Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-12 / 162. szám

1984. július 12., csütörtök Nagyobb önállóságot Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai A szociális, kulturális, valamint jóléti alapok képzését, (elhasználását az utóbbi időben (okozott figyelemmel kí­sérik a szövetkezetekben. Legalábbis ezt bizonyítják a mezőkovácsházi Népi Ellenőrzési Bizottság közelmúltban nyilvánosságra hozott vizsgálatának tapasztalatai. A me­zőkovácsházi NEB hasonló témában öt évvel korábban már tartott egy vizsgálatot és akkor sok mulasztásra de­rített (ényt. Az alapképzés és a (elhasználás sok kívánni­valót hagyott maga után. Legyek, legyek, legyek... Volt nekem egy ángyom, úgy hívták, hogy: Kállai Ró­za. Nem kitérő, de nagyon érdekes jelenség: a (alumban ma sem úgy hívják az asszonyokat, hogy... Rózsa Sán- dorné, vagy... Forrás Jánosné, nem. A nevükön: Kállai Róza, Bikái Jolán... A (ér jeknek külön nevük van. Ez a jelenség még az ősi matriarkális idők „csökevénye”, de ami nekem „roppantul” tetszik. Nos, ángyom egy régi- régi nyáron, délelőtt, odatette a tejet (orrni a „pórra”, ami különben vályogból volt, csak a „platni”, s az ajtó­sütő volt vas. Nos, addig ő kilódult a kertbe, gazért, a süldőknek, aprójószágnak. Volt egy rokon — öreglány, Ágnes néni, aki egy kicsit nem volt tiszta, márhogy gon­dolkodásban —, ezért is nem kapott (érjet. Jött meglá­togatni ángyomat, aki különben itt lakott az első szom. szédban. Ágnes néni látja a nyitott konyhaajtón, hogy a tej már cipóvá dudorodott a lábasban, kiált hát: — Róza, te! Fut a tej! Ángyom a kötőjében a szedett gazzal, jön (el a kert­ből: — Hát miért nem húztad le?! — Nem, kedves. Nem nyúlok hozzá. Nem tudom, ki hogy’ szereti! * * * Egy szó sem mellébeszélés. A szavak mindig pontosan és hűen (ejezik ki a tényeket. Mert: Nem vagyok közgazdász, csak egy asszony. De mint ilyen, bizony örök számítgatással, számítással élek. Most nem az érzelmekről van szó, csak az anyagiakról. Te­hát, (el tudom (ogni ésszel azt az irányzatot, ahogyan a téeszek kiadják tartásra a disznókat, „oppardon” sül­dőket. Ennyi, meg ennyi súlyt kell elérniük, ennyi meg ennyi időre. Hordják helybe a tápot... Valóban csak a gondozás marad, etetni, itatni őket, és. persze takarítani a helyüket naponta. Szó szerint: (élelmesen csúnya mun­ka. Még gumicsizmában is. Higgyék el, nem a szaggal van nekem problémám. Hiszen szaga van a mosogatóvíznek, szaga a kacsának, a csirkének, szaga az ázott léckerítésnek, a tócsává gyűlt víznek, szaga az őszi esőtől lucskos avarnak... Életem egy részét (alun töltöttem, s ma is szeretem a tehén­istálló szagát, a tehenek szőrének szagát, pontosan úgy, mint a (rissen (ejt tej illatát. Nekünk is volt tehenünk, borjúnk a negyvenes évek elején, ezt csak azért, mert tu­dom, hogy minden(éle jószág körül gyűlik a légyhad. Csakhogy. Édesanyám minden este, a csorda jövetele előtt — már nem tudom milyen szerrel, de kiirtotta a szúnyogokat, legyeket az istállóból, hogy Rozi és Borka békességbe, nyugalomba jöhessen haza a mezőről. És persze ne zúduljon tele a konyha szúnyoggal, léggyel. Az a vegyszer is pénzbe került. De