Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-28 / 176. szám
1984. július 28., szombat Pártbizottság a gazdaságban Kevés iparágban dolgoznak akkora nyilvánosság előtt, mint az építőiparban. Az itt dolgozókat szinte nap mint nap minősíti a közvélemény. A fokozott figyelem okaként elég egyetlen példát, a lakásépítést említeni. Amíg azonban a közvélemény a szemmel látható változásokat, jelenségeket veszi észre, a szakembereknek más, elsősorban a vállalati eredményeket befolyásoló szempontok alapján kell mérlegelniük. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat például 1979-ben adta át a legtöbb lakást, szám szerint 848-at, ám ez az év volt az, amikor az alaphiány miatt a vállalat léte veszélyben forgott. Az átadott lakások számából tehát csak egyetlen, igaz lényeges kérdésre kaphattunk választ, a vállalat jövőjét meghatározó eredményességre azonban nem, pedig az épülő lakások száma ezen is múlik. Nem véletlen, hogy az ÁÉV párt- bizottsága, gazdasági vezetése ekkor az eredményes gazdálkodás helyreállítását tartotta elsődlegesnek. A helyes belső arányok kidolgozásában, az érdekek összhangjának megteremtésében fontos szerepet vállalt magára a pártbizottság. A gazdasági munka pártirányítása a válság éve óta sok figyelemre méltó tapasztalattal gazdagodott. Túlzás lenne ugyanakkor azt állítani, hogy a megmentési stratégia, taktika sikere egyedül a pártbizottságnak köszönhető, hiszen az elvek közös megfogalmazása után a gyakorlati kivitelezés a gazdasági vezetők döntésein múlott. Az akkor sokakat foglalkoztató kérdésekre Tóth Sándor, a pártbizottság titkára így emlékezik: — öt évvel ezelőtt a legfontosabb feladat az volt, hogy a vállalat elkerülje a szanálást. Bár ekkor néhá- nyan az ÁÉV beolvasztását sem tartották lehetetlennek, végül is megfogalmazódott, hogy a megyei feladatok megoldásához önálló építőipari vállalatra van szükség. A munka az 1975-től elkövetett hibák, a vállalati stratégia, a vezetési, irányítási gondok elemzésével kezdődött. A második lépcsőben kidolgozták a legfontosabb tennivalókat, s ezzel együtt a vezetői alkalmasság kérdését is napirendre tűzték. Ekkor igen sok tehetséges fiatal került vezető beosztásba. Jellemző, hogy míg 1979- ben egyetlenegy közgazdász sem volt a vállalatnál, 1984- ben már hat segíti a gazdálkodást. — Ez volt az az időszak, amikor hitet kellett • önteni az emberekbe — folytatja a párttitkár —, sok nehéz napot éltünk át, amíg a dolgozók többsége megértette; minden vállalatnál adódhatnak nehéz pillanatok. Éreztük, a párttól olyan feltételek megteremtését várják, amelyek biztosítják, hogy tisztességes munkával tisztességesen meg lehessen élni. Az új vállalati stratégia már ezt segítette, amikor rugalmasabb vállalkozási politikát, a monopolhelyzet szülte szemlélet felülvizsgálatát sürgette. A kiemelt tennivalók között szerepelt a műszaki fejlesztésben, a technológiai felszereltségben tapasztalható lemaradás csökkentése, a megbízhatóság, a jobb minőség és a hatékonyság. A távlati célkitűzésekkel egy időben látott napvilágot az a komplex intézkedési terv, amelyben megfogalmazták, mennyi nyereség kell évente ahhoz, hogy a kölcsönöket visszafizessék. Mit mondanak Ez volt a kályha, ahonnan újra és újra el lehetett indulni. Ebben az időszakban a pártbizottság tagjai igen sokat hallatták szavukat: „Ha az intézkedési tervben foglaltakat megvalósítjuk, elkerülhetjük a legnagyobb bajt" — hangsúlyozták. A gazdaságpolitikai agitáció, a propagandamunka jelentőségét ekkor értették meg sokan igazán először. Tóth Sándor erről a következőket mondja: — Az elején azt tapasztaltuk, hogy az információk bizonyos szinteken elakadnak, pedig különösen fontos politikai kérdésnek tartottuk, hogy az emberek minden észrevétele eljusson az illetékesekhez és a mi döntéseinkről is tudomást szerezzenek. Ezért fokozott figyelemmel szerveztük a gazdaságpolitikai pártnapokat, s 1984 januárjában, a vállalat történetében először munkásgyűlést hívtunk össze. A vállalati újság, a Viharsarki Építőmunkás, amely minden dolgozóhoz eljut, ugyancsak segíti a gazdaságpolitikai agi- tációt. Ám akármilyen hatékonyan is dolgoznak ezen a területen a pártalapszerve- zetek, nem feledkezhetnek meg a tömegszervezetek, így a szakszervezet szerepéről sem. A párt szervezettsége 15, a szakszervezeté 96 százalékos, vagyis, ha a szak- szervezet bizalmi hálózata jól funkcionál, az nagy segítségére lehet az agitáció- nak. De roppant nagy jelentőséggel bír a munkaver- senymozgalom is, amely a pártbizottság állásfoglalásait követően túljutott a mélyponton. A vállalati dolgozók fele szocialista brigádtag. Hasonló fontosságot tulajdonítanak a demokratizmus kiteljesedésének. Többször vizsgálták, mi a javaslatok sorsa? Nem véletlenül jegyzi meg a pártbizottság titkára: — Ma még elégedetlenek vagyunk a felvetések kezelésével. — Így erős bírálatot kapnak azok, akik nem hajlandók megfontolni a dolgozók javaslatait. Persze, nemcsak egyszerű meghallgatásról, válaszadásról, hanem tényleges mérlegelésről van szó. A pártszervezetek rendszeresen ellenőrzik a javaslatok sorsát, és elemzik a válaszokat. Elvi irányítás Valamennyi kérdés közül a legfontosabb, hogyan érvényesül a párt gazdaságirányító szerepe, komolyan veszik-e a párt javaslatait. A tekintély megteremtése elsősorban a pártvezetőkön, a helyes célokon, módszereken múlott. A vállalat iái nem talált meghallgatásra az az itt-ott felbukkanó kijelentés, hogy a párt vonuljon ki a gazdaságból. Éppen ellenkezőleg. A dolgozók és a vezetők is egyre jobban érezhették, sőt, igényelték az utóbbi években a párt jelenlétét. — Legfontosabb módszerünk az elvi irányítás. Nem akarjuk átvenni a gazdasági vezetők szerepkörét, döntéseiket korlátozni, ezért gazdaságpolitikai céljainkat elsősorban a tervek kidolgozásakor juttatjuk érvényre. Vigyázunk arra, hogy a megfogalmazott célok összhangban legyenek a párt társadalmi és gazdaságpolitikai törekvéseivel. Az önös érdekek nem szoríthatják háttérbe ezeket. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy milyenek a munkafeltételek. Nem engedünk teret az olyan takarékosságnak, amely a munkakörülmények, a szociális feltételek rovására akar mindent megoldani. A munkaerő megtartása egyébként fontos vállalati érdek. A nehéz helyzet ellenére sikerült javítani az utóbbi években a munkafeltételeket az asztalosüzemben, az új tmk-műhelyben és a poli- gonüzemben. — A nyereség a tervezettnél nagyobb bérnövekedést tett lehetővé — hallottuk ezt is a pártbizottság titkárától. — Sikerült valamit törleszteni az adósságból, de a 42 építőipari vállalat közül, a bérezést összehasonlítva, még így is csak a 30. helyet foglaljuk el. A párt- és a szakszervezet egyetért a mozgóbér növelésével, amelyet már eddig is a végzett munka arányában, differenciáltan osztottunk fel, de a módszereket javítani kell. A dif- •ferenciálásnak a minőség javításában, a határidők tartásában kulcsszerepe lehet. Az irányító munkát segítik az 1980 óta rendszeressé vált vezetői értekezletek. Ezek a találkozások az információcserét szolgálják, s segítenek abban is, hogy az intézkedéseket a kívánt mederbe tereljék. Nem feledkezik meg a pártbizottság a beszámoltatásról, az ellenőrzésről sem. Az igazgatóhelyettesek negyedévenként, az igazgató félévenként számol be a vállalat helyzetéről a végrehajtó bizottság, illetve a pártbizottság előtt. Az irányítás módszerei közé tartozik a gazdasági vezetők minősítése. Ebben a munkában kedvezőek a tapasztalatok. Többször akadt rá példa, hogy az alapszervezet, a pártbizottság javaslatára a gazdasági vezetés, gondos mérlegelés után, vezetőcserét határozott el. — beavatkozás A gazdálkodás egy-egy fontosabb területére az átlagosnál nagyobb figyelem jut. Súlyponti kérdés például a lakásprogram, a határidő és a minőség. A vállalat kapacitása felét lakásépítésre mozgósítja. Az arány a többi munkához, beruházáshoz, és a növekvő felújítási tevékenységhez képest alig változott, és a jövőben sem fog jelentősen módosulni. Már csak azért sem, mert fontos szociálpolitikai, társadalom- politikai kérdésről van szó. Sőt, ettől az évtől kezdve a vállalat nagyblokkos technológiával is épít lakásokat. — A határidők tartásában mi határozott javulást észlelünk, s megkockáztatom, a minőségben is előreléptünk, persze, egyáltalán nem lehetünk elégedettek — hallottuk. A minőség javítását sok törekvés jellemzi. Az előbb már említett mozgóbérelosz- tás kínálkozó lehetőségei mellett figyelmet érdemel a poligonüzemben a meo-cso- port szervezése, és az állandó műszaki fejlesztés is hasonló eredménnyel jár. A Ejár talapszervezetekben egyébként gyakran esik szó. ha másként nem, a párttagok jelzései alapján, a minőségről. Az elvi irányítás sem nélkülözheti azonban a konkrétságot, az operativitást. A pártbizottság titkára sokszor szegődik a termelési osztály- vezető mellé, aki rendszeresen úgynevezett kontrollna- pokat tart. Ilyenkor kiderül, hogy az építők tartani tudják-e a határidőt, és az is. milyen sürgős intézkedések kellenek. A pártbizottság egy ilyen nap tapasztalata alapján határozott el konkrét lépéseket a Békéscsabán épülő 24 tantermes iskola építésénél. Az intézkedéseket határidőcsúszás váltotta ki. Az utóbbi egy-két évben fokozatosan csökken az ilyen, és ehhez hasonló beavatkozások száma. I A pártbizottság tagjai, amikor csak tehetik, járják a munkahelyeket, gyűjtik az információt. Ide kívánkozik a párttitkár egyik megállapítása: „Olyan kapcsolatot alakítottunk ki, hogy az emberek szívesen vegyék az érdeklődést. Vigyázunk, hogy az időről időre keletkező feszültségek miatt dolgozóinknak ne kelljen máshová fordulniuk." Így azután nem csoda, ha a legújabb ellentmondások időben napvilágra kerülnek. Amióta csökkent a nagy- beruházások száma, a dolgozókat több kisebb munkaterületen foglalkoztatják. Ez még önmagában nem lenne baj, de a sok munkahely miatt egyre több lett a munka- szervezési hiányosság. A teljesítménybérben dolgozók ugyanakkor fokozottabban követelik, jól előkészített munkaterületekre vezényeljék őket, s ne kelljen a folyamatos munkavégzés feltételeinek megteremtéséig egy-két napot várni. — Mi ezt az igényt támogatjuk — mondja Tóth Sándor. — Erőteljesebb vezetést várunk. A tartalékok mozgósításán, a hatékonyság növelésén, a munkafegyelem javításán múlik most a vállalat jövője. A kommunisták, a gazdasági vezetés most ezt az álláspontot képviselik. Különleges szerepük lesz a jövőben az alapszervezetek irányító munkájának. A párt- bizottság a változások továbbviteléhez, bármilyen jól dolgozik is, egyedül kevés lenne. Fontos követelmény, hogy tovább növeljük a párt iránti bizalmat, s ezt csak a dólgozók érdekeit figyelemmel kísérő politikával tudjuk elérni. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál a politikai és gazdasági munka eredményességét az utóbbi években sok adattal lehetne igazolni. A leglényegesebb azonban, hogy az alaphiányos év után 1981-ben 10 millió, 1982-ben 30, és tavaly már több mint 40 millió forint nyereséget ért el a vállalat. Kepenyes János Megyénk a Szegedi Ipari Vásáron Az Orosházi Vas-, Műanyag Ipari Szövetkezet nemrég átadott új üzemének termékei Néhány tálca a Mczőberényi Műszaki, Vasipari Szövetkezet kínálatából A KAZÉP BNV-nagydíjas termékeit hozta cl Szegedre Korszerű eszközök az ISV bemutatóján Ülőbútorokat állított ki a Gyulai Fa-, Fémbútoripari Szövetkezet Fotó: Lónyal László Különleges szerepben
