Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-21 / 170. szám
1984. július 21., szombat o Tanulságos esztendők után Könyv a szocialista mezőgazdaság hazai útjáról A közelmúltban, a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg Csizmadia Ernő könyve: az MSZMP agrárpolitikája és a magyar mezőgazdaság. A magyar gazdasági és társadalmi változások fontos csomópontjait szemléletesen bemutatja a szerző, rávilágít a gazdaság két világháború közötti honi állapotára, az ipar és a mezőgazdaság arányaira, a meggyorsult ipari koncentráció hatására, a megcsontosodott nagybirtokrendszer termelésére és életszínvonalra egyaránt kiható visszahúzó jellegére, mely eleve meghatározta a későbbi fejlődés szintjét. A felszabadulás utáni változások mélységét és dinamizmusát érzékeltető adatok jelzik, hogy a földreform történelemformáló következményekkel járt. Űj alapokra helyezte a társadalmat, felszámolta a nagy- és középbirtokhoz kapcsolódó kizsákmányolási formákat, s bár nem zökkenők nélkül, de új szakaszt nyitott a fejlődésben. Ez így van akkor is, ha tudjuk, hogy a termelőszövetkezeti átszervezés kétszeri nekifutása — 1953 és 1956 — után visszaesés következett be, majd 1959 elejétől — most már a bizalmat is élvező politika révén sikerült a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Bizonyítja ezt, hogy az átszervezés éveiben is növelni lehetett a mezőgazdaság termelését és árutermelését. Csizmadia Ernő könyve a gazdasági átalakulással együtt mutatja azt a nagy változást is, amely a magyar társadalom osztály- és rétegszerkezetében végbement. Gyors ütemben nőtt a munkásosztály létszáma és a népességen belüli aránya, de növekszik az értelmiségiek és a szellemi foglalkozásúak száma is, csökken viszont a termelőszövetkezeti tagoké és a kisárutermelőké. Megfigyelhető, hogy a vegyes háztartások, családok aránya is nagyobb. Ezeknél az életmód és életkörülmény is egyre inkább hasonlóvá válik. Külön fejezetet szentel a város, falu, tanya átréteg- ződési, mozgási irányának. A könyvből többek között megtudhatjuk a magyar élelmiszer-termelés eredményeit, arányait, külkereskedelmi forgalmát, gazdaságosságát, ábrák, grafikonok teszik szemléletessé. Nemcsak a szakemberek számára tanulságos a mező- gazdaság vállalati szerkezetét ismertető fejezet, és útbaigazító jellegű a könyvek a vállalati (szövetkezeti) együttműködés alapkérdéseit tárgyaló, a társulások, termelési rendszerek, egyesülések hasznát és fejlődési irányát felvázoló része. A háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységéről, fejlődési irányáról és lehetőségeiről is képet kapunk a szerző jóvoltából. A megtett utat jól mutatja, hogy a fontosabb termékek — a búza, a kukorica, a cukorrépa, a zöldség, a gyümölcs, a vágóállat, a tej, a tojás — termelése 30 év-alatt 2-3-szorosára emelkedett. Az eredmények a termelőerők jelentős fejlődése következtében jöttek létre. Ebben igen nagy szerepe volt a mezőgazdasággal foglalkozók iskolázottsági, szakképzettségi szintje növekedésének, a termelőeszköz-ellátás számottevő javulásának. A könyv részletesen szól a mezőgazdasági nagyüzemekben folyó ipari tevékenységről, az élelmiszer-ipari feldolgozás helyzetéről és lehetőségeiről. Különösen érdekes a kertészeti ágazat eredményeit taglaló fejezet. A magyar gyümölcsexport a hetvenes években elérte az összes mező- gazdasági élelmiszerexport 14—15 százalékát, és ötszörös volt a két világháború közöttinek. Sok gondot jelent a szőlő- és gyümölcstermelő ágazatnál a tárolókapacitás elégtelensége. Az utóbbi évtizedekben a magyar mezőgazdaságban sikerült gyökeres javulást elérni, nemcsak a terméshozamok növelésében, hanem a parasztság életében, a falusi elmaradottság felszámolásában. A valóságban — s ez a könyvből is világosan kitűnik — küzdelmek sorozatáról, számos újrakezdésről, kudarcok elviseléséről és generációk helytállásáról, életrevalóságáról lehet és kell is beszélnünk, hogy a mai viszonyokat igazán megérthessük. Ügy vélem, hogy Csizmadia Ernő könyve szinte mindenkinek szóló kézikönyvként és tudományos igényű dokumentumként is ezt a megis- merést-értést segíti. F. Tóth Pál Állatvédő bendömágnes A kérődző állatok bendő- jébe került fémtárgyak, például szeg, vagy drótdarabok káros hatásának