Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-28 / 176. szám
ismujuM 1984, július 28., szombat o Mi múlik a minőségen? Az MSZMP Békés megyei bizottságának gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottsága a közelmúltban tekintette át a megye élelmiszeriparának exporttermelését, a minőség és a csomagolás helyzetét és meghatározta a legfontosabb tennivalókat. Megállapította, hogy megyénkben az élelmiszer-termelés kiemelt jelentőségét a hazai ellátás mellett az exportban betöltött szerepe határozza meg. Az élelmiszer-termelés feltételei — a természeti adottságok, az anyagi-műszaki bázis és az élelmiszer-feldolgozó hálózat kiépítettsége kedvezőek. A nyersanyag- termelő ágazatok jó alapanyagot biztosítanak a feldolgozó üzemeknek. A hústermelés, valamint szántóföldi növények közül a búza, kukorica, cukorrépa hektáronkénti hozamai meghaladják az országos átlagot. Az élelmiszeriparban termelt fontosabb termékek közül megyénkből származik az országban előállított csontos nyershús mennyiségének 10, a vágott baromfifélék 12, a főzelék- és gyümölcskon- zervek 15, a cukornak 18 százaléka. A mezőgazdasági nagyüzemek központi árualapba értékesített termékeinek mennyisége az elmúlt öt évben csaknem 50 százalékkal nőtt. A hústermelésben részt vevők a lakossági összfogyasztást 2—5-szörösen meghaladó termékeket állítanak elő. Főbb exportcikkek: a gabona, a vágósertés, a vágómarha, a vágójuh, a vágott baromfi, hús, szárazáru, zöldségfélék, főzelékkonzerv és hűtőipari termékek. A mezőgazdasági termékek döntő többségét a megyében levő élelmiszer-ipari vállalatok vásárolják, illetve dolgozzák fel. A nagyvállalatok mellett — elsősorban helyi ellátási céllal — élelmiszerfeldolgozók működnek. Élelmiszeriparunk exportja Kiemelt szerepe van a gabona- és malomiparnak, amely a felvásárolt gabonák 40—50 százalékát helyben dolgozza fel, exportértékesítése jelentős. A minőség, a kiszerelés megfelelő. A húsipar exportja kimagasló. A piaci telítettség és a protekcionizmus következtében azonban az eladási árak csökkentek. A tervezett devizaárbevétel elérésében jelentős forgalomnövelésre volt szükség. A zöldség- és gyümölcstermékek feldolgozása, exportteljesítése a tervezettnek megfelelően alakult. Az élelmiszer-termelő vállalatok — hatékony termelési és szervezési intézkedésekkel — jelentős eredményeket értek el az export fokozásában és a minőségi követelmények teljesítésében. Igazodtak a világpiacon taEnergiaszegény, cukor nélküli, zöldségalapú ivólevek előállítására dolgoztak ki eljárást a Központi Élelmi- szeripari Kutatóintézetben. A tápanyagokban, ásványi anyagokban és rosttartalomban egyaránt gazdag üdítő — jól illeszthető a diétás és a diabetikus étrendhez. A zöldségalapú ivólevek készítése külföldön ma még a meglehetősen nagy hőkezelést igénylő eljáráson alapul. Ennek hátránya, hogy a zöldségekben rejlő hasznos anyagok többsége elvész, nem kerül át áz italba. A magyar szakemberek által kifejlesztett eljárás alapján enzimes folyadékban áztatják a zöldséget, amely sejtekre bomlik, s így közvetlenül a folyadékba kerülnek a növényekben levő legfonpasztalható, állandóan változó igényekhez. Folyamatosan biztosították a megyében előállított alapanyagok többségének helyi feldolgozását. Mennyiségben meg tudták teremteni a fejlett tőkés országokba irányuló export feltételeit. Figyelembe vették az importőr országok igényeit is. A termékek versenyképességének, minőségének javítása érdekében új technológiákat, licenceket, know-howokat is beszereztünk. A lehetőségek kihasználását azonban kedvezőtlenül befolyásolták az import nehézségei és a pénzügyi — fejlesztési források szűkössége, illetve hiánya. A minőség javítására a vállalatok kiépítették a minőségszabályozó és -ellenőrző rendszerüket. A belső érdekeltség növelését többségében a minőség javításához kapcsolták és ezt eredményesen alkalmazzák. A minőségi követelmények egyik alapvető tényezője a csomagolás minősége, kulturáltsága. Jelenleg a csomagolóanyagokkal és a csomagolás korszerűségével vannak gondjaink. Ma a csomagolás az, amelynek megoldásától az export jövőbeni alakulása függ. Hátráltató tényező a termelő és a csomagológépek elavultsága, a csomagolóeszközök és a csomagolási tevékenység korszerűtlensége. Az ipar nem tudja biztosítani a csomagolóeszközök megfelelő alapanyagát, hiányoztak és hiányoznak a korszerű csomagolóeszközöket előállító gépek, berendezések. Ezért az egyes csomagolóanyagok, valamint az alapanyagok jelentős része importból származik. A hazai ipar továbbra sem képes a követelményeknek eleget tenni, ezért ezután is szükség van magas színvonalú import gépek és anyagok beszerzésére, amit jelenleg a fejlesztési források szűkössége korlátoz. Az új, komplex gépsorok hiá-, nya miatt a vállalatok műszaki és kisegítő megoldásokkal igyekeznek a csomagolás minőségét javítani. A saját márka, vagy védjegy alkalmazásának a hiánya is alapvetően a csomagolóanyagok hiányának a következménye. Függ a csomagolástól is A megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának eddigi fejlődése, a termelés országos átlagot meghaladó bővülése — a hatékonyság egyidejű javítása mellett — megteremti az export fokozásának kedvező lehetőségét. A VI. ötéves tervben előirányzott 14—16 százalékos termelésnövekedés megvalósítható, ilyen arányban bővülhet az export is. Az élelmiszerexport növelésében a mezőgazdasági nagyüzemek megoldásra vátosabb ásványi- és tápanyagok. Első ízben alkalmaznak ízesítésre cukor vagy cukorpótlékok, például szaharin helyett rostos csicsóka levét. A csicsókagumóból készített rostos levekben levő gyümölcscukor cukortartalma lényegesen alacsonyabb, emellett sokkal lassabban szívódik fel a szervezetben, s így cukorbetegek is fogyaszthatják. Előnye a technológiának, hogy a hagyományos hazai zöldség- és gyümölcs- feldolgozó gépekkel, vagy a hozzájuk kapcsolódó berendezésekkel bárhol megvalósítható. Az új eljárással eddig cékla és zeller, valamint sárgarépa és sütőtök alapú vegyes nektárokat állítottak elő. ró feladatai: a gombatermelés -tárolás továbbfejlesztése, a cukorrépa cukorhozamának, a vágómarha meny- nyiségének a növelése. A sertéságazatban az exportigényeknek jobban megfelelő vágóállatok termelése, a juhtejtermelés fokozása, a vágóbaromfi-termelés és a kertészeti termelés exportigényeknek megfelelő alakítása. Kívánatos a ÁFÉSZ-ek exportorientált tevékenységének további kiszélesítése. Az élelmiszeriparban szükségszerű folytatni a gabonaipari feldolgozók és szemes- termény-tárolók kapacitásának korszerűsítését, bővítését. A húsipar rendelkezésére álló termelési alapot a minőség javítására szükség- szerű kihasználni, fokozni az exportminőségű élőállatalapanyag exportcélú fel- használását, az árufeldolgozási fok növelését, a minőség, a csomagolás színvonalának javítását, a piaci pozíció stabilitását. A tartósítóipari termékek körében a többlettermelés és a minőség egyidejű javítása mellett az export fokozása a cél. Saját márkát, védjegyet! Általános és kiemelt feladat továbbra is a mezőgazdasági nyersanyagok minőségének tartása és a megfelelő technológiai és gépi feltételek folyamatos javítása, a munka- és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése. Az élelmiszeripari termékek minőségi színvonalának fenntartása, az exportigények kielégítése, a minőségi munka továbbfejlesztése, a reklamációk csökkentése. A minőségre kedvezően ható automatizált, számítógépes technológiai folyamatirányítás elindítása, illetve kiszélesítése. Legalább ilyen fontos a saját márkák használatának, a saját márkájú termékek exportjának megvalósítása, arányának növelése, az ehhez ■ szükséges csomagolás- technikai feltételek megteremtése. A nagy mennyiségben és gazdaságosan exportálható termékek, új gyártási kultúrák bevezetése, körének bővítése és a kisebb tételek exportjának folytatása, a mennyiségek növelése. A gyári feldolgozási költségek csökkentése, a külpiaci változások figyelése és az ármunka javítása. A fejlesztési források lehetőség szerinti növelése, a közös fejlesztések kezdeményezése, a konvertibilis árualapot bővítő beruházási hitelek kihasználása. A mezőgazdasági nagyüzemekben és az ÁFÉSZ-ekben kisebb feldolgozó üzemek létesítése. Kölcsönös érdekek alapján a mezőgazdaság és az élelmiszeripar vertikális együttműködésének továbbfejlesztése az exportnövelés záloga. Dr. Fórján Mihály Durumbúzából száraztészta Durumbúzából készült tészta gyártását kezdték meg a székesfehérvári tésztagyárban. A termékújdonság magas fehérje- és sikértartalmú, főzéskor nem „ázik el”. Hozzáláttak a kukorica- liszt és a durumbúza őrlemény keverékéből készített tészta próbagyártásához is. A termék mindkét alapanyagának előnyös tulajdonságait megőrizte: aranysárga színű, magas fehérjetartalmú, s jól főzhető, melegíthető. Magas fehérje- és alacsony szénhidráttartalmú diabetikus tészta előállításával is kísérletezik a székesfehérvári üzem: a terméket a hazai fogyókúrázóknak és cukorbetegeknek szánják, s még az idén megjelennek vele az üzletekben. Diabetikus ivóié zöldségből Magyarbánhegyesi SORTÖV Egy lábon, de biztosabban Néhány éve gyakran írtunk a Magyarbánhegyesi Baromfikeltető Szövetkezeti Közös Vállalatról, a BAR- TÖV-ről. Megyénk legnagyobb keltetője izgalmas hónapokat élt át, régi gépeit cserélte ki a belga gyártmányú, modern Petersime berendezésekre. Aztán csönd lett a BARTÖV körül — mint megtudtuk, a hallgatás ezúttal is amolyan „alkotói csendnek” bizonyult. A tapasztalatok azt mutatják, a keltető vállalat jó utat választott. Jelentősen emelkedett az elmúlt fél évben a kelési százalék, ez pedig milliós eredménytöbbletet jelent. S ami még fontos: a vállalat keltetőgépeit a korábbinál jobban ki tudja használni. \ áiogatják a „végeredményt”, a naposcsibéket Napjainkban — sok példa láttán — gazdasági szakemberek a több lábon állás mellett teszik le a voksot. Hogy egy-egy üzem sokféle tevékenységgel biztosítsa be stabilitását. A BARTÖV egyetlen dologra, a keltetésre szakosodott. Kockázatos — vallják vezetői —, éppen ezért azon fáradoznak, hogy azon a bizonyos egy lábon is jól megálljának. Az ismertetett megújulás ezt szolgál- ía- M. Szabó Zsuzsa Gondosan ápolt parkon át vezet az út a keltető épületébe. Sándor Lászlóné üzemvezetővel és Szénási János termelési osztályvezetővel járjuk körbe az üzemet. A folyosón világító táblázat mutatja, hogy rendben működnek a gépek. Az osztály- vezető néhány pillanatra eltűnik, hogy mesterséges hibát idézzen elő. Azonnal megszólal a riasztó, villog a piros fény. Kivágódik az egyik ajtó, Szokol Istvánná gépkezelőt megnyugtatjuk, nincs baj. A próba sikerült. Az egyik munkateremben hatalmas tojástálcából álló tornyok. A válogatóasztalnál asszonyok nézik át a beérkezett tojásokat. Varjú Istvánná és Zsótár Jánosná a szennyezetteket szedi le a harmincas tálcákról, közben megigazítják a tojásokat. A hegyesebb végükkel lefelé, a légzsáknak pedig felül kell lenni — mondják. Amit átválogattak, egy fém állványra rakják. A tojások mellé egy kis cédula kerül, jelezve, ki válogatta, ki felel a munkáért. Megforgatják a tojásokat, hogy a légzsák legyen felül Még útba ejtjük a lámpá- zótermet. Fekete függöny fedi a bejáratot, homály fogadja a belépőt. Két asz- szony, Román Báláná és Vány or ek Istvánná az asztal közepére rak egy tálcányi tojást. Kis lámpával a kezükben sorra átvilágítják őket, a világosakat, vagyis terméketleneket kiszedik. Fárasztó munka, de mire belefáradnak, új feladatot kapnak, nyugtatnak meg. Az utolsó helyiségben már a végeredményt, a csibéket válogatják. Titkárnői széken ülnek a válogató asszonyok. Hogy miért? Mert így kényelmesebb a munka, ne fájjon a hátuk! szerűvé alakították a hat ólat, ahol a tyúkokat és kakasokat elhelyezik. Nem napos, hanem előnevelt csibéket kapnak a szintén bérbe vett medgyesbodzási telepről. A leendő szülőpárok jó minőségét kívánták így biztosítani a vezetők. Az eltelt időszak őket igazolta: a rácspadozaton tisztább körülmények között élnek az állatok, kevésbé szennyezettek a tojások, kisebb a fertőzési veszély. A tyúkok és kakasok lába jobban bírja a terhelést, tovább „termelhetnek”, tojhatnak a tyúkok. Tegyük hozzá: jól járt a kunágotai Bercsényi Tsz is: megszabadult egy veszteséges ágazattól, hiszen a bérleti díj csak pluszt hoz. A fertőtlenítőteremben gyűlnek a tojásos állványok. Ha megfelelő mennyiség ösz- szejön, formaiint és hiper- mangánt párologtatnak el benne — magyarázza Sán- dorné —, a vegyszereket ventillátorral keverik el a levegőben, a biztos hatás ked-' véért. Benézünk a hűtőkamrába. Tizenhat fokos hűvös fogad, különben üres. Amit beszállítottak, válogatás, fertőtlenítés után azonnal a keltetőgépbe viszik. Az ütemezésnek köszönhető, hogy nem kell várniuk a tojásoknak. Az előkeltető gépek halkan morajlanak, a köztük levő folyosón párologtató szabályozza a levegő nedvességtartalmát. Az érzékeny és precíz masinák a külső környezet hatásaira is kényesek, viszont ha jól bánnak velük, kitűnő eredményeket hoznak, mondja a két szakember. A három előkeltető terem után körbejárjuk a négy bújtatótermet — ennek gépeibe a 18—19. napon kerülnek a tojások, hogy aztán 2—3 nap múlva kikeljenek belőlük a csibék. Varjú József főmérnök és Bencsik László igazgató ösz- szegzi a látottakat, indokolja, hogy miért volt szükség a változtatásokra. Két fő okot említenek. Régi gond volt, hogy mesz- sziről hordták a keltetni való tojást a BARTÖV-höz, a szülőpártartó gazdaságok mind többször vetették fel, hogy megszüntetik a tenyésztojás- termelést. Jó okuk volt rá: 1982-ben mélypontra jutott az ágazat gazdaságossága. A keltető vállalat és tojástermelő partnereik kapcsolatát különböző szerződések rögzítették. Volt, akinek a kelési százalék, másoknak a tojás termékenysége után fizetett a BARTÖV — egyik szerződés sem volt igazán ösztönző. Elsőként a kunágotai Bercsényi Tsz-szel ültek le a keltető vezetői, tisztázni a helyzetet. Így született meg az a bérleti szerződés, melynek megvalósulásáról a telepen meggyőződhettünk. A szerződést újabb.«« követték. hét telepet vettek bérbe a múlt év elején. Egyben a majdani tojótyúkokat és a kakasokat nevelik elő, egy másikban csirkét hizlalnak, hogy a végtermékből következtetni tudjanak a szülőpárok minőségére, öt telepen pedig tojástermelésre fogják az előnevelt ba- romfikat. A dolog lényege: egységes tartási és takarmányozási technológiával előállított 'tojásokat keltetnek. Ez pedig alapja a jó minőségű naposcsibének. Kunágota felé autózunk, az első igazi BARTÖV-újdon- ság felé. A keltetőben is láttunk sok újat, hogy hogyan javították a munka- körülményeket, hogyan szépítették a környezetet, a vállalat vezetői, karbantartói, de az igazi újdonságot a kunágotai telep ígéri. Varga Ferencná, a szülőpártartó telep fiatal vezetője magyarázza, miért. Korábban a Bercsényi Tsz-é voltak az épületek, a múlt év februárjában azonban bérleménnyé váltak. A BARTÖV vezetői szerződést kötöttek a tsz-szel. Ennek értelmében a baromfigondozók — amellett, hogy tsz-tagok maradtak — a BARTÖV alkalmazottai lettek. Teljesítménybért kapnak, valamivel többet, mint korábban, hiszen egy sikeres technológia- váltás eredményeként a 38 asszony helyett ma 18 szedi össze a tojásokat. Tojás pedig ugyanannyi van, mint régebben, nyilvánvaló, hogy egy-egy dolgozóra nagyobb fizetség jut. Jó példa ez a sokat emlegetett, de gyakran nehezen bemutatható haté- konyságj avulásra! A termelés technológiáján is változtattak a BARTÖV- ösök. Rácspadozatos rendFotó: Fazekas László
