Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-05 / 156. szám
1984. július 5-, csütörtök miaudra Városközeiben — távlatok nélkül? Vésztő kilencezer lakosú nagyközség a megye és az ország keleti peremén. Száz- harminchárom utcájában vezetékes víz van, és majdnem mindenhol járdán mehet haza a háromezer 350 vésztői ház lakója. Általános iskolájában 1103 gyermek tanul, 68 pedagógusa közül 13 képesítés nélkül tanít. Középiskoláját öt esztendeje megszüntették. Négy óvodájában minden községi gyermeket el tud helyezni, valamennyi óvónő képesített. Hét orvos gyógyítja az arra rászorulókat. A legkisebbeket bölcsődében, az idősebbeket öregek napközi otthonában helyezhetik el a vésztőiek. Van egy 22 ezer kötetes könyvtáruk és egy látogatott, nevezetes történelmi emlékhelyük, Mágoron. Naponta három helyen lehet meleg ételt kapni, vannak boltjaik, vendéglátóegységeik, de nincs jelentősebb iparuk. Ahol nincs jelentős ipar... — És ahol nincs jelentős ipar — mondja Komáromi Gábor, a nagyközség tanácselnöke —, ott sok más probléma is akad. Nem tudunk kvalifikáltabb munkát adni embereinknek, nemhogy az értelmiségiek, de a szakmunkások is elmennek a faluból. A tsz gyenge adottságú földeken gazdálkodik, általában veszteséges, most csillant meg csak a reménye annak, hogy talpra áll. Saját székhelyű ipari üzemünk nincs, szövetkezetek, vállalatok itteni telepein, részlegeiben talál munkát a helybeliek egy része. Több száz asszonyunk — munkaképes korban — háztartásbeli. Az általános iskolában 150 gyerek végez évente. tapasztalat szerint közülük százan, a legjobb tanulók, nem térnek vissza a választott szakma elsajátítása után. Tavaly száznyolccal csökkent a község lélek- száma. Ha a fogyást nem tudjuk megállítani, 2000-ben Vésztő már csak hatezer lakosú nagyközség lesz. A Békés megyei Tanács munkaügyi osztálya két esztendeje, 1982 első felében (azóta szinte semmi nem változott) feltérképezte a mik- rokörzetek, köztük Vésztő, munkaerőhelyzetét. A vizs • gálát anyagából idézünk: „Az 1980-as népszámlálás adatai szerint Békés megyében az országos átlagnál magasabb a háztartásban élő nők aránya, számuk 14 ezer 500, a 14—54 éves nők 12,5 százaléka. Területi elhelyezkedésük egyenetlen, népességen belüli arányuk a városok többségében alacsony, míg a községekben viszonylag magas, Szeghalom járásban például 20,1 százalék. A felmérések azt mutatják, hogy ezen nők többsége 40 év feletti, iskolázottságuk alacsony, szakképzettségük nincs, háztájiban dolgoznak, általában több gyermeket nevelnek, ingázási hajlandóságuk kicsi, ezért munkába vonásuk nehéz.” Vésztő háromezer 637 keresőjének harmada ennek ellenére más településen talál munkát: nem kevesen, több mint ezren ingáznak. Sokan eljárnak dolgozni Érdemes ezek után megvizsgálni, milyen munkaalkalmat kínál lakóinak maga a község. Igen sokan dolgoznak az építőiparban, és ugyancsak sok vésztőinek ad munkát a MÁV, de ezek „ingázó” állások. Helyben a legnagyobb munkáltató a 10 ezer 700 hektáros gazdaságával kétségkívül a termelőszövetkezet. Ezerhatszáz tagja közül 800 nyugdíjas. A jelenleg ugyan nyereséges tsz hosszú éveken át inkább csak „veszteséget termelt”, fejlesztésre nemigen nyílott módja. Melléküzemági tevékenysége nem számottevő. A mezőgazdaságban a keresők több mint 29 százaléka, a helyi iparban a (bedolgozókkal együtt) az aktív keresőknek mindössze 9,8 százaléka dolgozik. A BÉKÖT-nek, a FÉKON- nak, a RUTEX-nek, a FON- TEX-nek, a Ganz Villamos- sági Műveknek van Vésztőn telephelye. És bár panasz nemigen lehet a munkára, a feltételekre, közismert, hogy a telepeken kevésbé igénylik a magasabban kvalifikált munkaerőt, a részlegek vezetői is többnyire más településről járnak át. És a foglalkoztatási gondokat a telepek sem szüntetik meg. — Ezek a kis, húsz-har- mincfős részlegek nem adnak, nem adhatnak megfelelő ipari háttért. Magas az eljárók száma, nincs szakmát igénylő munkalehetőség, emiatt alacsony a szellemi infrastruktúra, a megyei szinttől (pedig az sem átlagon feliüli) jóval elmarad, s ez rányomja bélyegét a falura, csökkentve annak népességmegtartó erejét. Itt — állapítja meg a tanácselnök — csak egy vésztői székhelyű, 200—300 embert foglalkoztató gép-, vagy műszeripari középüzem létrehozása oldhatná meg a gondokat. Ilmi van, nem kell De milyen realitása van jelenleg az ipartelepítésnek? Igaz-e, hogy azonnal négyszáz asszony állna munkába egy új üzem létrehozásakor? Hiszen ők többnyire a háztájiban dolgoznak, és aligha vállalnák a szigorú kötöttséget jelentő több műszakos ipari munkát. De van itt más is! 'Szeghalom alig 15 kilométerre esik, ami legfeljebb fél órás buszozást jelent, és Szeghalmon — a megyei munkaerő-szolgálati iroda vezetőjétől, Budai Gyulától hallottuk — élő gond a munkaerőhiány, a Fővárosi Ruhaipari Vállalat, ottani telepén, „kapásból” tudna 20—60 asszonynak munkát adni. De. nézzük, mit ír az említett elemzés a szeghalmi munkaerőhelyzetről: „Szeghalmon a helyi munkaerőforrást meghaladó ipari kapacitások alakultak ki. (Csepel Autógyár, harisnyagyár, paplangyár stb.). Az ipartelepítésnél figyelembe vették a járás területén levő szabad munkaerőt is. Jelenleg ezen üzemek kisebb- nagyobb létszámhiánnyal küzdenek, annak ellenére, hogy Hajdú-Bihar megye közeli településeiről is járnak ide dolgozni. A környező községek helyi munkahelybővítését nagyon körültekintően kell megválasztani, a tapasztalatok szerint ugyanis a jelenleg Szeghalomra ingázók egy része egyből hazatérne, és így fokozódna Szeghalmon a munkaerőhiány.” A szeghalmi munkaerőhiány és a környező települések munkaerő-feleslege közötti ellentmondás feloldása a foglalkoztatási gondokkal küzdő településektől is több erőfeszítést követel. A lakóhely szolgáltatásait kell elsősorban ahhoz fejleszteni, hogy a nők zöme vállalja az ingázást, főleg több műszakban, különösen, ha a férj is eljár. A felmérések szerint azonban az asszonyok általában nem kedvelik a varrodai munkát, a munkahelyek többsége pedig ilyen jellegű. Mi hát a megoldás? Mi hát akkor a megoldás Vésztőn? Nem könnyű megmondani, mindenesetre egy biztos: ott, ahol erős a tsz, nem vetődnek fel ilyen élesen a problémák. A jól működő szövetkezetek melléküzemágai bővítik a lakosság lehetőségeit. Csak példaként említjük Nagyszénást, ahol szintén nincs saját székhelyű ipar, ám mégis híres ipari tevékenységük, a tsz mikro- processzorgyártása'. Mondhatnánk azt is, aki keres talál, de nem lennénk igazságosak. Nem a vésztőieken múlott csupán — igaz, kicsit későn „ébredtek” —, hogy nem sikerült a nagy- szénási vagy a körösladányi tsz-éhez hasonló melléküzemágakat kiépíteni. Most pótolni e hiányt, új üzemet, gyáregységet létrehozni — tudják is a vésztői tanácsnál — roppant nehéz. Persze, elsősorban fiatalokra, a felnövekvő nemzedékre épül a „terv”, nekik teremtenének jobb munkalehetőséget, bízva abban, talán megállítható a falu fogyása. Mert a fő gond ez. Vonzóbbá kell tenni a községet lakói számára úgy is, hogy a városi életkörülményekhez jobban közelítő feltételeket (kereskedelmi, egészségügyi, infrastrukturális ellátást) teremtenek. A nagyközségi tanács sokat tesz ezért, s talán a jövőben nagyobb sikerrel járnak majd az erőfeszítések. Szatmári Ilona n cigaretták nikotinértékei félrevezetőek Nem annyira a márkától függ az, hogy a dohányzás mennyire veszélyezteti az egészséget, mint inkább a dohányzási szokásoktól. — írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. — Az egészségügyi kockázatokat illetően ezért alig van jelentősége a könnyű és normál cigaretták közötti különbségnek. Az Egyesült Államokban dohányzógépekkel végzett vizsgálatokkal arra az eredményre jutottak, hogy az egyes cigarettafajtáknál így mért nikotinmennyiségek semmi megbízható adatot nem nyújtanak arra, hogy a cigarettában mennyi nikotin van, vagy hogy ebből a dohányos mennyit szívott be. Így az derült ki, hogy egyes könnyűnek minősített cigarettákban több nikotin van, mint normál fajtákban. Az N. L. Benowitz által a San Franciscó-i General Hospital klinikai farmakológiai osztályán végzett vizsgálatok nem hoztak olyan eredményt, hogy ez a cigarettában levő kátrányra is érvényes-e. Ezek az eredmények azt támasztják alá, hogy a dohányzógépekkel mért nikotinértékek egyáltalán nem tükrözik a dohányos tényleges nikotinterhelését, ami sokféle tényezőtől függ. A dohányzógépek legfeljebb egyes cigarettafajták közötti összehasonlítást tesznek lehetővé. A dohányipar ezért tiltakozott a nikotin- és kátrányértékeknek a cigarettacsomagon való feltüntetése ellen, amit azonban az egészségügyi hatóságok végül mégis kierőszakoltak. Így aztán kellemetlen lenne a dohányosokat arról tájékoztatni, hogy a csomagon feltüntetett nikotinértékek nem megbízható adatok. Tüzelőberendezések szerviztelepe a megyeszékhelyen Békéscsabán nemrég adták át rendeltetésének a Békés megyei Tüzeléstechnikai Vállalat 7 millió forint költséggel létrehozott szerviztelepét, ahol olaj- és gázüzemű tüzelőberendezéseket javítanak, tartanak karban és tisztítanak vegyszeres eljárással. A megyében a tüzelőberendezések mintegy fele szén- és fa-, a másik fele olaj- és gáztüzelésű. Az utóbbiak rendszeres karbantartásával, a készülékek szakszerű beállításával olajból és gázból a számítások szerint értékben évente 15 millió forint megtakarítás érhető el. A munka lebonyolítását 17 gépkocsi segíti elő. A szerelők a javítást általában a helyszínen, nagyobb hiba esetén pedig — a készüléket beszállítva — a telepen hajtják végre. A szerelők személyesen, telefonon és telexen hívhatók ki. A munka meggyorsítására a vállalat URH-adó- vevőkészülékkel is fel akarja szerelni a gépkocsikat. A vállalat Békéscsabán szén- és fatüzelésű hordozható cserépkályhák gyártását kezdi meg két méretben és négy minőségi változatban. Ezzel elsősorban a megye lakosságának az igényét törekszik kielégíteni. Az idén mintegy 400 készül belőle. Bemutatják júliusban a szegedi ipari vásáron is. P. B. Fotó: Veress Erzsi Új SZOT-üdiilö az Ezüstparton Több mint tíz esztendeje működik Balatonszéplakon négy épületben az az üdülő, amely eddig is csoportonként ezer felnőttet és ötszáz gyermeket fogadott. A június 6- tól üzemelő ötödik épület társainál is nagyobb és im- pozánsabb. Ide a szünidőben a családos üdülés idején, turnusonként hétszáz felnőtt és háromszázötven gyermek érkezik. Az öt épület egy üzemegységet alkotva a SZOT legnagyobb üdülője. Az új létesítmény kooperációs beruházásként épült: kilenc szakszervezethez tartozó, több vállalat pénzeszközeit koncentrálta a SZOT. A vállalkozásban a Vasas, Vegyész, ÉDOSZ, KPVDSZ, Közlekedés, Nyomdász, Textiles, Közalkalmazott, ME- DOSZ-szakszervezet működött együtt. Egy férőhely ára hatszázezer forintba került. Kivitelezője a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat volt. A szállodaépület kilenc emeletes, keleti—nyugati fekvésű. Háromszázötvennégy szobája összkomfortos, fürdőszobás, loggiás. FEDETT USZODA ÉPÜL Az új üdülőben — mivel eltérően a többitől, egész éven át nyitva tart — a meg- • szokottnál jóval több közös helyiség található. Az is vonzóvá teszi az üdülést, hogy a többi között filmvetítésre alkalmas. terem, majd jövőre már fedett, 25 méteres uszoda, valamint szauna és szolárium is üzemel. Ilyen feltételekkel bizonyára hamarosan a Balaton-part legkedveltebb létesítménye lesz az üdülő. Szintenként 1-1 tévészoba van, ezekben összesen 14 színes készüléket helyeztek el. A közeljövőben már videoberendezéssel is növelhetik a programválasztékot. Hűvösebb időben bizonyára sokan keresik fel a kondicionálótermet, valamint a játékszobákat. Az épületben több társalgó van, az I. emeleten kisebb pódiumműsorok rendezésére alkalmas terem, valamint háromszáz férőhelyes zenés presszó működik. Több sportpálya, valamint gyermekjátszótér létesült az üdülőépület és a Balaton közötti parkrészben. Teniszpályák bérelésére is lesz lehetőség, a későbbiekben televíziót, teniszütőt és vízibiciklit is lehet kölcsönözni. A könyvtárban nyolcezer kötet közül választhatnak a vendégek. SZÍNES programok A kulturális és sportkínálatot a sokféleség jellemzi. Irodalmi rendezvények, íróolvasó találkozók, filmvetítések, kamarahangversenyek, szellemi vetélkedők, diszkó, aerobic, valamint helyileg rendezett képzőművészeti kiállítások teszik változatossá a pihenést. A mozgást, a sportot kedvelők kispályás labdarúgásban, röplabdában, asztaliteniszben, tekében, rexben, billiárdban és sakkban is összemérhetik ügyességüket. Az úszótanfolyamokon nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek is részt vehetnek. A környékkel gyalogtúrákon, a távolabbi helyekkel autóbusz-kirándulásokon ismerkedhetnek meg a beutaltak. Az üdülőnek saját autóbusza van. 25 EZER VENDÉG A beutaltak ellátásáról és programjáról 270-en gondoskodnak. A konyha kétezer, a hozzá tartozó húsüzem és a cukrászat egyaránt napi hatezer adagos, így az ilyenekkel nem rendelkező üdülők beutaltjait is ellátják. A tágas étteremben egyszerre közel ezer személy foglalhat helyet. Az üdülő mellett kiépített területen 250 gépkocsi parkolhat. Csak az új épületben 25 ezren pihenhetnek egy évben, így mintegy 18 ezer felnőtt és 7 ezer gyermek vendégre számítanak. Jó tudni, hogy nemcsak a nyári ötcsaládos csoportban lehet gyermekkel érkezni. Az év többi turnusában a nagyszülők unokájukkal • vagy a szülők még nem iskolás korú gyermekükkel üdülhetnek itt. Már a nyitás napján is 59 gyermeket hoztak el. * IIP Az új épület kívülről is tetszetős (MTI-fotó: Czika László felvétele — KS)
