Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-26 / 174. szám

1984, július 26., csütörtök Megyei néptánctábor Szarvason A földön ülnek. Vannak vagy hetvenen. Arcukon el­mélyült figyelem. Énekelnek. Akár egy különös szertartás. A szíhpadon a Bodza banda húzza. A mezőségi táncha­gyományokkal ismerkednek, ahhoz kell ez az ének ... Aztán párba állnak, s ízlel­getik a mozdulatokat is. Nagy Albert, a Szeged tánc- együttes művészeti vezetője és asszisztense, Csonka Kor­nélia energiát, s hangerőt nem kímélve irányítgatják a még kissé suta, bátortalan mozdulatokat. Próbálnak. Reggel fél 9-től délig, aztán délután 2-től 5-ig ismét... Este a napközben tanult anyagot gyakorolják a kollé­gium klubjában, vagy a szabadban, melyik csoport­nak hol akad helye. Szalonna mellé népdalok Mindig is gondja volt a szakképzett vezető nélküli kisegyütteseknek, hogy nincs megfelelő anyag, illetve nem tudnak oktatót fizetni. Egy megyei tanácskozáson is fel­vetődött mindez a közel­múltban, melyen a szarvasi Vajda Péter Művelődési Központ vezetője, Putnoki Elemér felhívta a figyelmet a városukban megrendezen­dő megyei néptánctáborra, melynek egyik fontos felada­ta éppen e gond enyhítése. Nos, így került ide ez a 70 gyerek Orosházáról, Kétsop- ronyról, Mezőhegyesről, Elekről és persze Szarvasról. De hogyan is kezdődött? — Immár ötödik alkalom­mal rendezünk néptánctá­bort városunkban — mond­ja Holub Sándorné, a tábor vezetője. — Előbb a városi úttörőelnökség, s most a Megyei Művelődési Központ támogatásával. A Szeged táncegyüttes vezetője, Nagy Albert immár harmadik éve tanítja a gyerekeket a tá­borban. Természetesen a munka mellett jut idő a pihenésre, a szórakozásra is. Az ismer­kedési esten a csoportok mi mással mutatkoztak volna be, ha nem az általuk tanult táncok valamelyikével? De voltak már fürdeni, rendez­tek vetélkedőt, s terveznek egy Körös-parti szalonnasü­tést is, melyen a jó falatok után jólesik majd egy kis népdaléneklés is. Mert azt tanulnak most is, szép szám­mal ... Rózsa Sándor Szarvason Beszélgetünk az öltözőben, mikor benyit egy harcsa- bajuszú férfiú — az imént kissé furcsálltuk is, mit ke­res a 9—12 éves gyerekek társaságában —, s jegyzet­tömbjét elővéve már indulna vissza ... Megjelenésénél, már csak a neve meglepőbb: Rózsa Sándor. A kölni Bok­réta néptáncegyüttes vezető­je, civil életben vegyész. — Együttesünk 1972-ben alakult, emellett létezik Kölnben még egy magyar néptáncegyüttes, az a Hulló csillag nevet viseli. Mindkét csoport úgy 20—20 táncossal dolgozik, s zömében néme­tekből áll. Hogy mi vonzza őket közénk ? A magyar tán­cok szeretete, azok szépsége. Készséggel beszél együtte­séről, hogy gyakran jár hoz­zájuk magyar koreográfus, s hogy péntekenként táncháza­kat tartanak, melyen a me­zőségi, a szatmári, s újab­ban a méhkeréki tánchagyo­mányokkal ismerkedhetnek az érdeklődők. — Hogy miként kerültem ide? Nagy Alberttel már régebben kapcsolatban va­gyunk, így minden nyáron eljöhetek Szarvasra. Ez tu­rizmus szempontjából is kel­lemes, s emellett rengeteget tanulok. Az itt elsajátított anyagot aztán otthon to­vábbadom a táncosaimnak. Megy ez, csak gyakorolni kell így csinálták ezt valamikor ... Fotó. Kovács Erzsébet HANGSZÓRÓ Analfabétizmus, babona, elmaradottság . . . Csak egyszer mondhatnánk, hogy nálunk már nincs ilyen! Pedig nemhogy kuriózumként, de mindennapjaink rémisztő részeként élnek, nem törődve az atomfizikával, az űrkutatással, a biológia csodáival. Száz vagy még több évvel ezelőtti gyökerekből táplálkozva virágoznak a mában. Megesett gyermeklány: sokan hisszük, felejtésre ítélt fo­galom ez. Falusi öregasszonyok agykamráiban megrekedt ki­fejezés, ami teljesen, de teljesen idegen a mai, modern if­júságtól. És akkor kiderül: nemcsak ez a rossz ízű szópár maradt életben, hanem léteznek emberek is, akik hisznek hagyományos jelentésében. Előfordul, hogy közéjük tartozik maga a szenvedő alany is. Teherbe esett egy 11 éves lány. Maga a tény is elgondol­kodtató, hiszen a szexuális élet problémáit tárgyaló szám­talan kiadvány, tévé- és rádióműsor mellett hazánkban szer­vezett, őszinteségre törekvő felvilágosító munka folyik az is­kolákban. Bár igaz: az álszemérem sok helyütt nem hajlandó elismerni, hogy a mai gyerekek igen korán érnek. És íme az eredmény: a nem várt gyermek. Erzsi kalandjának gyümölcse, Ferike öt éve él állami gon­dozásban. Hová is vihette volna a gyermeklány? Börtönbe került, 17 éves partneréhez? Vagy a 29 éves nagymamához, kitéve magát, gyermekét és szüleit a falu nyelvének? Pedig — bár kamaszszinten — élt benne vonzódás a kisfia iránt. A Huszas stúdió vasárnapi rádióriportja a személyes, csak­nem intim hangú beszélgetésekből nem akart mindenáron hepiendet kicsiholni. Folyamatában jól érzékeltette a kiala­kult ellentmondásos helyzetet, s felvázolta a perspektívákat is Bár látszólag minden rendeződött: már kitűzték az eskü­vőt, amikor a szülők végre kimondják az igent. Ám hogy ez az igen az új család valamelyik tagjának valódi boldogságot jelent-e majd, afelől kétsége maradt a hallgatónak. Közben nagy jövés-menés kezdődik odakint, szünefvan. Nagy Albert is bekapcsoló­dik a beszélgetésbe . .. Jelszó: vissza a forráshoz! — Az utóbbi 13 évben rá kellett jönnie a mozgalom­nak — mondja a Szeged táncegyüttes művészeti ve­zetője —, hogy vajmi keve­set tudunk az eredeti nép­táncról. Vissza kell kanya­rodni a forrásokhoz! Igen ám, de ahhoz sokat kell tanulni, gyűjteni . . . Azono­sulni kell azokkal az embe­rekkel, akik az adatközlőink. Hogy ezek a gyerekek képe­sek-e erre? Nos, éppen ma volt rá szép példa, hogy egy csöppnyi, iskolába is alig já­ró kislány milyen ragyogó­an elsajátította, magáévá tette a marosszéki forgatóst. E célkitűzés jegyében ren­dezik meg a szarvasi tábort, immár évek óta . . . — Hiszem azt is, hogy té­ves az a felfogás, mely sze­rint ebben az életkorban csak játszassuk a gyerekeket. A tánc és a játék mindig is együtt élt. Nem választhat­juk szét a kettőt. Mint látható — folytatja —, ezeknek az egyhetes kur­zusoknak semmi közük a színpadi munkához. Még akkor sem, ha a kollégák jó része nem szívesen vállal­kozik az effajta tanításra. Itt nincs fesztiváldíj, nin­csenek babérok, ám megta­nulható a tánc anyanyelve, s ez a fontos, nem a látvá­nyosság! Ezért hoztam vi­deofilmeket is, hogy a gye­rekek lássák, tanulhassák az eredeti anyagot. Az ilyen képzéseket iskolai szakkö­rökben is gyakorolhatnák, ám kevés szakember vállal­kozik erre. Azért az a né­hány, lelkes ember, aki ez­zel foglalkozik, eredményt is felmutathat már. Egy-egy fesztiválon 200—300 ember is fel tud állni a táncházhoz, s ez már szép siker . .. Felcsendül a zene és... Gyerekek állnak körénk, tágra nyílt szemmel lesik a beszélgetést. Aztán maguk is szóhoz jutnak, s örömmel él­nek a lehetőséggel. A szarva­si Molnár Erika és Holub Kati a sok újnak örül, amit tanul. Valach Gabi, Juhász Gyula és a többiek azt bi­zonygatják, milyen hasznos a fiúknak is ez az időtöltés. Borbélyáé Baranyi Ilona népművelő, Mezőhegyesről kísérte el a gyerekeket, s maga is kedvet kapott a tánchoz . . . Vége a pihenőnek, lassan gyülekeznek ismét, a laká­lyosnak éppen nem mond­ható teremben. Az MHSZ volt épületét a helyi, Tesse- dik együttes hozta úgy- ahogy rendbe, itt próbálnak a tábor lakói is. Ám a sze­gényes környezettel, úgy tű­nik, senki sem törődik. Fel­csendül a zene, és attól kezd­ve Nagy Albert mozgását fi­gyelik megbűvölten, hogy aztán maguk is megkísérel­jék ugyanúgy... Az utcai járókelők pedig egyre azt latolgatják, mi az a nagy éneklés, táncolás odabent? Nagy Ágnes Mindig szívesen hallgatom a külföldi sajtóból vett talló­zásokat. Így juthatok ugyanis olyan információhoz, amelyek­re más módon nem tehetnék szert. Márpedig időnként nagy szüksége van az embernek arra, hogy kíváncsian kukkantson a környező világra. Aztán jólesik összehasonlítást tennem néhány dologban a hazai újságokkal. A Nemzetközi sajtószemle ezúttal négy igen érdekes cik­ket ragadott ki a hét információtengeréből. Figyelemre méltó gondolatokat hallhattunk arról, merre halad tovább az Olasz Kommunista Párt? A vezetőváltás milyen változásokat je­lent Európa egyik legjelentősebb pártjának irányvonalában? Különösen az idézett riport őszinte hangvétele fogott meg. Nagyon jó választásnak bizonyult az a riport, mely egy szovjet kolhoz megújulásáról szólt. Annál is inkább érde­mes volt figyelemmel kísérni, hogyan alakult át az eddig lemaradó gazdaság az új vezetés hatására virágzó szövetke­zetté, mert a lustaság, a hanyagság, a nemtörődömség bi­zony nálunk is ismert jelenség. Igazi csemegét választott ki a szerkesztő a Ferrari-gyárról szóló írással. A nálunk ritkán látható, százezer dolláros autócsodák szimbólumok is lehetnek: példázhatják, hogyan lehet alapos munkával szinte utolérhetetlen minőséget pro­dukálni. A mai gazdaságban, amikor a piacon a minőség az úr, tanulhatunk a jó öreg Ferraritől, aki nyolcvannégy éve­sen is folyton azon töri a fejét: hogyan lehetne jobbat és még jobbat előállítani. Belmondóval, a máig talán legnépszerűbb francia filmcsil­laggal készült interjú ugyancsak olyan sajtócsemege, amit „egyenes úton” aligha kaphat meg a magyar olvasó. Filmjei alapján szűkszavúnak képzeltük. Sztártársa faggatására valóban tömören válaszolt: hogyan lett bokszoló helyett szí­nész, hogyan barátkozott össze a közismerten morózus Jean Gabin-nel? Leukémia: borzongást kelt a szó, mert mögötte ott a ha­lál. Pedig olyan betegség ez, amely ma már az esetek egy részében gyógyítható. „Amikor fiatal orvos voltam, még minden fehérvérű betegem meghalt” — mondta az egyik szakorvos, a kedd esti riportban. S íme, 1984-ben professzo­rok és ápolónők olyan örvendetes eseményekről számoltak be, mint az egykori betegek házasságkötése. Egyszóval, töb­ben gyógyultan tértek vissza a normális életbe, ahol ugyan némi idegenkedéssel még meg kellett küzdeniük. A riportműsor legfőbb erénye volt, hogy bárki megérthet­te, miről is van szó. Az izgalmas témát nem rontották el szakmai fejtegetésekkel. Inkább a gyógyítómunka általános emberi oldala került előtérbe. Kár, hogy a jól sikerült ösz- szeállítást kevesen hallhatták, hiszen épp a tévé fő műsor­idejében sugározta a rádió. — Gubucz — Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: örökzöld dallamok. (ism.) 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. 9.44: Szólj, szólj sípom. 10.05: Egy kicsi szellem kaland­jai. (mese) 5—6. rész. 10.27: Rahmaninov: Francesca da Rimini, (opera) 11.34: Ismeretlen szerző: Kur­waldi Ländler. 11.43: Vallomások, 1942. Mester­házi Lajos regénye. XXI/ 15. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Filmtükörkép. 13.00: Francia barokk zene. 14.00: Népdalok kóruselőadás­ban. 14.30: Operettfelvételekből. 15.05: A Cseh filharmonikus ze­nekar felvételeiből. 3. 16.12: Kubai írók műveiből. 16.49: Könyvszemle. 17.05: Olvastam valahol. . . 17.25: Zenekari muzsika. 19.15: Hangjáték Richard Wag­ner életéből. 21.30: Madrigálok. 21.40: Nemcsak a rozsda mar­ja.. . 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Lemezmúzeum. 23.10: Mozart: D-dúr divertimen­to. 0.10: Citeramuzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8.20: Tíz perc külpolitika. (ism.) 8.35: Napközben. 10.00: Zenedéi előtt. 11.35: Csak fiataloknak, (ism.) 12.35: A népművészet mesterei­nek felvételeiből. 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót. Város emeletes házakkal. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.36: Gyermekalbum. 14.00: Szórakoztató antikvári­um. 15.20: Kislángtól az Alkotás ut­cáig. 16.00: Jávor Ottó előadása Apol- linaire-ről. Az Iskolarádió műsora. 16.35: Idősebbek hullámhosszán, (ism.) 17.30: Hobbi — Dominó. 18.35: Hétvégi panoráma. 19.35: Filmzene. 19.55: Slágerlista. 20.35: Nóták. 20.55: A Rádió Dalszínháza: Ne- báncsvirág. operett) 23.20: Slágerek. III. MŰSOR 9.00: Mesedélelőtt. 9.23: A tavaszi fesztivál hang­versenyeiből. 10.04: Kórusmuzsika. 10.30: A Hot Club Budapest dzsesszegyüttes játszik. 11.05: Az Állami Népi Együttes műsorából. 11.40: Szimfónikus zene. 13.07: Töltsön egv órát kedven­ceivel. 14.07: Romantikus kamarazene. 15.00: Robert Stolz szerzemé­nyeiből. 15.30: Joan Sutherland opera- felvételeiből. 16.05: Bemutatjuk új felvétele­inket. 16.55: Pophullám. 18.10: Zenei Lexikon. 18.30: Román hyelvű nemzetisé­gi műsor. 19.05: Régi magyar muzsika. 19.20: Kilátó. 20.05: Kapcsoljuk a szombathe­lyi Bartók-termet. Közben: Kb. 20.45: Napjaink magyar irodal­mából. Kb. 21.00: A hangverseny* .közvetítés folytatása. 21.50: Dave Brubeck kvartettje játszik. 22.32: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Slágerek zenekari válto­zatban. Werner Müller ze­nekara játszik. 17.20: Kulturális figyelő. Szer­kesztő : Pálréti Ágoston. (A tartalomból: Művészek vándorúton — Épül a szá­mítógép — A színházi nyár eseményei — Könyv­tárak csendjében — Ré­gészek a terepen. Folyó­iratszemle.) 17.50: A kecskeméti SZMT-ka- marakórus és a Kodály szövetkezeti kórus énekel. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők elő­adásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 10.00: Tv-toma. (ism.) 10.05: Le a cipővel!! II/l. rész. (ism.) 10.55: A kisfiú és a farkaskö­lyök. (szovjet tv-film) 12.05: Képújság. 16.55: Hírek. 17.00: Energia — Apadnak a for­rások. (osztrák dokumen­tumfilm) IV/4. rész. (ism.) 17.40: A vörös por. 19.05: Képújság. 19.10: Aratás. 19.25: Reklám. 19.40: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. 19.45: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Mireille Mathieu és ven­dégei. (francia zenés film) 21.45: Panoráma. 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.05: Képújság. 19.10: A pécsi körzeti stúdió né­met nyelvű nemzetiségi műsora. 19.30: Betekintés a természetbe, (csehszlovák rövidfilm) (ism.) 20.00: Gippsföld. (ausztrál rö­vidfilm) IV/3. rész. 20.30: Fészek a szélben. (észt film) 22.00: Tv-híradó 2. 22.20: Tv-tükör. Dr. Szecskő Ta­más jegyzete. 22.30: Képújság. BUKAREST 15.05: A kubai televízió estje. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Kubai dallamok. 21.10: Irodalmi magazin. 21.35: Az ítélet. Folytatásos film. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.05: Naptár. 18.15: Gyermekműsor. 18.45: Dokumentumműsor. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Napló. 20.00: Politikai magazin. 21.05: Drámasorozat. 22.05: Napló. MOZI Békési Bástya: Házasság sza­badnappal. Békéscsabai Szabad­ság : King-Kong. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: A Tenkes ka­pitánya I—II. Békéscsabai Kert: King-Kong. Gyulai Erkel: Bye, Bye Brasil. Gyulai Petőfi: Bal­fácán. Gyulai Kert: Szomszéd szeretők. Orosházi Béke: Kicsi és Pici. Orosházi Partizán, fél 6-kor: Az olaszok hihetetlen ka­landjai Leningrádban, fél 8-kor: Mackenna aranya. Szarvasi Tán­csics, 6-kor: Dutyi-dili, 8 és 10-kor: Haragban a világgal.

Next

/
Thumbnails
Contents