Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-06 / 157. szám

1984. július 6., péntek A papírbolt vezetője kese­reg: egyre több fejfájást okoznak neki a bolti lopá­sok. A tettesek: gyerekek, akiknél olykor tízszer annyi pénz van, mint amennyibe az elcsent apróság kerül. Le­fülelés, kínos herce-hurca, értesítik az iskolát, az iskola a szülőket. (A legszomorúbb, hogy akad szülő, aki védel­mébe veszi „csintalan” cse­metéjét, és kikéri magának a „zaklatást”.) Fiatalkorúak autót, mo­tort „vesznek kölcsön” a parkolókból. Nem, nem akar­ják ők ellopni, csak kicsit autózni, „csinálni egy jó bal­hét”, esetleg átugrani a szomszéd városba egy disz­kóba. Akad súlyosabb példa is: életerős fiatalemberek járó­kelőket szólítanak le, pénzt kérnek, afeaz „lejmolnak”, s ha az áldozat ellenszegül, üt­nek. m Az adatok figyelmeztető- ek: megyénkben növekvő tendenciát mutat a fiatalko­rú bűnözés; míg 1981-ben 203, 1982-ben 257, tavaly pe­dig 291 fiatalkorú került szembe a törvénnyel. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy amíg 1982-ben 85, az elmúlt évben már 127 gyermek (14 éven aluli fia­tal) követett el bűncselek­ményt. Milyen jellegűek ezek a bűncselekmények, melyek az ifjúkori bűnözés okai, indítékai? A követke­zőkben ezeket a kérdéseket vizsgáljuk meg közelebbről Szegedi Pál rendőr száza­dosnak, a Békés megyei Rendőr-főkapitányság főelő­adójának segítségével. II szabad idő Növekvő számban követ­nek el a fiatalok vagyon el­leni bűncselekményeket — ez tavaly 199 esetben for­dult elő. Gyakoriak^ az álta­luk elkövetett betöréses lo­pások és a járműlopások. Sajnos, jelentős a fiatalok aránya az erőszakos és ga­rázda jellegű bűncselekmé­nyeken belül a testi sértés, garázdaság elkövetői között. Ami a közlekedési bűncse­lekményeket illeti, a fiatal­korúak körében is növeke­dett az ittas járművezetők száma. Jellemző, hogy a fia­talok zömmel csoportosan követik el bűncselekményei­ket, s hogy a többség a 16— 17 éves korcsoporthoz tarto­zik. A megyében galeribű­nözést az utóbbi években nem észleltek. A szórakozó­helyek és ligetek környékén gyülekező, szabad idejüket megfelelően eltölteni nem tudó fiatalok „csöveseknek” vallják magukat, bár ez gyakran csak külsőségekben jut kifejezésre. A csoporto­sulások fő veszélye elsősor­ban abban áll, hogy a fia­talok viszonylag nagy köré­re gyakorolnak kedvezőtlen hatást, és esetleg olyanokat indíthatnak el a bűnözés út­ján, akik kezdetben csupán azért csapódtak hozzájuk, mert nem tudták hol eltöl­teni szabad idejüket. n család A fiatalkorúak által elkö­vetett bűncselekményeknél a legtöbb esetben nem egyet­len ok, hanem több tényező együttesen játszik közre. Az okok megyénkben összessé­gében több éve változatla­nok. A sorban az első — s ez ma már szinte közhely­számba megy, de nagyon igaz — a család. A szülői ne­velés, felügyelet vagy hiá­nyos, vagy egyszerűen nincs is, és ezt az iskola nem ké­pes ellensúlyozni. Még rosz- szabb a helyzet ott, ahol ma­guk a szülők is rossz példát mutatnak. Súlyos következ­ményekkel jár nemegyszer a szülők válása, az azt meg­előző veszekedések sora, amelyben a két szülő képes egymás ellen kijátszani a gyermeket. Napjaink tipikus nevelési hibája, hogy a gyer­meket agyonkényeztetik, il­letve a másik véglet, hogy oktalan szigorral teszik a társadalmi normákkal szem­benállóvá a fiatalt. A csavargás, a rossz tár­saság több tekintetben is kedvezőtlenül hat a gyer­mekekre, a fiatalkorúakra. A tengő-lengő fiatalok előbb- utóbb eljuthatnak odáig, hogy csak lopással, betörés­sel, egyszóval törvénytelen úton tudnak ételhez-italhoz jutni. Télen víkendházakba törnek be, hogy ott aludja­nak, vagy felnőtt bűnözők adnak nekik szállást, és köz­ben bevonják őket bűncse­lekmény elkövetésébe. A fiatalkori bűnözés okai között komoly szerepe van annak is, hogy a fiatalok egy csoportja alacsony műveltsé­gű, még mindig sokan nem végzik el az általános iskola 8 osztályát. Az iskolai és munkahelyi kollektívák ne­velő hatása sem mindenütt megfelelő. Az iskolában az oktatási feladatok, az isme­retanyag átadása kerül elő­térbe és háttérbe szorul a tudatos közösségépítés, ne­velés. Hz alkohol Az alkohol és a bűnözés közötti összefüggést talán fe­lesleges is bizonygatni, hi­szen közismert. Az italozás a fiatalkorúak körében sem ritka. Van közöttük, aki ele­inte csak kíváncsiságból él vele, mások társaik biztatá­sára nyúlnak az üveghez. De nem kevés fiatal esetében a szülők rossz példáját követik a gyerekek is — vagy mert így próbálnak menekülni az elviselhetetlen otthoni lég­körből, vagy eleve ők is rászoktak —, de többnyire mindkét ok szerepet játszik. A fiatalkorúak egy része ép­pen pzért követett el bűn- cselekményt, hogy italhoz jusson, s aztán — ez ördögi kör — az italtól fölbátorod­va garázdálkodnak, vereked­nek, erőszakoskodnak, lop­nak. Külön kell szólni a fiata­lok körében ható jelenség­ről, a kábító hatású anyagok élvezetéről. Ez általában ab­ban nyilvánul meg, hogy bizonyos gyógyszereket sze­szes itallal együtt fogyaszta­nak, illetve „szipóznak". E bódultságot okozó anyagok igen súlyosan károsítják az egészséget, sőt halált is okoz­hatnak. Hazánkban eddig csaknem 30 fiatal halt meg ilyen anyagok és szerek használata következtében. 0 A fiatalkori bűnözés — mint az előbbiekben sorra vett, főbb okok is jelzik — számos tényező kölcsönös együttes hatására alakul ki. Éppen ezért az ellene való fellépés sem csupán a bűn­üldöző szerveknek, hanem az állami és társadalmi szer­vek, s végső soron minden állampolgár feladata. S a megelőzés, mert hiszen az ifjúságvédelemben is ez a legfontosabb —, csak akkor lehet igazán eredményes, ha mindenki állandó feladat­nak, s nem kampánynak te­kinti azt. T. I. Üj vasúti hidat építenek Csongrádnál a Tiszán. A mederpil­lér építéséhez a folyó közepén horgonyzó katamaránról — kettős törzsű uszályról — juttatják le a mélybe a betont. A betonkeverő gépkocsikat úszódaru emeli be a partról a Tisza közepén levő munkahelyre. Az új létesítményt a tervek sze­rint jövő évben adják át rendeltetésének. A képen: munká­ban az úszódaru (MTI-fotó: Tóth Béla felvétele — KS) Füzesgyarmati változások (Tudósítónktól) Tavasszal életveszélyesnek nyilvánították Füzesgyarmat központjában azt az épületet, mely a TITASZ és a Szeghalmi Elektro- és Gépipari Szolgáltató Vállalat helyi kirendeltségeinek, az MHSZ sárréti rádiósklubjá­nak és a szolgáltató ktsz női- fodrászrészlegének adott otthont. A nagyközségi tanács a ta­nácsháza udvarában egy szere­lőműhelyt alakított ki, ezentúl itt javítják a rádió- és tévéké­szülékeket, a háztartási gépeket, gáztűzhelyeket. A TITASZ al­kalmazottainak a volt buszváró épületében biztosítottak helyet. A szolgáltató ktsz nőifodrász- részlege megszűnt, mivel az ott dolgozók többsége önállósította magát. A rádiós klub az Afész egyik volt épületét kapta meg. A Jókai utca 3. szám alatti volt szolgáltatóházat lebontják, s a tervek szerint helyére laká­sokat építenek. Borbiró Lajos Bemosakodó szappanok Üj összetételű, magas higiénés követelményeknek megfelelő szappanok gyártását kezdi meg az Interkémia Vegyipari Gazda­sági Társaság. Megakadályozzák a baktériumok szaporodását, el­pusztítják a kéz bőrfelületén le­vő átmeneti mikroflórát, s így kitűnően alkalmas az orvosok számára. Az új típusú szappa­nok két változatban készülnek:' sebészi előmosakodáshoz és or­vosi célú kézfertőtlenítéshez fo­lyékonyan, általánosabb fel­használási területre — óvodák­ba, iskolákba, szállodákba, nap­közikbe — pedig szilárd válto­zatban. flz új KRESZ-ről (VI.) Lakó­és pihenőövezet A lakó- és pihenőövezet­ben a járművek legfeljebb 20 km/óra sebességgel köz­lekedhetnek. A járművek közötti elsőbbség kérdésében az általános áthaladási el­sőbbség szabályai az érvé­nyesek, ugyancsak érvénye­sülnek a kanyarodó jármű és a gyalogosok közötti el­sőbbségi szabályok. A járművezetőknek külö­nösen ügyelni kell a gyalo­gosokra és a gyermekekre, számítani keli a gyalogosok nem körültekintő magatar­tására — a gyermekek vá­ratlan megjelenésére, gya­logosan vagy kerékpáron az úttesten. A rendelet élesen megkü­lönbözteti a lakó- és pihenő­övezeten belüli olyan ut­cákat, ahol van az úttest mellett a gyalogosok részé­re járda, illetve ahol nincs. Ahol járda van kiépítve, a gyalogosok csak a járdán közlekedhetnek, az utat át­haladás céljából vehetik igénybe úgy, hogy az úttes­ten haladó járműveket nem zavarhatják. Ahol gyalogos­járda nincs, a gyalogosok az úttesten közlekedhetnek Vagyis az úton olyan tevé­kenységet is folytathatnak, ami zavarja a járművek for­galmát (beszélgethetnek, játszhatnak), de a jármű- forgalmat szükségtelenül nem akadályozhatják. Eb­ben a tekintetben nem lehet tehát a hagyományos el­sőbbségről beszélni, tulaj­donképpen az úttest haszná­latára egyforma jogokkal rendelkeznek. Ha a lakó-, pihenőövezetben járda van. a járművek az általános sza­bályoknak megfelelően vá­rakozhatnak. Ha nincs jár­da, mindenütt meg lehet állni, várakozni azonban csak a kijelölt helyen sza­bad. II járművek kivilágítása Üj és egyben enyhébb szabály a hatályos rendelke­zésnél, hogy a forgalomban részt vevő járművek közül nem kell tompított fényszó­róval kivilágítani az egyten­gelyes motoros részből és hozzá kapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló olyan las­sú járművet, amely sík úton önerejéből 15 km óra se­bességnél gyorsabban halad­ni nem képes. Ezeket a jár­műveket elegendő helyzet­jelző lámpával kivilágítani. Szigorítás, hogy a forga­lomban részt vevő motorke­rékpárt nappal és jó látási viszonyok között is tompí­tott fényszóróval kell kivi­lágítani. Ennek — a nem kevés vitát kiváltó — új rendelkezésnek az a célja, hogy a motorkerékpár ki­sebb terjedelme ellenére, biztosítsa annak jobb ész- lelhetőségét. A baleseti ada­tok egyértelműen alátá­masztják a szükségességét. ' Az álló járművek kivilá­gításával kapcsolatos új szabály, hogy az úttesten álló járművet nem kell ki­világítani, ha közvilágítás van. A hivatalos értelmezés szerint, ha a közúton közvi­lágítás van, az álló jármű­vet akkor sem kell kivilágí­tani, ha a közvilágítás nem üzemel. Az ilyen utakon ha­ladó járművek vezetőinek számítani kell az úton kivi­lágítás nélkül várakozó jár­művekre. II járművek terhelése A személyszállítással kap­csolatos rendelkezések nem változtak. Ennek ellenére nem fölösleges a hivatalos értelmezés néhány megálla­pítását ismertetni. Ezek a következők: Személygépkocsi első ülé­sén, életkorától függetlenül, csak egy személy szállítható. Gyermeket az első ülésen még felnőtt ölében sem sza­bad szállítani. A vezetőnek esetenként és egyedi módon kell felelősséggel elbírálnia, hogy a motorkerékpár pót­ülésén szállítandó személy (akár felnőtt, akár gyermek) tényleges adottságai alapján alkalmas-e a szállításra. A teherszállításnál enged­mény a hatályos szabályo­záshoz képest, hogy személy- gépkocsi tetőcsomagtartóján a rakomány abban az eset­ben is szállítható, ha a jár­művön előre és hátra legfel­jebb 40—40 cm-re túlnyú­lik. Egyes járműfajták közlekedésére vonatkozó külön szabályok Az útvonalengedélyhez kötött járművek közlekedé­sével kapcsolatban az érde­mi szabályozás nem válto­zott. Változatlanul csak út­vonalengedéllyel, meghatá­rozott útvonalon és megha­tározott feltételek megtar­tásával közlekedhetnek az olyan járművek, amelyek megengedett legnagyobb össztömege vagy tengelyter­helése, magassága, szélessé­ge, hosszúsága meghaladja a külön jogszabályban, illető­leg magában a KRESZ-ben meghatározott mértéket. A szabályozás annyiban változott, hogy korábban a túlsúlyos, túlméretes jármű­vek közlekedéséhez hatósá­gi engedélyre volt szükség, most pedig a közút kezelő­jének hozzájárulásával ve­hetnek részt e járművek a közúti forgalomban. Az or­szágos közutak kezelését a közúti igazgatóságok látják el, a tanácsi közutakat pe­dig a fővárosi, a megyei vá­rosi, a városi, a nagyközsé­gi, illetőleg a községi tanács — az általa megbízott szerv útján — kezeli. Az országos közutak Békés megyei sza­kaszaira a kezelői hozzájá­rulásokat (útvonalengedélye­ket) a Szolnoki Közúti Igaz­gatóság békéscsabai koordi­nációs üzemmérnöksége (Bé­késcsaba, Berényi út 132.) adja ki. Új rendelkezés lép hatály­ba a mozgáskorlátozottak külön engedélyéről és jelzé­séről. Az új szabály lehető­séget ad arra, hogy a moz­gáskorlátozott személy, ille­tőleg az őt szállító jármű vezetője, aki a lakóhely sze­rint illetékes egészségügyi hatóságoktól erre engedélyt kapott, és járművén az en­gedélyre utaló jelzés van, behajthat a „Mindkét irány­ból behajtani tilos”, a „Gép­járművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú jármű­vel behajtani tilos” és a „Motorkerékpárral behajta­ni tilos” jelzőtáblánál, ha úticélja a jelzőtáblává] meg­jelölt úton van, vagy csak ezen az úton közelíthető meg. A járművel ilyen esetben legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közleked­ni. Új műszaki rendelkezések Szükséges még említést tenni a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának mű­szaki feltételeiről szóló 23/1975. (XII. 30.) KPM szá­mú rendelet, az úgynevezett műszaki KRESZ módosítá­sáról. Ez mindössze öt sza­kaszból álló módosítás több vitát, ellenvetést váltott ki, mint az egész KRESZ-mó- dosítás negyvenegy paragra­fusa. Mivel eddig a közvéle­mény szinte csak a pótfék­lámpákkal és ablakredő­nyökkel kapcsolatos közle­ményekből táplálkozott, né­hány szót szükséges ejteni a műszaki módosítás egyéb rendelkezéseiről is. Ezek rö­viden: Biztonsági övvel kell fel­szerelni minden személygép­kocsi első üléseit. Mint is­meretes, korábban ez nem minden személygépkocsira volt kötelező (pl. taxi). Most már a végrehajtás feltételei adottak, a szükséges meny- nyiségben rendelkezésre áll­nak a taxikba is beszerelhe­tő automata biztonsági övék. Változatlanul nem szüksé­ges viszont azokba a régi gépkocsikba biztonsági övét beszerelni, amelyekben gyá­rilag beépített rögzítési pon­tok nincsenek. A körzeti orvos személy- gépkocsijára — az illetékes egészségügyi hatóság engedé­lye alapján — a szélvédő jobb első része mögött kör alakú, fehér alapon, vörös- keresztet ábrázoló jelzést le­het elhelyezni. E rendelke­zésnek főként Budapesten, de néhány egyéb nagyvárosban is az a jelentősége, hogy a parkolási nehézségek ne aka­dályozzák a gyors orvosi se­gítségnyújtást. A pótféklámpával kapcso­latban a rendelkezés úgy szól, hogy motoros járműre pótféklámpát (pótféklámpá­kat) felszerelni nem szabad, s a rendelet hatályba lépése előtt felszerelt pótféklámpá­kat 1984. december 31. nap­jáig le kell szerelni. Értelmetlen, célszerűtlen lenne ennek a hatályos ren­delkezésnek az indokoltságát vitatni, s a már lassan le­csillapodott vitát ismét fel­kavarni. Annyit azonban szükséges megjegyezni, hogy nem véletlenül tiltják meg a pótféklámpák használatát Európa azon országaiban is, ahol eddig a pótféklámpákat tiltó nemzetközi egyezményt megsérteni engedték. Balese­ti adatok igazolják, hogy ahol a járművezetők az egyértel­műen jobban látható pótfék­lámpákhoz hozzászoknak, ott könnyebben kerüli el a fi­gyelmüket a hagyományos, sokkal gyengébb fényt adó féklámpa és emiatt a ráfu­tásos balesetek száma meg­nő azon járművek rovására, amelyek pótféklámpával nem rendelkeznek. Magyar- országon jelenleg kb. 60 ezer pótféklámpás jármű van. Ezt a számot kell szembeállítani a kb. 1,1 millió pótféklámpa nélküli jármű számával. Egyértelmű, hogy nem le­het ennyi jármű számára kötelezővé tenni a pótfék­lámpa felszerelését, akkor, amikor ráadásul ez nemzet­közi egyezménnyel is ütkö­zik és rövid időn belül Európa egyetlen országában sem lesz pótféklámpa hasz­nálatára lehetőség. A másik vitatott rendel­kezés szerint a személygép­kocsi ablakain menet közben nem szabad függönyt, vagy más olyan megoldást (fólia, üvegre felhordott fényelnye­lő, vagy fényvisszaverő ré­teg stb.) alkalmazni, amely a személygépkocsi ablakain a kilátást, illetőleg az átlátást akadályozza. Kétségtelen, hogy sok jár­művön (pl. tehergépjármű­veken) egyébként sem lehet átlátni, de amelyeken át le­het látni, azokon nyilvánva­lóan nem indokolt az átlátás lehetőségét a különböző füg­gönyökkel, redőnyökkel aka­dályozni, mert föltétlenül a biztonságos közlekedést szol­gálja, ha minél messzebb, több kocsin keresztül is át lehet látni, s így észlelhető a fékezés, az irányjelzés, a szembe jövő forgalom stb. Nem zavarja az átlátást a vízszintesre állított Reluxa­redőny a. hátsó szélvédőn és a nap sugarai ellen mégis védelmet nyújt. Nem tilos továbbá a kívülről felszerel­hető műanyag napvédő hasz­nálata sem, amely szintén úgy nyújt védelmet a nap ellen, hogy az átlátást nem akadályozza. E két megoldá­son kívül álló helyzetben a gépkocsi bármivel lefüggö­nyözhető, az átlátás biztosí­tása a forgalomban részt vevő mozgó járműre köte­lező. N (Vége) Ifjúságvédelem Botlások, bűnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents