Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-22 / 171. szám
o 1984. Július 22., vasárnap II BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG újra A nem is olyan régen még két külön település — Gyo- ma, meg Endrcid — életében a hatodik ötéves terv időszakában két, igazán jelentős, mondhatni sorsfordító esemény zajlott le. Az egyik: az 1982. január elsejével jegyzett községegyesülés — vagyis az immár 18 ezer lelket számláló Gyomaendrőd megszületése. A másik, a legfrissebb: a nagyközség városi jogúvá válása, szerepkörének megnövekedése, ami közelebbről annyit jelent, hogy Dévaványát, Ecsegfalvát meg Hunyát is számítva, mintegy 30 ezer ember ügyes-bajos dolgait kell a községek tanácsaival együttműködve intézni. Ha a teljesség igénye nélkül számba vesszük, mi az, amivel és amiben máris betöltheti szerepkörét Gyomaendrőd, s mi az, amiben és amivel még nem, akkor a következőket sorolhatjuk nagy vonalakban fel: Tavaly óta ezer állomásos, korszerű, Crossbar-telefonközponttal büszkélkedhetnek. Nekiláttak Szarvassal közösen a település vezetékes gázellátásának megoldásához, aminek gyorsítására gázkötvény kibocsátását tervezik. Az Október 8. lakótelepen elkészült 115 OTP-lakás, másik 39-et nemrég kezdtek építeni a Lenin utcán. Emellett a gyomaendrődiek évente csaknem 100 családi házat is felépítenek. A városi jogú nagyközség egy állami gazdasággal, négy tsz-szel, egy halászati tsz-szel, négy ipari szövetkezettel, a Körös Kazángyártó Vállalat helyi gyárával, az ÁFÉSZ-szel, a Kner Nyomda itteni üzemével, oktatási és egyéb intézményeivel nyolcezer embernek kínál munkaalkalmat, így azután elenyésző az eljárók, az ingázók száma. Ugyanakkor nem mondható tökéletesnek a település vízellátása, és nagyon hiányzik egy szakrendelő intézet is. Júniustól szeptemberig Júniustól szeptemberig dugig van a Liget-fürdő kempingje. A gyomaendrődi horgászparadicsomot, pihentető csöndet, s nem utolsósorban a gyógyvizéről egyre ismertebbé váló strandfürdőt már a nyugati turisták is fölfedezték maguknak. A csaknem száz sátor, meg utánfutó lakóinak többsége azonban hazai természetkedvelő, s érdekes módon igen sokan vannak Salgótarján környékéről. Júniustól szeptemberig hát a gyomaendrődieknek a jó gazda és vendéglátó gondosságával kell megszervezniük az ide érkezők ellátását, mert nemcsak a kemping vendégei szeretnének itt a nyári szezonban jól élni, jóllakni, hanem az úttörő- és ifjúsági tábor lakói, no meg az a több ezer ember is, akinek Gyo- maendrődön van nyaralója, hobbitelke, kertje — még akkor is, ha a fürdő helyett a templomzugi szabadstrandot választja kikapcsolódása színhelyéül. Júniustól szeptemberig tart hát a „Gyomaendrődi nyár”, a kulturális események sora, folklórműsorokkal, vásárral, kiállításokkal, sportrendezvényekkel, kirándulásokkal, s legújabban: orgonahangversenyekkel! Oklevél és MÉTA A Gyomaendrőd és Vidéke ÁFÉSZ, amely az idén elnyerte a belkereskedelmi miniszter, a SZÖVOSZ és a KPVDSZ oklevelét, 53 kiskereskedelmi és 29 vendéglátóegység üzemeltetésével gondoskodik a nagyközség és környéke lakosságának ellátásáról. Az esztendő első felében a kiskereskedelmi forgalom 3,6 százalékkal emelkedett az elmúlt esztendő hasonló időszakához képest. Ezen belül a lakossági forgalom jelentősen — mintegy hat és fél százalékkal — nőtt, ugyanakkor a közületi vásárlások csökkentek. A közelmúltban ismét megnyitották a ligeti turista- szállót, ahová július elején már meg is érkeztek az első vendégek. Az ellátás további javítására a szövetkezet idei tervei között szerepel egy élelmiszerüzlet megnyitása Endrődön, a Munkás úton. Gyomán a közeljövőben új harisnyaboltot vehetnek birtokukba a vásárlók, Hunyán pedig a szövetkezet saját műszaki részlegével felújítja a 69. számú terményboltot. S végül még egy újdonság: a szövetkezet lakberendezési és ruházati boltjaiban hamarosan megjelennek a MÉTA- termékek. Felújítva várja vendégeit a Körös étterem és szálloda is TRIUMPH, MÓDI, LUXUS Készül dr. Tildy Zoltán: Madárszárnyakon című fotóalbuma A Kner Nyomda gyomaendrődi üzemében mintegy 200 ember dolgozik kettő, esetenként három műszakban. Hagyományos profiljukat folytatják: 80 százalékban könyveket, 20 százalékban propagandaanyagot állítanak elő. Mint Lakatos Gyula üzemvezető elmondotta, jórészt fiatalok dolgoznak itt. Az üzem a békéscsabai nyomdaipari szak- középiskolától kapja az utánpótlást, de helyben is mód van a képzésre, átképzésre. Az épületet már „kinőtték”, ezért a következő ötéves tervben bővíteni, korszerűsíteni kívánják, s frissítik gépparkját is. A körülmények ellenére nincs mit szégyenkezniük: az elmúlt évben teljesítették tervüket. Az idén hatvanötmillió forintos bevételt terveztek, mintegy 6—8 százalékkal magasabbra állítva a mércét a tavalyinál. A mindennapi munka mellett még évente 200 ezer forint értékű társadalmi munkára is marad energiájuk az itt dolgozóknak. Elsősorban nyomtatványokat készítenek, de a szocialista brigádok végeznek más jellegű településszépítő tevékenységet is. Nem véletlen, hogy több elismerést kaptak már ezért a nagyközségi tanácstól. Bár nem túl tágas az épület, szorítanak helyet a szociális létesítményeknek. A helybeni étkezésre konyha, és ötven-hatvan személyt befogadó étterem ad módot. Van üzemorvosi rendelőjük, s hétvégi házuk a Körös-parton. Ez utóbbi nyújt lehetőséget — nagyterem híján — nagyobb ünnepségek, rendezvények megtartására. Június elején nyílt a helyi feltárásból gyűjtött rézkori anyagokból kiállítás- a gyomaendrődi tájházban. Ezt az anyagot korábban az endrődi iskolában mutatták be, most az idegen- forgalomra tekintettel, szeptember 10-ig a tájházban látható a kiállítás Az oldalt írták: Gubucz Katalin, Kőváry E. Péter, Lipták Judit, M. Szabó Zsuzsa. A fotókat Fazekas László készítette. Az Endrődi Szabóipari Szövetkezet termékeinek csaknem nyolcvan százalékát tőkés piacokon értékesíti. Legnagyobb vásárlóik közé tartozik a nyugatnémet TRIUMPH és az UNIVERS, valamint a francia CLAUDE HAVREY és az MCW cég. Külkereskedelmi forgalmukat a HUNGAROCOOP segítségével bonyolítják le. A nyugati országokba főként tréningöltönyöket és női kabátokat szállítanak. Az idei esztendő első felében a tőkés exportból származó árbevétel 57 százalékkal haladta meg a tavalyi év első fél évében elértet. S mint a szövetkezetnél elmondották, idén megnőtt a magasabb minőségi szintet képviselő termékek aránya. A szövetkezet dolgozói nemrégiben kezdtek hozzá a Módi Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat, valamint a Luxus Centrum Áruház által megrendelt szabadidő-öltözékek és női kabátok gyártásához. Ami pedig a jövőt illeti: szeretnék továbbra is növelni termékeik minőségi színvonalát, versenyképességét, s az importkiváltó termékek gyártásának bővítésére törekszenek. Követik a divatot az ENCI-ben — Milyen ma a divatos cipő? Kérdésemre a megye egyik legilletékesebbje, az Endrődi Cipész Szövetkezet elnöke, Nyíri Mihály válaszol. — Leginkább az úgynevezett balerinacipőknek van keletje, de még mindig mutatkozik igény az öt-hat centiméteres, vékony sarkú, elegáns vonalú női cipőkre is. Nagyon fontos, hogy lépést tartsunk a divattal, hisz csak így maradhatunk versenyképesek a piacon. — Ki dönti el, hogy mit gyártsanak? — Három tervezőnk van, ők álmodják meg a modelleket. Persze, nem csak a fantáziájukra hagyatkoznak, hiszen ellátnak bennünket tájékoztatókkal, prospektusokkal, szaklapokkal, de tapasztalatokat szerezhetünk a félévenként megrendezett belkereskedelmi börzén, s a tőkés, valamint a szocialista országok kollekcióinak bemutatóin. A tervező elképzelését aztán házi zsűri értékeli, mégpedig a következő szempontok szerint: gyártható legyen a mi technikánkkal, biztosítani tudjuk az anyagot, és megfeleljen az ár szempontjából is. — Kik vásárolják meg a gyár termékeit? — A szocialista országok közül a Szovjetunió, Románia, Csehszlovákia és az NDK. Ez utóbbi két országgal árucserét is folytatunk. A tőkés országok közül Ausztria, az NSZK, Svédország, Dánia, Kanada és az USA tartozik megrendelőink közé. A kész cipőkön kívül felsőrészt is szállítunk nyugatra. Erre most módunk van, ugyanis megszűnt a korábban súlyos gondot jelentő felsőrészhiány, hála a dévaványai Aranykalász Tsz melléküzemágának, s szakcsoportunknak, amelynek tagjai 80—100 ezer pár komplett cipőfelsőrész előállítására is képesek évente. Több gyesen levő fiatalasz- szony tud ily módon (az egy év leteltével) munkát vállalni otthon. Ez nekik is, a gyárnak is nagy segítség, hiszen szakemberhiánnyal küzdünk. — Mi ennek az oka? — Nagyon sokan mentek mostanában nyugdíjba, s számolnunk kell a gyessel is, mert dolgozóink 65—70 százaléka nő. Jelenleg mintegy 250-en vannak otthon kisgyermekükkel. A munkaerő- hiány mellett gondot jelent még az anyagellátás is; a bőrt 90 százalékban a hazai gyáraktól, 10 százalékban importból szerezzük be. Gyakran előfordul — főként tőkés megrendelés esetében —, hogy a modellt és az anyagot megkapjuk. Ilyenkor „csak” az elkészítés a feladatunk. Átlagosan 1,1 óra alatt készül el egy pár cipő. A gyár fő profilja a női divatcipők gyártása. Lét- szükségletük tehát a „naprakészség”, ami — úgy tűnik — meg is hozza a várt eredményt: bár a cipőiparban bekövetkezett válság nem teszi lehetővé, hogy elérjék eddigi legmagasabb, 1980-as tőkés exportjukat, az elmúlt évi eredmények biztatóak. Nyomdászok a településért Az építőipari szövetkezet faipari részlege jelenleg ' mintegy húsz különféle terméket gyárt. Idei újdonságuk a Hága bútorgarnitúra, amely főleg a lakótelepi, kis méretű lakások kényelmes bútora lehet. Az új garnitúrából az első ötven darabos szállítmány július első napjaiban már meg is érkezett a Skálához Aratnak ás esőt várnak Gyomaendrőd hat mező- gazdasági nagyüzeme közül ötben az aratás adja most a legnagyobb munkát. Ottjár- tunkkor (kedden) az eső miatt rövid időre megálltak a gépek. Sajnos, nem sok csapadékot kaptak a földek, ezért a betakarítás mielőbbi befejezése mellett a kukoricáért való aggódás okoz feszültséget. Az Alkotmány Tsz búzáját 11 kombájn vágta, kettő a tsz-szel jó kapcsolatban álló Andornaktályáról érkezett. A borsodiak öt napig dolgoztak Gyomaendrődön, a segítséget természetesen visszaadják az alföldi kombájnosok. A fűmag-betakarítás mellett az ezerötszáz hektárnyi kukorica okoz sok fejtörést: mi lesz, ha továbbra sem kap esőt? Már annak is örülnének a szövetkezetben, ha maradna a hűvös idő, mert akkor a növény nem „izzadna” olyan sokat. A Béke Tsz a több mint ezerhétszáz hektár búza hetven százalékát vágta le. Két csehszlovákiai és két Nyírségből jött kombájnos segítette a „békéseket”. Az aratás kezdetén (a múlt hét elején) két napig működött a szárító, azonban időközben a szemek nedvességtartalma olyan kedvezően alakult, hogy nyugodtan kikapcsolhatták. Alkatrészhiány ugyan volt a tsz-ben, de szerencsére a szomszédos üzemek ezúttal is biztos támasznak bizonyultak. A Győzelem Tsz-ben is öt vendégkombájnossal osztották meg az aratás nagy munkáját. A nógrádi Ma- gyarnándoron és Örhalmon gazdálkodó két tsz a jövő héten fogadja a gyomaendrődi gépkezelőket, ott akkor lesz az aratás dandárja. Hogy miért választották ezt a módszert? Annyi gépet nem tudnak venni, ami a csúcsmunkák idején kellene, még mindig olcsóbb így- A kukoricát a Győzelemben is nagyon féltik. Meghatározó a szövetkezetben a most szomjazó növény... A Lenin Tsz-ben szállításra vár a repce. A búza nagyobb része már biztonságban van. Három kombájnos, hat IFÁ-s jött a hernádné- meti tsz-ből, hogy kiegészítse a szövetkezet amúgy is tekintélyes gépállományát. Különösebb gond nem fordult elő eddig, még alkatrészhiány miatt sem! A Hesstonok és a gyors bálázók is rendben haladnak a szalma betakarításával. A Viharsarok H. Tsz . az egyedüli, ahol nem aratnak. Nem is halásznak a szövetkezetben, hiszen az időjárás most nem alkalmas erre. A munkát a halfeldolgozó adja. Az üzemet leállították, gépeit szétszedték, a nagy karbantartás ideje a mostani. A nagyjavítást a hónap végén fejezik be, augusztus 20. után kezdődik meg teljes erővel a halfeldolgozás. A Körösi Állami Gazdaságban is úgy vélik: jó lesz az idei búzatermés, hasonlóan a már levágott árpához. A gazdaságban három szlovákiai teherautó és vezetőjük segített. A rizsnek jól jött a meleg, igaz, a növény így is 10—14 napos fejlődési késésben van. Kevésbé örültek a hőségnek a kukoricát, napraforgót termelők — a Körösi gazdaságban is a 24. órát emlegetik, ha az esőhiányról van szó. Félő, hogy megismétlődik a múlt évi kudarc, ha marad a szárazság — vallják az üzem vezetői.
