Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-05 / 156. szám

1984. július 5-, csütörtök miaudra Városközeiben — távlatok nélkül? Vésztő kilencezer lakosú nagyközség a megye és az ország keleti peremén. Száz- harminchárom utcájában ve­zetékes víz van, és majdnem mindenhol járdán mehet ha­za a háromezer 350 vésztői ház lakója. Általános isko­lájában 1103 gyermek ta­nul, 68 pedagógusa közül 13 képesítés nélkül tanít. Kö­zépiskoláját öt esztendeje megszüntették. Négy óvodá­jában minden községi gyer­meket el tud helyezni, vala­mennyi óvónő képesített. Hét orvos gyógyítja az arra rá­szorulókat. A legkisebbeket bölcsődében, az idősebbeket öregek napközi otthonában helyezhetik el a vésztőiek. Van egy 22 ezer kötetes könyvtáruk és egy látoga­tott, nevezetes történelmi emlékhelyük, Mágoron. Na­ponta három helyen lehet meleg ételt kapni, vannak boltjaik, vendéglátóegysége­ik, de nincs jelentősebb ipa­ruk. Ahol nincs jelentős ipar... — És ahol nincs jelentős ipar — mondja Komáromi Gábor, a nagyközség tanács­elnöke —, ott sok más prob­léma is akad. Nem tudunk kvalifikáltabb munkát adni embereinknek, nemhogy az értelmiségiek, de a szakmun­kások is elmennek a faluból. A tsz gyenge adottságú föl­deken gazdálkodik, általában veszteséges, most csillant meg csak a reménye annak, hogy talpra áll. Saját szék­helyű ipari üzemünk nincs, szövetkezetek, vállalatok it­teni telepein, részlegeiben ta­lál munkát a helybeliek egy része. Több száz asszonyunk — munkaképes korban — háztartásbeli. Az általános iskolában 150 gyerek végez évente. tapasztalat szerint közülük százan, a legjobb ta­nulók, nem térnek vissza a választott szakma elsajátí­tása után. Tavaly száznyolc­cal csökkent a község lélek- száma. Ha a fogyást nem tudjuk megállítani, 2000-ben Vésztő már csak hatezer la­kosú nagyközség lesz. A Békés megyei Tanács munkaügyi osztálya két esz­tendeje, 1982 első felében (azóta szinte semmi nem vál­tozott) feltérképezte a mik- rokörzetek, köztük Vésztő, munkaerőhelyzetét. A vizs • gálát anyagából idézünk: „Az 1980-as népszámlálás adatai szerint Békés megyé­ben az országos átlagnál ma­gasabb a háztartásban élő nők aránya, számuk 14 ezer 500, a 14—54 éves nők 12,5 százaléka. Területi elhelyez­kedésük egyenetlen, népes­ségen belüli arányuk a vá­rosok többségében alacsony, míg a községekben viszony­lag magas, Szeghalom járás­ban például 20,1 százalék. A felmérések azt mutatják, hogy ezen nők többsége 40 év feletti, iskolázottságuk alacsony, szakképzettségük nincs, háztájiban dolgoznak, általában több gyermeket nevelnek, ingázási hajlandó­ságuk kicsi, ezért munkába vonásuk nehéz.” Vésztő háromezer 637 ke­resőjének harmada ennek el­lenére más településen talál munkát: nem kevesen, több mint ezren ingáznak. Sokan eljárnak dolgozni Érdemes ezek után meg­vizsgálni, milyen munkaal­kalmat kínál lakóinak maga a község. Igen sokan dolgoznak az építőiparban, és ugyancsak sok vésztőinek ad munkát a MÁV, de ezek „ingázó” ál­lások. Helyben a legnagyobb munkáltató a 10 ezer 700 hektáros gazdaságával két­ségkívül a termelőszövetke­zet. Ezerhatszáz tagja közül 800 nyugdíjas. A jelenleg ugyan nyereséges tsz hosszú éveken át inkább csak „vesz­teséget termelt”, fejlesztésre nemigen nyílott módja. Mel­léküzemági tevékenysége nem számottevő. A mezőgaz­daságban a keresők több mint 29 százaléka, a helyi iparban a (bedolgozókkal együtt) az aktív keresőknek mindössze 9,8 százaléka