Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-26 / 174. szám

o 1984. július 26., csütörtök A hét első felében ezeken a sorokon töltik a Schweppes-italokat. Képünkön a hazai alap­anyagú sárgabarack üdítőt palackozzák A szerzö felvétele — Nem tudom az igazga­tót kapcsolni, az angol part­nerekkel tárgyal. — Havonta kétszer is tár­gyalóasztal mellé ülünk — mondja másnap reggel Lis­ták András, a Békés me­gyei Üdítőital-ipari Vállalat igazgatója — gyakran akad­nak gyártási, együttműködé­si kérdések, amelyeket meg­vitatunk. ígéretes kezdet Június első napjaiban Ma­gyarországra, Békéscsabára látogatott Sir Adrian Cadbu­ry, az angol Cadbury— Schweppes multinacionális részvénytársaság elnöke. Ma­gyarországi, békéscsabai üz­leti kapcsolatairól szólva azt mondotta: ígéretes az indu­lás. — Az elnöki látogatásról ne higgye, hogy protokollá­ris volt, tele tiszteletkörök­kel. Az elnököt és szakem­bereit a mikrobiológiai, gyár­tási tényezők érdekelték el­sősorban. A minőségre, ami reklámjainak lényege, az esztétikai megjelenésre óriá­si gondot fordítunk együtt­működésünkben — kommen­tálja az igazgató. — Nem tipikus, hogy mindenben meg tud felelni egy magyar vállalat ilyen ko­moly követelményeknek. A háttéripar partner ebben? — Egy kicsit vissza kell pörgetni az időt a nyolcva­nas évek elejére. Mi is ke­restük a gyártásban, a ter­mékszerkezetben az újat, az angol partner is érdeklődött Magyarország iránt. Kölcsö­nös találkozás után csaknem három év telt el, mire min­denben megszületett a dön­tés. Körülbelül tíz szerző­déskötési időpontot tűztünk ki, mert lépésenként halasz- tottuk el még egy-egy téma tisztázása miatt. Végül 1983 áprilisában megkötöttük az első négy évre szóló szerző­dést, augusztusban meg­kezdtük a gyártást. Talán szerencsés dolog, hogy az Orosházi Üveggyár készíti az üveget, a Kner Nyomda a címkét. A tapasztalatom mégis az, hogy a technikai színvonalhoz szükséges az odafigyelés. Mert például a partner a címkében árnya­lati színeltérést sem fogad el. — Milyen kockázattal jár és milyen áldozattal ez a kooperáció? — A kockázata: a meg­állapodásban foglaltak ér­vényesítése. Nagyon szigorú a szerződéses fegyelem. Az áldozat eredménye pedig az, hogy sikerült a Mátravidéki Fémműveknek olyan záró­kupakot előállítani, ami 90 —95 százalékosan jól zár, könnyen — 15 kilogrammos erőkifejtésre — nyílik. A 100 százalék a cél, de ez is nagy siker, hiszen a megfelelő ku­pak hiánya miatt hónapokig állt a gyártás. A nyugat-európai közepes színvonalat elérő üdítőüzem tudta mire vállalkozik, mert a kooperáció előtt már rész­ben saját, fúrott kútból hasz­nálták a gyártáshoz a vizet, sajnos, nagyon sok gonddal. — Óránként 15 köbmétert fogyaszt az üzem, amit ezek­ből a tartályokból engedünk a gyártósorra — mutat a külön kis víztisztító üzemre Mátyás Judit főmérnök. A békéscsabai víz sok oldott szerves anyagot tartalmaz, amelyek kivonását esztétikai — lerakodási — okok miatt meg kellett oldanunk. Csak viz kell kozzá? Mátyás Judit főmérnök és kollégái olyan feladat előtt álltak, amelyre az élelmi­szeriparban még nem volt gyakorlat. Hazai és külföldi szakvélemények ismeretében alakították ki az ioncserélő műgyantás víztisztítási mó­dot. Ezután 0,2 mikronos szűrőn keresztül kerül a víz az üdítő ital gyártási folya­matába. — Erkölcsi siker volt szá­munkra, hogy elfogadták partnereink az általunk ki­dolgozott eljárást, holott ők is hoztak egy klórozásos víz- tisztítási eljárást az együtt­működésbe. Vagyis az a né­zet, miszerint csak víz kell az üdítőgyártáshoz, szá­munkra nehéz feladatot je­lentett. Csak ilyen feltételek mellett kezdődhetett meg lassan már egy éve a Schweppes-gyártás itt, Bé­késcsabán — fejezi be a gondolatsort a főmérnök. Az üdítő italok alapanya­ga, a gyártási eljárás az an­gol cégtől származik. Ugyan­akkor gépeket vásárolnak a vállalat telepére és mind több saját és hallott ötletet valósítanak meg a gyártás folyamatossága végett. Mun­kamódszerükben is van egy érdekes vonás: 2 + 1-es mű­szakban dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy két műszakban termelnek, éjjel pedig egy hatfős brigád takarít, előké­szíti a másnap reggel kezdő műszaknak a mosóba az üvegeket... Hét végén, a technológiai takarításkor forró, lúgos vízzel átmossák a rendszert. H minőség elsőrendű Naponta 24 ezer 2,5 deci- literes és nyolcezer literes palack telik meg Schweppes, Arola és Extra üdítőkkel. A békéscsabai üzemben évente 20 millió liter üdítő készül, hozzájárulva az átlagos 56— 58 literes személyenkénti fo­gyasztáshoz. Az itt készült mennyiségből 8 millió liter­rel részesedik a Schweppes, s e kooperáció kapcsán az összes többi termék minősé­ge egyenletessé vált. A Schweppes minőséget jelent, szigorú gyártási kö­vetelményeket, állandó bel- tartalmi paramétereket, és meghonosodó 200 éves gyár­tási kultúrát. — Nem felhőtlen a gyár­tás, nehéz megfelelni min­denben, 's mindenkor ezek­nek a követelményeknek. A minőségért, a piacképes ter­mékskáláért azonban min­denképpen megéri. A szem­léletváltás okoz még gondot, de nem kerülhet le a napi­rendről — mondja búcsúzó­ul még az igazgató. Az élelmiszeripar legdina­mikusabban fejlődő ága az üdítőital-gyártás. Az elmúlt években megkétszereződött a fogyasztás. A minőséget 100 százalékosan megkövetelő angol terméket ellenőrzi az együttműködő partner, a kü­lönböző, erre hivatott inté­zetek, a vásárló. A Békés megyei Üdítőital­ipari Vállalat a Schweppes termékcsaláddal elnyerte a Szegedi Ipari Vásár vásár­díját. Ugyanakkor benevez­tek a Schweppes tonikkal a Kiváló Áruk Fórumának mi­nősítő vizsgájára, ahol a ter­mék 20 pontot szerzett. • A 200 éves angol óriásvál­lalkozás a nyugati édesség­piacon 30 százalékkal része­sedik, tavalyi forgalma 1,7 milliárd font, aminek több mint fele 1983-ban először Nagy-Britannián kívülről származik. Az idén Távol- Keleten, Japánban kezdték meg a Schweppes üdítők pa­lackozását. Számadó Julianna szakaszon Mezőberény—Kö- röstarcsa térségéig, ha ki­sebb mértékben is, de rosz- szabb a helyzet. Békéscsaba szennyvize az Élővíz-csator­nán keresztül egyelőre csak mechanikai tisztítás után ke­rül a folyóba. Már épül a megyeszékhelyen a biológiai tisztítómű, s várhatóan két- három év múlva már telje­sen tiszta víz kerül a Ket­tős-Körösbe. Ismeretes, hogy a Kettős- és a Hármas-Körös vidéke évek óta természetvédelmi terület, s a közelmúltban a Hortobágy-Berettyó egy sza­kaszát is annak nyilvánítot­ták. E vidéknek szép és vál­tozatos a madárvilága, a vi­zekben gazdag a halállo­mány, noha változó a hor­gászszerencse. Ahhoz, hogy a jövőben is megóvják ezeket az értékeket, három vízügyi igazgatóság — a szolnoki, a debreceni és a gyulai — kö­zösen veszi programba a ked­vezőtlen vízügyi hatások megszüntetését. Már készül­nek a tanulmánytervek, s várhatóan a jövő év máso­dik felében hozzálátnak újabb beruházásokhoz, me­lyek a vizek, a természet, a környezet védelmét szolgál­ják. — Vízszennyezésért szigo­rú bírságot szabunk ki. öt éve összesen 3 millió forin­tot vetettünk ki, tavaly több mint 10 millió forintot fi­zettek a vízszennyezők. A Körösök még mindig a leg­tisztább folyók közé tartoz­nak, a folyamatban levő be­ruházások ehhez garanciát is jelentenek — mondotta vé­gezetül Pálinkás Lajos. Szekeres András A vízügynél immáron 25 éve rendszeresen regisztrál­ják a folyók vizének tiszta­ságát. Ez azt jelenti, hogy hetente egyszer, esetleg két­szer ellenőrzik az igazgató­ság vízminőség-vizsgáló la­boratóriumának dolgozói a vizeket. A mintákat kémiai és biológiai szempontból elemzik, s ahol kell, szükség szerint azonnal intézkednek. Szerencsére erre nagyon-na- gyon ritkán kerül sor. Beszélgetésünk során az utóbbi öt év statisztikája is előkerül. Ebből kitűnik, hogy az igazgatóság területén le­vő folyók 7-8 százalékban el­ső osztályú, 90-91 százalék­ban másodosztályú, míg el­enyésző a harmadosztályú víz. Most sokan gondolhatják, hogy „szennyezett” minősé­get jelent a másodosztály. Nos, ez a minősítés biológiai és kémiai szempontból egy­aránt tisztának számít, für­désre, halgazdálkodásra ki­válóan alkalmas, vagyis tisz­ta. Pedig a Körösök sajátos helyzetben vannak, ugyanis a folyók vize duzzasztott, vagyis állóvíz. A bökényi, a békésszentandrási, a békési, a gyulai és a körösiad ányi duzzasztó több millió köb­méter vizet tart a mederben, szolgálva a vízhasznosítást, gravitációs vízkivétellel. Ez bizonyos fokig gondot jelent a folyók öntisztulásában. S ez jelent speciális helyzetet a csatornázott folyókban. Mert tudni kell azt is, hogy a folyók öntisztulásában sze­repet játszik a víz folyási ■ Ahol szükséges, nyáron működnek a levegőztető berende­zések, melyek oxigénnel dúsítják a vizet Az olajszennyezés eltávolítása perlittel történik Háborítatlan a vidék a környezetvédelmi területen Az elmúlt évszázadokban a Körösök úgymond beba­rangolták a Dél-Alföldet. Leírásokból, elbeszélésekből ismerjük az akkori csodála­tos vízivilágot, mely nem­csak megélhetést, hanem vé­delmet is nyújtott az itteni lakosságnak. Persze, mind­ezek mellett olykor pusztító erejével is rettegésben tar­totta a vidéket. A folyósza­bályozásokat követően az el­múlt években alakult ki a folyók jelenlegi hossza. Nap­jainkban a Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatósághoz 272 ki­lométer folyószakasz tarto­zik. Ezek a Fehér-, a Feke­te-, a Sebes-, a Kettős- és a Hármas-Körös, egészen a Tiszáig, valamint a Horto­bágy és a Hortobágy-Berety- tyó-csatorna. Nem nagy fo­lyók, de rémesen rakoncát­lan vizek. Szeszélyességük ellenére még mindig napja­ink legtisztább élővizei. — A folyóvizek tisztasága összefügg az urbanizációval, az ipartelepítéssel. Ahol fej­lett az infrastruktúra, vagy­is a nagyvárosok csatorná­zottak, vagy az ipari víz el­helyezése gond, azokon a fo­lyókon a víz minősége rom­lik — kezdi Pálinkás Lajos, a Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság helyettes vezetője, majd így folytatja: — Sze­rencsére a Körösöket, a Be­rettyót kevés veszélyforrás éri. Vízgyűjtő területükön nincsenek nagy városok, ipa­ri központok, szinte az ere­detüktől tisztán érkeznek te­rületünkre. Különösen érvé­nyes ez a Fehér- és a Fe­kete-Körös vízgyűjtőjére, ahol igencsak tiszta a víz. A Sebes-Körös vizét is csak egy város, Nagyvárad szennyvize rontja. sebessége, a vízhozam és nem utolsósorban a szenny­vízzel való terhelés. Magyar területen csupán egyetlen nagyobb vízszeny- nyező üzem működik, ha ezt is egyáltalán vízszennyező­nek lehet nevezni. A Sarka- di Cukorgyárról van szó, ahonnan a feldolgozás idő­szakában gazdag humusz- any^g jut a vízbe a lemo­sott répáról. Már folyik az üzemben egy nagyarányú re­konstrukció, melynek ered­ményeként szinte teljesen tiszta víz kerül a Fekete- Körösbe. A Kettős-Körösön a víz értékelésénél választó vona­lat jelent a békési duzzasz­tó. A duzzasztó feletti sza­kasz fürdésre és egyéb cé­lokra kiválóan alkalmas, ezért is létesülhetett a sza- nazugi és a dánfoki üdülő­körzet. A duzzasztó alatti Vízvédelem a Körösökön II Schweppes — Békéscsabán

Next

/
Thumbnails
Contents