Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-24 / 172. szám
1984. július 24., kedd igHÜ»H»T»Tc1 Várszínházi gála Zene minden mennyiségben Aki bírta szusszal, reggel 8-tól éjjel 2-ig szórakozhatott a gyulai várfürdőben, ahol szombaton rendezték meg a hagyományos gálaműsort. Már délelőtt 10 órakor oda kellett figyelni a Vám- és Pénzügyőrség központi fúvószenekarára, mert olyan kimunkáltam fegyelmezetten muzsikáltak. Aztán következett Békés József mesejátéka, A legbátrabb gyáva, a Békés megyei Jókai Színház társulatának előadásában. A színészek aligha örültek neki, hogy a játéktér percről percre szűkült a nagy érdeklődés következtében. S a galibát nem is a földre kuporodó gyerekek, hanem a mesejátékot szemmel láthatóan nagyon élvező felnőttek okozták. Aki a gála minden előadásán részt akart venni, annak a motyóját mindig indulásra kész állapotban kellett tartani. Mert nonstop műsor folyt a várfürdő területén, bámészkodásra, he- verészésre nem is hagyva időt. Alig ért véget a mesejáték, a tömeg máris igyekezett helyet biztosítani magának a „dögönyöző” környékén, ahol egy nosztalgiaműsor keretében 20 év nagy slágereiből adott ízelítőt Kovács Erzsi, Sárosi Katalin, Zsoldos Imre — Kékesi János és együttese kíséretében. Kovács Erzsi kulturált énektudása, eleganciája itt is vastapsra ragadtatta a nézőket. Zsoldos Imre trombitaszólói zenei csemegének számítottak, s nagy meglepetésnek szellemes játékvezetése. A kastély előtt a Vám- és Pénzügyőrség központi fúvószenekara és iff. Sánta Ferenc és zenekara szórakoztatta a közönséget. A tehetséges prímás ez alkalomból még a nótákat kevésbé kedvelőket is meggyőzte kivételes hangszeres tudásáról. A műsorban Domahidi László nótaénekes is közreműködött. A televíziós felvétel kedvéért elegánsan felöltözött zenészek alaposan megizzadtak az egyórás műsor alatt, míg a közönség lenge öltözetben, békésen fogyasztgatta elemózsiáját. Az egész egy kivételes piknikhez hasonlított, amikor a pihenni, szórakozni vágyókon még nem ütköztek ki a fáradtság jelei. A térzenének keresztelt műsor után még költözködni sem kellett, mert a KFT együttes — ugyancsak a kastély előtt rögtönzött pódiumról — rezegtette meg az öreg tölgyfák leveleit. Gyomor- és fülrengetőnek bizonyult hangerejük, így csak a beat- koncerteken már megedző- dött fiatalok hallgatták hűségesen az egyébként karakterisztikus zenét játsszó együttest. Ez a nap mindenképpen a nótakedvelőknek kedvezett. Mert a Vasárnapi muzsikában — ifj. Sánta Ferenc és zenekara kitűnő közreműködésével — Kovács Apollónia, Palócz László, Szentendrei Klára és Pere János nagyszerű nótaműsort adott, amelyet nemsokára a Nyílik a rózsa gálaműsora követett. De addig a zenei műfajok egészen más területére tehettünk kirándulást- a Budapest Hout Club együttes révén. A dzsessz világába kalauzoltak bennünket Kovács Andorék, akiknek játéka ez alkalommal kissé ösz- szecsapottnak tűnt, kivéve Bontovics Kati szereplését. Űjabb költözködés következett, vissza a kastélyhoz, a Nyílik a rózsa gálájára. Az országos dalverseny győztesei ismét kitettek magukért, a műsor pontosan, jól szer- kesztetten pergett. Antal Imre fegyelmezett műsorvezetőnek bizonyult, és ifj. Sánta Ferenc és zenekara megint remekelt. A győztesek közül egyedül Hatvani Kiss Gyöngyi hiányzott, de a népes énekesgárda — igazán komolyan véve feladatát — feledtetni tudta társuk hiányát. A műsor — résztvevői révén — meg tudta őrizni az amatőrizmusból eredő ham- vasságát, lámpalázas légkörét. A tévé által élő adásban közvetített „főműsorról” legszívesebben nem is nagyon szólnék. Rossz volt a megvilágítás, mert nem az énekesek arcát, hanem a zakók hajtókáját emelte ki. Aztán az egész napot végigkonferáló Hortobágyi Judit — aki a műsor szerkesztője is volt —, bizony, kis és nagy bakikat is elkövetett, talán, mert estére elfáradt. A műsornak mégis voltak meglepetései. Dunai