani az országból a jól szervezett császári ármádiát, már elég dicsőség. Amit a 48-ak tábornokok véghezvittek, az nem csupán hadi siker volt. Több annál: hősiesség. Hisz többségük akkor is harcolt, amikor jól látta (dokumentumok példázzák, hogy legtöbben tudták), minden elveszett. A szabadságharcról szóló műsorokat mindig szívesen hallgatom. Ef. a „Katonai arcképcsarnok" azért tetszett különösen, mert bebizonyította: a szóban forgó történelmi időszak nem veszített fényéből. A ma embere változatlan tisztelettel, bár több realitással tekint nemzeti hőseire. És ismét csak felbukkan bennem a kérdés: korunk miért nem szül példaképeket? Azt hiszem, néha nagyon nagy szükségünk lenne Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Albinoni: A-dúr szvit. 8.34: Bizet: Dzsamile. 9.44: Nefelejcs. 10.05: Brumi. 10.26: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 11.24: Fizess az életedért! 11.44: Vallomások. 1942. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Régen találkoztunk. 13.00: Paganini: d-moll hegedű- verseny. 13.30: Napjaink magyar irodalmából. 14.00: Czanik Zsófia és Fodor János operafelvételeiből. 14.30: .........és a fuvola elhallgat ott". 15.05: Daloló, muzsikáló tájak. 15.28: Thyl Ulenspiegel kalandjai — 4. rész. 16.00: Kálmán Imre operettjeiből. 16.49: Major Tamás: Téli rege a színpadon. 17.05: Szeretők voltak. 17.30: Schubert: Esz-dúr trió. 18.15: Hol volt. hol nem volt... 19.15: Mózes hatodik könyve. Moldova György hangjátéka. 19.55: Verdi: Traviata — Violetta áriája a III. felvonásból. 20.05: A Magyar Rádió es Televízió Szimfonikus Zenekarának hangversenye, vezényel: Pál Tamás. 21.15: Népdalok. 21.40: Miért írta meg? 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30 : Visszatérek. 22.45: Lemezmúzeum. 23.42: Nóták. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népdalok népi hangszereken. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 11.27: Orosz nyelvű hírek. II. 35: Csak fiataloknak! 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.00: Udülőfalvak a Bakonyban. 13.20* Éneklő Ifjúság. 13.36: Farkas Ferenc: Nyári kirándulások. 14.00: Lelátó. 15.10: ,,A mi rádiónk." 16.00: Látogatóban. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Helyettem írták. 18.30: Hétvégi panoráma. 19.35: Lente Lajos nótákat énekel. 19.55: Slágerlista. 20.35: Szociológiai figyelő. 21.10: Zenés kabarécsütörtök. 22.20: MagnóSok. figyelem! 23.20: Jolantha. Részletek Sullivan operettjéből. III. MŰSOR 9.00: A Royal Filharmonikus zenekar játszik. 9.45: Magyar művek rézfúvókra. 10.08: Operettrészletek. 11.05: A XI. debreceni Bartók Béla nemzetközi kórusversenyről jelentjük. 11.35: Régi magyar muzsika. 11.50: Hovanscsina. 13.07: Fiataloknak! 13.57: A Tátrai-vonósnégyes felvételeiből. 14.55: Szimfonikus zene. 16.30: Zenei lexikon. ,.Tremolo.” 16.55: Pophullám. 18.02: Reflektorfényben egy operaária. 18.30: A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora. 19.05: Nicolaus Harnoncourt Mozart-műveket vezényel. 20.05: ,,Boldog, ki elmereng . . .” 20.25: A dán rádió és a Magyar Rádió dzsesszműhelyegyüttes felvételeiből. 21.01: A Liszt Ferenc .kamarakórus hangversenye. 22.15: A Párizsi Kortárs Zene együttes hangversenye. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Szolnoki színészek felvételeiből Takács Gyula énekel kedvelt melódiákat. 17.20: Válogatott lányok, (ism.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 10.00: Idősebbek is elkezdhetik. 10.05: Katica. Csehszlovák filmsorozat: VII6. rész: Zűrzavar. (ism.) 10.30: Tarzan és a vadásznö. 11.35: Kőből és fából. Jugoszláv rövidfilm. 11.55: Képújság. 16.20: Hírek. 16.25: Popzene műhelyei. 17.00: Jöjj a szőlők völgyébe. Szovjet film. 18.30: Lovagtemplom a Maroson. 18.45: Szivárvány. 18.55: Képújság. 19.00: Telesport. 19.40: Idősebbek is elkezdhetik. 19.45: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Alfa Holdbázis. Angol sci- fi sorozat: Az utolsó ellenség. 21.25: Panoráma. A külpolitikai szerkesztőség világpolitikai magazinja. 22.25: A hét műtárgya — Aba- Novák Vilmos: Körhinta. 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.25: Képújság. 18.30: Váltás. Kapcsolásos riportműsor. 19.10: Gippsföld. Ausztrál rövid- filmsorozat IV/1. rész: A hegyvidék. 19.40: A szegedi körzeti stúdió román nyelvű nemzetiségi műsora. 20.00: Mendelssohn: Dalok szöveg nélkül. Holland balettfilm. 20.30: Tudósklub. 21.40: Tv-híradó 2. 22.00: Reklám. 22.05: Pastorale 1943. Holland tv- filmsorozat IV/4. rész, 22.55: Képújság. BUKAREST 15.05: Az ember és egészsége. 15.20: Ifjúsági stúdió. 16.20: Rajzfilmek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Könnyűzene. 20.50: Világpolitika. 21.10: Az ítélet. 2. rész. 21.55: A szocialista kultúra négy évtizede. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.30: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Hősi nemzedék — tv-soro- zat gyerekeknek. 18.45: Kicsiny nagyvilág — dokumentum-szórakoztató adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Politikai magazin. 21.00: Reklám. 21.05: Szórakoztató adás. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Slágerlista helyett — if- ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Művészeti est — G. Stefa- novski: Hi-fi — leszko- váci népszínház előadásának közvetítése. 22.30: Hírek. SZÍNHÁZ 1984. július 12-én. este 21 órakor Gyulán, a városi tanács udvarán : MISZTÉRIUM A SZENT SZÜLETÉSRŐL MOZI Békési Bástya: 4-kor: Jegesmedve a porondon, 6 és 8-kor: Szelíd motorosok. Békéscsabai Szabadság: A kicsi kocsi újra száguld. Békéscsabai Terv: fél 6- kor: Hófehérke és a hét törpe. fél 8-kor: Jobb ma egy nö. mint tegnap három. Békéscsabai Kert: A kicsi kocsi újra száguld. Gyulai Erkel: fél 6- kor: Nevem: Senki, fél 8-kor: A tó szelleme. Gyulai Petőfi: fél 4 és 7-kor: A piszkos tizenkettő, I—II. Gyulai Kert: A szalamandra. Orosházi Béke: 5-kor: Elveszett egy kékszemü. 7- kor: Gyónás gyilkosság után. Orosházi Partizán: Három fivér. Szarvasi Táncsics: 6-kor: A Birodaldhi visszavág, 8 és 22-kor: Szűzforrás.
