Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-24 / 172. szám

1984. július 24., kedd igHÜ»H»T»Tc1 Várszínházi gála Zene minden mennyiségben Aki bírta szusszal, reggel 8-tól éjjel 2-ig szórakozhatott a gyulai várfürdőben, ahol szombaton rendezték meg a hagyományos gálaműsort. Már délelőtt 10 órakor oda kellett figyelni a Vám- és Pénzügyőrség központi fú­vószenekarára, mert olyan kimunkáltam fegyelmezet­ten muzsikáltak. Aztán kö­vetkezett Békés József me­sejátéka, A legbátrabb gyá­va, a Békés megyei Jókai Színház társulatának előadá­sában. A színészek aligha örültek neki, hogy a játéktér percről percre szűkült a nagy érdeklődés következté­ben. S a galibát nem is a földre kuporodó gyerekek, hanem a mesejátékot szem­mel láthatóan nagyon élvező felnőttek okozták. Aki a gála minden előadá­sán részt akart venni, an­nak a motyóját mindig in­dulásra kész állapotban kel­lett tartani. Mert nonstop műsor folyt a várfürdő te­rületén, bámészkodásra, he- verészésre nem is hagyva időt. Alig ért véget a mese­játék, a tömeg máris igye­kezett helyet biztosítani ma­gának a „dögönyöző” kör­nyékén, ahol egy nosztalgia­műsor keretében 20 év nagy slágereiből adott ízelítőt Ko­vács Erzsi, Sárosi Katalin, Zsoldos Imre — Kékesi Já­nos és együttese kíséretében. Kovács Erzsi kulturált ének­tudása, eleganciája itt is vastapsra ragadtatta a néző­ket. Zsoldos Imre trombita­szólói zenei csemegének szá­mítottak, s nagy meglepetés­nek szellemes játékvezetése. A kastély előtt a Vám- és Pénzügyőrség központi fú­vószenekara és iff. Sánta Ferenc és zenekara szóra­koztatta a közönséget. A te­hetséges prímás ez alkalom­ból még a nótákat kevésbé kedvelőket is meggyőzte ki­vételes hangszeres tudásáról. A műsorban Domahidi László nótaénekes is közre­működött. A televíziós felvé­tel kedvéért elegánsan fel­öltözött zenészek alaposan megizzadtak az egyórás mű­sor alatt, míg a közönség lenge öltözetben, békésen fogyasztgatta elemózsiáját. Az egész egy kivételes pik­nikhez hasonlított, amikor a pihenni, szórakozni vágyó­kon még nem ütköztek ki a fáradtság jelei. A térzenének keresztelt műsor után még költözköd­ni sem kellett, mert a KFT együttes — ugyancsak a kas­tély előtt rögtönzött pódium­ról — rezegtette meg az öreg tölgyfák leveleit. Gyomor- és fülrengetőnek bizonyult hangerejük, így csak a beat- koncerteken már megedző- dött fiatalok hallgatták hű­ségesen az egyébként karak­terisztikus zenét játsszó együttest. Ez a nap mindenképpen a nótakedvelőknek kedvezett. Mert a Vasárnapi muzsiká­ban — ifj. Sánta Ferenc és zenekara kitűnő közremű­ködésével — Kovács Apolló­nia, Palócz László, Szent­endrei Klára és Pere János nagyszerű nótaműsort adott, amelyet nemsokára a Nyílik a rózsa gálaműsora köve­tett. De addig a zenei mű­fajok egészen más területére tehettünk kirándulást- a Bu­dapest Hout Club együttes révén. A dzsessz világába kalauzoltak bennünket Ko­vács Andorék, akiknek játé­ka ez alkalommal kissé ösz- szecsapottnak tűnt, kivéve Bontovics Kati szereplését. Űjabb költözködés követ­kezett, vissza a kastélyhoz, a Nyílik a rózsa gálájára. Az országos dalverseny győzte­sei ismét kitettek magukért, a műsor pontosan, jól szer- kesztetten pergett. Antal Imre fegyelmezett műsorve­zetőnek bizonyult, és ifj. Sánta Ferenc és zenekara megint remekelt. A győzte­sek közül egyedül Hatvani Kiss Gyöngyi hiányzott, de a népes énekesgárda — igazán komolyan véve feladatát — feledtetni tudta társuk hiá­nyát. A műsor — résztvevői révén — meg tudta őrizni az amatőrizmusból eredő ham- vasságát, lámpalázas légkö­rét. A tévé által élő adásban közvetített „főműsorról” leg­szívesebben nem is nagyon szólnék. Rossz volt a meg­világítás, mert nem az éne­kesek arcát, hanem a zakók hajtókáját emelte ki. Aztán az egész napot végigkonfe­ráló Hortobágyi Judit — aki a műsor szerkesztője is volt —, bizony, kis és nagy ba­kikat is elkövetett, talán, mert estére elfáradt. A mű­sornak mégis voltak megle­petései. Dunai Tamás példá­ul, akit intellektuális szí­nészként ismerünk, s lám énekes-táncos szerepben is kellemes, vonzó jelenség. Aztán Csákányi László, aki ugyan nem újszerűségével, hanem ellenállhatatlan — furcsa, de így van —, bájá­val ragadta magával ezen az esten a gyulai közönséget. Az NDK-ból érkezett Pat­ricia Tappe kitűnő énektu­dásával, Császár Angéla és Straub Dezső pedig hangu­latteremtő készségével emel­kedett ki a nem túl jól sike­rült műsorból. Aki még bírta szusszal, ké- • só este megnézhete Forgács Gábor parodists műsorát, s vízben, parton táncolhatott a diszkózenére. Mióta létezik, vita tárgya a várszínházi gála. Mint hű­séges résztvevője mondom: szükség van rá. Nevezzük akár várfürdői show-nak, vagy bárminek. A belépődíj­ról folyó viták is minden esztendőben fellángolnak. Pedig, ha azt vesszük ala­Bontovics Kati dzscsszénekes újabb híveket szerzett pul, hogy a gála során lát­ható műsorokból kettő — pusztán „szárazon” — leg­alább ugyanannyiba kerülne, mint a fürdőzéssel és tíz mű­sorral fűszerezett egész na­pos program, már nem so- kallhatjuk a 150 forintos be­lépőt. Ha viszont egy négy­tagú családra gondolok, ak­kor bizony nehezen megfi- zethetőnek tartom magam is. Talán jó lenne gondolkodni a gyerek- és diákjegyen .. . Aztán még egy jelenség­ről érdemes szót ejteni. Hó­napok óta folyik a gála fel­tételeinek, műsorának ismer­tetése, népszerűsítése. S mégis, több busznyi — tehát szervezetten idelátogató — fürdővendég volt kénytelen visszafordulni a várfürdő kapuitól. Felháborodásuk ez alkalommal nem volt jogos. Csupán elgondolkoztató. Va­jon egyéb hírekre, tudni­valókra is ennyire nem fi­gyelünk oda. Nos, a várszínházi évad lassacskán a végéhez köze­ledik. S a hamarosan mér­legre kerülő produkciók, programok sorában ott sze­repel, ha kis pontként is, a gála. Ez alkalommal a vá­lasztékkal nem volt baj. A gála az lett, aminek szánták: könnyű nyári szórakozást nyújtó színfolt a várszínház palettáján. B. Sajti Emese A Nyílik a rózsa műsorban „hazai pályán" léphetett fel Kol- tay Zoltán KÉPERNYŐ A Hírháttér megint jó helyen kapisgált, amikor a néhány napos kánikula péntekjét — s vele együtt a munkafegyelmet — választotta ki. ötven különböző hivatallal próbáltak be­szélni 13—15 óra között, persze, sikertelenül, néhol még a telefonközpont sem jelentkezett, nemhogy más, fontos sze­mély. Budapest 3 hídján — ahol forgalomszámlálást folytat­tak — annál élénkebb volt az élet 13—14 óra között. Csak­nem egyharmadával több kocsi tartott Budára és a Balaton felé, s majd 50 százalékkal többen utaztak a BKV jármű­vein, mint más munkanapokon ebben az órában. A „lemért” 5 nagyüzemnél viszont a terhelésregisztráló műszer ezen a napon a munkaidő utolsó 3 órájában kisebb értéket muta­tott, mint máskor. S így aztán össze is állt a kép: a péntek délutáni munkát nem soknak hívják. Gondolom, ha a tévé­nézőkből a munkaképes lakosság szívére tette a kezét — hi­szen rólunk szólt a mese —: nemigen csodálkozott, nem új­ság ez már. Mióta szombaton nem dolgozunk, a péntek dél­után vette át „automatikusan” a szombat délelőtt szerepét. De azon, azt hiszem mindenki meglepődött, amit Baló György beszélgetőpartnere mondott: ha mindent összeszámolnak, akkor az 5 millió dolgozó éves munkaidőalapjából évről év­re 25 százalék esik ki: 15-öt a szabadság, betegség és más elfogadható ok indokol, ám a többi 10 a késés, a korai eltá­vozás, a munkaidő alatti ide-odamenés és egyéb hasonló fe­gyelmezetlenség számlájára írható. Az utóbbiból nem is ke­veset a hétfői nehéz kezdés, a jól ismert lassú munkába len- dülés tesz ki. Mindehhez nehéz kommentárt fűzni — ők sem nagyon tudtak. A másik téma az OTP volt, jobbára a betét- és hitelkama­tok kérdése és egy kicsi az általános rugalmasságé. Az alap­számok szemkápráztatóak: a lakossági betétállomány 205 milliárd, ebből 8 milliárdot az első fél évben helyeztek el. Csinos összeg, de többre