Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-24 / 172. szám
1984. július 24., kedd Mit kell tudni a külföldre utazóknak? II Magyar Fórum munkájáról Interjú Havasi László pénzügyőr őrnaggyal Benne vagyunk a nyárban. Ilyenkor utaznak a legtöbben külföldre. A megye három határátkelőhelyén a múlt évben több, mint 679 ezer utas lépte át a határt. Csaknem két és fél százalékkal többen, mint a korábbi évben. Olykor azonban az utazáshoz nemcsak öröm, hanem üröm is társul a különféle szabálytalanságok elkövetése miatt. Havasi László pénzügyőr őrnaggyal, a Vám- és Pénzügyőrség Csongrád és Békés megyei parancsnokságának megbízott parancsnokával arról beszélgetünk, hogy a külföldre utazóknak milyen kötelezettségei és jogai vannak? Hányán követtek el a múlt évben vám- és devizabűncselekményt? — Vámbűncselekményt 30 utas követett el. Az érték mintegy 7,5 millió forint volt. Lényegesen többen — 58 utas — követtek el devizabűncselekményt, .„ 1,1 millió forint értékben. — Hogyan alakultak a vám- és deviza-szabálysértések? — Vámszabálysértést 95 utas követett el, mintegy 665 ezer forint értékben, míg deviza-szabálysértést 190-en követtek el. Az érték 450 ezer forint. — A múlt • évhez képest van-e valamilyen módosítás a vám- és devizarendelkezésekben? — Az utazással összefüggő változás, hogy a vámkezeléshez szükséges engedélyt nem 30 ezer forint, hanem 25 ezer forint érték feletti áru esetében már be kell szerezni. — Mit hozhat be a magyar állampolgár engedély nélkül, illetve engedéllyel? — A magyar állampolgár összesen 25 ezer forint belföldi forgalmi értékű árut hozhat be külön engedély nélkül. Ha a behozott áruk együttes értéke a 25 ezer forintot meghaladja, a vámkezeléshez már a Magyar Nemzeti Bank engedélye is szükséges. Kivételt képeznek az Albániából, Bulgáriából, Csehszlovákiából, az NDK- ból, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból, Lengyelországból, Romániából, a Szovjetunióból és a Vietnami Demokratikus Köztársaságból hazatérő magyar állampolgárok értékkeretét meghaladó árui, melyeket az MNB felhatalmazása alapján az illetékes vámhivatal saját hatáskörében vámkezelheti. — Milyen kötelezettségei és jogai vannak az utasnak Magyarországra történő belépése során? — Az országba beutazók az államhatár átlépése után a vámhivatalnál kötelesek útlevelük bemutatásával vámvizsgálatra jelentkezni, és nyilatkozni a magukkal hozott árukról, az alábbiak szerint: —- az utas szóban kérheti a vámmentesen behozható útiholminak, továbbá azoknak az áruknak a vámkezelését, amelyek nem minősülnek kereskedelmi jellegűnek, és amelyek együttes belföldi forgalmi értéke az 5 ezer forintot nem haladja meg; — az utasnak részletes árufelsorolással kiállított írásbeli árunyilatkozattal kell a vámkezelést kérnie, ha a behozott áruk együttes belföldi forgalmi értéke személyenként az 5 ezer forintot meghaladja, vagy a behozott áruk mennyisége kereskedelmi mennyiségnek minősül, továbbá, ha azok vámkezeléséhez államigazgatási szerv engedélye — igazolása — szükséges, vagy ha az utasnak külföldön feladott poggyásza is van. Ezt a tényt a vámáru-nyilatkozatra, a csomagok darabszámának megjelölésével kell közölni. Ezekben az esetekben a vámáru-nyilatkozaton minden külföldön vásárolt, vagy ajándékba kapott árut fel kell tüntetni. Nem kell vámot fizetni az utas által behozott, vagy általa külföldön feladott vámáruk után, ha azok együttes belföldi forgalmi értéke személyenként az 5 ezer forintot nem haladja meg. Ezt a vámmentességet a 16 éven aluli és a szülők útlevelében szereplő gyermekek nem vehetik igénybe. — Mit lehet kivinni engedély nélkül? — A külföldre utazók az utazás céljának, időtartamának, valamint az időjárásnak megfelelő személyes használati tárgyaikat engedély nélkül vihetik magukkal. Az útiholmiként kivitt tárgyakat csak devizahatósági engedéllyel szabad elidegeníteni. Ezeket a tárgyakat a belföldiek a legközelebbi beutazásuk alkalmával az ország területére kötelesek visszahozni. A deviza- jogszabály személyenként ezer forint belföldi fogyasztói árat meg nem haladó összértékű, szokásos mennyiségű ajándéktárgyak kivitelét teszi lehetővé. Nem vihető azonban ajándék címen külföldre arany, platina, ezüst, valamint ezekből készült tárgyak, továbbá muzeális tárgyak, bélyegek és a Magyar Nemzeti Bank közleményében felsorolt áruféleségek: valamennyi élelmiszer (ideértve az alkoholtartalmú italokat, kávét és teát stb.), cigaretta és egyéb dohányáru, gyógyszer, mosó- és mosogatószer, babaápolási termék, autoszifon és habszifonkészülékek, papírzsebkendő, egészségügyi papír, legó-játékok, kötött alsóruházati cikkek, gyérGyártják a legolcsóbb bazai személyi számítógépet Az eddigi legolcsóbb hazai személyi kisszámftógép sorozatgyártását kezdték meg a sárisápi Üj Élet Termelő- szövetkezetben. A Primo elnevezésű újdonság több típusa készül, az egyszerűbb gép ára 11 500 Ft, s a nagyobb — hatvannégyezer információegység tárolására képes — gépé sem haladja meg a 20 000 forintot. A basic programnyelven programoztatható számítógépek „tudása” megegyezik a hasonló nagyságú külföldi mini komputerekével. Csatlakoztathatók magnókhoz és bármilyen típusú tv-készülékhez is; monitorukon képes, grafikus ábrák jeleníthetők meg. A berendezés klaviatúrája nem tartalmaz mechanikus alkatrészeket, tehát a kezelő- egység élettartama igen nagy. A Primo első példányait különböző helyeken — főleg iskolákban — tesztelték, s kitűnő bizonyítványt állítottak ki róla. Az új személyi számítógép egy gazdasági társulás terméke: az MTA Számítós- .technikai és Automatizálási Kutató Intézet, a sárisápi Űj Élet Tsz és az Elektromodul társult kifejlesztésére, gyártására és árusítására. A sárisápi termelőszövetkezet — ahol már eddig is gyártottak számítógépeket — Csol- nokon épített egy új üzemcsarnokot, ahol kizárólag a Primót készítik. Az év végéig háromezer darabot gyártanak belőle, és jövőre az igényeknek megfelelően növelik a termelést. Az Elektromodul gondoskodik az alkatrészekről és a hazai forgalmazáson kívül a későb- . biekben exportálja is az új terméket. A Gelka felkészült a Primo javítására. mektréningruha, gyermeklábbeli (fiú 38, leányka 34- es számig) harisnya, zokni és harisnyanadrág, függöny, szőnyeg, csecsemőruházati cikkek, fényképezőgép, filmfelvevő és vetítőgép, bar- kácsgép, rozsdamentes evőeszköz. Engedély nélkül vihető ki a járművek üzemben tartásához szükséges és a járművek erre a célra szolgáló tartályaiban elhelyezett üzemanyag. Póttartályban üzemanyagot kivinni nem szabad. A kiutazó magyar állampolgárok 5 kilogramm élelmiszert, ezen belül 2 kilogramm húsárut — beleértve a húskonzervet is, de a nyershús kivételével — vihetnek magukkal személyenként. Kávé és kakaó még útiholmiként sem vihető ki külföldre. Kivihető továbbá 200 db cigaretta vagy 200 gramm dohány, vagy 50 darab szivarka, továbbá 2 liter bor és 1 liter egyéb szeszes ital. Dohányáruk és szeszes italok kivitelére a 16 éven aluliak nem jogosultak. A kiutazó magyar állampolgárok engedély nélkül vihetnek külföldre személyenként 200 forintot 50 forintnál nem nagyobb címletű bankjegyekben és érmékben. Magyar állampolgárok 2 ezer forintnak megfelelő külföldi fizetőeszközt tarthatnak engedély nélkül birtokukban,. mégpedig rubel- és konvertibilis elszámolású valutát együttesen. Ezek a valuták külföldi utazás során Magyarország területéről engedély nélkül kivihetők. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Románia és a Szovjetunió belső rendelkezései értelmében ezen országok valutájának eredetét a külföldieknek igazolniuk kell. Ebből a célból az illetékes valutakiszolgáltatóhelyek (OTP, IBUSZ stb.) díjmentesen adnak „kiviteli engedély”-!, amellyel a maximum 2 ezer forint értékben birtokban tartható rubelelszámolású valuta (leva, csehszlovák korona, zloty, NDK márka, lej és rubel) az adott országba bevihető. — Milyen tanácsokat ad a vám- és pénzügyőrség a kiutazóknak? ' — Mindenekelőtt tartsák meg a vám- és devizajog- szabályokban foglaltakat. Ezért kiutazásuk előtt érdeklődjenek a vámhivataloknál a megfelelő tájékozódás végett. Ha a személyes használatra szolgáló tárgyak között nagyobb értékű vagy külföldi eredetű áru is van (óra, filmfelvevő, rádiós magnetofon, irhabunda stb.) a kiutazáskor kapott vagy bármely utazási irodánál, továbbá vámszervnél előre beszerezhető „vámárunyilatkozat” e célra szolgáló rovataiba való bejegyzéssel ajánlott és kérhető azok kivitelének igazolása a vámmentes visszahozatal érdekében. Serédi János Elindult a nemzetközi Tisza-túra Vasárnap a Szabolcs-Szatmár megyei Csengerben ünnepélye- í sen megnyitották a XVII. nemzetközi vízitúrát. Másfél száz vízi járművel csaknem háromszázan indultak útnak az augusztus 12-ig tartó, Szegeden befejeződő túrának. A magyar, cseh, osztrák, NDK- és NSZK-beli résztvevők 16 kilométert tesznek meg a Szamos festői szépségű felső szakaszán, kedden Vásárosna- ménynél találkoznak a Tiszával, amelyen 661 kilométert eveznek végig a célállomásig. A kötetlen programú szabadnapokkal, éjszakai kempingezésekkel pihentető túrán általában napi negyven kilométert tesznek meg a csónakosok, kajakosok, kenusok. A víziút tetszés szerint megszakítható, illetve újabb résztvevők csatlakozhatnak hozzá. Az eddigi jelentkezések alapján rekordra számít a szervező Szabolcs-Szatmár megyei Természetbarát Szövetség. Dr. Szabó Zoltán nyilatkozata Augusztus elején Budapesten megrendezik a szórványmagyarság helyzetét kutatók tudományos találkozóját. Ez lesz az első olyan rendezvény, amelyet a Magyarok Világszövetségénél nemrégiben megalakult Magyar Fórum közreműködésével tartanak. Dr. Szabó Zoltán nyugalmazott miniszter, a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja, a Magyar Fórum elnöke az MTI tudósítójának elmondta: — A világban élő magyar értelmiségiek közötti kapcsolatok további építésére, ápolására és gazdagítására hivatott a Fórum, mint a magyar értelmiségi tudományos találkozók védnöke. Rendeltetése szerint a Fórum szervezője és koordinátora az itthon és külországokban élő magyar értelmiségiek sajátos kontaktusainak, szakmai találkozóinak, egy-egy értelmiségi szakterület — olyannyira szükséges — közös tudományos rendezvényeinek. A Fórumnak lényeges feladata, hogy rendszeressé és folyamatossá tegye ezt a munkát. Az utóbbi években az anyanyelvi mozgalom mellett — ahhoz több-kevesebb szállal kapcsolódóan is — kialakult a határainkon kívül élő magyarsággal való kapcsolattartásnak egy másik formációja is: a különböző értelmiségi csoportok szakmai találkozóinak, konferenciáinak szervezése, ösz- szehívása. Az első ilyen rendezvény a külföldön élő magyar gazdasági szakemberek találkozója volt; vendégül láttuk fővárosunkban és ösz- szehoztuk hazai kollégáikkal a külországokban munkálkodó magyar könyvtárosokat; találkozót szerveztünk magyar ajkú katolikus és protestáns lelkészeknek. Az elmúlt év nyarán, a földkerekség nagyon sok országában működő magyar orvosok tudományos összejövetelét szervezték meg Budapesten; a Magyar Tudományos Akadémián rendezett tudo-^ mányos ülések során sok száz hazai és több mint 20 országból érkezett magyar orvos mutatkozott be, személyesen és munkásságával. Ezekkel a hazai találkozókkal, a magyarországi „magyar—magyar” szakmai események rangjával, eredményeivel igyekszünk öregbíteni hírünket a nagyvilágban, jobban megismertetni a magyarokat befogadó államokban is a magyar szellemiség értékeit, felhívni a figyelmet a különféle szakterületek jeles magyar művelőire. Bízvást mondhatjuk, hogy e törekvésünk már korábban is — a Magyar Fórum létrehozása óta pedig erősödőén — visszhangra talált a külföldi magyar szakemberek és az itthoni értelmiség körében egyaránt, hiszen a személyes szálak so- kasításán túl a szakmai kapcsolatok gazdagítását igyekszünk szolgálni. Különösen örülünk annak, hogy a rendszeressé formálódó együttműködésben segítségünkre vannak — a szakmai és társadalmi hátteret is erősítve — a hazai intézményrendszer olyan bázisai, mint például a Magyar Tudományos Akadémia, szakminisztériumok, tudományos társaságok, az országos könyvtárak és múzeumok, a TIT. A szórványmagyarság kutatásának témaköreit most azért tűztük napirendre, mert az utóbbi időkben külföldön és Magyarországon megélénkült a távolban élő magyarság múltjának és jelenének sokoldalú kutatása. A kutatómunka eredményeként számos jelentős közlemény, tanulmánykötet látott napvilágot. Közös a vélemény: megérett az idő arra, hogy a kutatók tájékoztassák egymást munkásságukról, kicseréljék tapasztalataikat, áttekintsék a feltáró munka további irányait és teendőit. A Magyar Fórumnak ebben cselekvőkész szakmai partnere — s a tudományos találkozó rendezésében is részt vesz — az MTA Történettudományi Intézete és az Országos Széchenyi Könyvtár. A közösen kidolgozott program szerint három fő témakörben hangzanak el előadások és bontakozik ki vita: a statisztikai források egységesítésének kérdéseiről, a szórványmagyarság identitás-tudatának problematikájáról, valamint a szórványmagyarság közösségéről és intézményeiről. A Magyar Fórumnál hosz- szabb távra is formálódnak már az elképzelések. Jövőre például — szintén augusztusban, — a világban élő magyar agrárszakemberek tudományos találkozóját hívjuk össze abból az alkalomból, hogy a hajdanán Széchenyi István kezdeményezte országos mezőgazdasági kiállítást immár a 70. alkalommal rendezik meg Budapesten. Az 1986-ra tervezett találkozó és tahácskozás terveink szerinti fő témája: „Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában”. Ennek elemzésére a hazai szakértőkkel együtt a Budapesti Műszaki Egyetemre hívjuk- várjuk a külországi magyar szakembereket — mondta nyilatkozatát zárva dr. Szabó Zoltán. Szeghalmon, a város központjában megnyitott óra-ajándékSzeghalom Bolthálózatfejlesztés — a korábbinál szerényebben Néhány nappal ezelőtt Szebelédi János, a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ elnöke és Papp András főosztály- vezető látogatásra invitált. Mint mondották: működési területük lakosságának sokirányú ellátásán túl az idei esztendő első felében is tovább bővítették üzlethálózatukat. Ezek azonban — jegyezték meg egybehangzóan — már a mostani lehetőségekhez igazodó felújítások, korszerűsítések, és nagyon szerény hálózatbővítések, jóllehet valamennyi a választék, a jobb áruellátás skálájának bővítését célozza. Ilyen volt ez év elején a harisnyabolt megnyitása, melyről annak idején már beszámoltunk. Hogy azóta mi történt? Bucsán egy régi épületet rekonstrukcióval olyan vendéglátó egységgé alakítottak át, ahová mór az átutazó bolt nyugati turisták is szívesen betérnek. (Ezt a megfogalmazást a vendéglő vezetőjétől hallottuk.) Szeghalmon, az ipartelep közelében nagyobb alapterületű faházat telepítettek, melyben vegyesboltot alakítottak ki. Tették ezt a paplanüzem, a ruhaipari üzem, a harisnyagyár, a Volán, a MÁV, a gabonatelep stb. dolgozóinak kérésére. Ugyancsak Szeghalmon, a takarékszövetkezet üzletházának egy részét vette bérbe öt évre az ÁFÉSZ, ahol tetszetős óraajándékboltot nyitottak. És a várostól nem messze, vagyis a várhelyi részen faházból büfét alakítottak ki a napközis tábor kis lakói és a Körösön strandolok számára. A kevesebb pénzt igénylő rekonstrukciókkal — bár meglehetősen mértéktartóan — tovább folytatódnak a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ- nél a hálózatfejlesztési munkálatok, Még az idén Bucsán megnyitnak egy italboltot is. Kertészszigeten egy vegyes élelmiszerbolt kialakítását tervezik. Ezt a jövő évben adják át rendeltetésének. Kép, szöveg: Balkus Imre Bucsán, a rekonstrukcióval kialakított melegkonyhás vendéglő
