Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-24 / 172. szám
1984. július 24., kedd o------------------------------------------------------------------------------------------------------------------,----------------I A veszteséges gazdálkodás okai Nemcsak a pénzügyi szakemberek elemzéseiben, hanem az országgyűlés nyári ülésszakán is a szokásosnál hangsúlyozottabb szerepet kapott a veszteséges gazdálkodás okainak boncolgatása. Méltán. Hiszen a külpiaci feltételek keményedésének és a szabályozórendszer szigorításának együttes hatására a vállalatok gazdálkodásában tavaly a korábbiaknál is erőteljesebben mutatkoztak meg a színvonalbeli eltérések. Mint Hetényi István pénzügyminiszter utalt rá: „a tartósan az átlagot meghaladó jövedelmezőségű, vagy javuló eredményeket felmutató vállalatok sokasága mellett már hosszabb ideje nem kevés gyenge teljesítményű vállalat is van”. A pénzügyminiszter a jól dolgozók közül egyebek közt a Taurus Gumiipari Vállalatot, a Szigetvári Cipőgyárat, valamint az Alba Regia Állami Építőipari Vállalatot emelte ki. A hosszabb ideje komoly gondokkal küzdő gazdálkodók sorában az Irodagépipa- ri és Finommechanikai Vállalatot, a Ganz-MÁVAG-ot, valamint a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalatot említette. Többsége nagyvállalat Ami az általános képet illeti, tavaly több mint 60 százalékkal növekedett a veszteségesen gazdálkodó szervezetek száma, a veszteség összegének növekedése pedig még ezt is felülmúlja: a növekedés 173 százalékos. Az adatok reális értékelésénél azonban tudni kell azt is, hogy a veszteség zöme csupán két külkereskedelmi vállalatnál jelenik meg, ugyanakkor megduplázódott az iparvállalatok hiánya is. összességében — ha bővült is a hiánnyal gazdálkodók száma — a veszteség döntő többsége a korábbi évekhez hasonlóan néhány nagy- vállalatnál mutatható ki. Tizenegy vállalatnál 100 millió forintot meghaladó a veszteség összessége, és náluk keletkezett a tavalyi hiány 83 százaléka. Kedvezőtlen jelenség, hogy a veszteségesek között 18 olyan gazdálkodó akad, amely már a korábbi évet is hiánnyal zárta. Elgondolkoztató ugyanakkor, hogy a pénzügyi hiányos vállalatok ágazatok közötti megoszlása arányosnak mondható. Például a kohászat és a nitrogén műtrágyagyártás (mindkettő az úgynevezett válság- ágazatokba sorolható) is csak egy-két vállalattal képviselteti magát a gyengén gazdálkodók között. Az arányos megoszlás mellett bizonyos aránytalanságok is felfedezhetők. A veszteséges közös vállalatok nagy száma például egyebek közt azzal magyarázható, hogy többségüket tavaly alapították, amikor valamirevaló bevételük nem volt, a költségeket azonban viselniük kellett. A viszonylag jelentős számú veszteséges cukorgyárak hiányait viszont a készletezés költségeinek emelkedésével, valamint a romló kapacitáskihasználással indokolják a pénzügyi szakemberek. Szervezési, vezetési gondok A szabályozók és a külpiaci feltételek szigorodása kétségtelenül hozzájárult a veszteségsummák duzzadásához. Ugyanakkor a szakértői elemzések leszögezik: például az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalatnál, a Kalapgyárban, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban, a Budapesti Porcelángyárban, a Csepel Művek Jármű- és Konfekciógépgyárában, valamint több építőipari vállalatnál termelésszervezési és vezetési gondok, a piaci igényekhez nem igazodó termék- szerkezet is okozója a veszteség keletkezésének. Másutt, például a Kecskeméti Zománc- és Kádgyárban, illetve a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyárban a termelő kapacitások kihasználatlansága vezetett hiányhoz. A külkereskedelmi és a külföldi fővállalkozásban részt vevő néhány építőipari vállalat veszteségszámláját a kellő körültekintés és szakmai hozzáértés nélkül kötött szerződésekkel, illetve kivitelezésekkel indokolják. A veszteség általános okai között szerepel, hogy a pénzügyi hiánnyal gazdálkodó szervezetek nem tudtak úrrá lenni költséggazdálkodási hiány oss ágaikon. A pénzügyi hiányok rendezésével kapcsolatban ismét érdemes Hetényi István expozéjára utalni: a nehéz helyzetbe került vállalatok közül több, felismerve a helyzetet, saját erejéből tett lépéseket a veszteség és alaphiány megelőzésére, illetve rendezésére. A Bajai Finomposztó Vállalat például, hogy megelőzze fejlesztési alaphiányát, egyik gyáregységét értékesítette. Egy másik eset: az Aszfaltútépítő Vállalat, látva, hogy pénzügyi forrásai alatta maradnak a tervezettnek, miközben kötelezettségei növekedtek, mérsékelte, illetve átütemezte fejlesztéseit. Saját erőből megoldani Mindez példa arra, hogy a veszteség megszüntetését, illetve megelőzését saját erőből kell megoldani. Mégpedig oly módon, hogy a hiányhoz vezető okok feltárását, majd kiküszöbölésüket szorgalmazzák. A követendő példák sorába tartozik például néhány mezőgazdasági nagyüzem gyakorlata. A mezőgazdaságban 1983-ban az előző esztendőhöz képest ugyancsak emelkedett a pénzügyi hiányos szervezetek száma, és a veszteség összege is. A folyamat elsősorban a tavalyi rendkívül aszályos időjárás következménye, hiszen a pénzügyi hiány kétharmada az aszály által leginkább sújtott Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megyében keletkezett. A kárt szenvedett üzemek zöme erőfeszítéseket tett a károk ellen- súlyozására, egyebek között öntözéssel, másodvetésekkel, és az ipari tevékenység kibővítésével ... Molnár Patrícia aratók közelről A kombájnos Ezekben a napokban megyeszerte több ezren dolgoznak a földeken a kenycrnekvaló betakarításán. Nehéz, megfeszített munkájuk eredményeként kerül a magtárakba, tárolókba a búza. Milyen ma, 1984-ben a kombájnosok élete? Patyi Antal 1976 óta dolgozik az Orosházi Állami Gazdaságban, öt éve minden nyáron felül a kombájn nyergébe és részt vesz a búza betakarításában. Számára ez a szombat is úgy kezdődött, mint a többi nap, amikor aratni indult. Reggel ötkor szólt a vekker kaszaperi lakásán. Felébredt, reggelizett. Hat órára jött érte a gazdaság mikrobusza, háromnegyed hétre érkezett társaival az állami gazdaság Nagyszénás felé eső részén található tankerületbe. Mivel elég nagy harmat volt ezen a reggelen, csak fél tíz körül indulhattak a kombájnok a hatalmas búzamezőnek. Így volt ideje átnézni a kék-fehér színű E—516-ost, amely az évek során a szívéhez nőtt. Az idei szezonra ő készítette fel munkatársaival ezt a gépet a műhelyben, ahol egész évben szerelőként dolgozik. Fél tíz után néhány perccel szép sorban elindultak az E—516-osok az A/4-es táblán. A gabonaállomány igen jó termést ígért, így néhány forduló után már villogott a sárga lámpa, jelezve, hogy megtelt a magtartály. Az egyik KAMAZ azonnal a kihordó csiga alá állt, s néhány másodperc múlva már ömlött az életet adó aranysárga színű gabona. Időközben egyre melegebben tűzött a nap, és bizony a vezetőfülkében elérte a 40 fokot a hőmérséklet. Arcára, testére egyre több veríték- csepp ült ki. A kis ventillátor is csak a forró levegőt keverte körülötte. Delet harangoztak, amikor pontosan megérkezett a központból az ebédet szállító gépkocsi. Jóízűen fogyasztotta el a csontlevest, amelynek tetején apró zsírgömböcskék úsztak. A második fogás sült borda volt, idei petrezselymes burgonyával. Amint befejezte az étkezést, jóleső érzéssel nyúlt a hideg márkásüveg után, s aztán elterült az erdősáv magas fáinak árnyékában. A rövid pihenő után újraindította a hatalmas gép motorját. Az méltóságteljesen, lassan haladt előre a búzatáblában. Tudta, nem mehet gyorsabban, hiszen minden egyes kalászt be kell takarítani. Szüksége van rá a gazdaságnak, az országnak. Délután a kánikula egyre elviselhetetlenebbé vált. Hallotta a rádióban, hogy országszerte 30 fok fölötti hőmérsékletet mutatnak a hőmérők. Szerencsére ezen a napon nem történt meghibásodás, így aztán szinte falta a gép az enyhe szélben ide-oda ringó kalászokat. A kedvező időt kihasználva kicsit megnyújtották a műszakot. Fél 8 után álltak le, egymás mellé a kombájnok. Az ágazatvezető közölte vele: ez volt az idei szezon legjobb napja, 13 hektárról több mint 75 tonna búzát takarított be. Arcát, testét egyre inkább elviselhetetlenül csípte a por, az izzadtság. Teljesen felüdülve lépett ki a zuhanyozóból, s foglalta el helyét az ablak mellett a buszban. Fél 9-kor kaszaperi háza előtt megállt a gépjármű. Hazaérkezett. Felesége, a gyerekek már várták a vacsorával. Családi körben elbeszélgettek a nap eseményeiről, majd hatéves kislánya és a hároméves kisfiú nyugovóra tért. Néhány percig még nézte a televíziót, aztán tíz óra körül egy fárasztó nap után párnára hajtotta a fejét. Álmában arra emlékezett visz- sza, hogy 17 éves fejjel milyen nagy izgalommal ült fel először az SZK—4-es