megelőzését szolgáló bendömágnes új típusát készítette el s alkalmazza sikerrel dr. Babos Károly, a zalaegerszegi állatkórház vezető állatorvosa és dr. Horváth Zoltán, a Budapesti Állatorvos-tudományi Egyetem tanára. A korábbinál nagyobb térerejű, műanyagba burkolt mágnest nyeleinek le az állattal. A bendőben tartósan megmaradó mágnes magához vonzza a szervezetbe került fémtárgyat, ami — ha nem távozik természetes úton — súlyos komplikációkat okozhat, a gyomorfalat átfúrva megsértheti a szívburkot is. Egy-egy nagy értékű állat megoltalmazása mindössze 170 forintjába kerül az állattartónak, ennyi az újfajta bendömágnes ára. Első sorozatát a Medicor már legyártotta, üzemi gyakorlatban a zalaegerszegi termelő- szövetkezetben alkalmazzák először; már borjú korban bejuttatják az állat emésztőrendszerébe a hatékony védőeszközt. Micélium sertésetetésre Gyümölcsöző kutatási kapcsolat alakult ki a debreceni Biogal Gyógyszergyár, valamint a debreceni Agrártudományi Egyetem állattenyésztési tanszéke között. Az együttműködés révén találtak módot a Biogal Gyógyszergyárban keletkező nagy mennyiségű micéliumnak — a gombafonalak szövedékének — a penicillin kinyerése utáni hasznosítására. Az antibiotikumoktól megtisztított — s korábban a városi szeméttelepre szállított — micéliummal a sertéseket etetik. A kísérletek során a pépszerű anyagot harmadrész arányban keverték a sertések takarmányába. Az ilyen takarmánnyal nevelt állatoknak nagyobb volt a napi súlygyarapodása, mint a többieknek, s ehhez kevesebb takarmányra volt szükség. A tapasztalatok szerint a micélium hasznosításával jelentős abrakmegtakarítás érhető el, mi több, a gyógyszeripari melléktermékkel import fehérjét takaríthatnak meg. A fóti Vörösmarty Mgtsz 22 hektáros meggyesében féláron szedhette bárki kedve szerint az ízletes gyümölcsöt (MTl-fotó: Fehér József felvétele — KS) RUTEX-munka Mórágyon Szovjet exportra készülnek a melegítők a mórágyi varrodában Dombok közti, eldugott kis falu Tolna megyében Mórágy. A termelőszövetkezet varrodáját elég nehéz megközelíteni, vízmosta, meredek út vezet a bejárathoz. Több mint húsz asszony dolgozik most ott, tréningruhákat varrnak a Szekszárdi Szabó Szövetkezet megbízásából, de a békéscsabai RU- TEX megrendelésére. Szekszárdi gépek — Nem titok, hogy a mi szövetkezetünk jó néhány vihart megélt az utóbbi időben — mondja dr. Kalmár Józsej, a szekszárdi szabók elnöke. — Régebben sűrűn változott itt a vezetőség, gyakori volt a torzsalkodás, nem ment a munka, alacsonyak voltak a bérek. Több száz dolgozó hagyta itt a szövetkezetei. Mikor engem úgy másfél éve elnöknek választottak, a rendcsinálás mellett az volt a legfontosabb, hogy megfelelő szakemberekkel biztosítsam a jövőt. Így került ide egy Tolnáról elszármazott fiatal szakember, főmérnöknek. Verhás Mihályról van szó, ő régebben a szarvasi Szirénben töltötte be ugyanezt a beosztást. Tulajdonképpen rajta keresztül kerültünk közelebbi kapcsolatba a Békés megyei szövetkezetekkel, és így alakult ki ez a RUTEX- es kooperáció. Természetesen bármilyen fontosak a személyes kapcsolatok, ezekre azért nem épülhet egy hosszú távú üzlet. Nos, itt is a kölcsönös előnyök miatt alakult ki a szoros kapcsolat. — Az elnökünk már mondta, hogy sok dolgozó elment, az értékes gépek pedig itt álltak munkáskéz nélkül — veszi át a szót Verhás Mihály. — Mivel az utazási költségek megnőttek, már nem számíthattunk arra, hogy a környező falvakból egykönnyen behozhatjuk a közös üzembe a dolgozókat. Inkább a gépparkot helyeztük ki, megszerveztük a betanítást, adjuk a műszaki segítséget, és mi csináljuk a befejező műveleteket is. Ügy tűnik, a RUTEX, a tsz és mi is megtaláljuk számításunkat ebben a kooperációs kapcsolatban. Nemcsak a már említett három cég elégedett a kooperációval, a mórágyi lányok- asszonyok sem jártak rosz- szul az üzlettel. Helybéli asszonyok — Mórágyról Szekszárdra legalább égy óra az út, és ugyanannyi vissza is. Ha én bejárnék, ez az idő elveszne, sok pénzt elvinne az utazás, és nem biztos, hogy többet keresnék ennél. Ráadásul ne->hezen tudnám ellátni a gyerekeket, és nálunk, faluhelyen a ház körül is mindig akad tennivaló — mondja Nagy Ferencné. — Aki itt szorgalmas, az jól is keres — folytatja a beszélgetést Tóth Istvánná. — Miután belejöttünk a munkába, háromezer forint fölött keresünk, és mindezt itt, helyben, öt percre az otthontól. Én akkor sem járnék be Szekszárdra, ha ott ezer forinttal több lenne a fizetésem. Most már tehát minden szép, minden jó, de nem volt ez mindig így. Kezdetben akadozott néha az anyagellátás, nem volt könnyű a betanulás sem. Amikor először varrtak teljesítménybérben, a legtöbben ott akarták hagyni az üzemet, mert keveset kerestek. Napjainkra már a nagy széria meghozta a gyakorlatot, elmenni senki sem akar, inkább mások is jönnének. A tsz rövidesen fejleszti is a varrodát, újabb munkaalkalmakat teremtve ezzel a mórágyi nőknek. A RUTEX már jelezte, hogy tud munkát adni bőven, érdemes lesz újabb gépeket beállítani, és megoldani helyben a befejező műveleteket is. Az év második felének vége felé már Mórágyon vasalják, meózzák és csomagolják a Tolna megyében varrt békéscsabai melegítőket. Csabai alapanyag A több mint 300 kilométeres kooperációs kapcsolat másik végpontja Békéscsabán a RUTEX. Havas István elnök sorolja: mi teszi szükségessé és indokolttá ezt a kapcsolatot. — Mi az elmúlt időszakban alaposan fejlesztettük a kötöttárugyártás' alaptevékenységét, a hurkolást és a kikészítést. Ezzel párhuzamosan nem tudtuk kellően bővíteni konfekciókapacitásunkat. Természetesen amikor észleltük, hogy termékeink iránt kapacitásunkat meghaladó a kereslet, először a környéken néztünk körül. Kiderült, hogy a BÉ- KÖT itt már minden szóba jöhető kapacitást lekötött, másutt kellett körülnézni. Nekünk olyan partner kellett, akiben megbízhatunk, aki szállításkor az áru helyett nem kifogásokat küld. Ügy éreztük, hogy a szekszárdiakban ilyen partnerre találtunk, és eddig nem is csalódtunk. Mi velük export- terméket készíttetünk, az ott megvarrt melegítők a Szovjetunióba kerülnek. Természetesen egy ilyen távoli kooperáció némi többletköltséggel is jár, de a bevétel és a kiadások elemzése azt mutatja, hogy megéri. Békéscsabáról kiszabva kapják az alkatrészeket a mórá- gyiak, és ide már a kész termék kerül vissza. Így jelentős kapacitást tud a RUTEX más, esetenként jövedelmezőbb üzletek teljesítésére felhasználni. A RUTEX-nek a jövőben is szüksége lesz a többletkapacitásra, ugyanis termelésük 95 százaléka exportra k^rül. Üzletfeleik elégedettek a RUTEX munkájával, és ezt jelzi, hogy az egyik nyugatnémet cég már most megkötötte a teljes jövő évi szerződést, ami ebben a szakmában nagyon ritka eset. De a szovjeteknek is tetszik a békéscsabai kötöttáru, a májusi moszkvai kiállítás teljes kollekcióját megrendelték jövő évi szállításra. — A kooperációnak tehát van jövője — mondja Havas István. — Mi szeretnénk, ha a szekszárdiak egyre nagyobb mennyiség gyártására, vagy gyártatására vállalkoznának, és nem titok, hogy további, viszonylag távoli kooperáció létrehozásán is fáradozunk. Ügy véljük: a pontos, megbízható munka többet ér, mint a távolság okozta többletköltség. Lónyai László Új kelkáposztafajta Űjabb zöldséggel gazdagodott a kínálat; az eddigi négy minősített kelkáposztafajta mellé — a Vetőmag Vállalat szentesíti kutatóállomásának jóvoltából — ötödik került. Szentesi nyárinak nevezték el a fajtát, amely arra hivatott, hogy részben helyettesítse a külföldi, import útján szaporított fajtákat. Ez az első hazai neme- sítésű, közép-korai érésű kelkáposztafajta, amely friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas. Ennél fogva javítja majd a közvetlen lakossági ellátást, és alapanyagot szolgáltat a konzerviparnak is. Az új fajta termőképessége kitűnő; az ellenőrző fajtákhoz képest 7-8 százalékkal többet ad, és ami a háziasszonyok szempontjából különösen fontos: a megtisztított fejek tömege is mintegy 7 százalékkal nagyobb a régebbi fajtákénál. A káposz- tafejek tetszetősek, szinte kínálják magukat, úgyhogy minden bizonnyal sikert arat majd a Szentesi nyári, amelynek szaporítását megkezdték. A kutatóállomás folyamatosan adja át a magokat a szaporítóüzemeknek, s részben a termelőknek is. A fajta vetőmagtermesztésre szintén igen alkalmas, és ez azért lényeges, mert a Vetőmag Vállalat évi ötezer kilogrammos kelkáposztamag- forgalmának 80 százalékát eddig importból fedezte. A szentesi fajta jó lehetőséget kínál a behozatal mérséklésére.