Tamás például, akit intellektuális színészként ismerünk, s lám énekes-táncos szerepben is kellemes, vonzó jelenség. Aztán Csákányi László, aki ugyan nem újszerűségével, hanem ellenállhatatlan — furcsa, de így van —, bájával ragadta magával ezen az esten a gyulai közönséget. Az NDK-ból érkezett Patricia Tappe kitűnő énektudásával, Császár Angéla és Straub Dezső pedig hangulatteremtő készségével emelkedett ki a nem túl jól sikerült műsorból. Aki még bírta szusszal, ké- • só este megnézhete Forgács Gábor parodists műsorát, s vízben, parton táncolhatott a diszkózenére. Mióta létezik, vita tárgya a várszínházi gála. Mint hűséges résztvevője mondom: szükség van rá. Nevezzük akár várfürdői show-nak, vagy bárminek. A belépődíjról folyó viták is minden esztendőben fellángolnak. Pedig, ha azt vesszük alaBontovics Kati dzscsszénekes újabb híveket szerzett pul, hogy a gála során látható műsorokból kettő — pusztán „szárazon” — legalább ugyanannyiba kerülne, mint a fürdőzéssel és tíz műsorral fűszerezett egész napos program, már nem so- kallhatjuk a 150 forintos belépőt. Ha viszont egy négytagú családra gondolok, akkor bizony nehezen megfi- zethetőnek tartom magam is. Talán jó lenne gondolkodni a gyerek- és diákjegyen .. . Aztán még egy jelenségről érdemes szót ejteni. Hónapok óta folyik a gála feltételeinek, műsorának ismertetése, népszerűsítése. S mégis, több busznyi — tehát szervezetten idelátogató — fürdővendég volt kénytelen visszafordulni a várfürdő kapuitól. Felháborodásuk ez alkalommal nem volt jogos. Csupán elgondolkoztató. Vajon egyéb hírekre, tudnivalókra is ennyire nem figyelünk oda. Nos, a várszínházi évad lassacskán a végéhez közeledik. S a hamarosan mérlegre kerülő produkciók, programok sorában ott szerepel, ha kis pontként is, a gála. Ez alkalommal a választékkal nem volt baj. A gála az lett, aminek szánták: könnyű nyári szórakozást nyújtó színfolt a várszínház palettáján. B. Sajti Emese A Nyílik a rózsa műsorban „hazai pályán" léphetett fel Kol- tay Zoltán KÉPERNYŐ A Hírháttér megint jó helyen kapisgált, amikor a néhány napos kánikula péntekjét — s vele együtt a munkafegyelmet — választotta ki. ötven különböző hivatallal próbáltak beszélni 13—15 óra között, persze, sikertelenül, néhol még a telefonközpont sem jelentkezett, nemhogy más, fontos személy. Budapest 3 hídján — ahol forgalomszámlálást folytattak — annál élénkebb volt az élet 13—14 óra között. Csaknem egyharmadával több kocsi tartott Budára és a Balaton felé, s majd 50 százalékkal többen utaztak a BKV járművein, mint más munkanapokon ebben az órában. A „lemért” 5 nagyüzemnél viszont a terhelésregisztráló műszer ezen a napon a munkaidő utolsó 3 órájában kisebb értéket mutatott, mint máskor. S így aztán össze is állt a kép: a péntek délutáni munkát nem soknak hívják. Gondolom, ha a tévénézőkből a munkaképes lakosság szívére tette a kezét — hiszen rólunk szólt a mese —: nemigen csodálkozott, nem újság ez már. Mióta szombaton nem dolgozunk, a péntek délután vette át „automatikusan” a szombat délelőtt szerepét. De azon, azt hiszem mindenki meglepődött, amit Baló György beszélgetőpartnere mondott: ha mindent összeszámolnak, akkor az 5 millió dolgozó éves munkaidőalapjából évről évre 25 százalék esik ki: 15-öt a szabadság, betegség és más elfogadható ok indokol, ám a többi 10 a késés, a korai eltávozás, a munkaidő alatti ide-odamenés és egyéb hasonló fegyelmezetlenség számlájára írható. Az utóbbiból nem is keveset a hétfői nehéz kezdés, a jól ismert lassú munkába len- dülés tesz ki. Mindehhez nehéz kommentárt fűzni — ők sem nagyon tudtak. A másik téma az OTP volt, jobbára a betét- és hitelkamatok kérdése és egy kicsi az általános rugalmasságé. Az alapszámok szemkápráztatóak: a lakossági betétállomány 205 milliárd, ebből 8 milliárdot az első fél évben helyeztek el. Csinos összeg, de többre számítottak. A másik oldalon a hitelek állnak 164 milliárddal. S kamat itt és kamat ott, az egyiket mi fizetjük, a másikat az OTP. Magasak, alacsonyak, milyenek? — e körül forgott a szó, amelyből az is kiderült, hogy a takarék pénzintézeti szerepébe szociálpolitikai is keveredik a lakásépítés és -vásárlás kapcsán, amit, mint mondták, jó lenne különválasztani. Baló György kérdései főleg a rugalmas kamatpolitikát feszegették, meg a sikertelen csekkforgalmat és a nehézkes ügyintézést, a kamatos kamat szóba sem került. Éppúgy, mint az sem, hogy miért nem lehet az árak arányában növelni a lakásépítési és -vásárlási kölcsönöket. És még egy csomó, a lakosságot közelről érintő kérdést fel lehetett volna tenni. Csak egy: miért kell a hónapokig üresen állt lakás fűtését a később beköltöző vevőnek — tehát a később vett lakásért — megfizetni? Mint látható, a műsor inkább elvi dolgokkal foglalkozott, a gyakorlati sem maradt ki ugyan, de az nem a legégetőbb kérdésekre vonatkozott. Nem a lakáseladásokra és -építkezésekre A Meseautó ötven év után is meseautó maradt. Valóban csodaszép, minden kényelemmel ellátott, ma is megirigyelhető mintadarab. S a köré kerített mese is megáll a talpán. Sőt. Az is mintadarab — ha elvonatkoztatunk a rossz hírétől, amibe mint a fellegekben járó, a valóságtól teljesen elszakadt, hírhedt magyar film keveredett. Ha az 1934-es dátumot nézzük — ami szinte hihetetlen a tökéletes képet látva és hangot hallva —, ez igaz is, hiszen a nagy gazdasági válság utáni lábadozás évében készült. De az vesse rá az első követ, aki még évtizedek múltán is nem látott szirupos, az élettől ugyancsak elrugaszkodott magyar filmet. A különbség csak annyi, hogy abban a vezérigazgatót a traktoros vagy martinász helyettesítette. És többnyire nem ennyire gördülékeny, dramaturgiailag nem ilyen jól felépítve, szinte üresjárat nélkül igyekezett derűt lopni a korgó gyomrú nézők szívébe. Mese volt az is, ez is, tehát a tartalomra ne is vesztegessük- az időt, nézzük inkább a régi idők magyar mozijának a kedvenceit. Perczel Zita, a harmincas évek üdvöskéje, mint később is: csupa báj egy olyan szerepben, amelyhez szépségnél egyéb alig kell. Ö ennél többet adott: a kor modern leányzóját. Törzs Jenőnek a vezérigazgató-sofőr megformálása nem jelentett problémát, csak ujjgyakorlatot, akárcsak a Gázon—Berky kettősnek ezt a házaspárt játszani és nem a megszokott dzsentrit. Mostani szemmel a film igazi főszereplői Kabos Gyula és Gombaszögi Ella, akik szintén mindig párban játszottak, ez a mostani talán az elsők egyike. Sémájuk az idővel csak annyit változott, hogy hol az egyik volt szerelmes, hol a másik, de nem is ez az érdekes, hanem amit kihoztak belőle, azt nem lehetett megunni a későbbiek során sem. Különösen Kabost, az örökké visszatérő, ügyefo- gyott kisember, kistisztviselő alakjában. Jó lenne valamit mondani Tolnay Kláriról is, akinek a sorozatát ezzel a darabbal indította a televízió. De hát mit lehet, amikor három rövid mondatig terjedt az összes szerepe. Ez aztán minden, csak nem az ő filmje volt. Nemhogy oroszlán-, de még macskakörmöket sem mutathatott. Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ ' 8.25: Vesszőparipáink! (ism.) 8.55: Hanglemez MK. 9.00: A hét zenemüve, (ism.) 9.26: Nóták. 9.42: Találkozás a Hang-villában. 10.05: MR 10—14. 11.43: Vallomások, 1942. (regény) XXI/14. 12.45: Törvénykönyv, (riport) 13.00: A Rádió Dalszínháza: Bunbury, avagy Győzőnek kell lenni. 14.29: Nóták. 14.41: Arcképek a lengyel irodalomból. (ism.) 15.05: Toldi — n/l. rész. (ism.) 16.00: Csajkovszkij-művek. 16.29: Zengjen a muzsika. 17.05: Napjaink magyar irodalmából. 17.30: Nóták. 17.44: A Szabó család. 19.15: Népdalok, néptáncok. 19.53: Versenytársak lesznek, avagy . . . nagyvállalataink esélyei a világpiacon. 20.23: Walter Gieseking zongorázik. 21.30: A gyermekkori fehérvérűségről. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Zenés játékokból. 22.50: Társadalmi nyilvánosság. 12. rész. 23.00: Kamarazene. 0.10: Wilbye-madrigálok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Magyar indulók. 8.20: Tíz perc külpolitika. (ism.) 8.35: Másfél óra irodalomkedvelőknek. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Melódiakoktél. 13.25: Látószög. Jegyzet. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: A Szovjetunió népeinek dalaiból. 13.45: Zenés délután. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.30: Sanzonpódium. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Tini-tonik. 18.35: Beszélni nehéz. 18.47: Barangolás régi hanglemezek között. 19.07: A cárevics. (operett) 19.35: Csak fiataloknak. 20.35: Magyar anekdotakincs. 21.05: Slágerdivat. 21.53: Lángoljatok, tuskók! (szatírák, ism.) 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Fiataloknak, (ism.) 9.50: Wagner-operák. 10.19: A kaméliás hölgy. Alexander Dumas regénye. II A. 11.05: Helen Donath hangversenye. 12.08: Zenekari muzsika. 14.00: Nemzetközi sajtószemle, (ism.) 14.20: A 14. drezdai nemzetközi dixielandfesztivál felvételeiből. 14.39: Francia barokk szerzők műveiből. 16.00: Rejtett és feltárt levéltári kincsek. 16.20: Operakórusok. 16.53: Országos kamarazenekari fesztivál. I. 18.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. 19.05: Német nyelvű műsor. 19.35: Verdi — Luisa Miller, (opera) 22.05: Bach: D-dúr szvit. 22.28: Magyar szerzők műveiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Glória Gayner slágereiből. 17.20: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Cseh Éva. (A tartalomból: A kutyának is melege van — Gyerekek a kertben — Üszás- oktatás.) 17.35: Üj felvételeinkből. Bartók: Román táncok. Előadja a Szolnoki szimfonikus zenekar. 17.40: Üzemi lapszemle. 17.45: Pár perc dzsessz. Pege Aladár együttese játszik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Rock-percek. A Prognózis együttes felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 10.00: Tévétorna. 10.05: Állatszelídítők. (szovjet film) V/4. (ism.) 10.30: Virradat, (vietnami film) 16.00: Környező világunk, (angol dokumentumfilm, ism) 16.55: Energia — Apadnak a források. (osztrák dokumentumfilm) IV/3. 17.30: Mesterdallamok. 18.10: Kétmillió, (riportműsor) 18.40: Közvetítés a Szegedi Ipari Vásárról. 19.10: Aratás, (riportműsor, I.) 19.40: Tévétorna. 19.45: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Két férfi, egy eset. (NSZK bűnügyi film) 21.50: Stúdió ’84. 22.50: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.30: 9 nap és az egész élet. (szovjet rövidfilm, ism.) 20.00: A bécsi Belvedere énekverseny gálaestje a Pesti Vigadóból. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Ki vagyok én? 22.30: Szervátültetés — Magyar- ország, 1984. 22.50: A bécsi Belvedere énekverseny eredményhirdetése. BUKAREST 15.05: Szünidei matiné. 15.50: Népdalok. 16.15: Gondolat. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Ideológiai fórum. 20.40: Költészet. 21.00: A nyom. Tv-játék. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű adás. 17.50: Videooldalak. 18.05: Naptár. 18.15: Kis világ. 18.45: Francia sanzonok. 19.10: Rajzfilm. 19.30: Napló. 20.00: Belpolitikai adás. 20.55: A gyanúsított, (film) 22.35: Napló. színház 1984. július 24-én, kedden 21 órakor a gyulai Várszínpadon: ... ES ITT A FÖLDÖN IS 1984. július 25-én, szerdán 21 órakor a gyulai várszínpadon: ... ÉS ITT A FÖLDÖN IS MOZI Békési Bástya: Kicsi és Pici. Békéscsabai Szabadság: de. 10, 6-kor: Itália bukása, 4-kor: Ezüstnyereg, 8-kor: Haragban a világgal. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Elvis Presley, fél 8-kor: A biztosan ölő Sárkány Lady. Gyulai Erkel: A kicsi kocsi újra száguld. Gyulai Petőfi: 4-kor: Hófehér, 6 és 8-kor: Földi űrutazás. Orosházi Partizán: Balfácán. érdeklődőkben nem volt hiány Fotó: Béla Ottó