az ember ne csak a tiszta haszonért dolgozzék, hanem azért is, hogy mind­ezek mellett rend legyen, nyugalom legyen, tisztaság le­gyen. A portán, a (aluban. Éppen ezért merem tiszta szívvel mondani,'hogy nem a közeli, s távolabbi szomszédok ellen szólok, akik eme disznótartást „gyakorolják”, s nem eme nagyon hasz­nos intézkedés ellen. Csak a legyek ellen! De igazából az emberi hozzáállás ellen. Mert a legyekkel, íérgekkel, nem lehet perbe szállni, csak önmagunkkal. Mert: nem tudom kiirtani a kert elejéről, a szépen ki­alakított szalonnasütő helyről, az új telepítésű (öldieper- tábláról, nem a cementjárdáról, amiket millió és millió számra lepnek el. Fel-íelrajzanak, aztán megint letele­pednek... Fekete pettyes tőlük — érzésem szerint nem­csak a (öld, de az egész világ! Ellepik, megölik a legyek a nyári napjainkat... „Nem, kedves, nem nyúlok hoz­zá... nem tudom, ki hogy' szereti...” „Hát” én le merem húzni a „pórról” azt a lábast... Ha már nemcsak nagyüzemekben tenyésztjük, tartjuk, neveljük ezt az özön disznót, akkor a süldőkkel, táppal együtt légyirtó szert is „adagoljunk”! Mert enélkül hiá­bavaló beszéd a környezetvédelemről egy szót is szól­ni! Bertalan Ágnes A mostani vizsgálódás végeredménye már csak ezért is figyelemre méltó. Kide­rült például, hogy négy me­zőgazdasági, egy ipari szö­vetkezetben és egy szövet­kezeti közös vállalatnál a Népi Ellenőrzési Bizottság 1979-es ajánlásainak és az érvényes jogszabályoknak megfelelően képzik az ala­pokat. Ugyanakkor kisebb hiányosságokat állapítottak meg a BARTÖV-nél, a ma- pvarbán hegyesi Egyetértés, a nagykamarási Ságvári Tsz- ben és a Battonyai Asztalos- ipari Szövetkezetnél. Kijaví­tásukra újabb ajánlásokat tettek. Ennél is érdekesebb azon­ban az, hogyan történik a szociális, kulturális, vala­mint jóléti alap képzése és felhasználása. A vállalatok, ipari szövetkezetek az ered­mény terhére dolgozónként 840, a mezőgazdasági üze­mekben ezer forintot külö­níthetnek el erre a célra. A különbség azon múlhat, mekkora a vállalat, a szö­vetkezet nyeresége, lehetőség van-e, törekszenek-e a ki­egészítésre, az alap növelé­sére. Az utóbbi években a részesedési alapból egészí­tette ki a jóléti alapot a magyarbánhegyesi, a nagy­kamarási és a kevermesi ter­mel őszövet kezet. Az elkülönítés művelete a szakemberek dolga, a fel- használásra egyre nagyobb figyelmet fordítanak, elsősor­ban képviseleti, érdekvédel­mi szervezeteik közvetítésé­vel, a dolgozók. A növekvő nyilvánosság a demokratiz­mus Jele ugyan, de mint a vizsgálat megállapításaiból kitűnik; a javulás elfogad­ható, ám nem kielégítő. Kétségtelen, hogy egyre több szövetkezetben kérdezik meg már a tervezés idősza­kában, a jóléti alapok fel­osztása előtt a segélyek, a támogatások odaítéléséről a szövetkezeti bizottságokat, az ifjúsági szövetség, a nőbi­zottság stb. képviselőit, de ami jellemző, az még nem általános és nem mindenütt elfogadott gyakorlat. Azt persze senki sem vitatja, hogy az alap felhasználásá­nál már az üzemek vezetői is igyekeznek figyelembe venni a dolgozóik igényeit. Ezzel ellentétes következte­tésre a vizsgálatot folytatók sem jutottak. A valóságos igények megismerése azon­ban csak akkor lehet alapos, válthatja ki a felhasználás mind többek megelégedését, ha a felosztás minél széle­sebb, minél demokratiku­sabb alapokon nyugszik. Olyan fontos, munkahelyi közérzetet befolyásoló kér­désről van tehát szó, ami­kor valójában már nem a jogszerűség áll a középpont­ban. A jóléti plapok felhasz­nálásában valamennyi dolgo­zó közvetlenül érdekelt. A Népi Ellenőrzési Bizottság ezért is hívja fel több szö­vetkezet, köztük a BARTÖV, a Battonyai Asztalosipari Szövetkezet figyelmét, hogy a szakszervezet, illetve a szövetkezeti bizottság kap­jon nagyobb önállóságot a jóléti alap felosztásában, fel- használásában. A valóságos szükségletek ismerete különösen fontos a segélyek, támogatások oda­ítélésénél. Előfordulhat ugyanis, hogy a támogatás­ból kimaradnak a valóban rászorulók. A segélyeket rendszerint külön kérelem alapján ítélik oda. S mi tör­ténik azokkal, akik különbö­ző okok miatt, tegyük fel, túlzott önérzetességből ön- maguktól nem fordulnak se­gélyért? Erre a kérdésre csak kevés helyen kaptak megnyugtató választ a vizs­gálatot folytatók. Nem vé­letlenül hangsúlyozták tehát, hogy körültekintőbb ismere­tekre van szükség. Különleges helyzetben van­nak ebből a szempontból a terrrjelőszövet kezetek, ame­lyek nem feledkezhetnek meg járadékos, illetve nyug­díjas tagjaikról. Ezért is ajánl jobb együttműködést, rendszeres kapcsolatot a bi­zottság az üzemek és a he­lyi tanácsok között, amelyek ugyancsak adnak segélyeket az arra rászorulóknak. Ilyen példával találkozhatunk Nagybánhegyesen és Nagy­kamaráson, ahol közösen ál­lapítják meg, kik kapnak ta­nácsi közsegélyt. A szociális ráfordítások összege a kevermesi Lenin és a nagybánhegyesi Zalka Tsz- nél mondható jelentősnek. A kevermesi Lenin Tsz emel­lett két, úgynevezett házi gondozó munkadíját fizeti. A gondozók feladata a betegek, illetve egyedül élők ellátása. Az elismerést érdemlő tö­rődés ellenére sem meg­nyugtató a helyzet. A mező­kovácsházi NEB ezért még ez év szeptemberében külön fogja vizsgálni az időskorú­ak helyzetét. Az utóbbi években a vizs­gált üzemekben a lehetősé­geknek megfelelően jelentő­sen, 115 ezer forintról 1,3 millió forintra nőtt az üze­mi étkeztetés összege. A hat gazdálkodó szervezet egyike sem nyitott azonban üzemi konyhát, pedig különösen a kisebb községekben, ahol a vendéglátóegységek ilyen jel­legű szolgáltatása hiányos, igen nagy volna rá az igény. A fenntartás magas költsé­gei miatt a gazdaságok nem vállalják az ezzel járó ter­heket. A hat üzem tavaly 700 ezer forintot utalt át a községek­ben működő intézmények­nek. A nagybánhegyesi Zal­ka Tsz az utóbbi négy év­ben, évente 40, illetve 80 ezer forintot „költött" isko­lai, óvodai eszközök pótlá­sára. A hozzájárulás jogcí­mei igen változatosak, ám a vizsgált gazdaságok egyike sem üzemeltet ilyen jellegű intézményt, ami megnehezí­ti. körülményessé teszi a pénz átutalását, előírásszerű felhasználását. Sportolásra, a sport támogatására a két év­vel korábbi 220 ezer helyett 430 ezer forintot áldoztak az üzemek, a -kulturálódásra fordított összeg pedig csak­nem a duplájára nőtt. A szövetkezetek nagy fi­gyelmet fordítanak tagjaik üdültetésére. Külön üdülője van a kevermesi Lenin és a nagybánhegyesi Zalka Tsz- nek. A Zalka Tsz tagjai ed­dig ingyen vehették igénybe ezt a lehetőséget, de 1984-től már térítést fizetnek. A ma­gyarbánhegyesi Egyetértés Tsz és a BARTÖV közösen üzemeltet egy üdülőt. Nincs üdülője, bérleménye a Ság­vári Tsz-nek és a Battonyai Asztalosipari Szövetkezet­nek. Az utóbbi is azt bizonyít­ja, hogy a jogszabályok le­hetőséget teremtenek ugyan a szociális, kulturális, va­lamint a jóléti alap képzésé­re, ám a többi, a különbsé­gek az üzemeken, a gazdál­kodáson, a dolgozók eredmé­nyes munkáján múlik. Kepenyes János Választékbővítö kooperációk Javítják - a belföldi ellátást A Konsumex Külkereske­delmi Vállalat külföldi és hazai termelők részvételével számos kooperációt szerve­zett a belföldi ellátás javí­tására és az export bővíté­sére. A hazai termeléssel évente több mint tizenötmil­lió dollár értékű import vá­lik feleslegessé, és a két­millió dollárt is meghalad­ja a kooperációban készülő termékek exportja. Az Apolló Cipőipari Szö­vetkezet az angliai Scholl cég leányvállalatával, a Sa- nipeddel működik együtt eredeti Scholl-gyógylábbelik gyártásában. Az idén ebből a termékből mintegy 200 ezer pár kerül a hazai pi­acra, s emellett 40 ezer pár gyógylábbelit és 800 ezer pár felsőrészt exportálnak kül­földre, többek között a Szov­jetunióba is. Hasonló koope­ráció keretében látják el a belföldi boltokat olasz gyer­mekkocsikkal is. A Fémbú­tor Ipari Szövetkezet egy olaszországi céggel kötött együttműködési szerződést, amelynek eredményeként a hazai piacra több mint 40 ezer gyermekkocsit készíte­nek. Az idén e termék ex­portját is megkezdik. Már hagyományos part­nernek számít az NSZK-beli Triumph és a Felina. A ve­lük együttműködő magyar partnerek, a kőszegi, a ka­puvári, a bonyhádi és a pak­si ruhaipari szövetkezetek, illetve a Fővárosi Ruhaipa­ri Vállalat és a Szeghalmi Ruhaipari Szövetkezet mell­tartókat, fürdőruhákat ké­szít a belföldi ellátás javítá­sára. Az együttműködés ke­retében évente egymillió­kétszázezer melltartó és több mint négyszázezer fürdőruha készül. Az együttműködő parterek köre kiterjed a tengeren­túlra is. A White Hall ame­rikai céggel a Caola kétmil­lió-hatszázezer tubus fog­krém hazai töltésében és ér­tékesítésében állapodott meg. Az együttműködést az idén tovább fejlesztették. Meg­kezdték a töltőanyag hazai gyártását eredeti receptúra alapján. Beigazolódott az orvosi feltevés: megelőzhető a fog­szuvasodás a cukorpótlók, főleg a xilit nevű készít­mény fogyasztásával — mon­dotta dr. Bánóczy Jolán egye­temi tanár, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem konzerváló fogászati kliniká­jának igazgatója. A klinika munkatársai — világviszony­latban is jelentős tapaszta­lataikat a most befejeződött vizsgálataik során szerezték: az utóbbi három évben a finnországi turkui egyetem fogászati klinikájával együtt­működve tanulmányozták a fogszuvasodás megelőzé­sének lehetőségeit. Közös kutatásaikat az Egészségügyi Világszervezet anyagilag tá­mogatta. öt fővárosi gyermekott­honban, mintegy 400 gyer­meknek naponta ötször xilit- tartalmú csokoládét, nápolyi szeletet vagy rágógumit, míg a fóti és a komáromi gyermekvárosban mintegy .100 gyermeknek fluórozott tejet adtak. Három Balaton menti gyermekotthon lakói­nak a fogait viszont nem óvták készítményekkel. Min­den évben tüzetesen meg­vizsgálták a kísérletben részt vevő mindegyik cso­port — mintegy ezer gyer­mek — fogazatát, testsúlyát, magasságát, általános egész­ségi állapotát. A leleteket a turkui egyetem és az Egész­ségügyi Világszervezet szá­mitogep-KozpontjaDan ele­mezték. Az eredményeket összehasonlítva megerősítet­ték azt a következtetésüket, amelyekre 1975—78. között a fóti gyermekvárosban vég­zett kísérleteik során jutot­tak, amikor szorbittartal- mú édességeket adtak a gyermekeknek cukor helyett. Vagyis: meg lehet előzni a fogszuvasodást, ha táplálé­kaink közül kirekesztjük a cukrot, és helyette xilitet fogyasztunk. Azoknak a gye­rekeknek a fogai, akiknek xilitet juttattak a szerveze­tébe, kevésbé szuvasodtak, mint azoké, akik cukrot et­tek, és semmiféle védőké­szítményt nem kaptak. A fluóradagolás is csökkentet­te a fogak szuvasodásának kockázatát, de nem olyan mértékben, mint a xilit. A xilit cukorpótló tehát nem csupán helyettesíti a cuk­rot, hanem a fluornál és minden más cukorpótlónál jobban óvja a fogak épsé­gét. Annál hatásosabb, mi­nél kisebb korban kezdik az alkalmazását: «^sökkenti a fogszuvasodást előidéző bak­tériumok számát, a xilit tar­talmú édességekből kevés olyan sav képződik, amely megtámadja a fogzománcot. A magyar—finn közös ku­tatások eredményeit előadá­sokban ismertetik a Nem­zetközi Fogorvosszövetség kongresszusán, amelyet ez év augusztusában tartanak Helsinkiben a vidág min­den részéből oda érkező, mintegy 7 ezer fogorvos előtt. Beszámolnak tapasz­talataikról a thaiföldi és a francia polinéziai szakorvo­sok is, akik hasonló kutatást végeztek, ugyancsak az Egészségügyi Világszervezet támogatásával. E nemzetkö­zi tanácskozás egyik fő té­mája ugyanis a fogszuvaso­dás és az édességek fogyasz­tásának összefüggése, a fog­szuvasodás megelőzésének lehetősége. A budapesti klinika az eddigieknél szűkebb körben folytatja a kísérletet: a na­gyothallók intézetében xilites édességet, a komáromi gyer­mekvárosban fluórozott te­jet adnak a gyermekeknek további egy esztendőn át. A szakorvosok arra kíváncsiak, vajon még ritkábban for­dul-e elő a fogszuvasodás, ha a xilitet hosszabb ideig adagolják. E kedvező hatású, fogkí­mélő édesség zömét kísérle­teikhez nyugati országból importálták, és csak egy kis részét állította elő a magyar édesipar kutató laboratóriu­ma, külföldi nyersanyagból Az egyik innovációs társa­ság azonban már tanulmá­nyozza a xilit nagyüzemi előállításának lehetőségeit. Amikor majd idehaza is gyártják ezt a készítményt, országszerte használhatják a fogszuvasodás megelőzésére. ősz óta élnek Vonyarcvashegy környékén a hattyúk. Á Balaton vizében magát jól érző bütyköshattyúpár az idén már költött, s a szülőket most már hat, még szürkésszínű fiatal kíséri útjukon (MTI-fotó: Czika László felvétele — KS) Megelőzhető a fogszuvasodás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents