Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-25 / 173. szám

1984. július 25., szerda Szomszédolás csonaiÁD If W n V "flT n » mi Gm n K KMalXMr Új műfaj, új megoldások. A Szegedi Szabadtéri Játé­kokon az István, a király előadása idején a Phönix Gmk hangosítja majd a Dóm teret, azok a szakem­berek, akik a budapesti popkoncertek hangosítását is csinálják. A tér hangszórói, erősítői ugyanis nem felel­nek meg a követelmények­nek. Vastagh Attila, a játé­kok műszaki vezetője erről ■ gy nyilatkozott: „A korsze­rű hangosítás úgy aránylik a mi technikai viszonyaink­hoz, mint a néprádió a szu­per Hi-Fi-toronyhoz.” Magántaxizás és új szol­gáltatások Szentesen. Szen­tesen jelenleg csaknem öt­száz magánkisiparos dolgo­zik a legkülönbözőbb szak­mákban. Azonban, ha alapo­san a számok mögé pillan­tunk, azt látjuk, hogy az emelkedés egyetlen terület­re jellemző: a magánfuvaro­zásra. Ezen a nyáron már huszonhét tehertaxi és ti­zenhárom magántaxi rója a szentesi utcákat. A taxisok „felosztották” maguk között a várost, nincsenek fehér foltok a peremkerületekben sem SZOLNOK MEGYEI wsnamuimUM I áborozzunk, de így? Szol­nokon a korábbi évekhez hasonlóan idén is a tiszali- geti strand ad otthont a tá­borozó kisdiákoknak. Az ebédlőnek, pihenőnek, fog­lalkoztatóteremnek átalakí­tott öltözőben csak száz- nyolcvan gyerek foglalhat helyet kényelmesen, bár ha egy széken ketten ülnek . . Régi nóta ez már — mond­ják a nevelők, és elképzel­hetetlennek tartják, hogy az elmúlt huszonegynéhány esz­tendőben — amióta napkö­zis tábora van a városnak — ne lehetett volna változ­tatni ezen. Nincs pénz. mondják az illetékesek, pe­dig talán csak az összefogás hiányzik. Szakosított művelődési központok a megyében. A mezőtúri művelődési köz­pont kétségtelen, hogy elis­merésre méltó eredménye­ket ért el, megyei bázishely­ként a műszaki-technikai- természettudományos isme­retterjesztésben. Csupán 1983-ban egy híján 150 ter­mészettudományi előadást tartottak. Ezt a tevékenysé­get kiállítások, a különböző munkahelyeken tartott spe­ciális szakmai előadások is gazdagították. Népszerűtlen a történelem. A Jászberényi Tanítóképző Főiskola felvételi vizsgáin felfedezett legsúlyosabb gond. hiányosság — minden bizonnyal országos jelenség — a történelem iránti érdek­telenség, a tárgy hézagos is­merete, a hiányos tudás­anyag. Most a Jászberénybe jelentkező fiatalok közül ki- lencvenhárman választották felvételi tantárgyként a ma­tematikát a történelem he­lyett. Nem egy. a történel­met választó felvételizőnél tapasztalhatták a teljes ér­dektelenséget. Akadtak olya­nok is. akik egy árva mon­datot nem tudtak szólni sem a Horthy-korszakról. sem a mentő kérdésnek szánt II világháborúról Diákok véleménye jövő­jükről, családi kapcsolataik­ról. A hajdúszoboszlói köz- gazdasági szakközépiskolá­ban és gyors- és gépíróisko­lában dr. Takács Imre szo­ciometriái felmérést készí­tett a pályaválasztásról, a szabad időről stb. A kérdés­re, hogy mi a legfontosabb, amit a választott pályán el lehet érni, a legtöbben a munka örömét jelölték meg első helyen, ezután az anya­gi biztonságot, majd a mun­katársak megbecsülését rangsorolták. Naturizmus Hajdú-Bihar- ban. Hajdú-Biharban is igény van a nudista fürdő­zésre. A tavaly december­ben megalakult Magyar Na­turisták Országos Egyesüle­tének eddig harmincöt haj­dú-bihari tagja van. Tar­tunk-e már ott, hogy nevel­tetésünk, beidegződéseink nem gátjai a nudizmus ter­jedésének? Nem volt köny- nyű Délegyháza elfogadtatá­sa sem. De megtörtént. A tömegek jelentkezése bizo­nyítja: társadalmi igény van rá. Új és megszépített iskolák a tanévnyitásra. Debrecen­ben 42 általános iskolai tan­termet adnak át az építők az új tanév kezdetére. Elsősor­ban a nagy lakótelepeken korábban épített iskolákat bővítették, hogy enyhítsenek a zsúfoltságon. A középisko­lai oktatás gondjai is eny­hülnek : szeptemberben új gimnázium nyitja meg ka­puit a Debreceni Tanítókép­ző Főiskola volt épületében. Alkoholizmus elleni küz­delem Hajdú-Biharban. A társadalmi összefogással tör­ténő megelőző tevékenység, a hatósági, a kereskedelmi és egészségügyi intézkedések keményítése szükséges ah­hoz, hogy a megye lakossá­gának életmódja, italfo­gyasztásának struktúrája ja­vuljon. Ajánlatos lenne nö­velni a munkahelyi vezetők felelősségét az üzemi szesz­fogyasztás felszámolásában. Fontos, hogy a megyei ta­nács kórház-rendelőintézet­ben alkohológiai központ jöjjön létre, kívánatos nö­velni a berettyóújfalui inté­zet ágyainak számát, s utó­kezelői részleget kialakítani. DÉLumumsm Zománc — románc. Ma­gabiztosan lépek be a ház­tartási üzletbe. Vevő egy szál se. A pult mögött két eladó beszélget. Napszaknak megfelelően köszönök. Én. Hogy nem vártak, abban biztos vagyok, de hogy ész­té se vesznek? Udvariasan köhintek. Semmi. Udvariat­lanul köhintek. A szőke hosszú hajú eladó felém for­dul, vagy csak úgy tesz, és körülbelül ezeket gondolja:, „Na, mi kellene? Gyerünk, gyerünk, meddig várjak? Te nagy orrú, hát nem látod, hogy beszélgetnénk? Gye­rünk, mondd már!” Csörög a telefon ... és va­laki azt újságolja, hogy a szombaton vásárolt 24 forin­tos kétkilós kenyérben két üvegdarabot is talált. Lele­tét elhozta a szerkesztőség­be megmutatni. A cserepek éppen akkorák, hogy egy na­gyobb falatban észrevétlenül a gyomorba is kerülhetnek. Az üveg káros az emésztés­re. Lehet, hogy ezt a ke­nyérgyárban nem tudják?... Reggel. „Hűvös a tavaszi reggel. Az egyik villamos- megállóban némi tolongás, pedig egy-egy ajtónál 5-6 utas ha várakozik. Mit to­lakszik, csattan egy dühös hang. Maga nyomakszik, maga ökör. Barom! Miért van úgy, hogy járunk-ke- lünk a világban, mintha le­fojtott fazekak lennénk, forr a víz, fokozódik a gőz nyomása, már-már robban. Egy elrejtett bunkóval élünk, amit alkalmas pilla­natban előkapunk és lesúj­tunk vele utcán, villamoson, munkahelyen, otthon — már az első nem tetsző szóra. A józan ész a hétköznapi érint­kezésben, eg.ymás becsülé­sének íratlan törvényei mintha kiveszőben lenné­nek” — állapítja meg Bán­ki Mihály. összeállította: L. J. Színesebb, gazdagabb lett a honismereti mozgalom Csupán kíváncsiságból lapoztam fel a Honismereti Híradó 1974 6. számát, amely a Nyíregyháza-Sóstón ren­dezett I. országos honismereti nyári akadémia résztvevői­nek fontosabb előadásait, felszólalásait közölte 15 olda­lon. Akkor a honismereti mozgalom közművelődési sze­repének és feladatának sok irányú megvitatása, továbbá a felszabadulás 30. évfordulójának megünneplésével ösz- szefüggö tennivalók ismertetése szerepelt a hatnapos ta­nácskozás központi témái között. Ugyancsak ebben a kiadványban találtam egy cikket, amely a Magyar Ifjú­ság 1974. szeptember 6-i számában megjelent írással (Egy mozgalom keresi önmagát) és az azt követő vitával foglalkozott. Nos, mivel sem ezt, sem pedig az évente megrendezett országos honismereti akadémiák munkáját nem kísértem figyelemmel, így könnyelműség lenne ál­lást foglalni ez ügyben. Vagyis abban, vajon csakugyan elfogialta-e már igazi helyét ez a fajta közművelődési tevékenység. Kardoskúti KISZ-esek Hosszú évek óta a jól dol­gozó alapszervezetek közé tartozik a kardoskúti II. Rá­kóczi Ferenc KlSZ-alapszer- vezet, amelynek tagjai a közelmúltban vették sorra, mit is teljesítettek akcióprog­ramjukból az I. félévben. A mérleg kedvező. A termelő- szövetkezetben — mert hi­szen zömmel a kardoskúti Rákóczi Tsz fiataljaiból áll az alapszervezet — az idei gazdasági évre a fiatalok körében munkaversenyt hir­detett a KISZ, külön a ve­tésben részt vevő gépkeze­lők, a kombájnosok, a szál­lítók, a gépszerelők és a ser­téstenyésztők számára. A teljesítményt az illetékes ágazatvezetők bírálják el, s a jövő év április 4-én vehe­tik majd át a legjobbak a i kiváló címet. A mérce min­den esetben elsősorban a mi­nőség. A téeszben két ifjú­sági szocialista brigád dol­gozik, velük szoros a KISZ kapcsolata. Aktív résztvevő­je az alapszervezet a hús­program védnökségének. A tavalyi védnökségi munká­ért a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium és a KISZ KB a múlt hónapban emlékplakettet és 5 ezer fo­rint pénzjutalmat adomá­nyozott az alapszervezetnek. A vezetőség úgy döntött, hogy a sertéstelepen dol­gozó két szocialista brigád­nak ezer-ezer forint jutal­mat adnak a húsprogram- védnökségben nyújtott segít­ségért, és ezer forinttal tá­mogatják egy új szocialista brigád alakulását. A társadalmi munkában is számítani lehet a téesz KISZ-eseire. Az idén eddig 480 órát dolgoztak a közsé­gért. illetve a téeszért, töb­bek között parkosítottak, fát ültettek, részt vettek a te­kepálya építésében, átfestet­ték a közterületen a pado­kat, és segédkeztek az idén májusban a községben ren­dezett tűzoltóverseny előké­szítésében és lebonyolításá­ban is, amit az orosházi tűzoltóparancsnok levélben köszönt meg a kardoskúti KISZ-eseknek. Kevésbé jól sikerült a po­litikai oktatás, ahová eljár­tak ugyan a fiatalok, de az aktivitás gyenge, alig van vita. A városi, megyei KISZ-es rendezvényeken is képviselteti magát az alap­szervezet, ott volt a politi­kai képzési körök városi ve­télkedőjén, a VI. Kulich Gyula ifjúmunkásnapokon, beneveztek az „Alkotó Ifjú­ság” kiállításra, mégpedig négy újítással, s közülük egy — Szemenyei Sándor és Szepesi István újítása — 3. helyezést ért el. Az I. félévben két új ta­got vett fej az alapszervezet, amivel nem nagyon elége­dettek, a II. félévben több figyelmet fordítanak erre is. A párttagok sorába négy KISZ-est javasolt az elmúlt hat hónapban az alapszerve­zet, közülük kettőt már fel­vettek. T. I. Frissítő a hőségban Ezekben a kánikulai napok­ban a nagy hőség, az átlagnál sokkal nagyobb megterhelést jelent a melegüzemi dolgozók­nak. A Csepel Művek gyáraiban a munkások naponta 5—8 liter szódavizet is megisznak, akik közvetlenül a kemencék mellett dolgoznak, ennél is többet. A vasműben. ahol a munkások egészen közel állnak az izzó öntecsekhez, a délutános mű­szak a legkellemetlenebb, ak­korra az egész csarnok is át­forrósodik a nap sugaraitól. Ilyenkor a szódavíz-automaták előtt sorban állnak, s egy-egy műszakban nyolcszor-tízszer is felhajtják a félliteres pohara­kat az öntők, formázok. A vál­lalat — külön juttatásként — a szódavíz mellé biztosítja a heti fél liter gyümölcsszörpöt. A vasműben szódavíztöltőket is felszereltek, ahol a kánikulai napokon 250—300 ballont is fel­töltenek friss szódavízzel. A dolgozók 45 automatából kapják a frissítőt. A vas- és acélöntö­dékben 270 kohásznak juttatnak gyümölcsszörpöt a legmelegebb nvári hetekben, és a szolgáltató válíalattól hozzák naponta az 50 ballonnyi szódavizet. Egy dolog biztos, az eltelt évtized alatt beigazolódott, hogy mind tartalmi, mind módszertani, s egyéb vonat­kozásban nemcsak kiterebé­lyesedett, hanem sokkal szí­nesebbé, gazdagabbá is vált a honismereti mozgalom. Ezt támasztja alá többek között az is, hogy számtalan üzem­történeti, dokumentációs, va­lamint leíró pályamunka, falumonográfia stb. készült el az előző időszakban. Eb­ben kiemelkedő eredményt értek el Békés megye hely- történetével és honismereté- ver 'foglalkozó aktivistái és szakemberei. Csak egy példa az újabb erőfeszítésekre: a XII. országos honismereti akadémián többen is nehez­ményezték, hogy az 1983-ban Kaposváron tartott tanács­kozás anyaga pénzügyi okok miatt nem kerülhetett sajtó alá. Most viszont jóleső ér­zéssel vette tudomásul a hallgatóság azt az ígéretet, amely a szarvasi rendez­vénysorozat előadásait, hoz­zászólásait tartalmazó kiad­vány megjelentetésére vo'- natkozott. Ehhez természete­sen a Békés megyeiek aján­lottak fel segítséget. Ezek után lássuk, mi volt a véleményük az ország kü­lönböző részeiből érkezett népfrontosoknak, elnökségi tagoknak a XII. országos honismereti akadémiáról. Az első részvevő, akihez fordul­tunk, Sonkoly Pálné volt, a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem nyugalmazott adjunktusa, a Csongrád me­gyei honismereti bizottság tagja. Mint mondotta, ki­emelkedő eseménynek számí­tott például dr. Hanák Pé­ter történész, egyetemi ta­nár Politikai kultúra Mar gyarországon című előadá­sa. Ügyszintén nagy elisme­rést váltott ki dr. Becsei Jó­zsefnek, a Békés megyei Ta­nács elnökhelyettesének tá­jékoztatója, amely kellően rendszerezett formában, lé­nyeget feltáró módon és szí­nesen mutatta be ennek a tájnak természeti szépsége­it, gazdagságát; valamint a magyarok és a nemzetiségek társadalmi, kulturális életét a maga valóságában. Külön élményt jelentett a többi Bé­kés megyei előadó (dr. Szabó Ferenc múzeumigazgató, dr. Köteles Lajos tudományos koordinációs szakbizottsági titkár) szereplése is az aka­démián. Hasonló értelemben szól­tak a látottakról, hallottak­ról Oeller Ottó dunaszigeti, Békés Lajos pécsi, Hajdú Já­nosáé egri és Hidasiné Sza­bó Mária szolnoki aktívák is. Az utóbbi résztvevő kivéte­lével mindnyájan most elő­ször jártak Békés megyében. Nagy megelégedéssel nyilat­koztak az előadások színvo­naláról, a programok szerve­zettségéről, s nem utolsósor­ban a kitűnő •kosztról és el­helyezésről, amely a megyei és a szarvasi rendező szer­vek, továbbá a felsőfokú ok­tatási intézmény vezetőinek (dr. Szántosi Antal főisko­lai igazgató, dr. Till Szilárd- né titkárságvezető) udvarias, fáradtságot nem ismerő ven­déglátásával párosult. Re­mek szervezőkészségről tet­tek tanúbizonyságot a Békés megyeiek akkor is, amikor hangulatos kirándulásokra s más fakultatív rendezvé­nyekre került sor. Települé­seink részletes bemutatásá­ra, illetve a tájékoztatókra olyan jól felkészült helytör­ténészek vállalkoztak, mint például dr. Lovász György, a megyei honismereti csoport titkára; Balogh György, a mezőkovácsházi könyvtár igazgatója; Czeglédi Imre múzeumi osztályvezető és Pelle Ferenc oktatásügyi fel­ügyelő. Végül megkérdeztük Krisz- tóff Andrásáét, a HNF Bé­kés megyei bizottságának po­litikai munkatársát is, aki nemcsak a honismereti moz­galomban, hanem a jó kö­zösségi légkör megteremté­sében is igen értékes tapasz­talatokra tett szert az el­múlt években. Jó volt látni — mint mondotta —, hogy lelkes, minden iránt fogé­kony, aktívan érdeklődő tí­pusú emberek verbuválódtak össze az akadémián. Jólle­het, olykor eléggé fárasztó volt a sok előadás, meg a kirándulás a nagy melegben, de ez lényegesen nem befo­lyásolta a résztvevők kedély- állapotát. A tanulmányutak alkalmával népdalokat éne­keltek az autóbuszokban, és ez a jó hangulat, vidámság „átragadt” azokra is, akik korábban nem ismerték egy­mást. Felejthetetlen élményt jelentett részükre az Illyés- est és a táncház. Valószínű, örökre megmarad emlékeze­tükben a gyopárosi emlék­műnél rendezett összejöve­tel, amelyen dr. Győrffy Sán­dor, a Magyar Munkásmoz­galmi Múzeum tudományos főmunkatársa a Viharsarok forradalmi mozgalmáról tar­tott megemlékezést. Nem időrendi sorrendbe szedve, érdemes még meg­említeni — a teljesség igé­nye nélkül — azokat a he­lyeket, amiket az akadémia résztvevői „megyejárásuk” alkalmával felkerestek. így Szarvason megtekintették a Tessedik Múzeumot és a Ru- zicskay-alkotóházat, vala­mint az arborétumot. Gyu­lán az Erkel Múzeumot, Orosházán a Darvas-házat és a határőrkerület csapat­múzeumát; továbbá Szabad- kígyóson a kastélyt és a gyönyörű parkot, Békéscsa­bán pedig a Munkácsy Mú­zeumot és az evangélikus templomot keresték fel. Me­zőhegyesen azután újabb ne­vezetességek megismerése várta a látogatókat, akik a modern nevelési központról, az állami gazdaságról, ezen belül a ménesbemutatóról is őszinte elismeréssel nyilat­koztak. Egyébként a szarvasi ta­nácskozás emlékezetes ma­rad azért is, mert egy ha­gyománnyá váló aktus elin­dítója volt. A honismereti rendezvénysorozatok törté­netében ugyanis most elő­ször kerültek fel a hálasta­fétára az eddigi országos honismereti akadémiák al­kalmából készült szalagok. Bukovinszky István A Békés megyei Tanács gyomaendrödi sütőipari vállalatához tartozó körösladányi sütő­üzemben naponta 40 mázsa hagyományos sütőipari terméket állítanak elő. Ez a meny- nyiség a körösladányi ellátásra elegendő, de ezenkívül a „Körösi” termékcsaládhoz tartozó teasütemények is készülnek itt, mint a képen látható Fotó: Fazekas László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents