Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-28 / 176. szám

1984, július 28., szombat o lEUaOl-fito Nagy sikere van Orosházán a Szántó Kovács Múzeumban annak a régészeti kiállításnak, melynek anyagát 1968-ban Gyopároson ásták ki. Összesen 167 sírt tártak fel a szkita- kori temetkezés helyén Fotó: Veress Erzsi Diplomaátadás a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián Tegnap ünnepélyes külső­ségek között adták át a dip­lomákat a Vörös Zászló Ér­demrenddel kitüntetett Zrí­nyi Miklós Katonai Akadé­mia idén végzett magyar és külföldi hallgatóinak, vala­mint azoknak a tiszteknek, akik külföldi akadémiákon végeztek. A Himnusz elhangzása után felolvasták a honvédel­mi miniszter ez alkalomból kiadott parancsát, majd Simon Sándor vezérőrnagy, az akadémia parancsnoka átnyújtotta a diplomákat, ötvenhárom hallgató kiváló eredménye elismeréséül vö­rös oklevelet kapott. Ünnepi beszédében a parancsnok emlékeztetett arra, hogy az akadémián szerzett magas képesítés fokozottabb fele­lősséggel is jár, bonyolult •nemzetközi helyzetben, nehe­zebbé vált gazdasági feltéte­lek között kell a végzett hall­gatóknak feladataikat ellát­niuk. A tiszti hivatás ön­ként vállalat, tudatos politi­kai felelősséget és elkötele­zettséget jelent. Ez az esz­mei-politikai elkötelezettség, a haza és a szövetséges nem­zetek ügyének és védelmé­nek áldozatkész, önfeláldozó szolgálata a tiszt magatartá­sának értékmérője — hang­súlyozta Simon Sándor. Az ünnepség az Interna- cionáléval ért véget. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémián végzett hallga­tók, tanáraik és hozzátarto­zóik tiszteletére a honvédel­mi miniszter fogadást adott, amelyen megjelent Varga Péter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának osztályvezetője, Kamara János altábornagy, belügyminisztériumi állam­titkár, Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsno­kának magyarországi képvi­selője és Konsztantyin Ko- csetov vezérezredes, a ha­zánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet déli hadse­regcsoport parancsnoka. Ott volt az állami és a társadal­mi szervezetek számos vezető képviselője, a néphadsereg tábornoki és tisztikarának több tagja, s jelen voltak a társ fegyveres testületek kép­viselői. Czinege Lajos hadseregtá­bornok, honvédelmi minisz­ter köszöntötte az idén vég­zett hallgatókat, ezután Kecskeméti Sándor őrnagy, az akadémia kiváló ered­ménnyel végzett hallgatója társai nevében mondott kö­szönetét a tanári karnak ok­tató munkájukért. így igazságos — Ne féljen semmit, a kapun úgysem engedik ki, amíg nem fizet — igazít útba tréfásan a csabai Tüzép egyik dolgozója. Felnyalábolom a két csomag lécet, s elindulok a ka­pu felé. Mielőtt kiérnék, leteszem terhemet egy desz­kára, ami két oldalt, két-két téglán fekszik. (Onnan majd könnyű lesz felemelni.) Megkérdem az ajtónállót, hol fizessek, megmondja, fizetek, újra felnyalábolom a éceimet, irány a kocsi. Otthon asztalosműhellyé léptetem elő az erkélyt. Fű­észt kunyerálok, szeget válogatok, kalapácsot ékelek, fiikor minden kész, hogy megalkossam eddigi életem isztalos főművét, egy virágládát, ami épp négy éve hi- ínycikk, leszaladok a lécekért. Ér egy kis meglepetés. Vhogy ugyanis kiemelem a kocsiból, alul ott a deszka s, amire a két csomag lécet tettem (hogy könnyebben meljem fel újra). Ezért bizony nem fizettem, s mégis kiengedtek a kapun. Sebaj, holnap visszaviszem. (Csak re lenne lezárva [akkor még le volt zárva a szerk.] i jaminai felüljáró.) Nekifogok a munkának. Az anyag minősege^ minden ■lképzclést alulmúló. Nedves (jó esetben esőtől), kor- íadt, repedt, törött, a méteresnek titulált között van 80 :entis is. Sír a fűrész, kínlódik használója. Két léc al­kalmatlannak bizonyul. A láda aljáról viszont pont ez i kettő hiányzik a végelszámolásnál. összenézünk a deszkával. Szép, erős, egyenletes, sza- ■az anyag. (A jaminai felüljáró meg úgyis le van zarva: i benzin is többe van.) A fűrész szinte magától szalad a deszkában. Ilyen myagról álmodtam. Kész a láda. Ez a deszka — «"»"ék izénítsem? — „el van csórva”. Bocsánat erte. Utólag kiderült, azt hoztam el - ha kell, bármire megeskü- izöm: véletlenül —, ami amúgy is nekem jart.^ ^ ^ Az Országos Béketanács nyilatkozata A Béke-világtanács felhí­vására a szolidaritási hónap alkalmából világszerte tisz­telettel emlékeztek meg ar­ról a hősi harcról, amelyet a koreai nép hazája felsza­badításáért vívott az impe­rialista agresszorok ellen. Az Országos Béketanács a tár­sadalmi és tömegszervezetek­kel együttműködve, ebben az évben is csatlakozott a nem­zetközi akciókhoz. A hagyományos szolidari­tási hónap idején, június 25. és július 27. között gyűlése­ken, szolidaritási rendezvé­nyeken és kiállításokon em­lékeztek meg arról, hogy an­nak idején népünk is hozzá­járult a koreai nép igazsá­gos harcának sikeréhez, a háború ütötte sebek begyó- gyításához. Az összejövetele­ken nagy elismeréssel szól­tak azokról a nagy jelentő­ségű eredményekről is, me­lyeket a koreai nép szocialis­ta hazája építésében, modern iparának és mezőgazdaságá­nak megteremtésében, a tu­domány, a kultúra fejleszté­sében, az életszínvonal eme­lésében elért. A különböző fórumokon a békeszerető magyar közvéle­mény képviselői megerősítet­ték, hogy népünk szolidáris azzal a küzdelemmel, me­lyet a koreai nép folytat ket­tészakított hazájának külső beavatkozásoktól mentes, de­mokratikus újraegyesítése érdekében, s mint a múlt­ban, a jövőben is támogatja a Koreai Munkapártnak és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának az ország békés újraegyesítésé­re tett erőfeszítéseit és ja­vaslatait. Bízunk abban, hogy Dél- Koreában is komolyan meg­fontolják a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság né­pének a világ haladó erői által támogatott békés kez­deményezéseit, és lehetőség nyílik ennek a világpolitikai- lag is veszélyes válsággóc­nak a felszámolására — fe­jeződik be az Országos Bé­ketanács nyilatkozata. Tolnay Klári kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas szín­művésznek, a Magyar Nép- köztársaság Kiváló Művé­szének kiemelkedő művészi munkássága elismeréseként a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést pénteken a Parlamentben Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke adta át. Az eseményen jelen volt Tété­nyi Pál, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága osztályvezetője és Köpeczi Béla művelődési miniszter. Magyar-iráni gazdasági tárgyalások Július 23—27. között Moj- taba Khosrowtai kereskedel­mi miniszterhelyettes veze­tésével iráni kereskedelmi és gazdasági delegáció tartóz­kodott Magyarországon. A Külkereskedelmi Mi­nisztériumban megbeszélé­seket folytattak a kétoldalú árucsere helyzetéről és a fej­lesztés irányairól, valamint a gazdasági együttműködés konkrét lehetőségeiről. Az iráni delegáció olyan ipari és mezőgazdasági üzemeket látogatott meg, amelyeknek szerepük lehet a gazdasági együttműködés kiszélesítésé­ben, elsősorban az energeti­kai gépgyártás, a gépjármű­ipar, az acéltermelés és a növénytermesztés területén. Magyarországi tartózkodá­sa során a kereskedelmi mi­niszterhelyettes megbeszélést folytatott Nagy Gábor kül- ügy- és Melega Tibor külke­reskedelmi miniszterhelyet­tessel. Mojtaba Khosrowtai kereskedelmi miniszterhe­lyettest fogadta Hetényi Ist­ván pénzügyminiszter, Ve­ress Péter külkereskedelmi, valamint Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter. A delegáció vezetője teg­nap a sajtó képviselőinek tá­jékoztatót tartott a magyar— iráni gazdasági kapcsolatok­ról. Megjelent a Csorvási Híradó Hamarosan valóra válik a csorvásiak vágya, bevezetik a községbe a földgázt. Az örömteli esemény előzmé­nyeiről, a tárgyalások mene­téről, a várható mozzanatok­ról írt Szilágyi Menyhért ta­nácselnök a kiadvány leg­újabb számában. 1981-ben négy termelőszövetkezet; a csanádapácai, a csorvási, a gerendási és a medgyesbod- zási, valamint a csorvási SERKÖV alapított társulást a földgáz bevezetésére. Ké­sőbb csatlakozott hozzájuk a medgyesegyházi téesz is. A kivitelezés munkái várható­an a közeli napokban kez­dődnek Csorváson. Bizonyos, hogy a társadalmi munkában oly gyakran bizonyító hely­beliek segíteni fogják ezt a vállalkozást is és megértés­sel fogadják az átmeneti közlekedési nehézségeket. Miklya Sándor, az általá­nos iskola igazgatója tájé­koztatást írt a nagyközség óvodáiban folyó iskola előtti felkészítésről. A tapasztala­tok szerint az óvodai neve­lési program, az óvónők jó munkája biztosítéka a meg­felelő felkészítésnek. Az el­járó dolgozók helyzetéből ad képet Nagy Pál Andor, a té­mát vizsgáló ideiglenes bi­zottság vezetője. Olvasha­tunk a TIT csorvási alap­szervezetének elmúlt évi munkájáról, a postai szol­gáltatások helyzetéről, a ta­nácsnál és intézményeinél dolgozó fiatal szakemberek élet- és munkakörülményei­ről. B. Zs. Gépkocsi-átvételi sorszámok: 1984. JÜLIUS 27-ÉN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) Trabant Hyc. Combi (Bp.) Trabant Lim. (Bp.) Trabant Lim. (Debrecen) Trabant Lim. (Győr) Trabant Combi (Bp.) Trabant Combi (Győr) Wartburg Lim( Bp.) Wartburg Lim. (Győr) Wartburg de Lux (Bp.) Wartburg de Lux (Győr) 711 76 24 408 15 266 21 141 8 209 3 965 12 167 7 345 16 662 9 934 Wartburg de Lux, tt. (Bp.) 3 684 Wartburg Tourist (Bp.) 7 135 Wartburg Tourist (Győr) 2 515 Skoda 105 S (Bp.) 8 658 Skoda 105 S (Debrecen) 6 737 Skoda 105 S (Győr) 6 849 Skoda 120 L (Bp.) 15 957 Skoda 120 L (Debrecen) 9 960 Skoda 120 L (Győr) Skoda 120 GLS (Bp.) Lada 1200 (Bp.) Lada 1200 (Debrecen) Lada 1200 (Győr) Lada 1300 S (Bp.) Lada 1300 S (Debrecen) Lada 1300 S (Győr) Lada 1500 (Bp.) Lada 1500 (Debrecen) Lada 1500 (Győr) Lada Combi (Bp.) Lada Combi (Debrecen) Moszkvics (Bp.) Polski Fiat 126 P (Bp.) Polski Fiat 126 P (Győr) Polski Fiat 1500 (—) Dacia (Bp.) Dacia (Debrecen) Zasztava (Bp.) 11 490 920 31 210 19 176 10 472 12 370 9 312 4 481 12 117 8 230 3 937 5 748 3 166 13 439 18 158 6 184 4 526 20 984 12 133 5 881 Megtiltották a balesetveszélyes burával szerelt fénycsöves lámpatestek és olvasólámpák árusítását A Kereskedelmi Minőségellen­őrző Intézet közérdekű bejelen­tés nyomán megvizsgálta ötféle fénycsöves, műanyag burával szerelt lámpatest minőségét. A vizsgálat során megállapította, hogy a kifogásolt lámpatestek burái a tartós üzemelés folya­mán megrepednek, a lámpa­testről leesnek, ezért balesetve­szélyesek. * A Magyar Elektrotechnikai El­lenőrző Intézet ugyancsak köz­érdekű bejelentés alapján vizs­gálta meg az NDK-importból származó BL—25 típusú - csipte­tős olvasólámpát. Megállapította, hogy a lámpa balesetveszélyes, MEEI minősítő irattal nem rendelkezik. Ezért a KERMI az érvényes jogszabályok alapján a Sparz 340 típusú (Simovill ISZ, Simontornya), a TVSZ 141 (Tal- lux ISZ. Tamási), a K 21-62-20 (AFIT 10. Autójavító Vállalat, Kalocsa), a Vénusz 320 és a Vé­nusz 340 (VILLGÉP ISZ, Buda­pest) típusú balesetveszélyes burával szerelt lámpatestek és a külön is kapható burák to­vábbi árusítását, valamint a BL—25 típusú csiptetős olvasó­lámpa árusítását megtiltotta. Mint derült égből... V alahogy így, gyorsan, villámcsapásszerűen érte a ta­nácsokat és az intézményeket a GAMESZ-ok (Gaz­dasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet) lét­rehozása, amelyhez a 2/1979-es pénzügyminiszteri rendelet szolgáltatta az alapot. A cél az államigazgatási munka kor­szerűsítése, egyszerűsítése lett volna, valamint a hasonló fel­adatokat ellátó intézmények gazdálkodásának koncentrálása az eredményesebb gazdálkodásért. A pénzügyminiszteri rendelkezések több forma létrehozá­sát is lehetővé tették: az önállóan gazdálkodó intézményt, a közös gazdálkodás lebonyolítására kijelölt intézményt (ez hasonlít a legjobban a korábbi gondnoksághoz), a GAMESZ-t és a tanácsi szakigazgatási szerv által lebonyolított gazdál­kodást. S hogy mégis többnyire a GAMESZ-t választották, ott is, ahol ennek nem voltak meg a feltételei, s hogy ez a forma felkorbácsolta az indulatokat, az a rendelkezés beve­zetésének gyorsaságán, erőszakosságán, és előkészítetlensé- gén múlott. Pedig a rendelkezés, és még jó néhány irány­elv, újabb rendelet óvatosságra, körültekintésre intett. A je­lek szerint hiába . . . E gyorsaság és erőltetettség egészen odáig terjedt, hogy a GAMESZ-ok tevékenységében érdekelt ágazatok — művelő­désügy, egészségügy, helyenként sport — irányítóit sem kérdezték meg az új szervezeti forma létrehozásával kap­csolatban. Pedig akkor, meggyőződésem, jó néhány tévedést, bosszúságot el lehetett volna kerülni. Feltehetően a felkor­bácsolt indulatok késztették a helyzet gyors áttekintésére a megyei tanácsokat. A megyében a Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei bizottsága, valamint a művelődési osztályvezetők értekezle­tén is megvitatták a helyzetet, de foglalkoznak ezzel a kér­déssel a megyei tanács szeptemberi ülésén is. A megyei ta­nács művelődésügyi osztályának — a pedagógus szakszerve­zeti aktívák segítségére is támaszkodó — összegzése az or­szágos gondokkal megegyező jelenségeket tárt fel. Neveze­tesen azt, hogy a megyében létrehozott 31 szervezetből mind­össze 3 lett ágazati, s hogy sok helyütt — bár a feltételek, körülmények nem ezt igényelték volna — a GAMESZ-t vá­lasztották. Azt pedig már igen nehéz lenne bárkinek is meg­magyarázni, hogy miért csak az intézmények egyharmadát kérdezték meg a költségvetések tervezése során, mikor e hí­ján tervszerű gazdálkodásról nem is beszélhetünk. A vizs­gálódás azt is feltárta, hogy az intézmények kapcsolatrend­szerében is sok még a kívánnivaló. A megkérdezettek kö­zül mindössze nyolc helyről jelezték, hogy a GAMESZ és az intézmények közötti kapcsolat jó. Ez pedig felér egy komoly kritikával. Még ma is gyakran az a központi téma, hogy ki a „főnök”. Pedig világosan megfogalmazta a rendelkezés, hogy mellérendeltségi viszony van a GAMESZ-ok és az in­tézmények között. S hogy a jó együttműködés alapja a rend­szeres kapcsolattartás és kölcsönös tájékoztatás. A gyakor­lat mégis rácáfol erre. Néhány helyen odáig eljutottak, hogy nemcsak a tervezésből hagyják ki a tagintézményeket, de még az elkészült költségvetést sem ismertetik velük. El le­het képzelni, hogy ezeken a helyeken hogyan képesek az intézményvezetők a tartalmi célokat megvalósítani.. . Az új szervezeti forma legérzékenyebb pontja a munka­erő-gazdálkodási jog megtépázása. Jelenleg a 31 település­ből 13 esetben biztosították ezt a jogot az intézmények szá­mára. A legnagyobb zavar mégis a technikai dolgozók hova­tartozását illetően alakult ki. Feltehetően tapasztalatlanság­ból alakult ilyen tarkára a kép, amelynek tisztázása sürgős feladat. Ahogyan a GAMESZ elnevezéshez való görcsös ra­gaszkodás is. Ott is így nevezik magukat, ahol a műszaki el­látásnak még a csírái sincsenek meg. Aztán a szolgáltatás is döcög, illetve abban merül ki, hogy rögzítik a hibát, keres­nek hozzá kivitelezőt, beszerzik a javításhoz szükséges anya­got. Mindez pedig — a jókora áttétel miatt — lassítja a hi­bák kijavítását. A legtöbb baj a személyi feltételekkel van. A szervezetek szakmai vezetése sok helyütt nem éri el a kívánt színvona­lat. A GAMESZ vezetőinek menedzserjelleggel kellene irá­nyítani, s levenni az intézményvezetők válláról a gazdálko­dás gondjait. A nem megfelelő együttműködés, tájékoztatás miatt viszont a szervezeten és az intézményeken belül is fo­lyik a „kettős" könyvelés. (Ebben egyébként a gépi könyve­lés nem megfelelő gyorsasága is ludas.) A hibákat még lehetne sorolni. A jó példákra pedig majd külön írásban térünk ki. De akárhogyan forgatjuk a dolgo­kat, a hibák eredőit vizsgálgatva — az előkészítés hiányos­ságain túl —az emberi gyarlóságokhoz lyukadunk ki. Mert az elbürokratizálódás, a ki-kinek parancsol vita, a sértődöttség semmiképpen sem használ az intézményekben folyó tartalmi munkának. Amelynek segítését, szolgálatát hivatottak éppen ellátni az integrált gazdálkodó szervezetek. S hogy mennyire nem jutott el a felvilágosító, a célokat tisztázó, meggyőző érvelés a kisebb településekre, azt egy példával érzékeltetném. Az egyik tanácskozáson — megfe­lelő körmönfontsággal — az egyik tanácsi vezető az iránt puhatolózott, hogy tulajdonképpen támogatandó, vagy nem a GAMESZ-ok létrehozása. Mert az adott településen még az integráció előtt állnak, s jó azért tudni, hogy honnan, és milyen erősségű szél fúj, mielőtt a mélyvízbe ugornak ... De van másik példám is. A „ló” túlsó oldaláról. Amely példából kiderül, hogy a GAMESZ-ban dolgozók sem nagyon érzik jól magukat. A szervezet vezetője azt sem tudja, ho­gyan szabaduljon meg ettől a megtisztelő feladattól. Hiszen a GAMESZ-ban dolgozó négy ügyintézőhöz két település 23 egészségügyi, oktatási, kulturális intézményének gazdálko­dási gondja tartozik. Képzettsége csak egynek van közülük, s az átlagkeresetük 3000 forint 8—10 éves munkaviszony után. Műhelyük nincs, így az ő feladatuk a szakember fel­hajtása, ami egy kis településen nem Is olyan könnyű. S ha naprakész ismereteket akarnak, a két községre, és minden intézményre lebontva csak vezetniük kell a „házi könyve­lést. Szerencsére, az első lépésekkor elkövetett hibákat — a tanácsi vezetés rugalmasságának köszönhetően — gyorsan korrigálták. így az iskolák visszakapták az iskolatitkárokat, és a hivatalsegédek visszakerültek bér- és munkaügyi szem­pontból. Néhány intézmény pedig megkapta a részben ön­állóan gazdálkodó jogkört. a legnagyobb gondot mégis az jelenti számukra — aho­gyan fogalmazták —, hogy két malomkő között őr­lődnek. A művelődési és egészségügyi ágazatban dol­gozók irányítóiktól megkapják a feladatot, amit nekik végre kell hajtani. A GAMESZ-nak viszont a pénzügyi osztály pa- rnacsol, s nekik egészen más állásfoglalásuk van az adott igénnyel szemben. Mint lelkiismeretes emberkék, így őrlőd­nek nap mint nap. Az integrált gazdálkodó szervezetek körül kialakult vihar ma sem csendesül. Az eddig elkövetett hi­bákat azonban sürgősen orvosolni kell. Éppen az életre hí­vásukat kiváltó célok, s az intézményekben folyó tartalmi munka végett. Mert ennek hiányában létjogosultságuk is megkérdőjelezhető. B. Sajti Emese

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents