Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-24 / 172. szám

1984. július 24., kedd o------------------------------------------------------------------------------------------------------------------,----------------I A veszteséges gazdálkodás okai Nemcsak a pénzügyi szak­emberek elemzéseiben, ha­nem az országgyűlés nyári ülésszakán is a szokásosnál hangsúlyozottabb szerepet kapott a veszteséges gazdál­kodás okainak boncolgatása. Méltán. Hiszen a külpiaci feltételek keményedésének és a szabályozórendszer szi­gorításának együttes hatásá­ra a vállalatok gazdálkodá­sában tavaly a korábbiaknál is erőteljesebben mutatkoz­tak meg a színvonalbeli el­térések. Mint Hetényi István pénz­ügyminiszter utalt rá: „a tartósan az átlagot megha­ladó jövedelmezőségű, vagy javuló eredményeket felmu­tató vállalatok sokasága mel­lett már hosszabb ideje nem kevés gyenge teljesítményű vállalat is van”. A pénz­ügyminiszter a jól dolgozók közül egyebek közt a Tau­rus Gumiipari Vállalatot, a Szigetvári Cipőgyárat, vala­mint az Alba Regia Állami Építőipari Vállalatot emelte ki. A hosszabb ideje komoly gondokkal küzdő gazdálko­dók sorában az Irodagépipa- ri és Finommechanikai Vál­lalatot, a Ganz-MÁVAG-ot, valamint a Veszprém me­gyei Állami Építőipari Vál­lalatot említette. Többsége nagyvállalat Ami az általános képet il­leti, tavaly több mint 60 százalékkal növekedett a veszteségesen gazdálkodó szervezetek száma, a veszte­ség összegének növekedése pedig még ezt is felülmúlja: a növekedés 173 százalékos. Az adatok reális értékelésé­nél azonban tudni kell azt is, hogy a veszteség zöme csupán két külkereskedelmi vállalatnál jelenik meg, ugyanakkor megduplázódott az iparvállalatok hiánya is. összességében — ha bővült is a hiánnyal gazdálkodók száma — a veszteség dön­tő többsége a korábbi évek­hez hasonlóan néhány nagy- vállalatnál mutatható ki. Ti­zenegy vállalatnál 100 millió forintot meghaladó a veszte­ség összessége, és náluk ke­letkezett a tavalyi hiány 83 százaléka. Kedvezőtlen jelenség, hogy a veszteségesek között 18 olyan gazdálkodó akad, amely már a korábbi évet is hiánnyal zárta. Elgondol­koztató ugyanakkor, hogy a pénzügyi hiányos vállalatok ágazatok közötti megoszlása arányosnak mondható. Pél­dául a kohászat és a nitro­gén műtrágyagyártás (mind­kettő az úgynevezett válság- ágazatokba sorolható) is csak egy-két vállalattal kép­viselteti magát a gyengén gazdálkodók között. Az arányos megoszlás mel­lett bizonyos aránytalansá­gok is felfedezhetők. A vesz­teséges közös vállalatok nagy száma például egyebek közt azzal magyarázható, hogy többségüket tavaly alapítot­ták, amikor valamirevaló be­vételük nem volt, a költsé­geket azonban viselniük kel­lett. A viszonylag jelentős számú veszteséges cukorgyá­rak hiányait viszont a kész­letezés költségeinek emelke­désével, valamint a romló kapacitáskihasználással in­dokolják a pénzügyi szakem­berek. Szervezési, vezetési gondok A szabályozók és a kül­piaci feltételek szigorodása kétségtelenül hozzájárult a veszteségsummák duzzadásá­hoz. Ugyanakkor a szakér­tői elemzések leszögezik: például az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat­nál, a Kalapgyárban, a Sal­gótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyárban, a Budapesti Porcelángyárban, a Csepel Művek Jármű- és Konfek­ciógépgyárában, valamint több építőipari vállalatnál termelésszervezési és vezeté­si gondok, a piaci igények­hez nem igazodó termék- szerkezet is okozója a vesz­teség keletkezésének. Má­sutt, például a Kecskeméti Zománc- és Kádgyárban, il­letve a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyárban a termelő kapacitások kihasználatlansá­ga vezetett hiányhoz. A kül­kereskedelmi és a külföldi fővállalkozásban részt vevő néhány építőipari vállalat veszteségszámláját a kellő körültekintés és szakmai hozzáértés nélkül kötött szerződésekkel, illetve kivi­telezésekkel indokolják. A veszteség általános okai között szerepel, hogy a pénz­ügyi hiánnyal gazdálkodó szervezetek nem tudtak úrrá lenni költséggazdálkodási hiány oss ágaikon. A pénzügyi hiányok ren­dezésével kapcsolatban is­mét érdemes Hetényi István expozéjára utalni: a nehéz helyzetbe került vállalatok közül több, felismerve a hely­zetet, saját erejéből tett lé­péseket a veszteség és alap­hiány megelőzésére, illetve rendezésére. A Bajai Finom­posztó Vállalat például, hogy megelőzze fejlesztési alap­hiányát, egyik gyáregységét értékesítette. Egy másik eset: az Aszfaltútépítő Vál­lalat, látva, hogy pénzügyi forrásai alatta maradnak a tervezettnek, miközben kö­telezettségei növekedtek, mérsékelte, illetve átütemez­te fejlesztéseit. Saját erőből megoldani Mindez példa arra, hogy a veszteség megszüntetését, il­letve megelőzését saját erő­ből kell megoldani. Mégpe­dig oly módon, hogy a hi­ányhoz vezető okok feltá­rását, majd kiküszöbölésüket szorgalmazzák. A követendő példák sorá­ba tartozik például néhány mezőgazdasági nagyüzem gyakorlata. A mezőgazdaság­ban 1983-ban az előző esz­tendőhöz képest ugyancsak emelkedett a pénzügyi hiá­nyos szervezetek száma, és a veszteség összege is. A fo­lyamat elsősorban a tavalyi rendkívül aszályos időjárás következménye, hiszen a pénzügyi hiány kétharmada az aszály által leginkább súj­tott Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megyé­ben keletkezett. A kárt szen­vedett üzemek zöme erőfe­szítéseket tett a károk ellen- súlyozására, egyebek között öntözéssel, másodvetésekkel, és az ipari tevékenység kibő­vítésével ... Molnár Patrícia aratók közelről A kombájnos Ezekben a napokban megyeszerte több ezren dolgoznak a földeken a kenycrnekvaló betakarí­tásán. Nehéz, megfeszí­tett munkájuk eredmé­nyeként kerül a magtá­rakba, tárolókba a búza. Milyen ma, 1984-ben a kombájnosok élete? Patyi Antal 1976 óta dol­gozik az Orosházi Állami Gazdaságban, öt éve min­den nyáron felül a kombájn nyergébe és részt vesz a bú­za betakarításában. Számára ez a szombat is úgy kezdő­dött, mint a többi nap, ami­kor aratni indult. Reggel öt­kor szólt a vekker kaszaperi lakásán. Felébredt, reggeli­zett. Hat órára jött érte a gazdaság mikrobusza, há­romnegyed hétre érkezett társaival az állami gazdaság Nagyszénás felé eső részén található tankerületbe. Mi­vel elég nagy harmat volt ezen a reggelen, csak fél tíz körül indulhattak a kombáj­nok a hatalmas búzamező­nek. Így volt ideje átnézni a kék-fehér színű E—516-ost, amely az évek során a szí­véhez nőtt. Az idei szezonra ő készí­tette fel munkatársaival ezt a gépet a műhelyben, ahol egész évben szerelőként dol­gozik. Fél tíz után néhány perccel szép sorban elindul­tak az E—516-osok az A/4-es táblán. A gabonaállomány igen jó termést ígért, így né­hány forduló után már vil­logott a sárga lámpa, jelez­ve, hogy megtelt a magtar­tály. Az egyik KAMAZ azon­nal a kihordó csiga alá állt, s néhány másodperc múlva már ömlött az életet adó aranysárga színű gabona. Időközben egyre melegeb­ben tűzött a nap, és bizony a vezetőfülkében elérte a 40 fokot a hőmérséklet. Arcára, testére egyre több veríték- csepp ült ki. A kis ventillá­tor is csak a forró levegőt keverte körülötte. Delet ha­rangoztak, amikor pontosan megérkezett a központból az ebédet szállító gépkocsi. Jó­ízűen fogyasztotta el a csont­levest, amelynek tetején ap­ró zsírgömböcskék úsztak. A második fogás sült borda volt, idei petrezselymes bur­gonyával. Amint befejezte az étkezést, jóleső érzéssel nyúlt a hideg márkásüveg után, s aztán elterült az erdősáv magas fáinak árnyékában. A rövid pihenő után újra­indította a hatalmas gép mo­torját. Az méltóságteljesen, lassan haladt előre a búza­táblában. Tudta, nem mehet gyorsabban, hiszen minden egyes kalászt be kell takarí­tani. Szüksége van rá a gaz­daságnak, az országnak. Dél­után a kánikula egyre elvi­selhetetlenebbé vált. Hallot­ta a rádióban, hogy ország­szerte 30 fok fölötti hőmér­sékletet mutatnak a hőmé­rők. Szerencsére ezen a na­pon nem történt meghibáso­dás, így aztán szinte falta a gép az enyhe szélben ide-oda ringó kalászokat. A kedvező időt kihasználva kicsit meg­nyújtották a műszakot. Fél 8 után álltak le, egymás mel­lé a kombájnok. Az ágazat­vezető közölte vele: ez volt az idei szezon legjobb nap­ja, 13 hektárról több mint 75 tonna búzát takarított be. Arcát, testét egyre inkább elviselhetetlenül csípte a por, az izzadtság. Teljesen felüdülve lépett ki a zu­hanyozóból, s foglalta el he­lyét az ablak mellett a busz­ban. Fél 9-kor kaszaperi há­za előtt megállt a gépjármű. Hazaérkezett. Felesége, a gyerekek már várták a va­csorával. Családi körben el­beszélgettek a nap esemé­nyeiről, majd hatéves kislá­nya és a hároméves kisfiú nyugovóra tért. Néhány percig még nézte a televíziót, aztán tíz óra körül egy fárasztó nap után párnára hajtotta a fejét. Ál­mában arra emlékezett visz- sza, hogy 17 éves fejjel mi­lyen nagy izgalommal ült fel először az SZK—4-es nyer­gébe. Mestere, Tóth János — akivel később sokáig együtt aratott — megtanítot­ta az aratás minden csínjá- ra-bínjára. Tudta, hogy még néhány hétig hasonló ke­mény megpróbáltatásban lesz része, amíg minden szem gabona nem kerül biz­tonságos helyre. Azután pe­dig jöhet a szabadság, ami­kor néhány napra felesége családjához utaznak majd a Nyírségbe. Verasztó Lajos Megyénk a szegedi vásáron Több mint százéves a Sze­gedi Ipari Vásár, amely a BNV után a legnagyobb vá­sár hazánkban. Tisztelve a hagyományokat, a SZÍV ren­dezői nem a BNV utánzatát akarták a nagyközönség elé tárni, hanem inkább egy olyan bemutató létrehozásá­ra törekedtek, mely a szű- kebb régió ipari termékeit és a kishatármenti árufor­galomban partner vállalatok kínálatát mutatja be a lá­togatóknak és a szakembe­reknek. Mindez nem azt jelenti, hogy a SZÍV lokális jellegű, hiszen az idén is sok orszá­gos nagyvállalat, külföldi ki­állító hozta el legjobb ter­mékeit. Tették ezt azért, mert úgy érezték: minden alkalmat ki kell használni a termékek megismertetésére. Különösen így van ez ak­kor, ha előre lehet tudni: sok külföldi üzletember is megtekinti ezt a bemutatót. E tények ismeretében el­gondolkoztató, hogy megyénk termelői közül meglehetősen kevésep éltek a lehetőséggel. Alig több • mint egy • tuc.at vállalat, szövetkezét tartotta fontosnak: a. Szegedi Ipari Vásáron való részvételt. Igaz, akik eljöttek, azok színvonalas, szép bemutató­val léptek a nagyközönség elé, és ennek haszna bősé­gesen fedezi majd a részvé­tel kiadásait. A legjobbak vásárdíjakat, elismerő okle­veleket is kaptak, és ezt ké­sőbbi propagandájukban nyilván jól hasznosítják. A részvétel egy ilyen vá­sáron természetesen önkén­tes, és akik távol maradtak, feltehetően elsősorban pénz­hiánnyal indokolják dönté­süket. Ebben biztos van igazság, a nehéz gazdasági körülmények egyre nehezeb­bé teszik a portékák eladá­sát. De éppen ilyenkor kell minden lehetőséget megra­gadni a propagandára, hírve­résre, kapcsolatteremtésre. A Szegedi Ipari Vásár jó fó­rum erre, a távolmaradást sajnálhatják, akiket illet. Kép, szöveg: Lónyai László Megalakult a Magyar Hidraulika Társaság Hidraulikus elemek és be­rendezések összehangolt fej­lesztésére és gyártására, va­lamint itthoni és külföldi ér­tékesítésére budapesti szék­hellyel megalakult a Magyar Hidraulikai Társaság. Tagjai a Danuvia Központi Szer­szám - és Készülékgyár — a társaság gesztora — a Gép- és Szerszámkészítő Vállalat, a kaposvári, a miskolci és a monori MEZÖP-vállalatok, az Újpesti Gépelemgyár és a Technoimpex. A hidraulikus elemeket és berendezéseket mind széle­sebb körben alkalmazzák az iparban és a mezőgazdaság­ban. Az automatizálás terje­désével egyre nagyobb sze­rephez jutnak ezek a beren­dezések, amelyek az olajnyo­más segítségével teljesítik az automatika parancsait, pél­dául szelepeket nyitnak, ka­rokat, emelőket mozgatnak. A Danuviában már több mint tíz éve gyártanak el­sősorban az ipari berende­zésekhez hidraulikus eleme­ket, s a most megalakult társaság célul tűzte, hogy ezekből a hasznos berende­zésekből mind többet készít­senek a mezőgazdasági gé­pekhez is. Híradástechnikai berendezések Afrikába és a Közel-Keletre A Budavox újabb jelentős exportszerződésekkel erősí­tette meg piaci pozícióit a Közel-Keleten és Afrikában. Algériai partnerükkel a már korábban aláírt több, mint 13 millió dolláros szerződés után újabb 2,5 millió dollár értékű üzletet kötöttek mik­rohullámú vonalak idei és jövő évi szállítására, szerelé­sére, és kulcsrakész átadá­sára. A rendszer 960 telefon­csatorna egyidejű átvitelét biztosítja, és összeköttetést teremt Setif és M. Sila körze­tek között. A mikrohullámú berendezéseket az Orion, a multiplexet a Telefongyár, az antennákat a Finom- mechanikai Vállalat, a mérő­műszerek egy részét az Elektronikai Szövetkezet gyártja. Más részüket kül­földről szerzik be. A Budavox a már koráb­ban telepített URH-hálózatok bővítésére szerződést kötött angolai cégekkel. A fél millió dollár értékben szállítandó berendezéseket és készülé­keket a Budapesti Rádió- technikai Gyárban állítják elő. Más közép- és közel-ke­leti cégekkel kétmillió dollár értékű szerződést kötöttek telefongyári átviteltechnikai berendezések szállítására. A Füzesgyarmati Lucernatermesztési Rend­szer tablókon mutatta be tevékenységét A Mezőhegy esi Mezőgazdasági Kombinát ter­mékei Vásárdíjat kapott a családi teniszre a szarvasi PLASTOLUS

Next

/
Thumbnails
Contents