nyergébe. Mestere, Tóth János — akivel később sokáig együtt aratott — megtanította az aratás minden csínjá- ra-bínjára. Tudta, hogy még néhány hétig hasonló kemény megpróbáltatásban lesz része, amíg minden szem gabona nem kerül biztonságos helyre. Azután pedig jöhet a szabadság, amikor néhány napra felesége családjához utaznak majd a Nyírségbe. Verasztó Lajos Megyénk a szegedi vásáron Több mint százéves a Szegedi Ipari Vásár, amely a BNV után a legnagyobb vásár hazánkban. Tisztelve a hagyományokat, a SZÍV rendezői nem a BNV utánzatát akarták a nagyközönség elé tárni, hanem inkább egy olyan bemutató létrehozására törekedtek, mely a szű- kebb régió ipari termékeit és a kishatármenti áruforgalomban partner vállalatok kínálatát mutatja be a látogatóknak és a szakembereknek. Mindez nem azt jelenti, hogy a SZÍV lokális jellegű, hiszen az idén is sok országos nagyvállalat, külföldi kiállító hozta el legjobb termékeit. Tették ezt azért, mert úgy érezték: minden alkalmat ki kell használni a termékek megismertetésére. Különösen így van ez akkor, ha előre lehet tudni: sok külföldi üzletember is megtekinti ezt a bemutatót. E tények ismeretében elgondolkoztató, hogy megyénk termelői közül meglehetősen kevésep éltek a lehetőséggel. Alig több • mint egy • tuc.at vállalat, szövetkezét tartotta fontosnak: a. Szegedi Ipari Vásáron való részvételt. Igaz, akik eljöttek, azok színvonalas, szép bemutatóval léptek a nagyközönség elé, és ennek haszna bőségesen fedezi majd a részvétel kiadásait. A legjobbak vásárdíjakat, elismerő okleveleket is kaptak, és ezt későbbi propagandájukban nyilván jól hasznosítják. A részvétel egy ilyen vásáron természetesen önkéntes, és akik távol maradtak, feltehetően elsősorban pénzhiánnyal indokolják döntésüket. Ebben biztos van igazság, a nehéz gazdasági körülmények egyre nehezebbé teszik a portékák eladását. De éppen ilyenkor kell minden lehetőséget megragadni a propagandára, hírverésre, kapcsolatteremtésre. A Szegedi Ipari Vásár jó fórum erre, a távolmaradást sajnálhatják, akiket illet. Kép, szöveg: Lónyai László Megalakult a Magyar Hidraulika Társaság Hidraulikus elemek és berendezések összehangolt fejlesztésére és gyártására, valamint itthoni és külföldi értékesítésére budapesti székhellyel megalakult a Magyar Hidraulikai Társaság. Tagjai a Danuvia Központi Szerszám - és Készülékgyár — a társaság gesztora — a Gép- és Szerszámkészítő Vállalat, a kaposvári, a miskolci és a monori MEZÖP-vállalatok, az Újpesti Gépelemgyár és a Technoimpex. A hidraulikus elemeket és berendezéseket mind szélesebb körben alkalmazzák az iparban és a mezőgazdaságban. Az automatizálás terjedésével egyre nagyobb szerephez jutnak ezek a berendezések, amelyek az olajnyomás segítségével teljesítik az automatika parancsait, például szelepeket nyitnak, karokat, emelőket mozgatnak. A Danuviában már több mint tíz éve gyártanak elsősorban az ipari berendezésekhez hidraulikus elemeket, s a most megalakult társaság célul tűzte, hogy ezekből a hasznos berendezésekből mind többet készítsenek a mezőgazdasági gépekhez is. Híradástechnikai berendezések Afrikába és a Közel-Keletre A Budavox újabb jelentős exportszerződésekkel erősítette meg piaci pozícióit a Közel-Keleten és Afrikában. Algériai partnerükkel a már korábban aláírt több, mint 13 millió dolláros szerződés után újabb 2,5 millió dollár értékű üzletet kötöttek mikrohullámú vonalak idei és jövő évi szállítására, szerelésére, és kulcsrakész átadására. A rendszer 960 telefoncsatorna egyidejű átvitelét biztosítja, és összeköttetést teremt Setif és M. Sila körzetek között. A mikrohullámú berendezéseket az Orion, a multiplexet a Telefongyár, az antennákat a Finom- mechanikai Vállalat, a mérőműszerek egy részét az Elektronikai Szövetkezet gyártja. Más részüket külföldről szerzik be. A Budavox a már korábban telepített URH-hálózatok bővítésére szerződést kötött angolai cégekkel. A fél millió dollár értékben szállítandó berendezéseket és készülékeket a Budapesti Rádió- technikai Gyárban állítják elő. Más közép- és közel-keleti cégekkel kétmillió dollár értékű szerződést kötöttek telefongyári átviteltechnikai berendezések szállítására. A Füzesgyarmati Lucernatermesztési Rendszer tablókon mutatta be tevékenységét A Mezőhegy esi Mezőgazdasági Kombinát termékei Vásárdíjat kapott a családi teniszre a szarvasi PLASTOLUS