számítottak. A másik oldalon a hi­telek állnak 164 milliárddal. S kamat itt és kamat ott, az egyiket mi fizetjük, a másikat az OTP. Magasak, alacso­nyak, milyenek? — e körül forgott a szó, amelyből az is ki­derült, hogy a takarék pénzintézeti szerepébe szociálpolitikai is keveredik a lakásépítés és -vásárlás kapcsán, amit, mint mondták, jó lenne különválasztani. Baló György kérdései főleg a rugalmas kamatpolitikát feszegették, meg a sikerte­len csekkforgalmat és a nehézkes ügyintézést, a kamatos ka­mat szóba sem került. Éppúgy, mint az sem, hogy miért nem lehet az árak arányában növelni a lakásépítési és -vásárlási kölcsönöket. És még egy csomó, a lakosságot közelről érintő kérdést fel lehetett volna tenni. Csak egy: miért kell a hó­napokig üresen állt lakás fűtését a később beköltöző vevő­nek — tehát a később vett lakásért — megfizetni? Mint lát­ható, a műsor inkább elvi dolgokkal foglalkozott, a gyakor­lati sem maradt ki ugyan, de az nem a legégetőbb kérdé­sekre vonatkozott. Nem a lakáseladásokra és -építkezésekre A Meseautó ötven év után is meseautó maradt. Valóban csodaszép, minden kényelemmel ellátott, ma is megirigyel­hető mintadarab. S a köré kerített mese is megáll a talpán. Sőt. Az is mintadarab — ha elvonatkoztatunk a rossz híré­től, amibe mint a fellegekben járó, a valóságtól teljesen el­szakadt, hírhedt magyar film keveredett. Ha az 1934-es dá­tumot nézzük — ami szinte hihetetlen a tökéletes képet látva és hangot hallva —, ez igaz is, hiszen a nagy gazdasági vál­ság utáni lábadozás évében készült. De az vesse rá az első követ, aki még évtizedek múltán is nem látott szirupos, az élettől ugyancsak elrugaszkodott magyar filmet. A különb­ség csak annyi, hogy abban a vezérigazgatót a traktoros vagy martinász helyettesítette. És többnyire nem ennyire gördülékeny, dramaturgiailag nem ilyen jól felépítve, szinte üresjárat nélkül igyekezett derűt lopni a korgó gyomrú né­zők szívébe. Mese volt az is, ez is, tehát a tartalomra ne is vesztegessük- az időt, nézzük inkább a régi idők magyar mo­zijának a kedvenceit. Perczel Zita, a harmincas évek üdvös­kéje, mint később is: csupa báj egy olyan szerepben, amely­hez szépségnél egyéb alig kell. Ö ennél többet adott: a kor modern leányzóját. Törzs Jenőnek a vezérigazgató-sofőr megformálása nem jelentett problémát, csak ujjgyakorlatot, akárcsak a Gázon—Berky kettősnek ezt a házaspárt játszani és nem a megszokott dzsentrit. Mostani szemmel a film igazi főszereplői Kabos Gyula és Gombaszögi Ella, akik szintén mindig párban játszottak, ez a mostani talán az elsők egyike. Sémájuk az idővel csak annyit változott, hogy hol az egyik volt szerelmes, hol a másik, de nem is ez az érdekes, hanem amit kihoztak belőle, azt nem lehetett megunni a későbbiek során sem. Különösen Kabost, az örökké visszatérő, ügyefo- gyott kisember, kistisztviselő alakjában. Jó lenne valamit mondani Tolnay Kláriról is, akinek a sorozatát ezzel a da­rabbal indította a televízió. De hát mit lehet, amikor három rövid mondatig terjedt az összes szerepe. Ez aztán minden, csak nem az ő filmje volt. Nemhogy oroszlán-, de még macskakörmöket sem mutathatott. Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ ' 8.25: Vesszőparipáink! (ism.) 8.55: Hanglemez MK. 9.00: A hét zenemüve, (ism.) 9.26: Nóták. 9.42: Találkozás a Hang-villá­ban. 10.05: MR 10—14. 11.43: Vallomások, 1942. (regény) XXI/14. 12.45: Törvénykönyv, (riport) 13.00: A Rádió Dalszínháza: Bunbury, avagy Győzőnek kell lenni. 14.29: Nóták. 14.41: Arcképek a lengyel iroda­lomból. (ism.) 15.05: Toldi — n/l. rész. (ism.) 16.00: Csajkovszkij-művek. 16.29: Zengjen a muzsika. 17.05: Napjaink magyar irodal­mából. 17.30: Nóták. 17.44: A Szabó család. 19.15: Népdalok, néptáncok. 19.53: Versenytársak lesznek, avagy . . . nagyvállalataink esélyei a világpiacon. 20.23: Walter Gieseking zongo­rázik. 21.30: A gyermekkori fehérvérű­ségről. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Zenés játékokból. 22.50: Társadalmi nyilvánosság. 12. rész. 23.00: Kamarazene. 0.10: Wilbye-madrigálok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Magyar indulók. 8.20: Tíz perc külpolitika. (ism.) 8.35: Másfél óra irodalomkedve­lőknek. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Melódiakoktél. 13.25: Látószög. Jegyzet. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: A Szovjetunió népeinek dalaiból. 13.45: Zenés délután. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.30: Sanzonpódium. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Tini-tonik. 18.35: Beszélni nehéz. 18.47: Barangolás régi hangle­mezek között. 19.07: A cárevics. (operett) 19.35: Csak fiataloknak. 20.35: Magyar anekdotakincs. 21.05: Slágerdivat. 21.53: Lángoljatok, tuskók! (szatírák, ism.) 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Fiataloknak, (ism.) 9.50: Wagner-operák. 10.19: A kaméliás hölgy. Ale­xander Dumas regénye. II A. 11.05: Helen Donath hangverse­nye. 12.08: Zenekari muzsika. 14.00: Nemzetközi sajtószemle, (ism.) 14.20: A 14. drezdai nemzetközi dixielandfesztivál felvéte­leiből. 14.39: Francia barokk szerzők műveiből. 16.00: Rejtett és feltárt levéltári kincsek. 16.20: Operakórusok. 16.53: Országos kamarazenekari fesztivál. I. 18.30: Szerb-horvát nyelvű mű­sor. 19.05: Német nyelvű műsor. 19.35: Verdi — Luisa Miller, (opera) 22.05: Bach: D-dúr szvit. 22.28: Magyar szerzők műveiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Glória Gayner slágereiből. 17.20: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Cseh Éva. (A tartalomból: A kutyának is melege van — Gyere­kek a kertben — Üszás- oktatás.) 17.35: Üj felvételeinkből. Bartók: Román táncok. Előadja a Szolnoki szimfonikus ze­nekar. 17.40: Üzemi lapszemle. 17.45: Pár perc dzsessz. Pege Aladár együttese játszik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Rock-percek. A Prognó­zis együttes felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 10.00: Tévétorna. 10.05: Állatszelídítők. (szovjet film) V/4. (ism.) 10.30: Virradat, (vietnami film) 16.00: Környező világunk, (an­gol dokumentumfilm, ism) 16.55: Energia — Apadnak a for­rások. (osztrák dokumen­tumfilm) IV/3. 17.30: Mesterdallamok. 18.10: Kétmillió, (riportműsor) 18.40: Közvetítés a Szegedi Ipa­ri Vásárról. 19.10: Aratás, (riportműsor, I.) 19.40: Tévétorna. 19.45: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Két férfi, egy eset. (NSZK bűnügyi film) 21.50: Stúdió ’84. 22.50: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.30: 9 nap és az egész élet. (szovjet rövidfilm, ism.) 20.00: A bécsi Belvedere ének­verseny gálaestje a Pesti Vigadóból. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Ki vagyok én? 22.30: Szervátültetés — Magyar- ország, 1984. 22.50: A bécsi Belvedere ének­verseny eredményhirdeté­se. BUKAREST 15.05: Szünidei matiné. 15.50: Népdalok. 16.15: Gondolat. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Ideológiai fórum. 20.40: Költészet. 21.00: A nyom. Tv-játék. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű adás. 17.50: Videooldalak. 18.05: Naptár. 18.15: Kis világ. 18.45: Francia sanzonok. 19.10: Rajzfilm. 19.30: Napló. 20.00: Belpolitikai adás. 20.55: A gyanúsított, (film) 22.35: Napló. színház 1984. július 24-én, kedden 21 órakor a gyulai Várszínpadon: ... ES ITT A FÖLDÖN IS 1984. július 25-én, szerdán 21 órakor a gyulai várszínpadon: ... ÉS ITT A FÖLDÖN IS MOZI Békési Bástya: Kicsi és Pici. Békéscsabai Szabadság: de. 10, 6-kor: Itália bukása, 4-kor: Ezüstnyereg, 8-kor: Haragban a világgal. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Elvis Presley, fél 8-kor: A biztosan ölő Sárkány Lady. Gyulai Erkel: A kicsi kocsi új­ra száguld. Gyulai Petőfi: 4-kor: Hófehér, 6 és 8-kor: Földi űr­utazás. Orosházi Partizán: Bal­fácán. érdeklődőkben nem volt hiány Fotó: Béla Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents