Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-26 / 174. szám
1984, július 26., csütörtök Megyei néptánctábor Szarvason A földön ülnek. Vannak vagy hetvenen. Arcukon elmélyült figyelem. Énekelnek. Akár egy különös szertartás. A szíhpadon a Bodza banda húzza. A mezőségi tánchagyományokkal ismerkednek, ahhoz kell ez az ének ... Aztán párba állnak, s ízlelgetik a mozdulatokat is. Nagy Albert, a Szeged tánc- együttes művészeti vezetője és asszisztense, Csonka Kornélia energiát, s hangerőt nem kímélve irányítgatják a még kissé suta, bátortalan mozdulatokat. Próbálnak. Reggel fél 9-től délig, aztán délután 2-től 5-ig ismét... Este a napközben tanult anyagot gyakorolják a kollégium klubjában, vagy a szabadban, melyik csoportnak hol akad helye. Szalonna mellé népdalok Mindig is gondja volt a szakképzett vezető nélküli kisegyütteseknek, hogy nincs megfelelő anyag, illetve nem tudnak oktatót fizetni. Egy megyei tanácskozáson is felvetődött mindez a közelmúltban, melyen a szarvasi Vajda Péter Művelődési Központ vezetője, Putnoki Elemér felhívta a figyelmet a városukban megrendezendő megyei néptánctáborra, melynek egyik fontos feladata éppen e gond enyhítése. Nos, így került ide ez a 70 gyerek Orosházáról, Kétsop- ronyról, Mezőhegyesről, Elekről és persze Szarvasról. De hogyan is kezdődött? — Immár ötödik alkalommal rendezünk néptánctábort városunkban — mondja Holub Sándorné, a tábor vezetője. — Előbb a városi úttörőelnökség, s most a Megyei Művelődési Központ támogatásával. A Szeged táncegyüttes vezetője, Nagy Albert immár harmadik éve tanítja a gyerekeket a táborban. Természetesen a munka mellett jut idő a pihenésre, a szórakozásra is. Az ismerkedési esten a csoportok mi mással mutatkoztak volna be, ha nem az általuk tanult táncok valamelyikével? De voltak már fürdeni, rendeztek vetélkedőt, s terveznek egy Körös-parti szalonnasütést is, melyen a jó falatok után jólesik majd egy kis népdaléneklés is. Mert azt tanulnak most is, szép számmal ... Rózsa Sándor Szarvason Beszélgetünk az öltözőben, mikor benyit egy harcsa- bajuszú férfiú — az imént kissé furcsálltuk is, mit keres a 9—12 éves gyerekek társaságában —, s jegyzettömbjét elővéve már indulna vissza ... Megjelenésénél, már csak a neve meglepőbb: Rózsa Sándor. A kölni Bokréta néptáncegyüttes vezetője, civil életben vegyész. — Együttesünk 1972-ben alakult, emellett létezik Kölnben még egy magyar néptáncegyüttes, az a Hulló csillag nevet viseli. Mindkét csoport úgy 20—20 táncossal dolgozik, s zömében németekből áll. Hogy mi vonzza őket közénk ? A magyar táncok szeretete, azok szépsége. Készséggel beszél együtteséről, hogy gyakran jár hozzájuk magyar koreográfus, s hogy péntekenként táncházakat tartanak, melyen a mezőségi, a szatmári, s újabban a méhkeréki tánchagyományokkal ismerkedhetnek az érdeklődők. — Hogy miként kerültem ide? Nagy Alberttel már régebben kapcsolatban vagyunk, így minden nyáron eljöhetek Szarvasra. Ez turizmus szempontjából is kellemes, s emellett rengeteget tanulok. Az itt elsajátított anyagot aztán otthon továbbadom a táncosaimnak. Megy ez, csak gyakorolni kell így csinálták ezt valamikor ... Fotó. Kovács Erzsébet HANGSZÓRÓ Analfabétizmus, babona, elmaradottság . . . Csak egyszer mondhatnánk, hogy nálunk már nincs ilyen! Pedig nemhogy kuriózumként, de mindennapjaink rémisztő részeként élnek, nem törődve az atomfizikával, az űrkutatással, a biológia csodáival. Száz vagy még több évvel ezelőtti gyökerekből táplálkozva virágoznak a mában. Megesett gyermeklány: sokan hisszük, felejtésre ítélt fogalom ez. Falusi öregasszonyok agykamráiban megrekedt kifejezés, ami teljesen, de teljesen idegen a mai, modern ifjúságtól. És akkor kiderül: nemcsak ez a rossz ízű szópár maradt életben, hanem léteznek emberek is, akik hisznek hagyományos jelentésében. Előfordul, hogy közéjük tartozik maga a szenvedő alany is. Teherbe esett egy 11 éves lány. Maga a tény is elgondolkodtató, hiszen a szexuális élet problémáit tárgyaló számtalan kiadvány, tévé- és rádióműsor mellett hazánkban szervezett, őszinteségre törekvő felvilágosító munka folyik az iskolákban. Bár igaz: az álszemérem sok helyütt nem hajlandó elismerni, hogy a mai gyerekek igen korán érnek. És íme az eredmény: a nem várt gyermek. Erzsi kalandjának gyümölcse, Ferike öt éve él állami gondozásban. Hová is vihette volna a gyermeklány? Börtönbe került, 17 éves partneréhez? Vagy a 29 éves nagymamához, kitéve magát, gyermekét és szüleit a falu nyelvének? Pedig — bár kamaszszinten — élt benne vonzódás a kisfia iránt. A Huszas stúdió vasárnapi rádióriportja a személyes, csaknem intim hangú beszélgetésekből nem akart mindenáron hepiendet kicsiholni. Folyamatában jól érzékeltette a kialakult ellentmondásos helyzetet, s felvázolta a perspektívákat is Bár látszólag minden rendeződött: már kitűzték az esküvőt, amikor a szülők végre kimondják az igent. Ám hogy ez az igen az új család valamelyik tagjának valódi boldogságot jelent-e majd, afelől kétsége maradt a hallgatónak. Közben nagy jövés-menés kezdődik odakint, szünefvan. Nagy Albert is bekapcsolódik a beszélgetésbe . .. Jelszó: vissza a forráshoz! — Az utóbbi 13 évben rá kellett jönnie a mozgalomnak — mondja a Szeged táncegyüttes művészeti vezetője —, hogy vajmi keveset tudunk az eredeti néptáncról. Vissza kell kanyarodni a forrásokhoz! Igen ám, de ahhoz sokat kell tanulni, gyűjteni . . . Azonosulni kell azokkal az emberekkel, akik az adatközlőink. Hogy ezek a gyerekek képesek-e erre? Nos, éppen ma volt rá szép példa, hogy egy csöppnyi, iskolába is alig járó kislány milyen ragyogóan elsajátította, magáévá tette a marosszéki forgatóst. E célkitűzés jegyében rendezik meg a szarvasi tábort, immár évek óta . . . — Hiszem azt is, hogy téves az a felfogás, mely szerint ebben az életkorban csak játszassuk a gyerekeket. A tánc és a játék mindig is együtt élt. Nem választhatjuk szét a kettőt. Mint látható — folytatja —, ezeknek az egyhetes kurzusoknak semmi közük a színpadi munkához. Még akkor sem, ha a kollégák jó része nem szívesen vállalkozik az effajta tanításra. Itt nincs fesztiváldíj, nincsenek babérok, ám megtanulható a tánc anyanyelve, s ez a fontos, nem a látványosság! Ezért hoztam videofilmeket is, hogy a gyerekek lássák, tanulhassák az eredeti anyagot. Az ilyen képzéseket iskolai szakkörökben is gyakorolhatnák, ám kevés szakember vállalkozik erre. Azért az a néhány, lelkes ember, aki ezzel foglalkozik, eredményt is felmutathat már. Egy-egy fesztiválon 200—300 ember is fel tud állni a táncházhoz, s ez már szép siker . .. Felcsendül a zene és... Gyerekek állnak körénk, tágra nyílt szemmel lesik a beszélgetést. Aztán maguk is szóhoz jutnak, s örömmel élnek a lehetőséggel. A szarvasi Molnár Erika és Holub Kati a sok újnak örül, amit tanul. Valach Gabi, Juhász Gyula és a többiek azt bizonygatják, milyen hasznos a fiúknak is ez az időtöltés. Borbélyáé Baranyi Ilona népművelő, Mezőhegyesről kísérte el a gyerekeket, s maga is kedvet kapott a tánchoz . . . Vége a pihenőnek, lassan gyülekeznek ismét, a lakályosnak éppen nem mondható teremben. Az MHSZ volt épületét a helyi, Tesse- dik együttes hozta úgy- ahogy rendbe, itt próbálnak a tábor lakói is. Ám a szegényes környezettel, úgy tűnik, senki sem törődik. Felcsendül a zene, és attól kezdve Nagy Albert mozgását figyelik megbűvölten, hogy aztán maguk is megkíséreljék ugyanúgy... Az utcai járókelők pedig egyre azt latolgatják, mi az a nagy éneklés, táncolás odabent? Nagy Ágnes Mindig szívesen hallgatom a külföldi sajtóból vett tallózásokat. Így juthatok ugyanis olyan információhoz, amelyekre más módon nem tehetnék szert. Márpedig időnként nagy szüksége van az embernek arra, hogy kíváncsian kukkantson a környező világra. Aztán jólesik összehasonlítást tennem néhány dologban a hazai újságokkal. A Nemzetközi sajtószemle ezúttal négy igen érdekes cikket ragadott ki a hét információtengeréből. Figyelemre méltó gondolatokat hallhattunk arról, merre halad tovább az Olasz Kommunista Párt? A vezetőváltás milyen változásokat jelent Európa egyik legjelentősebb pártjának irányvonalában? Különösen az idézett riport őszinte hangvétele fogott meg. Nagyon jó választásnak bizonyult az a riport, mely egy szovjet kolhoz megújulásáról szólt. Annál is inkább érdemes volt figyelemmel kísérni, hogyan alakult át az eddig lemaradó gazdaság az új vezetés hatására virágzó szövetkezetté, mert a lustaság, a hanyagság, a nemtörődömség bizony nálunk is ismert jelenség. Igazi csemegét választott ki a szerkesztő a Ferrari-gyárról szóló írással. A nálunk ritkán látható, százezer dolláros autócsodák szimbólumok is lehetnek: példázhatják, hogyan lehet alapos munkával szinte utolérhetetlen minőséget produkálni. A mai gazdaságban, amikor a piacon a minőség az úr, tanulhatunk a jó öreg Ferraritől, aki nyolcvannégy évesen is folyton azon töri a fejét: hogyan lehetne jobbat és még jobbat előállítani. Belmondóval, a máig talán legnépszerűbb francia filmcsillaggal készült interjú ugyancsak olyan sajtócsemege, amit „egyenes úton” aligha kaphat meg a magyar olvasó. Filmjei alapján szűkszavúnak képzeltük. Sztártársa faggatására valóban tömören válaszolt: hogyan lett bokszoló helyett színész, hogyan barátkozott össze a közismerten morózus Jean Gabin-nel? Leukémia: borzongást kelt a szó, mert mögötte ott a halál. Pedig olyan betegség ez, amely ma már az esetek egy részében gyógyítható. „Amikor fiatal orvos voltam, még minden fehérvérű betegem meghalt” — mondta az egyik szakorvos, a kedd esti riportban. S íme, 1984-ben professzorok és ápolónők olyan örvendetes eseményekről számoltak be, mint az egykori betegek házasságkötése. Egyszóval, többen gyógyultan tértek vissza a normális életbe, ahol ugyan némi idegenkedéssel még meg kellett küzdeniük. A riportműsor legfőbb erénye volt, hogy bárki megérthette, miről is van szó. Az izgalmas témát nem rontották el szakmai fejtegetésekkel. Inkább a gyógyítómunka általános emberi oldala került előtérbe. Kár, hogy a jól sikerült ösz- szeállítást kevesen hallhatták, hiszen épp a tévé fő műsoridejében sugározta a rádió. — Gubucz — Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: örökzöld dallamok. (ism.) 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. 9.44: Szólj, szólj sípom. 10.05: Egy kicsi szellem kalandjai. (mese) 5—6. rész. 10.27: Rahmaninov: Francesca da Rimini, (opera) 11.34: Ismeretlen szerző: Kurwaldi Ländler. 11.43: Vallomások, 1942. Mesterházi Lajos regénye. XXI/ 15. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Filmtükörkép. 13.00: Francia barokk zene. 14.00: Népdalok kóruselőadásban. 14.30: Operettfelvételekből. 15.05: A Cseh filharmonikus zenekar felvételeiből. 3. 16.12: Kubai írók műveiből. 16.49: Könyvszemle. 17.05: Olvastam valahol. . . 17.25: Zenekari muzsika. 19.15: Hangjáték Richard Wagner életéből. 21.30: Madrigálok. 21.40: Nemcsak a rozsda marja.. . 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Lemezmúzeum. 23.10: Mozart: D-dúr divertimento. 0.10: Citeramuzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8.20: Tíz perc külpolitika. (ism.) 8.35: Napközben. 10.00: Zenedéi előtt. 11.35: Csak fiataloknak, (ism.) 12.35: A népművészet mestereinek felvételeiből. 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót. Város emeletes házakkal. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.36: Gyermekalbum. 14.00: Szórakoztató antikvárium. 15.20: Kislángtól az Alkotás utcáig. 16.00: Jávor Ottó előadása Apol- linaire-ről. Az Iskolarádió műsora. 16.35: Idősebbek hullámhosszán, (ism.) 17.30: Hobbi — Dominó. 18.35: Hétvégi panoráma. 19.35: Filmzene. 19.55: Slágerlista. 20.35: Nóták. 20.55: A Rádió Dalszínháza: Ne- báncsvirág. operett) 23.20: Slágerek. III. MŰSOR 9.00: Mesedélelőtt. 9.23: A tavaszi fesztivál hangversenyeiből. 10.04: Kórusmuzsika. 10.30: A Hot Club Budapest dzsesszegyüttes játszik. 11.05: Az Állami Népi Együttes műsorából. 11.40: Szimfónikus zene. 13.07: Töltsön egv órát kedvenceivel. 14.07: Romantikus kamarazene. 15.00: Robert Stolz szerzeményeiből. 15.30: Joan Sutherland opera- felvételeiből. 16.05: Bemutatjuk új felvételeinket. 16.55: Pophullám. 18.10: Zenei Lexikon. 18.30: Román hyelvű nemzetiségi műsor. 19.05: Régi magyar muzsika. 19.20: Kilátó. 20.05: Kapcsoljuk a szombathelyi Bartók-termet. Közben: Kb. 20.45: Napjaink magyar irodalmából. Kb. 21.00: A hangverseny* .közvetítés folytatása. 21.50: Dave Brubeck kvartettje játszik. 22.32: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Slágerek zenekari változatban. Werner Müller zenekara játszik. 17.20: Kulturális figyelő. Szerkesztő : Pálréti Ágoston. (A tartalomból: Művészek vándorúton — Épül a számítógép — A színházi nyár eseményei — Könyvtárak csendjében — Régészek a terepen. Folyóiratszemle.) 17.50: A kecskeméti SZMT-ka- marakórus és a Kodály szövetkezeti kórus énekel. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 10.00: Tv-toma. (ism.) 10.05: Le a cipővel!! II/l. rész. (ism.) 10.55: A kisfiú és a farkaskölyök. (szovjet tv-film) 12.05: Képújság. 16.55: Hírek. 17.00: Energia — Apadnak a források. (osztrák dokumentumfilm) IV/4. rész. (ism.) 17.40: A vörös por. 19.05: Képújság. 19.10: Aratás. 19.25: Reklám. 19.40: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. 19.45: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Mireille Mathieu és vendégei. (francia zenés film) 21.45: Panoráma. 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.05: Képújság. 19.10: A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora. 19.30: Betekintés a természetbe, (csehszlovák rövidfilm) (ism.) 20.00: Gippsföld. (ausztrál rövidfilm) IV/3. rész. 20.30: Fészek a szélben. (észt film) 22.00: Tv-híradó 2. 22.20: Tv-tükör. Dr. Szecskő Tamás jegyzete. 22.30: Képújság. BUKAREST 15.05: A kubai televízió estje. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Kubai dallamok. 21.10: Irodalmi magazin. 21.35: Az ítélet. Folytatásos film. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.05: Naptár. 18.15: Gyermekműsor. 18.45: Dokumentumműsor. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Napló. 20.00: Politikai magazin. 21.05: Drámasorozat. 22.05: Napló. MOZI Békési Bástya: Házasság szabadnappal. Békéscsabai Szabadság : King-Kong. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: A Tenkes kapitánya I—II. Békéscsabai Kert: King-Kong. Gyulai Erkel: Bye, Bye Brasil. Gyulai Petőfi: Balfácán. Gyulai Kert: Szomszéd szeretők. Orosházi Béke: Kicsi és Pici. Orosházi Partizán, fél 6-kor: Az olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban, fél 8-kor: Mackenna aranya. Szarvasi Táncsics, 6-kor: Dutyi-dili, 8 és 10-kor: Haragban a világgal.