dol­gozik. A BÉKÖT-nek, a FÉKON- nak, a RUTEX-nek, a FON- TEX-nek, a Ganz Villamos- sági Műveknek van Vésztőn telephelye. És bár panasz nemigen lehet a munkára, a feltételekre, közismert, hogy a telepeken kevésbé igénylik a magasabban kvalifikált munkaerőt, a részlegek veze­tői is többnyire más telepü­lésről járnak át. És a foglal­koztatási gondokat a telepek sem szüntetik meg. — Ezek a kis, húsz-har- mincfős részlegek nem ad­nak, nem adhatnak megfe­lelő ipari háttért. Magas az eljárók száma, nincs szak­mát igénylő munkalehetőség, emiatt alacsony a szellemi infrastruktúra, a megyei szinttől (pedig az sem átla­gon feliüli) jóval elmarad, s ez rányomja bélyegét a falu­ra, csökkentve annak népes­ségmegtartó erejét. Itt — ál­lapítja meg a tanácselnök — csak egy vésztői székhelyű, 200—300 embert foglalkozta­tó gép-, vagy műszeripari középüzem létrehozása old­hatná meg a gondokat. Ilmi van, nem kell De milyen realitása van jelenleg az ipartelepítésnek? Igaz-e, hogy azonnal négy­száz asszony állna munkába egy új üzem létrehozásakor? Hiszen ők többnyire a ház­tájiban dolgoznak, és aligha vállalnák a szigorú kötött­séget jelentő több műszakos ipari munkát. De van itt más is! 'Szeghalom alig 15 kilométerre esik, ami legfel­jebb fél órás buszozást je­lent, és Szeghalmon — a megyei munkaerő-szolgálati iroda vezetőjétől, Budai Gyu­lától hallottuk — élő gond a munkaerőhiány, a Fővárosi Ruhaipari Vállalat, ottani telepén, „kapásból” tudna 20—60 asszonynak munkát adni. De. nézzük, mit ír az említett elemzés a szeghalmi munkaerőhelyzetről: „Szeghalmon a helyi mun­kaerőforrást meghaladó ipa­ri kapacitások alakultak ki. (Csepel Autógyár, harisnya­gyár, paplangyár stb.). Az ipartelepítésnél figyelembe vették a járás területén levő szabad munkaerőt is. Jelen­leg ezen üzemek kisebb- nagyobb létszámhiánnyal küzdenek, annak ellenére, hogy Hajdú-Bihar megye közeli településeiről is jár­nak ide dolgozni. A kör­nyező községek helyi mun­kahelybővítését nagyon kö­rültekintően kell megválasz­tani, a tapasztalatok szerint ugyanis a jelenleg Szegha­lomra ingázók egy része egy­ből hazatérne, és így foko­zódna Szeghalmon a munka­erőhiány.” A szeghalmi munkaerőhi­ány és a környező települé­sek munkaerő-feleslege kö­zötti ellentmondás feloldása a foglalkoztatási gondokkal küzdő településektől is több erőfeszítést követel. A lakó­hely szolgáltatásait kell első­sorban ahhoz fejleszteni, hogy a nők zöme vállalja az ingázást, főleg több mű­szakban, különösen, ha a férj is eljár. A felmérések szerint azonban az asszo­nyok általában nem kedve­lik a varrodai munkát, a munkahelyek többsége pe­dig ilyen jellegű. Mi hát a megoldás? Mi hát akkor a megoldás Vésztőn? Nem könnyű meg­mondani, mindenesetre egy biztos: ott, ahol erős a tsz, nem vetődnek fel ilyen éle­sen a problémák. A jól mű­ködő szövetkezetek mellék­üzemágai bővítik a lakosság lehetőségeit. Csak példaként említjük Nagyszénást, ahol szintén nincs saját székhelyű ipar, ám mégis híres ipari tevékenységük, a tsz mikro- processzorgyártása'. Mond­hatnánk azt is, aki keres ta­lál, de nem lennénk igazsá­gosak. Nem a vésztőieken múlott csupán — igaz, ki­csit későn „ébredtek” —, hogy nem sikerült a nagy- szénási vagy a körösladányi tsz-éhez hasonló mellék­üzemágakat kiépíteni. Most pótolni e hiányt, új üzemet, gyáregységet létre­hozni — tudják is a vésztői tanácsnál — roppant nehéz. Persze, elsősorban fiatalok­ra, a felnövekvő nemzedék­re épül a „terv”, nekik te­remtenének jobb munkale­hetőséget, bízva abban, ta­lán megállítható a falu fo­gyása. Mert a fő gond ez. Von­zóbbá kell tenni a községet lakói számára úgy is, hogy a városi életkörülményekhez jobban közelítő feltételeket (kereskedelmi, egészségügyi, infrastrukturális ellátást) teremtenek. A nagyközségi tanács sokat tesz ezért, s ta­lán a jövőben nagyobb si­kerrel járnak majd az erő­feszítések. Szatmári Ilona n cigaretták nikotinértékei félrevezetőek Nem annyira a márkától függ az, hogy a dohányzás mennyire veszélyezteti az egészséget, mint inkább a dohányzási szokásoktól. — írja a Frankfurter Allgemei­ne Zeitung. — Az egészség­ügyi kockázatokat illetően ezért alig van jelentősége a könnyű és normál cigaretták közötti különbségnek. Az Egyesült Államokban do­hányzógépekkel végzett vizs­gálatokkal arra az ered­ményre jutottak, hogy az egyes cigarettafajtáknál így mért nikotinmennyiségek semmi megbízható adatot nem nyújtanak arra, hogy a cigarettában mennyi nikotin van, vagy hogy ebből a do­hányos mennyit szívott be. Így az derült ki, hogy egyes könnyűnek minősített ciga­rettákban több nikotin van, mint normál fajtákban. Az N. L. Benowitz által a San Franciscó-i General Hospital klinikai farmakológiai osz­tályán végzett vizsgálatok nem hoztak olyan eredményt, hogy ez a cigarettában levő kátrányra is érvényes-e. Ezek az eredmények azt támasztják alá, hogy a do­hányzógépekkel mért niko­tinértékek egyáltalán nem tükrözik a dohányos tényle­ges nikotinterhelését, ami sokféle tényezőtől függ. A dohányzógépek legfeljebb egyes cigarettafajták közötti összehasonlítást tesznek le­hetővé. A dohányipar ezért tiltakozott a nikotin- és kát­rányértékeknek a cigaretta­csomagon való feltüntetése ellen, amit azonban az egész­ségügyi hatóságok végül mégis kierőszakoltak. Így az­tán kellemetlen lenne a do­hányosokat arról tájékoztat­ni, hogy a csomagon feltün­tetett nikotinértékek nem megbízható adatok. Tüzelőberendezések szerviztelepe a megyeszékhelyen Békéscsabán nemrég adták át rendeltetésének a Békés megyei Tüzeléstechnikai Vál­lalat 7 millió forint költség­gel létrehozott szerviztelepét, ahol olaj- és gázüzemű tü­zelőberendezéseket javíta­nak, tartanak karban és tisz­títanak vegyszeres eljárás­sal. A megyében a tüzelőbe­rendezések mintegy fele szén- és fa-, a másik fele olaj- és gáztüzelésű. Az utób­biak rendszeres karbantartá­sával, a készülékek szaksze­rű beállításával olajból és gázból a számítások szerint értékben évente 15 millió forint megtakarítás érhető el. A munka lebonyolítását 17 gépkocsi segíti elő. A szerelők a javítást általában a helyszínen, nagyobb hiba esetén pedig — a készüléket beszállítva — a telepen hajt­ják végre. A szerelők személyesen, telefonon és telexen hívha­tók ki. A munka meggyorsí­tására a vállalat URH-adó- vevőkészülékkel is fel akarja szerelni a gépkocsikat. A vállalat Békéscsabán szén- és fatüzelésű hordoz­ható cserépkályhák gyártá­sát kezdi meg két méretben és négy minőségi változat­ban. Ezzel elsősorban a me­gye lakosságának az igényét törekszik kielégíteni. Az idén mintegy 400 készül be­lőle. Bemutatják júliusban a szegedi ipari vásáron is. P. B. Fotó: Veress Erzsi Új SZOT-üdiilö az Ezüstparton Több mint tíz esztendeje működik Balatonszéplakon négy épületben az az üdülő, amely eddig is csoportonként ezer felnőttet és ötszáz gyer­meket fogadott. A június 6- tól üzemelő ötödik épület társainál is nagyobb és im- pozánsabb. Ide a szünidőben a családos üdülés idején, tur­nusonként hétszáz felnőtt és háromszázötven gyermek ér­kezik. Az öt épület egy üzemegységet alkotva a SZOT legnagyobb üdülője. Az új létesítmény koope­rációs beruházásként épült: kilenc szakszervezethez tar­tozó, több vállalat pénzesz­közeit koncentrálta a SZOT. A vállalkozásban a Vasas, Vegyész, ÉDOSZ, KPVDSZ, Közlekedés, Nyomdász, Tex­tiles, Közalkalmazott, ME- DOSZ-szakszervezet műkö­dött együtt. Egy férőhely ára hatszázezer forintba került. Kivitelezője a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat volt. A szállodaépület kilenc emeletes, keleti—nyugati fek­vésű. Háromszázötvennégy szobája összkomfortos, für­dőszobás, loggiás. FEDETT USZODA ÉPÜL Az új üdülőben — mivel eltérően a többitől, egész éven át nyitva tart — a meg- • szokottnál jóval több közös helyiség található. Az is von­zóvá teszi az üdülést, hogy a többi között filmvetítésre al­kalmas. terem, majd jövőre már fedett, 25 méteres uszo­da, valamint szauna és szo­lárium is üzemel. Ilyen fel­tételekkel bizonyára hama­rosan a Balaton-part legked­veltebb létesítménye lesz az üdülő. Szintenként 1-1 tévé­szoba van, ezekben összesen 14 színes készüléket helyez­tek el. A közeljövőben már videoberendezéssel is nö­velhetik a programválaszté­kot. Hűvösebb időben bizonyá­ra sokan keresik fel a kondi­cionálótermet, valamint a játékszobákat. Az épületben több társalgó van, az I. eme­leten kisebb pódiumműsorok rendezésére alkalmas terem, valamint háromszáz férőhe­lyes zenés presszó működik. Több sportpálya, valamint gyermekjátszótér létesült az üdülőépület és a Balaton kö­zötti parkrészben. Teniszpá­lyák bérelésére is lesz lehető­ség, a későbbiekben televízi­ót, teniszütőt és vízibiciklit is lehet kölcsönözni. A könyvtárban nyolcezer kötet közül választhatnak a vendé­gek. SZÍNES programok A kulturális és sportkíná­latot a sokféleség jellemzi. Irodalmi rendezvények, író­olvasó találkozók, filmvetí­tések, kamarahangversenyek, szellemi vetélkedők, diszkó, aerobic, valamint helyileg rendezett képzőművészeti ki­állítások teszik változatossá a pihenést. A mozgást, a sportot kedvelők kispályás labdarúgásban, röplabdában, asztaliteniszben, tekében, rexben, billiárdban és sakk­ban is összemérhetik ügyes­ségüket. Az úszótanfolyamo­kon nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek is részt vehetnek. A környékkel gya­logtúrákon, a távolabbi he­lyekkel autóbusz-kirándulá­sokon ismerkedhetnek meg a beutaltak. Az üdülőnek saját autóbusza van. 25 EZER VENDÉG A beutaltak ellátásáról és programjáról 270-en gondos­kodnak. A konyha kétezer, a hozzá tartozó húsüzem és a cukrászat egyaránt napi hat­ezer adagos, így az ilyenek­kel nem rendelkező üdülők beutaltjait is ellátják. A tá­gas étteremben egyszerre kö­zel ezer személy foglalhat helyet. Az üdülő mellett ki­épített területen 250 gépkocsi parkolhat. Csak az új épület­ben 25 ezren pihenhetnek egy évben, így mintegy 18 ezer felnőtt és 7 ezer gyermek vendégre számítanak. Jó tudni, hogy nemcsak a nyá­ri ötcsaládos csoportban le­het gyermekkel érkezni. Az év többi turnusában a nagy­szülők unokájukkal • vagy a szülők még nem iskolás korú gyermekükkel üdülhetnek itt. Már a nyitás napján is 59 gyermeket hoztak el. * IIP Az új épület kívülről is tetszetős (MTI-fotó: Czika László felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents